BPMK

Infotér ötödször

Az Informatika a Társadalomért Egyesület rendezésében Balatonfüreden került sor az 5. Infotér konferenciára, melyen a kamara képviseletében dr. Kovács Oszkár vett részt. Az első napon előadásokra és kerekasztal beszélgetésre került sor.

L. Simon László államtitkár a kormányzati munkát is érintő dilemmákról szólt. Az internet-penetrációban meglévő belső hátrányunk ellen való küzdelmen túl fontos, hogy az interneten elérhetőek legyenek az oktatásban is a minőségi tartalmak. A nemzeti kultúra és örökség meghatározó értékeit digitalizáljuk, és azokat mi tároljuk a saját szervereinken. Szólt az itthon tartott adóbevételek jelentőségéről és az élethosszig tartó tanulást szolgáló értékes tartalmak fontosságáról is. Magyarország fenntartható gazdasági növekedésének egyik legfontosabb húzóereje lehet az infokommunikációs szektor további erősödése – emelte ki előadásában Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Kitörési pontként, az állampolgárok életminőségét javító, a vállalkozások fejlődését szolgáló, munkahelyteremtő lehetőségként értékelte az IKT-iparágat, ahol a szükséges szellemi kapacitás már rendelkezésre áll. Fejben már nagyok vagyunk – hangsúlyozta a miniszter. Magyarország a 2014-től 2020-ig tartó uniós költségvetési időszaknak átgondolt programmal indul. Az infokommunikációs fejlesztésekre a GINOP-ban rendelkezésre álló források hasznosításában a 2014 februárjában elfogadott Nemzeti Infokommunikációs Stratégia szolgál majd sorvezetőül. A kormány kiemelt célként kezeli, hogy 2018-ig minden háztartás számára váljon elérhetővé a másodpercenkénti 30 megabites sávszélességű internet. Ehhez kell társuljon a digitális írástudás további fejlesztése.
A második nap plenáris ülését Parragh László előadása nyitotta. Kiemelte, hogy a szektorban az elkövetkezendő időszakban mintegy 200 Mrd forint beruházás valósul meg (szélessávú internet). A várható szakemberhiány orvoslásában pedig nagy szerepe van a felsőoktatásnak.
Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár  ismertette a felsőoktatási stratégia tervezetének jelenlegi állását. Mivel ma hazánkban 2000 informatikai szakember hiányzik, az intézmények versenye helyett a diszciplínák versenyére kell áttérni. Az intézmények munkamegosztása is lényeges kérdés. Az állami beavatkozásnak a pedagógus, orvos, gazdasági, agrár és műszaki-természettudományos szakemberek képzésére kell kiterjednie. Ugyanakkor az informatikusképzésnek el kell távolodnia a villamosmérnökök képzésétől. Laufer Tamás, az IVSZ elnöke szerint izgalmas időkben, globális versenyben élünk. Véleménye szerint "egy programozót 6 (hat!) hónap alatt ki lehet képezni" (!)
Hajzer Károly BM infokommunikációs államtitkár ismertette az elektronikus kormányzás szervezeti és tartalmi kereteit. Ennek megfelelően az államigazgatás fokozatosan átvált az elektronikus iratkezelésre, ennek fő állomása a 2015. január. 1-jétől induló elektronikus iratérkeztetés. Az önkormányzatok fokozatosan áttérnek az ASV szolgáltatásra. Emellett egységes elvek szerint kezelik a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásokat (SZEÜSZ). Az informatikai rendszerek jelenleg kb. 800 szerverszobában üzemelnek, amelyeket fokozatosan a kiemelt biztonsági követelményeknek megfelelő  "kormányzati adatközpont"-okba helyeznek át. Tájékoztatása szerint megalapították a "Digitális Magyarországért" díjat, amit a soron következő Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen adnak át. Ezután párhuzamosan futó szekciókban került sor több téma megvitatásra. Dr. Kovács Oszkár a kormányzati informatika szekcióban vett részt. Itt többek között dr. Kópiás Bence a 112 segélykérő szám fejlesztési projekt tapasztalatait összegezte. Ezzel kapcsolatban jelent meg a 1631/2014 (XI. 6.) kormányhatározat a Digitális Nemzetfejlesztési projekt témakörében. Előadás hangzott el a 1818 számon elérhető telefonos ügyfélszolgálat bevezetési projektről is. Váradi András  projektvezető a Magyar Posta hibrid ill. inverz hibrid szolgáltatás fejlesztéséről adott tájékoztatást, mely illeszkedik az elektronikus államigazgatási ügyintézési rendszerekhez. A szolgáltatás főbb jellemzői: 8,1 millió A4 oldal/nap szkennelése, illetve nyomtatása, napi 4 millió küldemény és 300 ügyfél kezelése. A rendszer 2014. december 1-jétől éles üzemben működik.