BPMK

Egy jó kormányzati döntés margójára

Hazánkban 2020 végén mintegy 4,5 millió lakás volt, ebből közel 500 ezer az egyszobás. A hazai lakásállomány nagy része felújításra, korszerűsítésre szorul, részben energia-hatékonysági, részben fenntarthatósági okokból.

A nemzeti vagyon jelentős részét képező lakásállomány minőségi javításának egyik fontos eszköze az új lakások  építése, a másik eszköze pedig a meglévő lakások karbantartása, felújítása és korszerűsítése. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint 2020 első három negyedévében 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 278 volt, 37 százalékkal kevesebb a 2019. azonos időszakinál. Bízunk abban, hogy a negyedik negyedévi lakásépítések eredményeként felpörögnek a lakásátadások és az építési szakma által várt 22 ezer új lakásszámot elérjük.   
Új építés és épület-felújítás – a két fogalom más-más tartalommal jelenik meg a társadalmi és szakmai felfogásban, a két fogalom azonban összeegyeztethető, mi több, egyenrangú szerepet is kaphat a társadalomban. A lakásépítéssel kapcsolatban ugyanis nem szabadna csak új építésről beszélni -- és kizárólag azt támogatni. Többször elmondtam az elmúlt években, hogy az épület-felújítás is támogatást érdemel, sőt az lenne az igazán hasznos, ha a kettő párhuzamosan történne, mert akkor a településeink és a városaink megőriznék a történelmi arculatukat és a jelenkor vívmányait.
A minap olvastam a Világgazdaság hasábjain, hogy e hónap első napjától lehet igénybe venni az államilag támogatott, alacsony kamatozású otthonfelújítási kölcsönt. A hírt – hangsúlyt adva az esemény jelentőségének – Novák Katalin miniszter-asszony jelentette be; az első visszajelzések alapján úgy látszik, hogy a támogatás kedvező fogadtatásra talált a családok körében, és remélni lehet, hogy minél többen élnek az állam által nyújtotta lehetőséggel.  
A mérnöktársadalom bízik a „repülőrajtban”, hiszen a hazai lakásállomány felújítása, amelynek részét képezi ez az állami program is – kiváltképp a rendkívül előnyős financiális feltételek mellett – mindenki számára hasznos lehet. Erről szeretném néhány gondolatomat mérnökszemmel megosztani.
Úgy véljük, hogy a bejelentett intézkedéssel teljessé vált minden idők legnagyobb hazai otthonteremtési programja. Üdvözlendő, hogy a lakásfelújítási program a támogatást nem köti több gyermekes családokhoz, ezzel az új intézkedéssel az egy gyermeket nevelők is lehetőséghez jutnak. A saját otthon megteremtése mindnyájunk számára az élet legfontosabb céljai közé tartozik: ez az a hely, ahol biztonságot remélünk a mindennapokban, ahová visszahúzódunk és ahonnan nap nap után elindulunk dolgaink végzésére.  És az otthonunk a család otthona is – amiért felelősséget viselünk. Az otthonfelújítási program ezt célozza: a kölcsönt családok vehetik igénybe.
Mi mérnökök, sokszor hangot adtunk annak a véleményünknek, hogy szerencsés lenne, ha előtérbe kerülne azoknak az épületeknek a megóvása, amelyek érdemesek a felújításra, a rehabilitációra. A hazai lakásállomány megújulása érdekében mindig is elengedhetetlennek tartottuk a lakásfelújításokat, lakáskorszerűsítéseket. Ez a most induló országos program ehhez a korábbi kamarai javalatunkhoz kapcsolódik. Amikor a régi lakások felújítását szorgalmaztuk, akkor nem az új építésű lakások kormányzati támogatása ellenében tettük, hanem azért, mert az ésszerű felújítások mindig jobb, korszerűbb életkörülményeket eredményeznek. E véleményünkkel, egyidejűleg 2018-ban üdvözöltük azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek az új építésű házak létrehozását adminisztratív eszközökkel is, például az öt százalékos áfa bevezetésével ösztönözték.
Az elmúlt esztendők lakásépítési teljesítménye is mutatja, hogy a korábbi családi otthonteremtési kedvezményekkel a fiatal családosoknak mind több lehetőség nyílott a saját otthon megteremtésére. Úgy vélem, ahogyan akkor, most is jó érzékkel lépett a kormányzat, hiszen sokáig okozott gondot, hogy lakásfelújítások száma a kívánatosnál jóval kisebb volt, ha pedig nő a felújítási kedv, akkor az épületeket, lakásokat építészeti, és energiatakarékossági szempontból is a kor színvonalán tudjuk helyreállítani – ez pedig mind az egyének, mind a társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából is perdöntő. Ismét aláhúznám, amit nem tudunk mi mérnökök eléggé hangsúlyozni, hogy az energiatakarékosság és az energiatudatosság a rezsicsökkentés legjobb eszköze.
A jól tervezett és kivitelezett szigetelés, klíma- és fűtésrendszerekkel kevesebb energiát használunk, és kisebb környezetterhelést érünk el. Tudjuk, hogy az el nem fogyasztott energia a legjobb energia-megtakarítás. Az épületenergetikai felújításokat ezért komplexen kell elvégezni, beleértve a hőszigetelésen túl a gépészeti, épületgépészeti berendezések felújítását, korszerűsítését is. A tervezés alapja az épületek energetikai tanúsítványa, amely meghatározza az energetikai tervezés irányát. Kamaránk a törvény által kijelölt, felhatalmazott testületként országos feladatokat is ellát, így 2013 óta az épületenergetikai tanúsítványok ellenőrzését is végzi. Ezzel is igyekszünk a minőségi épületfelújításokat elősegíteni.
Az épületek energiahatékonyságának javítása tehát olyan eszköz a kezünkben, amellyel a legmagasabb szakmai szinten tudunk hozzájárulni az orrhonfelújítási programhoz is. Bízunk abban, hogy ezzel az intézkedéssel az évek óta elhalasztott felújítások lendületet kapnak.


Kassai Ferenc

Megjelent a Világgazdaság 2021. február 19-i lapszámában.