BPMK

Közlekedésfejlesztés Magyarországon – 21. konferencia

Közlekedésfejlesztés Magyarországon címmel háromnapos szakmai továbbképzés és konferencia kezdődött május 14-én, Siófokon. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, illetve az MMK Közlekedési Tagozata rendezte immár 21. alkalommal megszervezett konferenciát ezúttal is Kassai Ferenc BPMK-elnök, MMK alelnök nyitotta meg.

Köszöntőjében leszögezte: a politika, a társadalom és a mérnökség megkerülhetetlen, közös felelőssége az, hogy közmegegyezésre épített politikai program alapján biztosítsa épített környezetünk fejlesztését és védelmét. Az idei, Közlekedésfejlesztés Magyarországon című konferenciánknak ezt a mottót is választhatnánk.
Emlékeztetett: a konferencia a „Közlekedési Kultúra Napja 2019” rendezvénysorozatnak is része, s több mint két évtizedes hagyománya van már ennek az évenként megrendezésre kerülő szakmai eseménynek, amely a közlekedésfejlesztés aktuális állapotáról és jövőbeli célkitűzéseiről szól, arról, hogy szakmánk hogyan állta ki az idők próbáját, hol kell erősíteni, hol és hogyan kell új erőforrásokat bevonni a sikerességéhez. „Közlekedés nélkül nincs modern élet, nincs ipar, kereskedelem, a közlekedés fogalma elválaszthatatlan a mai világtól. A közlekedés kapcsolatot jelent az ipar, a gazdaság és a társadalom között. A közlekedésben a távolság és az idő egymástól elválaszthatatlan fogalom. A kettő hányadosa a sebesség, amelynek növekedése a közlekedés fejlődésének egyik legfőbb jellemzője. A közlekedés fejlődésének másik jellegzetessége az útvonalak egyre nagyobb sűrűsége. Rajtuk a forgalom nagysága és a közlekedés sebessége egyre rohamosabban növekszik. Az emberi leleményesség mind könnyebbé és olcsóbbá teszi a közlekedési utak építését, és egyre biztonságosabbá teszi azokat – hangsúlyozta Kassai Ferenc.
„Uniós tagállamként ráadásul a közlekedés kérdése, a kapcsolatok minősége, a szolgáltatások színvonala már nemcsak az ország szempontjából érdekes és fontos, hanem a nagyobb európai közlekedési kapcsolatok tekintetében is. Fontos feladat tehát a közlekedéssel összefüggő, szerteágazó, aktuális szakmai kérdések széles körű megvitatása. Minden fejlesztésnek, de különösen a közlekedésfejlesztésnek hosszú távú, megalapozott tervekre van szüksége, olyan tervekre, amelyeket felkészült mérnökök hoznak létre. Tervezni már a beruházói ötlet megszületésekor kell, mert a minőségi és fenntartható megoldások felé csakis a különféle előterv-változatok alapján lehet továbblépni.”
Miről is szól az idei háromnapos diskurzusunk? – tette fel a kérdést a kamara elnöke. „Az idei tanácskozáson a szakmában, valamint a határ- és kapcsolódó tudományterületeken jártas, a témák komplex áttekintését segítő előadók kapnak szót. A szakma jeles képviselői a jelen kihívásainak megfelelően fölrajzolják a tennivalókat, és a közlekedési ágazatok a társadalom elvárásainak tükrében adnak műszakilag korrekt ajánlásokat, megoldási módokat. Egyik fontos témakör „Az innováció és a forgalombiztonság összefüggése”, mert ez mindennapi életünk és a jövőnk egyik meghatározó eleme is, de azt is mondhatnám, hogy bizonyos értelemben a szakmai munka fokmérőjévé vált a két fogalom összefüggése. De el kell azt is mondanom, hogy a konferencia és a szakmai továbbképzés mindegyik témaköre a jövőnk és a fentartható fejlődés záloga” – hangsúlyozta Kassai Ferenc.
A konferenciát a házigazda nevében köszöntötte Wagner Ernő, a Somogy Megyei Mérnöki Kamara elnöke.
A színvonalas közúthálózat fontos az emberek, a vállalkozások és az egész gazdaság számára, alapvetően befolyásolja egy-egy térség életminőségét és a gazdaság fejlődését, a kormány ezért fontosnak tartja, hogy országszerte bővüljön, és megfelelő műszaki állapotban álljon rendelkezésre a közúti-, illetve a vasúti hálózat – mondta a konferencia nyitóelőadásában Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. A részletekről szólva az államtitkár elmondta: a ma 1430 kilométeres magyar gyorsforgalmi hálózat teljes hossza öt éven belül jócskán 2000 kilométer fölé nő, a hazai sztrádák az ország minden részében a nemzetközi hálózatba kapcsolódó, európai színvonalú hozzáférést biztosítanak majd az autósoknak, fuvarozóknak. Magyarország gyorsforgalmi hálózata öt éven belül megközelíti az osztrák sztrádahálózat kiépítettségének szintjét. Az idei tervekről azt mondta: stratégiai szándék a ma még csak kétsávos főutakon elérhető vidéki nagyvárosok színvonalas bekötése a Modern Városok Programban tett vállalások szerint. Így 2019-ben is több szakaszon folytatódik az építkezés az M44-gyel Békéscsaba, az M25-tel Eger, az M85-tel Sopron, az M76-tal Zalaegerszeg irányába, a 21-es főút négysávúsításával Salgótarján, a 67-esével Kaposvár felé. A gyorsforgalom utak országhatárig vezetése érdekében is számos fejlesztés történik az M15, M30, M4, M70, M85 szakaszain. Több kiemelt főút bővül 2x2 sávosra, például a 471-es Debrecen és Hajdúsámson között vagy a 83-as Győrtől Pápáig. Kizárólag a négysávos szakaszokat tekintve idén mintegy 480 kilométeren dolgoznak majd a kivitelezők összesen több mint 1200 milliárd forint értékű közúti beruházásban. Elindult a Magyar Falu Program is, amelynek szintén vannak közutas projektjei – ennek keretében mintegy 430 km hosszban mellékutak és helyi utak felújítása kezdődik meg. Mosóczi László úgy fogalmazott: Magyarországon még soha nem épült ennyi új út egyidőjűleg.
Az államtitkár kitért a nagyvasúti fejlesztésekre is, külön kiemelve a fővárosi agglomerációs projekteket, melyekben a vasúti személyszállítás (beleértve a HÉV vonalakat is) hetven százaléka bonyolódik le. Előadásában beszélt a tervezett fejlesztésekről is: a Budapest-Belgrád vasútvonalról, melynek kivitelezése szerb oldalon már elkezdődött, a három lehetséges nyomvonalszakaszon vizsgált nagysebességű vasút előkészítéséről.

A szakmai konferencia ezután 4 témakörben folytatódott: 1. A közlekedés gazdasági, szociológiai, társadalmi környezete; 2. Az innováció és a forgalombiztonság összefüggése; 3. A közlekedés alakulására ható tényezők; 4. A közlekedési alágazatok aktuális kérdései.