BPMK

Energiatakarékosság: a mérnökök készen állnak!

Az elmúlt hetekben tették közzé a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Hazai Felújítási Hullám című tanulmányát, amely egy 2020-as reprezentatív lakossági felmérés eredményeit tartalmazza. A mérnökség számára érdekes és fontos tanulságokkal szolgál a munka.

Azért is örültem a tanulmánynak, mert régi vesszőparipám, hogy az épület- és lakásfelújítások minden formája, de kiváltképp az energetikai felújítások döntő fontosságúak a lakhatási feltételek javításában, és nemzetgazdasági hozadékuk sem elhanyagolható, hiszen a föl nem használt energia a rezsicsökkentés és az energia-megtakarítás legjobb módja. Ugyanakkor a lakhatás megfelelő mennyiségű és minőségű biztosítása össztársadalmi érdek.
Kamaránk tagjai, a mérnökök üdvözlik azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek az épületfelújításokat kívánják pénzeszközökkel is ösztönözni.
Számos tanulmány alátámasztja, hogy az épületállomány nagyszabású felújítása révén a magyar gazdaság is olyan gazdasági és társadalmi, energetikai és nem-energetikai előnyökre számíthat, amelyek meghaladják a beruházásokkal járó költségeket.
Az alábbiakban ehhez a témához mérnöki szempontból fűznék néhány gondolatot.
A felmérés is alátámasztja azt a tapasztalati valóságot, amit mi a mérnökkamarában látunk nap mint nap: az épület- és lakásfelújítások többsége ad hoc-jelleggel történik, voltaképp lyukak betömése, befoltozása folyik, egy-egy hibás készülék javítása, modernebbre-korszerűbbre való cseréje, egy vízvezeték-hálózat toldása-foldása, egy-egy ablakkeret, bejárati ajtó hőszigetelése – olykor házilagos, szakértelmet nélkülöző kivitelezésben. Pedig ezek a „megoldások” csak emésztik a pénzt, hatékony, megnyugtató megoldást semmiképpen nem jelentenek.
Mi szolgálná igazából a felújítások hatékonyságát? A kérdés korántsem „költői”, mert a magyar mérnöktársadalomnak és a vele dolgozó szakembergárdának erre adekvát válasza van. És itt válaszolnék arra a panaszos hangra, mit abból vélek kiolvasni, hogy a felmérésből kiderült, hogy 200 ezerrel többen kezdenének energetikai felújításba, ha könnyen elérhető lenne a szakértői támogatás.
Nos, a komplex felújításokhoz, még a legösszetettebb műszaki megoldásokkal operálókhoz is megvan a szakértői kapacitás, és a kivitelezéshez a kipróbált szakmai támogatás. Vagyis minden rendelkezésre áll az energetikai felújítások magas szinten történő végrehajtásához. Van hozzá ész, erő, akarat is – de, az akarat a megrendelő oldaláról is szükséges, hiszen az ország polgárainak jelentős hányada még nem gondolkodik energiatudatosan.
Korábban ingatlanpiaci szakemberek cikkben számoltak be arról, hogy az adásvételeknél kötelező energetikai tanúsítványokra a vásárlók ügyet sem vetnek, azokat mintegy szükséges rossznak tekintik: „a döntésben vagy a vételár kialakításában nem játszik szerepet” – állapították meg, majd végkövetkeztetésként azt a tanulságot vonják le, hogy az energiatudatosság nem szempont az ingatlan ügyleteknél.  
Mi is azt tapasztaljuk, hogy az energiatudatosság csekély lángon pislákol ma még, mert a magyar lakosság még nem kellően motivált az energia ésszerű felhasználásában: nálunk az épületek energiafelhasználása mintegy kétszerese az indokoltnak.
Ez pedig óriási pazarlás. Minden szempontból fontos tehát, hogy a polgárok gondolkodásmódja változzon, a felhasználók törekedjenek az energia-megtakarításra.
Jelenleg Magyarországon az összes energiafogyasztás negyven százaléka épületeinkben történik, ezek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható.
Az energiatudatosság kérdése döntő tényező a mai világban, mely szorosan kapcsolódik a fenntarthatósághoz: a fenntartható fejlődés, a városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása. Ebben szerepe van az épület-energetikai tanúsítások meglétének, minőségének, különösen azért, mert óriási mennyiségről van szó. Az energetikai-tanúsítás egy komplex módon elvégzett méréssorozat, amelyet jogszabályok által meghatározott módon végeznek el. A tanúsítások eredménye növeli a lakosság energiatudatos gondolkodását, befolyásolja az ingatlan piaci értékét, vagy például bérbeadás esetén a bérleti díjat.
Magyarországon évente több százezer lakás energetikai-tanúsítása készül el.  Ezek célja, hogy emelkedjen az energiahatékonyság szintje, ehhez pedig az kell, hogy az energetikai fejlesztések optimális mértéket érjenek el.  Az energetikai tanúsítványok azért is fontosak, mert feketén-fehéren megmutatják egy ingatlan, lakás, épület energetikai szempontból fölmért állapotát. Ebből az állapotfelmérésből lehet aztán elindulni, hogy a megfelelő megoldást kidolgozzák a szakemberek.
Aki meghallja az idők szavát, annak rendelkezésére áll a megfelelő szakembergárda.
Vitatnám tehát, hogy vadászni kellene a hazai szakemberekre. Tessék fölkeresni a mérnöki kamarákat, ahol szakszerű tanácsokkal látjuk el az érdeklődőket.
Mi mérnökök készen állunk.

Kassai Ferenc írása a Világgazdaság 2021. április 26-i számában jelent meg.