BPMK

Az alkotómunka ereje

Kassai Ferenc BPMK elnök, MMK alelnök zárszavával ért véget a MMK Hírközlési és Informatikai Tagozatának küldöttgyűlése december 10-én. Beszédét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Örömmel vettem részt a mai tagozati küldöttgyűlésen, hisz’ a Hírközlési és Informatikai Tagozattal szoros a kapcsolatom, ami az elmúlt hosszú években rendszeres egyeztető megbeszélések során alakult ki a Digitális Jólét Program, illetve a Szupergyors Internet Program megvalósításában való tevőleges részvétellel.
A modern gazdaság fejlődésének két kulcsfogalma a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás minősége, és mindkettőnek az értékmérője a hatékonyság - az utóbbi pedig a világhatalmas technológiai-ipari átalakításban döntő szerepet játszik. Így a magyar gazdaságban is, mert a termelés növekedése, környezetünk, világunk jobbá tétele, civilizációs javaink minősége függ tőle. Mindez persze sok pénzbe kerül a világ minden táján, nagy anyagi ráfordításra pedig csak a gazdag országok képesek.
Az anyagi erő mellett azonban a kutatás-fejlesztésnek más faktorai is vannak, ez pedig az alkotómunka ereje, az innováció, a mérnöki tudás, és e tudás alkalmazása, állandó gyarapítása. Ennek a semmivel sem pótolható eszköznek a kifejlesztése és a karbantartása a felsőoktatásban, az egyetemeken történik. A mérnökképzés hatékonyságának a növelésében mi magyarok is komoly kapacitással rendelkezhetünk, mert van mire építenünk. A mérnöki tudás karbantartása és folyamatos növelése pedig rajtunk, a mérnöki kamarán is múlik, amit teszünk minden szakterületen, ahogy arról Rácz elnök úr is beszámolt, illetve ahogyan a jövő évi tagozati továbbképzési programot Slyuch András ismertette.
Ebben az esztendőben a vírusjárvány következében szinte minden rendhagyó módon történik, nem élhetünk, nem dolgozhatunk úgy, mint ahogy azt korábban megszoktuk; óvatosságra, körültekintésre intenek az egészségügyi szakemberek a járvány második hullámában is. Ez a koronavírus-veszélyhelyzet, amelyre nem lehetett fölkészülni, nehéz helyzetet teremt a gazdaságban is, ráadásul e mostani válsághelyzetnek egyik legfőbb jellemzője az, hogy mindenkit érint, szinte valamennyi iparág képviselőit, az ott dolgozókat, és azokat is, akik a szolgáltatások igénybe vevői, kezdve a nagyberuházásoktól a szobafestésig. A szolgáltatásban dolgozó kis- és középvállalkozások, és az egyéni munkavállalók egyik-percről a másikra kerültek örvénybe; ez családok tíz- és százezreit érinti. A kormányzat és a gazdaság legfontosabb területének irányítói igyekeznek megfelelni ennek az óriási kihívásnak.
Mit tehetnek a szakmai érdekképviseleti, hivatásrendi szervezetek, mit tehetünk mi mérnökök?
A gazdaság stimulálása, a válságkezelés csak állami eszközökkel történhet, ezekre felhatalmazással rendelkezik a kormány; a mi dolgunk, hogy a különleges körülményekhez alkalmazkodva folytassuk a kamarai munkát. Célunk volt, hogy ne alakuljon ki pánikhangulat a mérnöktársadalomban, a kezdeti riadalom elmúltával pedig megpróbáljunk visszarázódni az eredeti kerékvágásba; fontos kamarai cél, hogy folytatódjanak a szakmai képzések, a szakmai minősítések; ehhez igénybe vesszük a modern informatika gazdag eszköztárát, a személyes megjelenés helyett, ahol ez lehetséges, online szolgáltatást adunk. A mérnökeink egészségének megóvása az elsődleges feladat. Ehhez tartjuk magunkat. A BPMK már ez év tavaszán kidolgozta az online továbbképzés, oktatás módszertanát és bevezetését követően folyamatosan nagy sikerrel alkalmazza. Elmondhatjuk, hogy a kényszerhelyzet megmozgatta a mérnöki „szürkeállományt” és újabb innovációra késztette.
Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy nekünk, mérnököknek néhány területen nagyobb felelősségünk van a társadalom többi tagjainál. Különösen ilyen terület az innováció, a digitális gazdaság elősegítése. a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az energiagazdálkodás és a közlekedés.
Ne feledjük, hogy a jelen innovációja a jövő innovációjának alapja, és a jövőbeni innováció a jövő fenntartható gazdasági fejlődésének alapja.
Úgy gondolom, hogy az innovációt nem lehet elégszer hangsúlyozni, mert innováció nélkül sem az iparágakban, sem a szolgáltatásokban nincs előrelépés. Azt pedig nem kis büszkeséggel állíthatom, hogy a magyar mérnökök kreativitása, innovációs képessége kimagasló Európában, de a nagyvilágban is.