BPMK

A TERVEZÉS A BERUHÁZÁS IRÁNYTŰJE

Mérnökfejjel sokszor teszem föl a kérdést, hogy mitől jó egy beruházás, mi mozgat optimális irányba egy beruházást, hogy az időre, a kitűzött célokkal összhangban, a közösség és a megrendelő igényeinek megfelelően megvalósuljon? Hogyan lehet a hátráltató tényezőket, amelyek véletlenszerű mozzanatokból, és emberi mulasztásokból is létrejöhetnek, kiküszöbölni, és a keletkező veszteségeket minimálisra csökkenteni?

Mert azt is tudjuk, hogy több, előre nem látható nehézség közbejöhet egy-egy beruházás kivitelezése közben. Mit tehetünk, hogy elébe menjünk ezeknek, csökkentsük a beruházások elhúzódását és végső soron a kudarcát? Ha egy mondatban kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy jó tervezéssel, megfelelő előkészítéssel és folyamatos kontrollal.
Van egy épület Budapesten, amelyik legalább két évtizede a befejezésre vár, és mindeközben romlik az állaga, magányosan ott árválkodik szerkezetkészen, azóta pedig az enyészeté. Szándékosan nem írom le, hogy pontosan hol áll, hol éktelenkedik. Ilyenkor mindig elkezdek gondolkodni azon, hogy hol feneklett meg a beruházás. Mivel nem tudok konkrét körülményeket, ezért mindig az első lépcsőfoknál állok meg: vajon szakszerű, minden részletre kiterjedően történt meg a vállalkozás előkészítése, a tervezés munkafolyamata.
Ha a mérnöki munka szóba kerül valahol, legyen az szakmai vagy laikus környezet, azonnal felmerül a terv, a tervezés, a szakembereknél a tervkészítés folyamata.  A mérnöki munka egyik legfontosabb része a tervezés fázisa. A nagyszerű műszaki létesítmények létrejöttének feltétele, azok elgondolása, majd aprólékos, minden körülményt számba vevő, körültekintő az igények és a lehetőségek összevetésén alapuló megtervezése, amely után -- és csakis azt követően – jöhet a gondos és szakszerű kivitelezés, a gondolat valóra váltása. A tervezés ideje tehát különösen fontos eseménye a mérnöki munkának, mert a tervezésen múlik végső soron, hogy mi jön létre fizikailag valamely elgondolásból, hogyan valósul meg egy-egy kormányzati, önkormányzati vagy éppenséggel befektetői beruházás. Nem szabad elfelejteni, hogy a tervezés folyamata hosszú időt igényel, de sokszorosan megtérül a kivitelezés és a későbbi üzemeltetés költségeiben.
Köztudott, hogy a válságból való kilábalás egyik fontos eszköze a fejlesztési célok megfelelő előkészítése, amelyek csak jó és kellő időben elkészített tervekkel valósíthatók meg.
Mert minden beruházás „iránytűje” a tervezés. Kiváltképp így van ez az építőiparban, ahol olyan tervekre van szükség, amelyet fölkészült mérnökök alkotnak. Vagyis mértéktartó, megvalósítható, jól kivitelezhető tervekre van szükség. Mert tervezni már a beruházói ötlet megszületésekor kell, szakmai zsargont használva, előterv-változatok alapján lehet továbblépni. Vagyis valamely beruházás megvalósulásának feltétele a megfelelő műszaki előkészítés, és az átgondolt terv, és a megvalósulás során a folyamatos műszaki kontroll. Az is evidencia, hogy a gazdaságot nem lehet jó beruházások nélkül fellendíteni. Válságos időkben, amikor érthető módon kicsi a beruházó-kedv, ezért jól meg kell gondolni minden lépést, és minden forintot jó helyre kell tenni.
Most ebben az igen nehéz időben, amikor világjárvány söpör végig a földön, még nagyobb hangsúllyal esik latba a beruházások, az építkezések előkészítése, a tervezés munkafolyamata. Egészséges optimizmussal arra kell gondolnunk, hogy az ember legyőzi ezt a járványt, és az élet visszatér a normális medrébe, fölveszi természetes ritmusát az élet, és visszatér az építőipar is a megszokott rendjéhez: de felelősen építeni, és nem hűbelebalázs módjára belevágni beruházásokba, csak precíz, minden műszaki paramétert és lehetőséget mérlegelő, kidolgozott tervekkel lehet. Ezeknek a terveknek összhangban kell állni a jogi, a közgazdasági és a műszaki környezetükkel.
Az építésügy nem csak épületek építése, hanem a sajátos építmények, elsősorban az infrastruktúra fejlesztése. A közlekedés fejlesztése nélkül az elmaradottabb országrészek nem képesek előrelépni. Az ipari, kereskedelmi, oktatási, művelődési, idegenforgalmi, a nagy tömegek egészségének javítását, a betegek gyógyítását sem lehet építésügyi szempontok nélkül jól megoldani. Feladat bőven lenne, megvalósító kapacitásunk van, nagyszerű tervezőink vannak, csak össze kell fognunk, és színvonalas építési feladatokat tudunk megoldani.  
A mérnöki tevékenység célja a funkcionalitás, a költség-ráfordítás, az esztétikum, az épített és természeti környezet védelme közötti egyensúly létrehozása. A mérnöki és építési szakmák képviselőiben megvan a készség és képesség az alkotómunkára; ennek sokszor adtuk tanújelét. A patrióta gazdaság teljesítőképességét sok tényező együttese határozza meg, kezdve a gazdaságpolitikai tervezéstől a jogi-, közgazdasági környezeten át, a mérnöki-, műszaki tervezés-, és kivitelezéséig; az egyik leglényegesebb azonban a megvalósításban a hazai irányítómérnöki és munkáskéz alkotóereje.
Végezetül, még egyszer aláhúznám: a tervezés a beruházás iránytűje.

Kassai Ferenc írása a Világgazdaság 2020. december 11-i lapszámában jelent meg.