BPMK

A home office nem varázsszó

Ismét elővettük a munkavégzésnek ezt a módját, noha igazából lassan egy év óta sem tudtunk visszatérni az irodáinkba, az íróasztalainkhoz és a számítógépeinkhez, a tárgyalóasztalok körüli megbeszéléseinkhez és számolva a vírus mutációival, versenyfutásunk a teljesebb élet és a megszokott munkavégzésért tovább folyik. És noha az optimizmusom töretlen, azt gondolom, hogy a home office intézménye velünk marad; így sokkal biztonságosabb az elsőrendű cél, az emberi élet védelme érdekében.

Mi mérnökök, lassan hozzászoktunk ehhez a különös helyzethez, és fölhasználva az internetes világ új és újabb vívmányait, tesszük a dolgunkat; zoom-konferenciákkal, nagy teljesítményű számítógépeken keresztül „kommunikálva”; persze, kijárunk a „terepre” is, a beruházások és az építkezések nem nélkülözhetik a tervező és szakértő mérnökök személyes megjelenést, tájékozódás, a fölmerülő problémák helyszíni keresését.
Azt gondolom, hogy nem áll messze az igazságtól az, hogy a mögöttünk hagyott rendkívüli esztendőben sem vallott szégyent a mérnöktársadalom. Vagyis tette a dolgot a nehéz körülmények között, egy „láthatatlan ellenség” szorításában, ahogy a társadalmi és gazdasági élet, az ipar és a szolgáltatások területén is folyt a munka – csak éppen másként, mint évekkel ezelőtt. Látható, hogy a jelenlegi – életünket is veszélyeztető – helyzet újabb és újabb innovációra késztette mérnökeinket, melyeknek eredményeit már közvetlenül láthatjuk gyártmányként is az egészségiparban.
Arra számítottunk, és joggal tehettük ezt a világ tudósainak, kutatóinak hatalmas energiáit látva a pandémia visszaszorításában, hogy a járvány megfékezhető; ezen az állásponton most sincs ok változtatnunk, de mind világosabban látszik, hogy valamilyen formában továbbra is, akár évek-évtizedekre velünk marad ez a világjárvány, és talán arra is fel kellene valahogy készülnünk, hogy földünket, és civilizációnkat újabb és újabb járványok fenyegetik majd.
Tehát most jóval előbbre kell látni, mint azt korábban, néhány hónappal ezelőtt sejtettük.
Mire gondolok? Arra, hogy nagyon sok gazdasági területen, de a kultúrában is például, vagy a kultúra közvetítésében is föl kell készíteni a társadalmat egy újfajta gondolkodásra a munkavégzéssel kapcsolatban. Egyelőre azt látjuk, hogy a home office-jelenség és forma marad, mint a munkavégzésnek és természetesen az új értékek előállításnak a kerete. Vagyis, hosszabb távra is ki kell alakítani és rendezni kell a home office-vel kapcsolatos kérdéseket, olyanokat, amelyekre eddig még nem terjedt ki a figyelmünk. (Előrebocsátva azt a sejtésemet, hogy a munkavégzésnek ez a formája nem időleges, a pandéniához kötött jelenség után is marad, sőt az sem lehetetlen, hogy gyökeresen átalakítja a munka világát, a dolgos hétköznapokat.)
Tehát nyilván át kell gondolni a munkajogi kereteit a home office-nek, amely azért ma egy kicsit misztikus fogalom még munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt. Össze kell majd vetni a tapasztalatokat munkaterületenként, iparáganként, és talán a nemzetközi kitekintés is segít a fogalom tisztázásában. Mivel nem vagyok jogász, maradok a kaptafánál a mérnöki világnál.
Nálunk a mérnöki kamarában a munkavégzés teljesen új, és ismeretlen jelenségeként vágtunk bele a home office-ba. Egy év óta vizsgázik az új szisztéma, amely a vészhelyzeti előírásokat követve, az emberi egészség megvédésére jött létre.
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a főváros és a megye területén élő és dolgozó mérnökök, alulról építkező hivatásrendi kamarája. A tervező és szakértő mérnökök száma mintegy 10 000, de ugyancsak ide tartoznak a műszaki ellenőrök és a felelős műszaki vezetők is. Ez összességében mintegy 20 000 kollégát jelent, akiknek az adminisztratív ügyeit – és ami sokkal lényegesebb – szakmai értékelését is folyamatosan el kell végezni. A kamara felelőssége – egyebek mellett – az, hogy az iskolai végzettség és a szakmai gyakorlatot mérlegelve ki milyen szakterületre kaphat felhatalmazást, tanúsítást vagy jogosultságot. Ezek a bizonylatok öt évig érvényesek, s azért, hogy a következő megmérettetés is eredményes legyen, a kamara feladata a kollegák folyamatos szakmai továbbképzése is. Törvény által felhatalmazott testületként országos feladatokat is ellátunk; például az atomenergiai minősített független szakértők jogosítását, mi végezzük az épület-energetikai tanúsítványok utóellenőrzését, a külföldi diploma-megfelelőség vizsgálatát és nyilvántartását, valamint a határon átnyúló mérnöki szolgáltatás végzésére irányuló kérelmek elbírálását az EU-tagállamok állampolgárai esetében.
A kamarai tevékenység mozgalmas, nagy odafigyelést igénylő mérnöki, szellemi és irodai munka. De ide tartozik a kollégáim által tavaly kidolgozott és azóta is működtetett online továbbképzési rendszerünk, ami rövid idő alatt népszerűvé vált mérnökeink között. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a home office nem varázsszó, hanem átgondolt feladat-meghatározást igénylő folyamatos munka. Munkatársaink hamar hozzáedződve az új helyzethez, az új kihívásokhoz, becsületesen, a legjobb tudásuk szerint végzik a munkájukat, a home office-ben is azt a teljesítményt nyújtják, amit a hivatalban, egymás valóságos közelébe, a mérnöktársadalomért, és az országért – ott ahová állította őket az élet.

Kassai Ferenc
Megjelent a Világgazdaság 2021. március 19-i lapszámában.