BPMK

A LAKÁSFELÚJÍTÁS HASZNÁRÓL, ÉRTELMÉRŐL

A politika, a társadalom és az építésügyi szakma, megkerülhetetlen, közös felelőssége, közmegegyezésre épített politikai program alapján biztosítsa épített környezetünk fejlesztését és védelmét. Ezzel az utánunk jövő generációk számára tesszük élhetővé a világunkat, nyitunk előttük távlatokat.

A lakhatás megfelelő mennyiségű és minőségű biztosítása össztársadalmi érdek. A lakásépítés az építésgazdaság egyik, de nem elhanyagolható szegmense. A koronavírus világjárvány kitörése korábban nem tapasztalt kihívások elé állította az építőipart. A pandémia első hullámában bevezetett kijárási korlátozások következtében a gazdaság leállt, majd újra kellett indítani azt, a jelenleg zajló második hullám miatt pedig nagyfokú a bizonytalanság. 2019.-ben 21.127 új lakás épült, ami a 213. évi 7.000 db-os mélyponthoz képest, jelentős előrelépés, amelyben a kormányzati intézkedéseknek (5%-os áfakulcs, csok) alapvető szerepük volt.  Ugyanakkor tudjuk, hogy a lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene megépülnie. A KSH legfrissebb adatai szerint 2020 első három negyedévében 12 876 új lakás épült, 25%-kal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 17 278 volt, ami 37%-kal kevesebb a 2019. azonos időszakához képest. A szakértők szerint azonban az építőiparnak új lendületet adhat a visszavezetésre kerülő, új építésű ingatlanokra vonatkozó 5%-os kedvezményes lakásáfa, amely a CSOK-kal kiegészülve egyszerre adhat jelentős segítséget az ágazatnak és a lakosságnak.  A kormányzati bejelentés szerint, – melyeket Novák Katalin családokért felelős tárcanélküli miniszter tett októberben – azok, akik CSOK-kal vásárolnak új építésű ingatlant, januártól annak 5%-os áfatartalmát is visszaigényelhetik.  A CSOK-kal vásárolt ingatlanok illetékmentessége és a maximum 3 millió forintig visszatérítésre kerülő lakásfelújítási beruházások, a legalább egy gyermeket nevelő családok esetében, olyan pozitív intézkedések, amelyekkel a gazdaság minden területét érintő Covid hatások az építőiparban ellensúlyozásra kerülhetnek, és nagymértékben hozzájárulhatnak a családok jólétének fokozásához is. De itt kell megemlítenünk azt is, hogy a korábbi számításaink szerint a lakásépítésre fordított minden forintból mintegy 30 fillér kerül vissza az államkasszába; vállalkozási-, és személyi jövedelemadó, Áfa, nyugdíj és egészségbiztosítási, valamint egyéb járulékok formájában. Sajnos, hazánkban az alacsony lakásépítési ütem, az elégtelen felújítási források azt eredményezték, hogy veszélyesen növekszik a lakásviszonyok egyenlőtlensége. Minden ország nemzeti vagyonának jelentős részét képezi a lakásvagyon. Ezért Magyarországon is a helyzetet szükséges a lakásállomány egészére tekintettel figyelni és tanulmányozni. A fenntartható fejlődés, városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása.  Az energiaellátás biztonságának növelése a fogyasztás csökkentésével, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül valósulhat meg. Vagyis az épület-felújítás a döntő tényező. Célszerűnek tartanánk, hogy lakásfelújítási program készüljön, amihez a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiinduló pontot jelenthet. Ehhez mindenképpen szükséges a költségterhek ösztönző megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosok között a családi otthonteremtési kedvezményben nem részesülők körében is. Régóta beszédtéma a mérnöktársadalomban az, hogy szerencsés lenne, ha előtérbe kerülne azoknak az épületeknek a megóvása, amelyek érdemesek a felújításra, a rehabilitációra. A magyarországi városépítészet és városfejlesztés elmúlt 100-120 éve jó alapot nyújt ehhez.  Magam is több fórumon szóvá tettem, hogy a kormányzat teremtse meg a lehetőségét annak, hogy az épület-felújítások az új építésű lakásokhoz, épületekhez hasonló mértékű támogatást kapjanak. Vagyis: nyíljon lehetőség a használtlakások felújítása esetén is az adó-visszatérítésre. Ezt nem új építésű lakások kormányzati támogatása ellenében tettük, sőt már 2018-ban üdvözöltük azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek az új építésű házak létrehozását adminisztratív eszközökkel is, például az öt százalékos áfa bevezetésével ösztönözték. Sok érv szólt emellett; egyebek között az, hogy hazánkban a teljes energiafelhasználás közel negyven százalékát az épületeink emésztik fel, aminek jelentős része télen a fűtés, nyáron a hűtés számlájára írható.  A hazai lakásállomány megújulása érdekében mindig is elengedhetetlennek tartottuk a lakásfelújításokat, lakáskorszerűsítéseket. Fontos továbbá, hogy ne tévesszük szem elől azt sem, hogy az építőipar meghatározó a patrióta gazdaság teljesítményében. Jelentősége abban van, hogy az építőipar egyéb iparágak termékeit, berendezésit építi be, az építési igény más iparágakat is fejlesztésre, termelésbővítésre ösztönöz. Az építőipar multiplikátor szerepe elvitathatatlan a gazdaság fejlődésében, és hozzájárul a városokban, településeken élők jobb életkörülményeihez is.

Kassai Ferenc

Megjelent a Világgazdaság 2020. november 16-i számában.