BPMK

BPMK

BPMK

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Csárádi János 1938 – 2020

Domináns vezető volt, egykori munkatársai a megmondhatói, ellentmondani neki, vitatkozni vele legfeljebb négyszemköz lehetett – de lehetett. Határozottságra azokban az években szükség is volt: 1990-ben rendkívül nehéz körülmények között vette át a MÁV vezérigazgatói munkakört. Az állam hathatós szerepvállalásának hiánya miatt a gazdálkodási nehézségektől sújtott vasúttal szembeni tartozások egyre csak halmozódtak, az árufuvarozás és a személyszállítás teljesítménye rohamosan csökkent, a vasúti infrastruktúra- és járműparkfejlesztés kritikus helyzetbe került. Innen kellett a MÁV-nak kilábalnia, és a folyamat levezényléshez erős kézre volt szükség.
Az 1938-ban született Csárádi János középiskolai tanulmányait a fővárosi vasútgépészeti technikumban végezte. Közlekedésmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett, ugyanitt kapott gazdasági mérnöki diplomát is. Vasúti pályafutását még ennek előtte, 1956. augusztus elsején kezdte a hat-vani fűtőházban, ahol először lakatos, majd mozdonyfűtő volt. A Hatvan–Miskolc vasútvonal villamosítási teendőinél kivitelezési területen, építésvezetőségen dolgozott kitűzőként, majd csoportvezetői beosztásban. Ezt követően a MÁV Vezérigazgatóság gépészeti szervezetének villamosítási csoportjában, majd a mozdonycsoportban tevékenykedett. Közreműködött a Ward-Leonard rendszerű villamos mozdonyok ingavonati közlekedésének bevezetésében.
Egyetemi tanulmányainak befejezése után főmérnökké nevezték ki a Villamos Felsővezeték Építési Főnökségen (ez a mai Vasútvill Kft. elődje), majd tíz évig ugyanott igazgatói beosztást töltött be – a főnökséget a hazai vasútvillamosítás fellendülésének időszakában vezette 1980-ig. Ezekben az években vezették be a hazai hálózaton a 25 kilovoltos, egyfázisú 50 hertzes vontatási rendszert. Később a vezérigazgatóság Gépészeti és Járműfenntartási Főosztályának vezetőjeként hat évig a MÁV gépészeti igazgatója volt. Gépészeti igazgatói tevékenységét fémjelzi a V63 sorozatú, 3,6 MW teljesítményű univerzális villamos mozdony sorozatgyártásának megindítása, illetve a V46 sorozatú villamos tolatómozdonyok üzembe állítása. Az ő idejében jelentek meg a villamos motorvonatok MÁV vonalain. A MÁV Budapesti Igazgatóságát 1986-től vezette. Négyéves igazgatói működése idején építették át Ferencváros, valamint a Keleti pályaudvart, továbbá Székesfehérvár-rendezőt.
A MÁV vezérigazgatói munkakörét Csárádi János 1990. augusztus elsejével, pályázati úton nyerte el. A Magyar Államvasutak részvénytársasággá alakulásával, 1993. július elsejétől a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezte ki a MÁV Rt. első ügyvezető vezérigazgatójává. Ebbéli minőségében jelentős erőfeszítéseket tett az állami vasútfinanszírozás megoldása, az állam és a MÁV kapcsolatának gazdasági alapokon történő rendezése érdekében. Vezérigazgatósága idején készült el a MÁV 2000 néven ismertté vált vasútfejlesztési stratégia, fogadták el az új Vasúti Törvényt. Alapjaiban változott meg a vasúttársaság működési, gazdálkodási és szervezeti rendszere, szűntek meg a számos konfliktus forrásának tekintett körzeti üzemfőnökségek. A fuvarpiacon viszont a vasút áruszállítási pozícióinak javítása érdekében megjelentek a területi értékesítési tanácsadási irodák, a MÁV bekapcsolódott a Ro-La forgalom-ba. Az államvasút szervezetéről leválasztották mindazokat a szervezeteket, amelyek nem kapcsolódtak szorosan a cég alaptevékenységéhez, létrejöttek a MÁV kft-k, és változott például a Landler Jenő Járműjavító neve MÁV Istvántelki Főműhelyre. Megjelentek a nagysebességre alkalmas, magas komfort-fokozatú személykocsik a belföldi intercity forgalomban, és vették fel a MÁV-ot (1992-ben) az Eurofimába (European Railroad Company for the Financing of Rolling Stock – Európai Társaság Vasúti Gördülőanyag Beszerzésére). Megkezdődött a hegyesi oldal átépítése, a MÁV telefonhálózat korszerűsítése fényoptikai kábelekkel, elkezdték kiépíteni a számítógépes szállításirányítási rendszert, a SZIR-t, háromszáz kilométer hosszban elkészült a központi forgalomellenőrző (Köfe), illetve nyolcvan kilométeren a Köfi, a központi forgalomirányító rendszer.
Ő volt az utolsó MÁV vezérigazgató, aki ünnepeken viselte a vezetői vasutas egyenruhát (a „tábornokit”, piros stráffal a nadrágon), egyúttal az utolsó, aki ugyanezt már nem követelte meg a beosztottjaitól. Előszeretettel hivatkozott ökölszabályainak egyike, ha egy vasútvonalon irányonként és naponta a forgalom nagysága eléri a 2000 elegytonna kilométert, a vonal villamosításra érett. Megkövetelte, hogy elé terjesztett elemzések, javaslatok, feljegyzések egy oldalnál nem lehetnek hosszabbak, hogy a dokumentum első és egyetlen oldalát szignózhassa: „Egyetértek. Csárádi.”
Nyugdíjba vonulását követően nagyvonalú támogatója volt a Magyar Vasúttörténeti Parknak, a vasúti könyvkiadásnak és számos, a vasutat helyzetbe hozó kezdeményezésnek. Mérnökirodája, a Hungarail (nem tévesztendő össze a Hungraillel) a legtöbb magyar vasútvillamosítási projektben szakértőként működött közre – a legutóbbi időkig a jövőt tervezte, de gerincsérv-műtétje után, a kórházban, koronavírussal fertőződött meg...
Csárádi János a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara küldötte volt, és megalakulása óta aktív tagja volt a BPMK Közlekedési Munkacsoportjának.
Csárádi János december 2-án bekövetkezett halálával már csak felidézhető az korszak, amikor a MÁV élén még olyan vezető állt, aki az alacsony beosztástól a főnökségig végig járta a szakmai ranglétrát, és aki vasutat minden eresztékében ismerte, szerette és működtette. Emlékezzünk erre. Mindig.

Fotó: a MÁV egykori vezérigazgatója a fedélzeten. A Hungarail Kft. ügyvezetőjeként Csárádi János volt a felújítás után forgalomba helyezett Szajol–Püspökladány szakasz felsővezetéki munkálatainak a műszaki ellenőre. Szabó István felvétele 2012. április 11-én készült.)

Készül Magyarország Digitális Élelmiszeripari Stratégiája

A Digitális Jólét Program (DJP) keretében az Agrárminisztérium (AM), az Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM), valamint az érintett élelmiszeripari szakszervezetek és a Szent István Egyetem közreműködésével jövő februárra készülhet el Magyarország Digitális Élelmiszeripari Stratégiája (DÉS).

Ismét lehet pályázni a Magyar Innovációs Nagydíjra

A Magyar Innovációs Szövetség 2020-ban is meghirdeti a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiai partnerségével, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főtámogatásával. A megmérettetés keretében immár 29. alkalommal fogják elismerni a legkiválóbb hazai innovációs teljesítményeket. Nevezni 2021. február 10-ig lehet.

E-buszok új generációja

Az e-buszok első, akkumulátoros energiatárolású generációjának sok hátránya van, ezeket a hátrányokat küszöbölik ki az új hidrogén energiatárolású megoldások. Ez év november 11-én tájékozódó megbeszélést folytattunk Ráckevén a Goldi Kft. vezetőségével, akik szingapúri hidrogén üzemanyagcellás technológia átvételével belekezdtek egy új, nagy reményekre kecsegtető innovációba. Erről a vállalkozásról tagjaink az idei „E-mobilitás másképpen” konferenciánkon is információt kaphattak.
A GOLDiON buszcsalád első, csuklós városi autóbusz típusa várhatóan a jövő év első negyedévében mutatkozik be. Ez egy 12 millió eurós projekt kezdete. A cég az eddigi fejlesztéseket kizárólag saját erőből, minden állami támogatás nélkül végezte. Ez egy ténylegesen „zöld” autóbuszt jelent, mivel a hidrogén előállítása igen könnyű zöld energiákból (akár napelem, akár szél).

Sikeresen befejeződtek a virtuális Műegyetemi Épületgépész Napok rendezvényei

Huszonhat éve hirdetjük, hogy találkozzunk november végén, amit meg is tettünk évről-évre. Változatlanul igaz, hogy a személyes kapcsolattartás jelentette és jelenti ma is a szakmai szereplők közötti bizalom kialakulásának és megerősítésének lehetőségét. Az idei év történései azonban sok új dologra kényszerítettek bennünket. Ki-ki másként élte meg a szinte csak elektronikus kapcsolattartást, oktatást a home office, smart office rendszerekben.

Babós Gyula

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy korához és aktívan élt életéhez mérten méltatlanul korán, 2020. november 24-én, életének 68. évében eltávozott közülünk Babós Gyula, a Pro Urbe Kft. alapítója és igazgatója, a Magyar Mérnöki Kamara alapító tagja, az MMK Építési Tagozatának elnökségi tagja, a Terület és Településrendezési Szakosztály megalapítója és haláláig vezetője.
Egyetemi tanulmányait a BME Építőmérnöki Kar, Közlekedés-építőmérnöki Szakán, mint okl. építőmérnök 1977-ben fejezte be. Ezután a BME Szakmérnök képzésének keretében, mint városi forgalomtervezési szakmérnök szerzett másod-diplomát.
Pályáját 1977-ben a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalatnál kezdte, ahol városi közlekedéstervezés, utak, csomópontok építésének, vízelvezetésének tervezése, szakmai szoftver készítése volt a feladata, ezek közül kiemelkedett, hogy kezdő mérnökként is kiemelkedő szerepe volt a Flórián téri közúti felüljáró tervezésében.
1981-ben a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Regionális irodájára került, ahol az egyik jelentős munkája a Gönyűi kikötő tervezése volt. Innen áthívták a Mérnöki irodára, ahol egészen 1990. év végéig dolgozott. A közlekedés tervezésnek sokféle szakterületét művelte, ezek között települések általános és részletes rendezési terveihez közlekedési munkarészek, közlekedésfejlesztési tervek, forgalomcsillapítási tervek, út engedélyezési- és kiviteli tervek készítését. Néhány év után kinevezték a Közlekedéstervezési Osztály osztályvezetőjének.
1990 végén alapította társaival a Pro Urbe Mérnöki és Városrendezési Kft-t, melynek tulajdonosa és igazgatója volt egészen haláláig. Eleinte az ügyvezetés mellett tervezési és kutatási munkákban is részt vett, de ahogy nőtt és fejlődött a cég, egyre inkább lekötötte idejét a vállalkozás irányítása. Ez a helyszín volt, ahol igazán kiteljesedhetett a vezetői és szervezői képessége.
Az általa vezetett cég jelentős sikereket ért el, két fontos nemzetközi díjat is kapott: a megvalósult Hűvösvölgyi intermodális csomópont tervezéséért, a Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetségtől és az ECPT-CEU különdíját Nagykanizsa városközpont forgalom csillapítási tervéért.
Mindig nyitott volt a közlekedéstervezési szakma sorsa és általános kérdései iránt. Lelkén viselte, hogy az általa vezetett cég ne kizárólag tervezzen, hanem kutatás-fejlesztési feladatokat is végezzen. Ezek közül az ezredforduló környékén robbanásszerű fejlődésnek induló bevásárlóközpontok közlekedési hatásának kutatása és hatásainak szimulációs prognosztizálása volt az egyik több éven keresztül végzett munka, amely különösen kedves volt számára. Hasonlóképpen a szakma iránti elkötelezettségét mutatta a személyesen, vagy az általa vezetett cégen keresztül a különböző tervezési segédletekhez, útmutatókhoz való szakmai hozzájárulás.
Alapító tagja volt az Új Magyar Mérnöki Kamarának, ahol áldozatkész tevékenységet folytatott. Megalakította a Terület és Településrendezési Szakosztályt és hosszú éveken át, egészen a haláláig sikeresen vezette azt. Az Építési Tagozat elnökségének tagja volt, és számtalanszor nyújtott segítséget a Kamarának különböző feladatok ellátásában.
Nem feledkezhetünk meg valamiről, ami számára nagyon fontos volt, amiből erőt merített a sokrétű szakmai tevékenységéhez; a sportról. Fontos volt és büszke volt rá. Fiatal korától kajakozott, kézilabdázott, később évtizedeken át hobby szinten focizott, szabadidejében rendszeresen futott. Kollégáival sikeresen részt vett váltóban az első Bécs-Budapest szupermaraton lefutásában. Amikor tehette ment hegyet és sziklát mászni: ennek során feleségével megmászták a Mont Blanc-t, de mászott Horvátországban, Ausztriában és Dél Amerikában is. Ha nem volt éppen mód kint a természetben, akkor munka után mászóteremben.
Erős volt, de az igazi maratont az élet hozta számára és több mint tízéves küzdelem után a betegség legyőzte.
Nyugodj békében, az emlékedet megőrizzük.

Elhunyt Buskó András (1960-2020)

Életének 61. évében váratlanul elhunyt Buskó András, okl. vasútépítési és fenntartási mérnök, vasúti  futástechnikai szakmérnök, környezetvédelmi szakmérnök.

Subscribe to this RSS feed