BPMK

E-mobilitás másképpen - konferencia és szakmai továbbképzés

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a Jedlik Ányos Klaszterrel és további szervezetekkel együttműködve október 16-án „E-mobilitás másképpen” mottóval ötödik alkalommal szervezett konferenciát a Budapesti Vásárközpontban, az Automotive Hungary Kiállítás nyitónapján.

A korábbi konferenciákon megállapításra került, hogy az e-mobilitás jövőjét tekintve, hosszú távon és rendszerben kell gondolkodni. Mint általában, az e-mobilitás esetében sincs egyetlen, mindent megoldó módszer, de mindig törekedni kell a pillanatnyilag és a jövőbe tekintve is a legjobbra. A fejlesztések során szem előtt kell tartani a környezetszennyezés, a fenntarthatóság, a kényelmi szempontokat, a járművek esetében és az egyéb alkalmazások során nem kevésbé fontos az ár, azaz az eladhatóság és természetesen az üzemeltetési költség.
A nemzetgazdasági szempontból a nemzeti jövedelem növelése érdekében különös érdekünk a hazai fejlesztés és gyártás. Törekednünk kell arra, hogy ezen a területen is minél több versenyképes termékekkel jelenhessünk meg a világpiacon.
Az idei konferencián áttekintettük az akkumulátoros és tüzelőanyag cellás járművek jelenlegi helyzetét a világon, elemeztük előnyeit és hátrányait, az alkalmazásuk eddigi tapasztalatait, ösztönzőit és korlátait, a hazai kutatás fejlesztés irányait, gyártási lehetőségeit.
Kerekasztal beszélgetés keretében tekintettük át és vitattuk meg az e-mobilitás helyét a hazai közlekedés-, ipar- és környezetpolitikában, az új nemzeti energiastratégiában, különös figyelmet fordítva annak feltárására, miképpen lehet integrálni a hazai mérnökök kreativitását a hazai gyártást a nemzetközi fejlesztési és gyártási folyamatokba.
A több, mint 200 érdeklődőt vonzó konferenciát Kassai Ferenc a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta, hogy a mérnököknek néhány területen, nagyobb felelőssége van a társadalom többi tagjánál. Különösen ilyen terület az innováció, a környezetvédelem, az energiagazdálkodás, a közlekedés. Az informatika fejlődésével ma már intelligens városokról vagy okos városokról beszélünk. A fogalomhoz alrendszerek tartoznak: Okos - kormányzás, -közlekedés, -környezet, -gazdaság, -életkörülmények. Ezek az alrendszerek – az új korszerű eszközökkel – együttesen szolgálják a fenntartható fejlődést. Kiemelte az Okos közlekedés alrendszer fogalmát, ez alatt a fenntartható és szolgáltatás központú közlekedésfejlesztést, az egyes közlekedési ágak közötti rendszer szintű és konkrét téri kapcsolatok kiépítését kell értenünk.
Szót ejtett Magyarország energiastratégiájáról is, melynek fő célja az energiafüggőségünk jelentős csökkentése. Az eléréséhez javasolt eszközök az energiatakarékosság, valamint a megújuló energia legoptimálisabb arányban történő felhasználása az életünk minden területén, így a közlekedés CO2 kibocsájtásának erőteljes csökkentése.
A közlekedés területén is elkezdődött a „változás kora”. A robbanómotorok mintegy másfélszáz éve tartó egyeduralma, úgy látszik letelt, hogy mi jön ezután még egyáltalán nem világos. Valószínűnek látszik, hogy az elektromosság nagy szerepet fog játszani, de a részletek még egyáltalán nem tisztázottak.   A konferenciával a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara ezzel fórumot, lehetőséget biztosított a közlekedés CO2 kibocsájtásának csökkentését célzó kérdéskör megközelítésére. Tudjuk, hogy az Európai Unió országaiban a közlekedésre fordított energia mintegy 80 %-a import kőolajból származik, ami jelentős energiafüggőséget mutat. Nem kis büszkeséggel mondhatjuk el, hogy az Európai Unió egyik első, átfogó Elektromobilitási stratégiája a magyar Jedlik Ányos Terv. A Terv fő céljai közé tartozik: az e-mobilitás elterjesztéséhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység támogatása, a közösségi közlekedés és az e-mobilitás kapcsolatának vizsgálata is. A közlekedés olajfüggőségének csökkentését szolgálja az a Jedlik Ányos Terv által kitűzött cél, mely szerint 2030-ra az elektromos- és tüzelőanyag cellás járművek arányának 16%-ra, az agroüzemanyag felhasználás 15%-ra történő növelése.  Ez azt eredményezi majd, hogy Magyarország felkerül az elektromos-és tüzelőanyag cellás meghajtás európai térképére. Elmondhatjuk, hogy az e-mobilitási stratégia nem csak ösztönző jogszabályok halmaza, hanem magyar hozzájárulás is a technológia fejlesztéséhez. Azért szerveztük meg a mostani konferenciánkat is, hogy az előadók az elektromos járművek energiaellátására kínálkozó technológiák előnyeit, hátrányait elemezzék, a műszaki megoldások alapján. A Mérnöki Kamara szakmai kompetenciája a gépészet területén többek között lefedi az energia-, a gépjármű és a mobilitás-technika szakterületeit is. Hangsúlyozta, hogy elkötelezettek vagyunk a legjobb javaslatok kidolgozásában az alternatívák értékelésére, összehasonlítására, ezzel is segítve a kormányzati munkát.
Dr. Lukács Pál, „Az e-mobilitás befektetés a jövőbe” című előadásában megállapította, hogy az elektromobilitás mára visszafordíthatatlan folyamattá vált a járművek gyártásában, üzemeltetésében. Mindazonáltal jelenleg vita tárgyát képezi milyen ütemben és főként, milyen műszaki megoldásokkal történhet meg a paradigmaváltás. Nem mindegy ugyanis, hogy az elektromos energiát milyen módon (és hol) állítjuk elő, illetve azt milyen módon használjuk fel a járművek hajtására. Az elektromos járműgyártásra, üzemeltetésre való átállás megfelelő gyártó-, beszállító- és üzemeltető kapacitásokat igényel, ezek működtetése pedig jól képzett szakemberek jelenlétét feltételezi. Nagy kihívás lesz a Magyar Nemzetgazdaság számára, hogy az országban tevékenykedő vállalatok mennyire vannak felkészülve erre a fejlődésre, a jövőbe történő átmenetre. Már most jól látható, hogy önmagában csak az egyes alkatrészek, főegységek gyártásával, beszállításával már nem lehet tartós piaci szerepet elérni, ennél lényegesen több kell, különösen a magyar KKV-szektornak egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a globális járműipar K+F+I tevékenységéből"
Dr. Hanula Barna, az e-mobilitás közúti alkalmazásának lehetőségeit és tapasztalatait ismertette. Előadásában ismertette a különböző hajtásmódok előnyeit és hátrányait, majd feltárt olyan összefüggéseket, amelyek a köztudatban még nem terjedtek el. Az előadásában szerepet kapott a környezet- és a klímavédelem, valamint lehetőségek a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére. Az előadó elemezte az eddigi stratégiák sikertelenségének okait és alternatív utakat kínált a szén-dioxid emisszió hatékony csökkentésére.
Dunai Zoltán az e-mobilitás vasúti szerepével foglalkozva a Balaton északi partján történő fejlesztéseket mutatta be. Bemutatta az e-mobiltás vasúti alkalmazhatóságával kapcsolatban - a részlegesen villamosított vonalak környezettudatos kiszolgálási módjait. Kiemelte az akkumulátoros hybrid motorvonatok és a majdani hidrogén-cellás hybrid járművek szerepét, és hogy ezek a módozatok komoly alternatívát jelenthetnek a vonal villamosításával szemben, főként olyan helyeken, ahol a vezeték kihúzása nem lehetséges.

Götz Sándor, előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a hidrogéngazdaság kihívásai gyors reagálást kívánnak a magyar kormányzattól is. Tanúi vagyunk annak a világszerte rendkívül gyors fejlődésnek, melynek az eredménye egy új iparág! A hidrogén felhasználása a gazdaság számtalan területén kap dominanciát. Európa szinte valamennyi állama már rendelkezik hidrogénüzemű tüzelőanyag-cellás technológiák és rendszerek fejlesztését szolgáló nemzeti stratégiával, platformmal.
Ez a téma a G-20 Konferencián is kiemelt volt a szakértői anyagok szerint.
A sürgős tennivalókat az alábbi hét pontban foglalta össze:
1.    Kompetenciák képzése és átképzés: Az innovatív technológiák közlekedési bevezetése széleskörű oktatási és átképzési igényeket vet fel, amelyet a hatósági szakértők szintjétől egészen a járművezetőkig--a kriogén technika bázisán--ki kell dolgozni és végre kell hajtani. Erre ITM határozattal létrehozni az oktatók oktatásának eljárásait, valamint az Egyetemi továbbképzési feladatokat.
2.    A K+F fejlesztési területen meg kell valósítani a gyors-prototípus gyártási eljárások, és a digitális szimulációs vizsgálatok széleskörű elterjesztését.
3.    A sorozatgyártás területén fel kell készülni a nemzetközi szabványok bevezetésére, valamint az ott kidolgozott jóváhagyási eljárások elsajátítására és alkalmazására, a konstrukciós-technológiai és biztonságtechnikai feltételeknél.
4.    Közlekedési szakági együttműködéseket szükséges létrehozni az egyes ágazati fejlesztések koordinálására, valamint az inter-operációs feladatokra vonatkozóan a hatékony nemzetközi felzárkózás érdekében.
5.    Az egyes közlekedési vállalatok területén a Kormány határozattal rendelje el a stratégiai fejlesztési útitervek kidolgozásának igényét a 2030-as évekre, a konkrét elérhető célok kijelölésével, 2020 folyamán.
6.    Fel kell számolni azon jogi akadályokat, amelyek az innovációs folyamatokat gátolják, és kidolgozni azon támogatási rendszereket a közösségi közlekedés területére, amelynek bázisán az ágazat és a nehézgépjárművek területén legalább a jelenlegi állomány 25-30 %-a esetén az alternatív üzemanyagok és meghajtási rendszerek bevezetésre kerülhetnek és a GHG emissziót jelentősen csökkenthetik 2030-ig.
7.    Az egyes közösségi közlekedési vállalkozások stratégiája alapján a 2021-es év végére el kell érni, hogy minden közlekedési ágazat és azon belüli közösségi közlekedési vállalkozás rendelkezzen saját területére vonatkozó stratégiával és abból nemzetgazdasági fejlesztési programot lehessen készíteni és azt jóváhagyatni a Parlamenttel, mint országos stratégiát.

Dr. Paár István, „Áldás vagy átok”, mottóval állapította meg, hogy az e-mobilitás épített és természetes környezetre gyakorolt hatása rövid távon, Magyarországon majdnem közömbös, közel azonos a belsőégésű motoros gépkocsival, egyetlen előnye, hogy nem a közlekedés helyén szennyez. Hosszabb, 10-20 éves idő távon, különösen az erőművek és az energia tárolás ugrásszerű fejlődésével egyértelműen „áldás”. Lényegesen kevesebbet vagy szinte nem szennyez, és alig fele annyi energiát fogyaszt, mint a hagyományos gépkocsi. De az „áldás” mellett ott a persely, azaz az előnyöknek jelentős többlet költsége van. Az autózás, a közlekedés az e-mobilitás révén nem lesz olcsóbb, viszont teljesen más lesz, maga a mobilitás is változik.”  
Szedlmajer László, az akkumulátoros járművek alkalmazásának feltételeit, a szükséges infrastruktúra fejlesztéseket elemezte. Megállapította, hogy a városi tömegközlekedésben, a gumikerekű járműveknél az alternatív hajtásrendszerek (legfőképp elektromos hajtás) el fognak terjedni, leváltva a dízel hajtásokat. Azonban az üzemeletetésben ezek a megoldások még nem alkalmazhatóak teljeskörűen (sőt ehhez még akár évtizedek kellenek). Ennek legfőbb oka, hogy a hatékony energiatárolás nem megoldott, a járművek hatótávolsága és megbízhatósága nem éri el, sőt meg sem közelíti globálisan tekintve a korszerű dízel buszok 94-96%-os rendelkezésre állási értékét. Így a jogos társadalmi és politikai elvárás a zöldebb jövőre és az valóság között szakadék húzódik még. Ennek feloldására az első lépés, hogy üzemeltetőként tapasztalataink alapján bemutatjuk a valóságot.
Gáspár-Zsován Noémi, a tüzelőanyagcellás járművek alkalmazásának feltételeivel, a szükséges infrastruktúrafejlesztésekkel kapcsolatosan állapította meg, hogy a tüzelőanyagcellás járművek és a hidrogén alapú mobilitás nem vetélytársa az e-mobilitásnak, inkább annak kiegészítő, hiánypótló eleme. A hidrogénnel kapcsolatban csak komplex rendszerekben szabad gondolkodni, mivel nem csak a közlekedésben, hanem az azzal összefonódó energetikában is jelentős szerepe lehet. Mind jármű oldalról, mind infrastruktúra oldalról műszakilag nincs akadálya a hazai bevezetésnek, továbbá a hazai stratégiai dokumentumokban is megjelenik a hidrogén, így a következő lépés a megvalósítás és a lehetőségek kiaknázása.
Hollandi Gábor az e-mobilitás európai és magyarországi trendjeit, valamint az elektromos autó töltés hálózati hatásait elemezte. Előadásában arra kereste a választ, hogy milyen szokások mentén írható le az elektromos autók töltése és milyen műszaki megoldásokkal lehet kezelni az elosztóhálózat többletterhelését. Beszélt arról, hogy a következő néhány évben jelentősen átalakulhat az elektromos járműveket kiszolgáló infrastruktúra Magyarországon, és ennek a folyamatnak az E.ON is aktív szereplője. Az e-mobilitást stratégiai célként kezelő vállalat az egész országot átszelő e-töltőhálózatot fejleszt és azon dolgozik, hogy az otthoni töltés lehetőségét is minél hamarabb elérhetővé tegye.
Dr. Zsebik Albin a kerekasztal beszélgetés bevezetéseként arra hívta fel a figyelmet, hogy energiaforrásokban szegény országként az energiagazdálkodásunk hatékonyságának növelése mellett különös figyelmet kell fordítani a világpiacon versenyképes termékek fejlesztésére és gyártására, hogy általa teremtsünk fedezetet az energia és energiahordozók vásárlására. Erre kiváló lehetőség az e-mobilitás intenzív fejlesztésében való részvétel. A hazai gyártáshoz kapcsolódóan példaként hivatkozott a csaknem 100 évvel ezelőtti időkre, amikor a Magyar Posta járműparkját jelentős számban bővítette a Ganz Villamossági Rt. által gyártott villanymotorokkal szerelt RÁBA által gyártott elektromos hajtású járművekkel. Ehhez kapcsolódóan külön figyelmet érdemel, hogy a Posta az új járműtelepét már saját villamos erőművel építette, így az akkumulátorok töltésének költsége kedvezőbbnek ígérkezett, mintha a Székesfővárosi Elektromos Művek éjszakai áramával töltötték volna a telepeket.

A kerekasztal beszélgetés két területtel foglalkozott.
Vígh Zoltán volt a házigazdája az e-mobilitás helye a hazai közlekedési-, ipar- és környezetpolitikában, az új nemzeti energiastratégiában témakörnek, amely keretében a szakpolitikai intézkedések, jogszabályozási környezet, infrastruktúra fejlesztések kerültek megvitatásra.
Megállapításra került, hogy az e-mobilitásként ismertté vált trend néhány év alatt drasztikusan megváltoztatta több iparág jövőképét. Az alapvetően környezetvédelmi indíttatású, tehát a kibocsátás csökkentését célzó fejlesztések példátlan mértékben felgyorsították a különböző innovációs kezdeményezéseket, és felerősítették a járműipar, a közlekedés, valamint az energiaszektor közötti szinergiákat. Az energetika és mobilitás összekapcsolódásának hatása olyan új területekre is kiterjedt, mint az ipari méretű energiatárolás. A kialakult helyzet belső ellentmondása, hogy a szabályozás még jobban felgyorsította a technológiai fejlődést, de azt nehezen képes követni.
Lepsényi István, „Az elektromos járművek és hajtások, ill. komponenseinek fejlesztési, gyártási és alkalmazási lehetőségei hazánkban” címmel vezette a hazai fejlesztési területek és helyek, valamint a fejlesztés és gyártás ösztönzői és korlátai területtel foglalkozó beszélgetést. Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy a kormány a pályázatok alapján elérhető forrásokkal jelentős mértékben támogatja a hazai fejlesztést és gyártást, ugyanakkor mind a támogatás módjában, mint a támogatás felhasználásában van javítani való.
Az egykor sikeres önálló hazai gépjárműfejlesztés és gyártás megvalósításában valószínűleg nem tudunk a nemzetközi verseny élére kerülni, de egyes területeken a KKV-k számár is megvannak a lehetőségeink a versenyképes termékek fejlesztésére és gyártására.
Ilyennek tekinthető
    a beszállító partnerség akkumulátorok gyárakkal, az intelligens akkumulátor töltők és kommunikációs rendszerének fejlesztése és gyártása,
    a tüzelőanyag cellás hajtásokhoz az üzemanyag termelés technológiai fejlesztése, és cellák gyártása,
    hozzájárulás az elektromos motorok és vezérlésük fejlesztéséhez.
Folyamatban van és ígéretes a tüzelőanyag cellával termelt villamos energiával hajtott hajók tervezése, amelyek hamaros vízrebocsátásra kerülnek.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az e-mobilitás területén nagy a lehetőség mind a fejlesztés, mind a rendszerelemek gyártása területén. Fontos, hogy e területen is hasznosítsuk a hazai mérnöki kreativitást, az innovatív ötletekből minél előbb, a világpiacon versenyképes termékeket fejlesszünk.
A konferencia szervezését ezért is folytatjuk, évente áttekintjük mire jutottunk, mik a további teendők.
A köszöntőket követően az előadások sora volt;
A rendelkezésre álló berendezések az e-mobilitás szekcióban;
A szekció levezető elnöki tisztét, Nagy Péter a BPMK elnökségének tagja töltötte be
Az e-mobilitás befektetés a jövőbe
előadó: dr. Lukács Pál, Neumann János Egyetem
Az e-mobilitás közúti alkalmazásának lehetőségei és tapasztalatai
előadó: dr. Hanula Barna, Széchenyi István Egyetem
A Balaton északi partja. E-mobilitás a vasúton?
előadó: Dunai Zoltán, Stadler Rail
Az e-mobilitás vízi alkalmazásának lehetőségei és tapasztalatai
előadó: Götz Sándor, Magyar Hajótervező, Gyártó, Javító és Innovációs Klaszter
„Áldás vagy átok”, avagy az e-mobilitás hatása a( természetes és az épített) környezetre
előadó: Paár István, Közlekedéstudományi Intézet

Az infrastruktúra fejlesztése szekcióban;
A szekció levezető elnöki tisztét, Dr. Bánó Imre a BPMK elnökségének tagja töltötte be
Az akkumulátoros járművek alkalmazásának feltételei, a szükséges infrastruktúrafejlesztések
előadó: Szedlmajer László, BKV ATÜI
A tüzelőanyag cellás járművek alkalmazásának feltételei, a szükséges infrastruktúrafejlesztések
előadó: Gáspár-Zsován Noémi, Közlekedéstudományi Intézet
Az elektromos autózási igények és hatásuk az elosztóhálózatra
előadó: Hollandi Gábor, E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.
A konferencia záró eseménye kerekasztal beszélgetések volt, felkért vitaindító előadókkal és hozzászólókkal.
A kerekasztal beszélgetést Dr. Zsebik Albin a BPMK elnökségének tagja nyitotta meg, majd végeztével rövid összefoglaló keretében biztatta a résztvevőket innovatív ötleteik megvalósítására, s zárszavában ígéretet tett a konferencia szervezésének folytatására.
A kerekasztal beszélgetés témái, házigazdái és felkért hozzászólói:
Az e-mobilitás helye a hazai közlekedési-, ipar- és környezetpolitikában, az új nemzeti energiastratégiában
Szakpolitikai intézkedések, jogszabályozási környezet, infrastruktúra fejlesztések
A téma házigazdája, levezető elnök: Vígh Zoltán, JÁK
 
Felkért hozzászólók:
Tompos András ELKH
Srang Tamás BKK
Az elektromos járművek és hajtások, ill. komponenseinek fejlesztési, gyártási és alkalmazási lehetőségei hazánkban
-    a hazai fejlesztési területek és helyek
-    a fejlesztés és gyártás ösztönzői és korlátai
A téma házigazdája, levezető elnök: Lepsényi István, Valor Zrt.
Felkért hozzászólók:
Götz Sándor, Mórucz Norbert, TTPE, Nagy Péter, Elektro Profi Mobility Kft.