BPMK

Közlekedésfejlesztés Magyarországon

Huszonharmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és az MMK Közlekedési Tagozata a Közlekedésfejlesztés Magyarországon elnevezésű konferenciát szeptember 21-23. között Siófokon.

A rendezvényt, amely egyúttal szakmai továbbképzés is volt, elsőként Kassai Ferenc BPMK-elnök és Patak Norbert, a Somogy Megyei Mérnöki Kamara elnöke köszöntötte. Megnyitóbeszédében a BPMK-elnök elmondta: Köztudott, hogy a közlekedésben a távolság és az idő egymástól elválaszthatatlan fogalom. A kettő hányadosa a sebesség, amelynek növekedése a közlekedés fejlődésének egyik legfőbb jellemzője. A közlekedés fejlődésének másik jellegzetessége az útvonalak egyre nagyobb sűrűsége. Rajtuk a forgalom nagysága és a közlekedés rohamosan növekszik. Az emberi leleményesség mind könnyebbé és olcsóbbá teszi a közlekedési utak építését, és egyre biztonságosabbá teszi azokat. Ennek a szakmai rendezvénynek, amely a közlekedésfejlesztés aktuális állapotáról és jövőbeli célkitűzéseiről szól, sok évtizedes múltja van, és hogy immáron tradicionálissá vált az összejövetelünk, azt is mutatja – fogalmazott Kassai Ferenc –, hogy a közlekedésfejlesztés, a közlekedéssel összefüggő szakmai kérdések megvitatása a patrióta gazdaság, az ország felemelkedése szempontjából is fontos. Közlekedés nélkül nincs modern élet, nincs ipar, kereskedelem, az közlekedés fogalma elválaszthatatlan a mai világtól. Ez ránk feladatot és felelősséget is ró – a felelősségnek igyekezve megfelelni rendezzük meg évről-évre konferenciánkat. A szakma nagytudású képviselői a jelen kihívásainak megfelelően fölrajzolják a tennivalókat, és a közlekedési ágazatok a társadalom elvárásainak tükrében adnak műszakilag korrekt ajánlatokat, megoldási módokat. Egyik fontos témakör a közlekedésbiztosság lesz, mert ez mindennapi életünk egyik meghatározó eleme és bizonyos értelemben ez a fogalom mára a szakmai munka fokmérőjévé vált. A tanácskozás vitafórum is, és ez jó lehetőség arra, hogy konferencia résztvevői is kifejthessék álláspontjaikat, javaslataikat. Sajnos ebben az új ciklusban már kevésbé számíthatunk arra, hogy az eddigiekhez hasonló arányban támogatja az Európai Unió az elérhetőséget és a hálózati megközelítést szem előtt tartó fejlesztési törekvéseinket. Ezért a jövőben olyan térségi és gazdasági fejlesztési koncepciók kialakítására van szükség, amelyek a közlekedésfejlesztést a gazdaságélénkítés egyik alapvető eszközének tekintik. A településfejlesztések esetében pedig törekednünk kell a fenntarthatóságra és a közlekedésbiztonság javítására. Célunk, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrás és igénybe vehető eszközrendszer a közlekedők védelmét szolgálja. Minden fejlesztésnek, de különösen a közlekedésfejlesztésnek hosszú távú, megalapozott tervekre van szüksége, olyan tervekre, amelyeket felkészült mérnökök hoznak létre. Tervezni már a beruházói ötlet megszületésekor kell, mert a minőségi és fenntartható megoldások felé csakis a különféle előterv-változatok alapján lehet továbblépni. A mérnöki munka összehangolt rendszer, mely a tervezéstől a megvalósuláson keresztül az építmény teljes életciklusa alatti műszaki tevékenységekre is kiterjed – hangsúlyozta Kassai Ferenc.

„Építési és beruházási feladatok az új kormányzati struktúrában” címmel az Építési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkára tartott előadást. Dr. Bartal Tamás közölte: széles körű szakmai egyeztetés eredményeként, több ezer szakmai észrevétel beépítésével heteken belül elkészül az új beruházási kerettörvény, amely „remélhetőleg már a jövő évtől, de valójában inkább csak 2024-től tud majd működni”. A minisztérium az utóbbi hetekben többször bekerült a sajtóba – mondta Bartal Tamás –, például abban az összefüggésben, hogy 2100 milliárd forintnyi beruházást függesztünk fel. Ez egy valós szám, a napokban napvilágot látott a projektek tételes listája. Mint fogalmazott, a szaktárca alapvetően előkészítés alatt álló építési beruházásokat függesztett fel, illetve ütemezett át, a kivitelezés alatt lévő projektek nem állnak le, jelenleg is mintegy tízezer milliárd forint értékű beruházás – túlnyomórészt mélyépítési, közlekedési infrastruktúraprojekt – megvalósítása van folyamatban. 2010 óta egyébként Magyarországon 23,5 ezer milliárd forint értékben történtek beruházások. A helyettes államtitkár kitért a szeptember 19-én megjelent, 362-es kormányrendeletre is, mely szerint öt fejlesztő, beruházási társaság (köztük a NIF és a BMSK) 2023. január 1-jével megszűnik.

A háromnapos konferencián négy témakörben – a közlekedés gazdasági, társadalmi környezete; koncepciók és stratégiák; folyamatban lévő és indítani tervezett projektek; közlekedésbiztonság – hangzottak el szakmai előadások, illetve a rendezvényen két kiállítást is megtekinthettek a résztvevők.