Kopint-Tárki: majdnem 3 százalékos növekedés jöhet

2014. július 08., kedd, 14:13 Utolsó frissítés: 3 órája

Szerző: MTI 

A Kopint-Tárki előrejelzése szerint idén és jövőre is 2,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos államháztartási hiány várható. Idén éves átlagban 8 százalék körüli munkanélküliségi rátával számolnak a kutatók és úgy látják, hogy az építőipari termelés az idei év elején "vágtázó ütembe" csapott át.

A Kopint-Tárki kutatói idén 3 százalék körüli gazdasági növekedésre számítanak, az export bővülése az idei évben még jelentős lesz, a fogyasztási kiadások növekedése pedig tovább gyorsul - mondta kedden Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója az intézet idei második konjunktúrajelentését ismertető sajtótájékoztatón.

Palócz Éva szerint a magánfogyasztás durván 2 százalékkal emelkedhet idén, a beruházások éves átlagos növekedése, az első negyedévi kiugró bővülés után lassul, de még így is dinamikus marad, éves átlagban meghaladja a 9 százalékot. A konjunktúrakutató cég idén átlagban 310 forintos euró árfolyamot valószínűsít. Palócz Éva elmondta, hogy a téli közmunkaprogram eredményeképpen 2014 elején is folytatódott a foglalkoztatottság rendkívüli ütemű növekedése, a látványos évkezdés után mérsékeltebb ütemben, de folytatódhat a javulás, éves átlagban 2014-ben 8 százalék körüli munkanélküliségi rátával számolnak a kutatók.

A Kopint-Tárki előrejelzése szerint idén és jövőre is 2,9 százalékos uniós módszertan szerinti (úgynevezett ESA-szerinti) GDP-arányos államháztartási hiány várható. Az infláció idén történelmi mélypontot ér el, éves szinten is mindössze 0,2 százalék körül lesz, az infláció csökkenésének ilyen jelentős mértékéhez elsősorban az energiaárak 10 százalékot meghaladó esése járult hozzá - emelte ki a vezérigazgató.

Palócz Éva elmondta, hogy az idén az ipar bruttó termelésének nagyjából 7,5 százalékos bővülésével számolnak, az év további részében a belföldi értékesítés növekedni fog, az exporteladások eddigi kiugróan magas növekedési üteme viszont valamelyest mérséklődik majd.

Az építőipari termelés az idei év elején "vágtázó ütembe" csapott át, éves átlagban 18 százalékos, vagy még ennél is magasabb növekedést vár az ágazatban a konjunktúrakutató cég.

A devizahitelesek mentőcsomagjának hatására a jövőben a lakossági fogyasztás nőhet - mondta el. A kormány célja azonban nem lehet az, hogy az egész bankrendszer működését ellehetetlenítse, a csomag bevezetését valamilyen módon össze kellene kötni a banki különadó rendezésével. Egy másik kérdésre elmondta: a jegybanki alapkamat csökkentését 2 százaléknál végképp abba kellene hagyn

Uniós döntés után lehet tehermegosztás - a nap hírei

2014. július 11., péntek 21:08     InfoRádió

Az uniós támogatású útépítések ügyében az európai bizottsági döntés után lehet szó a tehermegosztásról - mondta a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.

Az uniós támogatásból megvalósult útépítések ügyében az európai bizottsági döntés után lehet szó a tehermegosztásról - mondta a Kossuth Rádióban a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár. Csepreghy Nándor közölte: áttekintik a teljes, csaknem 600 milliárd forintnyi projektállomány dokumentációját. Megvizsgálják, hogy milyen szabályt alkalmaztak a magyar ajánlatkérők. Az uniós korrekció összege nagyjából 70-90 milliárd forint lehet. 

Csaknem másfél milliárd forinttal támogatja a Bonafarm csoport új vágóhídjának megépítését Mohácson a kormány. A beruházás összköltsége 7,3 milliárd forint lesz - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Szijjártó Péter hozzátette: a magyar élelmiszeripar export árualapjának létrehozásában kiemelten fontos a magyar sertéságazat fejlesztése. 

Már csak egy-két kamatvágás van hátra ahhoz, hogy a jegybank elérje elsődleges célját - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Balog Ádám a Vs.hu portálnak hangsúlyozta: a jegybanknak nincs kamatcélja, a döntést a jegybanki inflációkövető célrendszer teljesítése motiválja. 

Továbbra is kulcsszerepet szán a vasútnak a kormány Magyarország versenyképességének növeléséért - mondta a nemzeti fejlesztési miniszter. Seszták Miklós a vasutasnap budapesti rendezvényén hangsúlyozta: már látszanak az eredményei a közösségi közlekedés újraszervezésének, de tovább kell növelni a szolgáltatás színvonalát. 

Felvásárolná a portugál Millennium Bank romániai hálózatát az OTP - írja a Ziarul Financiar. A román gazdasági lap szerint 56 fiókról van szó, 500 alkalmazottal. Az OTP Bank Románia ezzel a 17.-ről a 13. helyre lépne előre a 40 szereplős romániai bankpiacon, részesedését 1,3 százalékról 2 százalékra növelve. 

Tanácsadó irodát nyitott öt nagyvárosban a Gazdasági Versenyhivatal. A hálózat működtetésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárást a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete nyerte meg. 

Hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében - erősítette meg az Országos Rendőr-főkapitányság. A Magyar Nemzeti Bank július 4-én vonta vissza a takarékszövetkezet engedélyét, miután a betétesek biztonsága érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete kizárta az integrációs rendszerből. Az orgoványi takarékszövetkezetnek 28 ezer betétese van. 

Változik a forgalmi rend a Hungária körút több csomópontjában is a hétvégén. Az 1-es villamos vonalának felújítása miatt péntektől vasárnapig a Thököly út-Hungária körút csomópontban, szombaton és vasárnap pedig az Ajtósi Dürer sor és az Egressy út között a Hungária körúton irányonként csak két sáv lesz járható - közölte a Budapesti Közlekedési Központ. 

Soron kívüli vizsgálatot rendelt el az egészségügyi államtitkár az újszülött-osztályokon. Zombor Gábor arra kíváncsi, megfelelő-e az őrzés-védelem. A közeljövőben személyesen is tájékozódik a kórházak biztonsági rendszereiről. Szerdán egy nő és egy férfi elvitt egy újszülöttet a szombathelyi Markusovszky Kórház szülészeti osztályáról. Az egynapos kislányt a rendőrök egy órán belül megtalálták. 

Már csak két beteget kezelnek lépfenefertőzés gyanújával a debreceni Kenézy Gyula Kórházban. A többi beteget még a héten hazaengedték. A még kórházban lévő két beteg a szükséges antibiotikum-kezelés befejeztével, várhatóan a jövő héten hagyhatja el a kórházat. 

Újra iható a vezetékes víz az 5 mátrai településen - közölte az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. Parádon, Parádsasváron, Mátraballán, Mátraszentlászlón és Bodonyban azért volt szükség az intézkedésre, mert a szennyeződött közkifolyók miatt fennállt a coli-fertőzés veszélye. 

Folyamatosan lassul a balatoni halpusztulás üteme - közölte a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor egy írásbeli kérdésre válaszolva kifejtette: a halmintákban kimutatott kórokozók emberre nem veszélyesek, a Balaton vízminősége kiváló.

Egy héttel ismét elhalasztják a szombatra tervezett 32. Balaton-átúszást a Révfülöp és Balatonboglár közötti 5200 méteres távon. A meteorológiai előrejelzés alapján a hétvégén a Balaton térségében változékony idő, erős szél és legfeljebb 21 fokos vízhőmérséklet várhat

NFM: nyár végéig tart az állami cégek átvilágítása

2014. július 8., kedd 18:54     InfoRádió / MTI

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a hatékonyságjavító intézkedési lehetőségek feltárása céljából elvégzi a felügyelete alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok teljes átvilágítását, ez a tervek szerint nyár végéig tart - közölte a tárca az MTI érdeklődésére kedden.

Az MTI azt követően kereste meg a minisztériumot, hogy az index.hu oldalon kedden megjelent: Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter egy körlevélben leállított minden szerződéskötést. A portál a Cink.hu-ra hivatkozva azt írta, hogy az egyik érintett állami cég alkalmazottja szivárogtatta ki az erről szóló körlevelet.

Az NFM közölte: a vállalati portfólió áttekintése a kormányzati szerkezetátalakítás nyomán vált szükségessé a felelős gazdálkodás és a finanszírozás biztonsága érdekében. "E folyamat nyár végére tervezett lezárásáig a miniszter a napi működéshez, normál üzletmenethez nem nélkülözhetetlen szerződéskötéseket felfüggesztette." - írták. Kiemelik, hogy az átmeneti intézkedés várhatóan júliusban és augusztusban marad érvényben.

A közlemény szerint a nem a napi üzletmenethez szükséges szerződés addig is köthető, azonban csak különösen indokolt esetben, tulajdonosi és szakmai ellenőrzést követően, a tárcavezető és a vagyonpolitikáért felelős államtitkár egyetértésével. A felfüggesztés eredményeként a társaságok nem vállalnak a későbbiekben nehézkesebben, költségesen felülvizsgálható kötelezettségeket.

A válaszközleményben arra a kérdésre, hogy hány céget érint az intézkedés, nem tértek ki, de a hírportál szerint a körlevél címzettjei alapján több száz cégről lehet szó.

Csökkennek a kkv-kockázatok a hitelprogram hatására

2014. 7. 8. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 7. 8. 18:17|Pénzügy

A Növekedési Hitelprogram (NHP) érdemben csökkenti a kis- és középvállalkozások (kkv) egyedi és szektorszintű kockázatait. Ennek okai a forintban történő hitelezésben, a hosszú futamidőben, illetve a fix és kedvezményes kamatozásban keresendők.

Mik ezek?

Az NHP hitelek lényegesen hosszabb lejárattal rendelkeznek, mint a piaci kibocsátású hitelek (különösen a forgóeszköz hiteleknél), ami jelentősen csökkentette a megújítási kockázatokat: míg 2012-ben a kkv szektorbeli folyósítások átlagos futamideje 2,3 év volt, az NHP keretén belül az átlagos futamidő 6,5 év körül alakult.

Az NHP hitelek kamata kezdetben megközelítőleg 4 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a piaci hiteleké, s bár ez a kamatelőny a jegybanki alapkamat-csökkentések következtében szűkült, jelenleg is 2,5 százalékpont körüli.

Az alacsonyabb kamat ezen hiteleknél több mint 10 százalékkal csökkenti a törlesztőterheket, ami növeli a valószínűségét, hogy a vállalkozás képes lesz fizetni a törlesztőrészleteket, vagyis javul a hitelképessége a nemteljesítés kockázatának csökkenésével. A futamidő során végig fix kamat is ezen hatást erősíti, hiszen nem kell attól tartani, hogy a törlesztési terhek megugranak a hitelkamat emelkedése következtében.

A kiszámítható törlesztési terhekhez a forintban történő hitelezés is hozzájárul. Korábban jellemző volt, hogy az alacsonyabb deviza hitelkamatok miatt a kkv-k devizában adósodtak el, miközben sokuk nem rendelkezett természetes fedezettel (devizabevétellel), így árfolyamkockázatot futottak és a forint gyengülésével nőttek a törlesztő terheik.

Az NHP megjelenésével a devizahitelek előnye, vonzereje eltűnt a természetes fedezettel nem rendelkező kkv-k számára. Emellett az NHP keretében lehetőség van a devizahitelek NHP forinthitelre váltására, amivel 231 milliárd forint értékben (közel 12 százaléka az NHP előtti kkv deviza-hitelállománynak) éltek mindezidáig a devizában eladósodott vállalkozások. Mindezek hatására kevesebb, mint egy év alatt 53 százalékról 46 százalék alá csökkent a devizahitelek aránya a hitelintézeti kkv hitelállományban.

Az NHP tehát nem csak a hitelezés élénkítésével, hanem a kockázatok csökkentésével is érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a kkv-k növekedési potenciálja javuljon, és a szektor a fenntartható gazdasági növekedés motorjává váljon Magyarországon.

Szerző: Fábián Gergely, az MNB főosztályvezetője

Még nincs Simicska–Orbán-háború, de hamarosan lehet

Az írás a Népszabadság 2014. 07. 11. számában jelent meg.

http://nol.hu/kereses?author=Csuhaj+Ildik%C3%B3

Kövér László a szembekerülő fideszes erős emberekről és rivalizáló gazdasági érdekkörökről beszélt. A házelnök a Simicska-Nyerges-birodalomnak üzent. Küszöbön Orbán szabadságharca a saját oligarchái ellen.

Először beszélt nyíltan magas rangú fideszes politikus arról, hogy „a Fidesz–KDNP pártszövetség ellenfél nélkül maradt, ismét kétharmados többsége van a parlamentben, így a különböző, egymással rivalizáló gazdasági és egyéb egzisztenciális érdekek a Fideszen keresztül próbálnak meg érvényesülni”.

Kövér László a Magyar Hírlapban tegnap megjelent interjúban nem cáfolta azt a kérdésben megfogalmazott állítást sem, hogy „a balliberális média szerint a Fidesz annyira erős, az ellenzék pedig annyira gyenge, hogy a kormánypártnak nincs ellenfele, ezért az erős emberei egymással háborúznak”. Hozzátette ugyanakkor, a balliberális médiának az egyetlen reménysugarat az jelenti, „hogy a Fidesz az ő oldalukról fenyegetőnek és mitikusnak tartott egységét megbomlasszák”.

Kövér László az interjúban nem ment ennél tovább, nem nevezte meg, hogy milyen egymással rivalizáló és a Fideszen keresztül érvényesülni akaró gazdasági körökre gondol, illetve kik a Fidesz erős emberei, akik egymással háborúznak.

Ennek ellenére is egyértelmű azonban, hogy a Magyar Hírlapban közöltekkel a házelnök a Simicska–Nyerges-birodalom prominenseinek üzent. Nyílt titok – a Népszabadság már hetekkel ezelőtt beszámolt róla –, hogy Orbán Viktor az áprilisi választási győzelem után elindította „szabadságharcát” a Fidesz-közeli oligarchákkal, vagyis a Simicska–Nyerges párossal szemben is.

Először is: menesztette a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nevével fémjelzett gazdasági-üzleti „klubhoz” tartozó Németh Lászlónét, aki helyett Seszták Miklóst nevezte ki. Ő egyértelműen a miniszterelnöki akaratot képviseli a százmilliárdos megaprojekteket felügyelő fejlesztési tárca élén, és az új NF-vezetést inkább a Csányi Sándor OTP-vezér és Hernádi Zsolt, a Mol elnöke által fémjelzett vonalhoz sorolják. Már a Simicska-féle médiabirodalmat érzékenyen érintő reklámadó megszavazását, továbbá az állami társaságoknak a Simicska–Nyerges cégcsoporthoz „kapcsolható” vezetőinek tervezett menesztését is afféle „hadüzenetként” értékelték a túloldalon.

Az a szerdán kiszivárgott hír viszont már „kisebb sokkot” okozott az érintettek számára, hogy több, a Fidesz hátországához sorolt vállalkozó érdekkörébe tartozó építőcégre, így a Közgépre is hét évre visszamenőlegesen adót vetnének ki, így szedve be a fedezetét egy várható, közel százmilliárd forintos uniós büntetésnek. Mivel a Közgép számos közbeszerzési pályázat győztese volt, Simicska Lajos cégbirodalmának komoly különadót kellene visszafizetnie a központi büdzsébe. A Közgép 2007 óta 132 milliárdot nyert útépítési pályázatokon, így legalább 20 milliárd forintos nagyságrendben kellene adóznia.

Lapunk számolt be arról a múlt héten, hogy Simicska Lajos, Orbán Viktor volt Bibó-kollégiumi szobatársa és barátja – akiről a miniszterelnök egy rendszerváltáskori interjújában azt mondta, „Lajos volt köztünk a legokosabb” –, elvonult a Balatonra vitorlázni, és a válaszlépésen gondolkodik.

„Simicska Lajos még nem vette fel a kesztyűt Orbán Viktorral szemben, azon a térfélen reménykednek, hogy az előterjesztés csak figyelmezetés” – mondta munkatársunknak egy jobboldali véleményvezér, hozzátéve, „még nincs Simicska–Orbán-háború”, de – tette hozzá – „a küszöbön van”. Lapunknak a napokban megerősítették, mindezen döntésekkel, a miniszterelnöki stratégiával Orbán Viktor szeretné határozottan jelezni a gazdasági-üzleti hátországának is: gazdasági-pénzügyi döntések kizárólag egy helyen, a Miniszterelnökségen születhetnek, „nincs kettős hatalmi centrum”, senkinek sem lehet olyan informális hatalma, mint a hivatalban lévő kormányfőnek.

Kormányközeli források azt az információnkat is visszaigazolták, hogy Orbán Viktornál az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a TV2 állítólag felosztotta a hirdetési és reklámpiacot az RTL Klubbal, mégpedig úgy, hogy az állami hirdetések a TV2 kasszáját gazdagították, így a kereskedelmi hirdetések az RTL Klubhoz áramolhattak.

A kormányfő számára a másik neuralgikus pont – a kiszivárgott hírek szerint – a Citadella-ügy: miután az állam hosszú jogi csatározások után szerződést bontott a Citadellán működő cégekkel, a fideszes vezetésű kerület ismét leszerződött velük, méghozzá a Balog Zoltán vezette Emmi tudomása és jóváhagyása nélkül. Ezen „ügyet” viszont már nem Simicska Lajoshoz, illetve Nyerges Zsolthoz kötik, hanem olyan kisebb cégekhez, amelyek – mint egyik forrásunk fogalmazott – „rendkívül mohók lettek”.

A miniszterelnök „nem Simicska Lajos ellen megy”, Orbán Viktor tárgyalóasztalhoz szeretné kényszeríteni egykori Bibó-kollégiumi szobatársát, hogy megegyezzenek „a területek újraosztásáról” – mondták a Népszabadságnak jobboldalról.

Ami a fideszes belháborút illeti, a hírek arról szólnak, hogy a kormányalakítás folyamatát feszültségek kísérték. A Hvg.hu arról írt korábban, hogy eszkalálódtak a konfliktusok Lázár János, illetve a parlamenti frakciót irányító Rogán Antal között a kompetenciák és az EU-források felügyelete miatt. A hatalmi harc győztese Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lett, Rogán Antal előtt viszont még „nyitott a pálya”. Orbán Viktor felajánlotta neki, hogy legyen a miniszterelnöki kabinet élén tárca nélküli miniszter, „de más kormánypozíció” is várhat rá még ősszel – mondták forrásai

A különadó káros hatásairól ír a Magyar Nemzet

Az útépítő cégekre meglebegtetett, most cáfolt különadó drámainak lefestett nemzetgazdasági hatásairól ír ma a Magyar Nemzet, amely gondolatmenet elmegy egészen odáig, hogy a 100 milliárd forint körüli különadó végül 1200 milliárd forintos költségvetési kiadáshoz, a túlzott deficit eljárás újraindulásához és így az EU-támogatások befagyasztásához vezet.

2014.07.10 20:43 Lázár: nem vetnek ki különadót az útépítőkre

2014.07.09 17:37 Cáfol a kormány: nem lesz újabb különadó

2014.07.09 13:29 Példátlan: 7 évre visszamenőleg adóztatna saját hibája miatt az állam

A cikk szerint bár a kormány cáfolja a különadó útépítő cégekre kivetésének tervét, de az biztos, hogy az Európai Bizottság által esetlegesen kivetett bírságot valakinek be kell fizetnie. A gondolatmenet szerint a teherviselők nem nagyon lehetnek mások, mint az útépítő cégek, és a sajtójelentésekben megírt 15%-os (árbevételre vonatkozó) adó jóval nagyobb lenne, mint amekkora árréssel ezek a cégek anno megépítették közbeszerzések keretében az adott utakat. Emiatt tehát az érintett cégek eleve anyagi hátrányba kerülnének, ráadásul sok esetben olyan pénzek után kellene befizetniük az adót, amelyet még le sem tudtak hívni a nyertes pályázatokra.

A gondolatmenet szerint tehát a különadó likviditási problémákat okozna a cégeknél, amely az alkalmazotti és alvállalkozói csatornákon keresztül tovagyűrűzne a nemzetgazdaságba, és így a folyamatban lévő építkezések is veszélybe kerülnének. Márpedig ha az uniós szabályok szerint a 2007-2013 közötti támogatásokat 2015 végéig nem tudjuk kifizetni a projektek csúszása miatt, akkor a projektre vonatkozó teljes támogatási összeget vissza kell fizetni.

A lap megjegyzi, hogy a folyó projektek kb. 1200 milliárd forintnyi beruházást érintenek, így tehát a visszafizetési kötelezettség az állami költségvetésben csapódna le hiánynövelő tételként, így a 3% alatti deficit sem jönne össze. Mindezek miatt pedig újraindulna az ország ellen a túlzott deficit eljárás és az uniós támogatások kifizetésének felfüggesztésével is szembenézhetne az ország - vázolja a 100 milliárdos különadó drámainak lefestett nemzetgazdasági hatásait a lap.

Baráti cégbirodalmakat is sarcolhat Orbán az új adóval

2014. július 09., szerda, 15:40 Utolsó frissítés: tegnap

Szerző: hvg.hu

A Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Közgéptől legalább 20 milliárd forintot venne el a tervben levő új, visszamenőlegesen kivett adó. De a fideszes hátország más cégeit, illetve a kormányokon átívelően sikeres stratégiát folytató Strabagot is több milliárd, vagy pár tízmilliárd forinttal sújthatja az új elvonás. Mindez egy nagyobb képbe illeszkedik, a hátországban megindult hatalmi játszmák, nagy átrendeződés része. A visszamenőleg hét évre vonatkozó adókivetés példátlan, de nincs, aki kiütné.

Több, a Fidesz hátországához sorolt vállalkozók érdekkörébe tartozó építőcéget is megsarcolhat a kormány azzal a legújabb adóval, amelyet hét évre visszamenőleg vethetnek ki. Egyelőre csak előterjesztés van az adóötletről, de ha a kabinet – a 444.hu információi szerint küszöbön álló, akár a százmilliárd forintot is megközelítő uniós büntetés fedezetét keresve – elfogadja a tervet, az egyenként pár tízmilliárd forintba is fájhat azoknak az útépítő cégeknek, akik az elmúlt években nagyot szakítottak a közbeszerzéseken.

Pikantériája az adónak - azon kívül, hogy a szocialista és az Orbán-kormány követett el korábban hibát, de a cégekkel fizettetnék meg annak árát -, hogy az utakat, sztrádákat főként uniós pénzből finanszírozták az elmúlt években, így az adót olyan bevételre vetnék ki, amely az EU-tól jött. Közvetve tehát uniós pénz után szedhetne be adót a kormány.

A Közép-európai Egyetem közbeszerzési adatbázisában legalább hét olyan nagy útépítő céget találtunk, amelyeket súlyosan érintene a különadó. Ezek a Colas, a Duna Aszfalt Kft., a Közgép Zrt., az Euroaszfalt Kft., a Swietelsky Magyarország Kft., a Magyar Aszfalt Kft., a Strabag Zrt., a Hídépítő-csoport. Ezek a cégek 2007 óta több tízmilliárdot, némelyikük százmilliárdot is elérő összeget is nyert útépítésekre. Ebben az időszakban a nagy autópálya-építések már kezdtek lecsengeni, de még ekkoriban is voltak munkák, befejező szakaszok az M7, M3, M0, M5 és M4 autópályákon.

Átnéztük az útépítő cégek közbeszerzési nyeréseit, olyan kiírásokat kerestünk, amelyekben konkrétan útépítéseket kellett végezniük, és 100 milliónál többet nyertek. Viszont nem számoltunk például a MÁV által kiírt vasúti tenderekkel.

Simicska birodalma és annak vetélytársa is célkeresztben

A nyertesek alapján Simicska Lajos cégbirodalma nagy csapást szenved el, ha a kormány elfogadja a visszamenőleges különadóról szóló előterjesztést. Ugyanis az elmúlt évek legnagyobb nyertesei között ott van az érdekkörébe sorolható Közgép. A Közgép 2007 óta legalább 132 milliárdot nyert útépítési munkákra a CEU adatbázisa szerint, vagyis ez alapján, becslésünk szerint minimum 20 milliárd forintot venne ki a zsebéből az új adó.

Rohamtempóban növekedett az elmúlt egy-két évben a tiszakécskei Duna Aszfalt, amely Varga Károly és Szíjj László tulajdonában van. A háttérben azonban erős emberek állhatnak. A HVG által nemrég ismertetett egyik verzió szerint a cég a Közgép holdudvarához tartozik. Egy másik találgatás szerint ezzel szemben éppen a Simicska-dominancia megtörését szolgálja a Duna Aszfalt, amely élvezi Orbán Viktor miniszterelnök pártfogását. Egy harmadik változat azzal hozza kapcsolatba a cég felívelését, hogy az uniós forrásokat egykor kezelő, volt közgépes Petykó Zoltántól Lázár János vette át az uniós források menedzselését. Mindhárom verzió közös metszete, hogy a Fidesz hátországához tartozhat a cég.

A Duna Aszfalt több mint 101 milliárdot nyert útépítésekre, kerékpárutak építésére, közlekedési fejlesztésekre és útjavításokra. Ez csak nagyon hozzávetőleges szám, a cég nevén ugyanis sok olyan közbeszerzést találunk a CEU adatbázisában, amelynél egy-egy önkormányzat a kiíró, viszont nincs meghatározva, konkrétan milyen feladatra adta a pénzt. Egy óvatos becslés szerint így 10-15 milliárd forintba fájhat az adó a villámkarriert befutó Duna Aszfaltnak.

A Hídépítő csoportot illetően 21 milliárd forintnyi beruházást számoltunk össze, ám az adatbázisban nem találtunk arra vonatkozólag információt, hogy a vállalatcsoport egyes cégei – például az M-Híd Zrt., G-Híd Zrt. vagy a Híd Transz Kft. – mennyi útfejlesztési pénzt kaptak az államtól.

A Strabag-konszern kormányokon átívelő sikeres stratégiát folytat, mert a szocialista kormányok és az Orbán-kormány alatt is ömlött hozzá a közbeszerzési pénz. A cégcsoport tavaly 580 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzést (nem csak útépítésekből), a vállalat zászlóshajója, a Strabag Általános Építő Kft. egyedül 412 milliárdot nyert, ám ez a cég nem szerepel az adatbázisban. Mindennek tükrében feltételezhető, hogy az e cégcsoport által elnyert közbeszerzések között még rengeteg bőven 100 millió forint feletti beruházás szerepel.

A Magyar Aszfalt Kft. 2007 óta legalább 93 milliárd forint értékű, útépítéshez kapcsolódó közbeszerzést nyert. Ha ez után kéne adót fizetniük, úgy 14 milliárdot kéne utalniuk az államkasszába.

A Swietelsky Építő Kft. 24, a Swietelsky Magyarország Kft. pedig 78 milliárd forintot szerezhetett a kérdéses időszakban közbeszerzésen útépítésre, így összesen 15 milliárd forint is lehet a befizetendő elvonás.

A 444.hu januárban hozzájutott a bizottság által kifogásolt szerződések listájához, melynek számai közelítenek a cikkünkben becsült összegekhez. A lista szerint a legtöbb, összesen 116 milliárd forint értékű útépítési közbeszerzést a francia Colas nyerte, második a Közgép 113 milliárddal, ezt követi a Strabag 105 milliárddal, a Duna Aszfalt 102 milliárddal és a Swietelsky 60 milliárddal.

Harc a szekértáboron belül

A mostani, építőcégeket sújtó adó terve nagyobb képbe illeszkedik, amely az elmúlt hetekben bomlik ki a szemünk előtt. Egyre több jel utal arra, hogy a Fidesz hátországában nagy átrendeződések indultak.

Úgy tűnik, a Simicska Lajos nevével fémjelzett – az elmúlt 4 évben az állami közbeszerzéseket taroló – cégbirodalom és a Fidesz közti viszony az április 6-i választások után vett látványos fordulatot. Pedig Simicska több mint 25 éve szoros kapcsolatot ápolt a miniszterelnök-pártelnökkel, egyetemi éveik alatt kollégiumi szobatársa volt, később a párt pénztárnoka lett, az első Orbán-kormány idején egy rövid ideig az adóhatóság elnöke lett. A 2002-es választási vereség után az ő feladata lett kialakítani a pártot segítő médiát, tovább erősíteni a Fidesz gazdasági háttérbázisát. Simicskáról szinte minden fideszes politikus elismeri, kapcsolatrendszere, vagyoni háttere nélkül a Fidesz nehezen tudott volna talpon maradni 8 éven át ellenzékben, hogy aztán az MSZP és az SZDSZ összeomlása révén a Fidesz 2010-ben kétharmadhoz jusson.

A kormányalakítási folyamat során a gazdasági holdudvarral kapcsolatban álló emberek fokozatosan kiszorultak a minisztériumokból. A Simicskával még az első Orbán-kormány idején szoros kapcsolatba került Németh Lászlónét lefokozták miniszterből államtitkárrá, beosztották az egyre növekvő befolyással és apparátussal rendelkező Lázár János alá, majd a beígért feladat helyet (a paksi bővítés felügyelete) a takarékszövetkezetek átalakítását bízták rá.

A Simicska birodalmának belső mozgásait jól ismerő Figyelő június elején arról írt, hogy az új gazdasági miniszter, Seszták Miklós kinevezése kifejezetten azt a célt szolgálta, hogy a Fidesz holdudvarától független tárcavezető lépjen fel az egykori pártpénztárnok emberei ellen. A Figyelő forrásai arról beszéltek, hogy Seszták kinevezését maga Lázár János Miniszterelnökséget felügyelő államtitkár verte végig, és egyféle értelmezés szerint ez azt jelenti, hogy a fideszes politikusok megpróbálják visszavenni a teret az őket fojtogató gazdasági lobbitól. (Ahogyan korábban a fejlesztési források közeléből is eltávolították Nyerges Zsolt testvérét, és Lázárhoz került az irányítás.) Később maga Seszták ismerte el a Napi Gazdaságnak adott interjújában, hogy jelentős változásokat tervez az állami cégek élén, kedden pedig nyilvánosságra került az a miniszteri körlevél, melyben leállította a szerződéskötéseket az állami vállalatoknál.

A Népszabadság múlt pénteken – meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva – arról írt, hogy a Simicska elleni fellépést maga Orbán Viktor is támogatja. Állítólag nem magával Simicska Lajossal szemben lép fel, hanem a Nyerges Zsolt holdudvarába tartozó „kis oligarchákkal szemben” is, akik a lap forrásai szerint „túl mohók lettek az üzletszerzésben”. A lap informátora szerint a Közgép tulajdonosa július elején elment a Balatonra vitorlázni, hogy a válaszlépésen gondolkodjon.

Nemcsak a kormányalakítás érintette hátrányosan a fideszes gazdasági hátország befolyásos vezetőit. Bár a reklámadó legnagyobb befizetője az RTL Klub lesz, de a nagy befizetők listáján ott vannak Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és Fonyó Károly médiavállalkozásai is. A hvg.hu számításai szerint ezek a cégek idén több mint 310 millió reklámadót fizetnek majd be. Viszont ha az adóhatóság úgynevezett kapcsolt vállalkozásként fogja kezelni a tulajdonosi viszonyok miatt ezeket a cégeket, akkor 3,3 milliárdra is ugorhat becslésünk szerint 2015-ben az elvonás.

Mint arról a hvg.hu beszámolt, a Fidesz és a Simicska-féle hátország között már tavaly feszültté vált a viszony. A német tulajdonban lévő vállaltra a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Infonceter.hu is bejelentkezett. Ám a cégbirodalom vezetői, forrásaink szerint maga Nyerges sem tartotta jó vételnek a veszteséges, nézettségben az RTL mögött elmaradó társaság megvételét, sőt tartottak attól, hogy ezzel a már meglévő médiavállalkozásaiknak át kell engedniük pénzt az állami hirdetésekből. De forrásaink szerint Orbán Viktor ragaszkodott hozzá – ezt ő maga is elismerte egy tavalyi interjújában –, hogy magyar tulajdonba kerüljön a cég. Végül a tévét a menedzsment vette meg, ám még mindig nem ismert az ügylet összes részlete.

Bár nem világos, hogy pontosan mi történt a Simicska érdekeltségébe tartozó energetikai cégben, az Eliosban, több fideszes forrás is arra hívta fel a hvg.hu figyelmét, hogy a társaság igazgatóságából januárban kikerült a miniszterelnök veje, Tiborcz István.

Hét évre visszamenőleg hogy lehet rendben?

A hét évre visszamenőleges adóztatásra még nem volt példa idehaza. Azonban most nincs, aki ebben meggátolná a kormányt. Az Alkotmánybíróság jogkörét adóügyekben nagyon szűkre szabta a kormányoldal, az Ab lényegében csak akkor szólhat bele adókérdésekbe, ha azok az emberi méltóságot sértik. (Például a 98 százalékos végkielégítés-adót ezért tudta többször is alkotmányellenesnek kimondani az Ab.) Mivel most cégeket sújtana a hét évre visszamenőleg kivetett adó, az ő esetükben azonban emberi méltóságról aligha beszélhetünk, ezért nem nagyon reménykedhetnek abban, hogy az adót végül megússzák.

Mégis, az adó üzenete romboló hatású minden más vállalkozás, cégtulajdonos számára is. Azt sugallja, hogy a kormány lényegében továbbra is azt gondolja, hogy bármikor bármelyik szektort akár visszamenőleg kivetett adóval is terhelheti. Ezzel pedig elriasztja a vállalkozni szándékozókat.

Ugyan ilyen hosszú időszakra visszamenőleg nem vetett még ki adót a kormány, de 2010-ben volt pár intézkedése, amely a múltba nyúlt. A 2010 őszén elfogadott szektoradókat (kiskereskedelmi adó, telekomadó, energetikai különadó) a teljes, 2010. évi gazdálkodás után fizettette meg. A most is hatályban levő bankadó még mindig a 2009. év végi mérlegfőösszegből számolt adóalapra van kivetve. A végkielégítés-adó első formájában a 2007 után szerzett jövedelmeket terhelte, ezt tiltotta meg az Alkotmánybíróság.

Kemény viták vannak Brüsszellel, de nem lesz különadó az útépítő cégeknek

2014. július 09., szerda, 17:59 Utolsó frissítés: 22 órája

Szerző: MTI 

A kormány szerint "súlyos vita van" a 2007 és 2012 közötti, útépítéssel kapcsolatos közbeszerzések ügyében Brüsszellel, de nem vetnek ki különadót az útépítő cégekre.

A kormány nem tervezi, hogy különadót vet ki az útépítő cégekre, a kabinet és az Európai Bizottság között ugyanakkor "súlyos vita van" a 2007 és 2012 közötti, útépítéssel kapcsolatos közbeszerzések ügyében – közölte szerdán a Kormányzati Információs Központ az MTI érdeklődésére.

Szerdán több internetes portál írt egy olyan törvényjavaslatról, amely szerint a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kell megfizetni minden cégnek, amely az elmúlt hét évben 100 millió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól.

A Kormányzati Információs Központ azt írta: a kormány nem tervez különadót kivetni az útépítő cégekre.

A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, amely jelenleg azt vizsgálja, hogy az érintett közbeszerzésekben részt vevő cégek betartották-e az uniós szabályokat. Az előírások be nem tartása bírságot is eredményezhet. Az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy az uniós vizsgálat milyen következményekkel jár majd az érintett cégek számára – írja a Kormányzati Információs Központ.