BPMK

A rezsicsökkentés új dimenziója: az épületenergetikai megtakarítás

(Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 4-i számában)

Amikor évekkel ezelőtt fölmerült, hogy az épületek energetikai viszonyait föl kell térképezni, sokan – még a szakmából is – értetlenkedtek: vajon miért fontos ez, kinek jó ez? Voltak, akik akkor újabb költséges intézkedéseket vizionáltak. Mára, szerencsére, változóban a közgondolkodás, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy a fenntartható fejlődés, a fenntartható városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása – ehhez pedig elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása. A drámaian alacsony energiahatékonyság ugyanis hátráltatja a gazdasági növekedésünket; Európában reneszánszukat élik az energiatakarékosságot célzó műszaki és építészeti megoldások, melyek közös célja, hogy mind szigorúbb fogyasztási követelményeknek feleljenek meg az épületek. Tehát, hogy a háztartások például minél kevesebb energiát használjanak föl, mert ezzel csökkenteni lehet a káros anyagok, a füst kibocsátását, a környezetszennyezést, amely a városok máig legnagyobb gondja.

Számtalan életképes megoldás van a rezsicsökkentésre, meggyőződésem, hogy Magyarországon a legkisebb költséggel és a legnagyobb társadalmi és éghajlatvédelmi haszonnal az épületek komplex energiatakarékos felújítása járna, amely kiterjedne a nyílászárók korszerű szigetelésére, és a pénztárcát kímélő fűtési rendszerekre is. Jó gondolat a minap meghirdetett „Otthon melege” kormányzati program is.

Gondoljuk csak meg, hogy ma a felhasznált összes energiamennyiség 40%-át az épületekben használjuk el ennek a mintegy kétharmada a fűtés (és a légkondicionálás) számlájára írható. Tehát ezek lefaragása sokat lendítene a helyzeten, különösem amiatt, hogy a négymillió körüli lakásállomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális- műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek; a középületek esetében az arány még ennél is rosszabb. Ez abból következik, hogy a lakóépületek túlnyomó része energetikai szempontból rendkívül korszerűtlen, és elavult. A legfőbb ok a pazarló fűtés, ugyanis a rossz, vagy hiányos szigetelés miatt – észre sem vesszük, de – az utcát melegítjük többnyire. A réseken, a kiszikkadt, a kirepedezett ablak- és ajtókereteken elszivárog a hő. A magas fűtési költségek pedig nem kevés fejfájást okoznak.

Láttuk az elmúlt években, hogy paneles városrészek újultak meg, korszerűsödtek, jó minőségű szigetelőanyagokkal vonták be a külső felületeket. A lakóépület-állomány túlnyomó többségét kitevő családi és társasházak állapota azonban az energiahatékonyság szempontjából kritikus. A háztartások 2006-ig átlagosan jövedelmük 19-20%-át költötték lakásfenntartásra (KSH). Ez a szám az energiaárak, és különösen a gázár növekedése következtében 2007-től minden évben az inflációt meghaladó mértékben nőtt, és 2010-re már meghaladta a 24%-ot. Ezért is dicséretes a kormányzat rezsicsökkentési törekvése. Van egyéb módja is a rezsicsökkentésnek, ez pedig az energiahatékonyság növelése, javítása, amely jó épületenergetikai megoldásokkal érhető el.

Ehhez kiindulásul szolgál az energetikai tanúsítás, amely mérnök által végzett precíz méréssorozat; egyfajta energetikai állapotrögzítés, amely kiindulópontja lehet a felújításnak, és adalékul szolgál az ingatlan értékének a meghatározásához. Megtudhatjuk belőle, hogy hol szorít a cipő, hol szökik el a hő abból az épületből, amelyben lakunk.

Tehát igen fontos dologról van szó, amely hozzájárul épületeink élhetőségének javításához. Az elkövetkező másfél évtizedben ugyanis a hazai épületállomány energiaigénye jelentősen módosulni fog, van ugyanis elfogadott energiastratégiája az országnak. Ennek értelmében az épületállomány fűtési energiaigényét 30%-kal csökkentjük az Európai Uniós célokkal összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásával.

Gyakorta találkozunk ablakcserére, ablakszigetelésre, kazáncserére buzdító hirdetésekkel; ezekre érdemes odafigyelni, de az sem feledhető el, hogy az energetikai felújításba csak komplexen, jól előkészített tervek alapján és megfelelő módon végzett szakszerű kivitelezéssel célszerű belevágni. A Mérnöki Kamara örömmel támogatna olyan kormányzati törekvést, amely azt célozná, hogy minél több magyar termék és berendezés legyen az épületenergetikai komplex felújításokhoz. Ehhez a magyar mérnökök innovatív tudása rendelkezésre áll.

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 4-i számában