BPMK

Magas házak és hozzátartozó egyéb szerkezetek tervezése

„Magas házak és hozzátartozó egyéb szerkezetek tervezése” címmel tartott építési szakmai továbbképzést október 15-én a BPMK. A több mint 230 főt vonzó rendezvény előadója dr. Kókai Tibor PhD. P. Eng. okl. építőmérnök, a kanadai Read Jones Christoffersen Ltd. egyik igazgatója, több 250-300 m magas épület tervezője tartotta, aki arra a kérdésre kereste a választ: a mérnöki kreativitás hogyan párosul az építészek gondolataival?

Előadásában kitért az épületek szerkezeti koncepcióinak megoldási elveire, a szerkezeti elemek tervezésére, valamint a függöny- és kábelfalak megtámasztására és a szerkezeti üveg alkalmazására is.
A szakmai tanácskozást Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök nyitotta meg, akinek köszöntőjét az alábbiakban, teljes terjedelmében közöljük.
„A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöksége nevében köszöntöm Önöket a mai szakmai továbbképzési napunkon. Köszöntöm dr. Kókai Tibor urat Kanadából, aki nemzetközileg elismert építőmérnök, számos magasház tervezője. Köszönöm, hogy immár sokadszorra megtisztel bennünket előadásával, amelyek osztatlan sikert és érdeklődést váltottak ki a kamara tagjai körében. Mert a magasház az „építés űrtechnológiája”, különleges megoldásokat igényel a tervezés és különleges anyagokat, módszereket a kivitelezés során és feltételezi az építési innovációt.
Köszöntöm dr. Kiss Jenő urat, a Tartószerkezeti Tagozat elnökét, aki ennek a továbbképzésnek elhivatott szakmai szervezője. Köszöntöm Gödri Emese kolléganőt, aki a tanfolyamok szervezését mindig bravúrosan végzi.
A magasházak tervezése, rendkívül izgalmas feladatot és nagy kihívást jelent a tartószerkezettervező mérnökök számára. De komoly feladatot ad a kivitelezők részére is. Így a mai továbbképzésünk az építési folyamat minden szereplőjének – a tervezőknek, szakértőknek, felelős műszaki vezetőknek és építési műszaki ellenőröknek – egyaránt fontos és izgalmas kérdéseket taglal.
Köztudott, hogy az építőipar különleges helyet foglal el a nemzetgazdaságban. A nemzetközi és a hazai gyakorlat, valamint a tudományos kutatások igazolják, hogy az építőipari termelés hozzájárul: a gazdaság növekedéséhez, a környezet formálásához, a polgárok életkörülményeinek javításához, elégedettségéhez.
Az építőipar olyan gazdasági ág, amelynek tevékenységét, eredményességét a nemzetgazdaságban bekövetkezett változások alapvetően befolyásolják, de (infrastruktúra fejlesztéseken keresztül), munkahelyet teremt, illetve javítja a polgárok életkörülményeit (lakásépítéssel és felújítással, a települési környezet alakításával) következésképpen a munkavállalók szélesebb körű foglalkoztatását segíti elő.
Így az állami, az önkormányzati beruházásokra fordítható pénzeszközök mennyisége, a vállalkozások pénzügyi helyzete, a lakosság életkörülményei, megtakarításai, lakásépítési kedve alapvetően meghatározzák az építőipar teljesítményét. Az építőipar nem telephelyhez kötött, hanem változó helyen és időben végzi tevékenységét. Mindezek alapján az építőipar érzékeny jelzőrendszerként működik, statisztikai mutatói a gazdasági konjunktúra fontos jelzőszámai.
Az épített világunk nem más, mint a természetnek az emberi léthez alakított része, ezen belül egy nemzet közkincse. Olyan közkincs, amelyben együtt, egymást feltételezve van jelen az alkotó egyén és a társadalom, a múlt és a jelen. Épített környezetünk a kor gazdasági és politikai viszonyainak pontos tükre. Minden kor épít – teremt és őriz – amivel a saját és további nemzedékek életminőségét határozza meg.
Az építési tevékenység eredményeképpen létrejött alkotások, építmények részei a mindennapi kultúrának, történeti értéket képviselnek. E hatalmas nemzeti érték megőrzése és növelése rendkívül fontos nemzetgazdasági cél.
Ami a legfontosabb, mindannyian tudjuk, hogy az építés csapatmunka, összetett alkotói tevékenység, benne együtt valósul meg a mérnöki tervezés, a kivitelezés, a megépítés folyamata, a munka eredménye pedig úgy foglalható össze, hogy az elkészült alkotás kiszolgálja az építtető igényeit, eleget tesz a funkcionális elvárásoknak és megjelenésével gazdagítja a környezetét.
A mai szakmai továbbképzésünk is ezt a célt szolgálja.
Lényeges, hogy az építési folyamat minden szereplője megfelelően felkészült, képzett szakemberekből álljon.
Jó tapasztalatszerzést kívánok.”