BPMK

Pillangóhatások az idősorok hasonlóság elemzésében

A DRC Sustainable Future szaklapban a napokban megjelent tudományos cikk szerzői igyekeznek fényt deríteni a matematikában és fizikában ismert pillangóhatás és a fenntarthatóság jelenségeinek összefüggéseire tudomány-filozófiai és matematikai szempontból.

Céljuk a pillangóhatás és a fenntarthatóság közötti kapcsolat feltárása a megfigyelő megfigyelésével, az alany legfontosabb gondolkodási hibáinak feltárásával, a pillangóhatás sajátosságainak elemzésével. Érvrendszerük kognitív tudományos megközelítésen, mezőgazdasági tudományos kísérleteken és több alanyon végzett párhuzamos EEG (elektroenkefalográf) méréseken alapul. Ez utóbbi, amely az Innoria Team Flow kutatócsoportjának kutatási területén jött létre, egy teljesen új módszertani megközelítés a kognitív tudomány területén a korábbi összehasonlító viselkedési tudományos eredményekhez képest, új technológiai lehetőségekre és szakmai álláspontra épül. Ennek eredményeként új kontextusokat láthatunk, és meghatározhatjuk a problémákat a mérési módszertanban, miközben az emberi tudat kölcsönhatásait kutatjuk. Ezek az EEG-mérések egy kiterjedt kutatás részét képezik, amely az emberek szinkronizált észlelés-reakció kapcsolatának azonosítására összpontosít. A szerzők álláspontja szerint tudományfilozófiai megközelítésében a pillangóhatást minden esetben a megfigyelő biztosítja azáltal, hogy a mérlegelés során vagy figyelembe sem veszi, vagy a „kicsi”, illetve „jelentéktelen” attribútummal látja el azt az elemet, amely hatása nem lineárisan kapcsolódik annak kvantitatív tulajdonságaihoz. A következmény váratlanul, kiszámíthatatlanul nagy vagy más a megfigyelő elvárásaihoz képest. Ezért a probléma megköveteli a nézőpont megváltoztatását, nevezetesen, sokkal nagyobb vagy modifikált jelentőséget kell tulajdonítani a kis okoknak. Ezen okok felfedezéséhez sokkal intenzívebben kell felfedezni az emberi megfigyelés mechanizmusát. A dolgozat matematikai célja egy feltárt pillangóhatás-folyamat bemutatása valós, de anonim párhuzamosan mért EEG-adatok alapján, ahol minden lépés reprodukálható. A fenntarthatóság matematikai kérdésnek tekinthető, dinamikus jelenség. A fenntarthatóság újradefiniálható egy rendszer viselkedésének előrejelzésére alkalmas képességként. Véletlenszerű, nem tervezett események nem fogadhatók el fenntartható és megvalósult tervértékekként. A „itt és most” jellemzett fenntarthatósági megközelítés legfontosabb alkalmazása a társadalmi folyamatok tervezése, a mérnöki tevékenység és a mezőgazdasági precíziós gazdálkodás lehet – annak matematikai analógiájaként e tanulmányban az EEG adatokat használják a szerzők.

A cikk szerzői: Dávid Roland, Pitlik László, Pitlik Marcell, Pitlik Mátyás, Tamás Krisztina, Lovass László, Mórucz Norbert

A teljes cikk megtekinthető: https://drcsf.damaresearch.com/david-r/