BPMK

BIZALOM

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökének publicisztikája a Világgazdaságban.

Ezeknek a napoknak, és félő, hogy a következő heteknek is az egészség megvédése a legfontosabb feladata a társadalomnak, és ezt, a maga eszközeivel ki-ki el is látja; az állampolgár aláveti magát a korlátozó intézkedéseknek, a kormányzat és az irányító hatóságok pedig végzik a munkájukat; tudják, hogy az egész nemzet számít fölkészültségükre, tudásukra és odaadásukra. Törvényt alkotnak, egészségügyi berendezésekkel látják el a kórházakat, képzik az ápolószemélyzetet, megfelelő időben hozott megfelelő intézkedésekkel óvják mindennapjainkat, biztosítják az ellátásunkat. Bizalommal kell fogadnunk a kormányzat intézkedéseit, mert számtalan példát láthatunk, hogy a „békeidőkben” meghozott döntéseinek most vehetjük igazán hasznát. Csak egy példa; a Digitális Jólét Programot, ezen belül a Szélessávú Internet Programot Európában elsők között valósította meg Magyarország. Ez tette lehetővé, hogy Hazánk legnagyobb része internettel lefedett, így késlekedés nélkül sikerült a a tömeges távmunkát és a távoktatást megvalósítani. Ez utóbbival biztosítani lehet a felnövekvő nemzedékek részére a tanév rendes ütemű befejezését.
Egy eddig soha nem látott veszélyhelyzet láthatatlan és látható körülményei között éljük a napjainkat – de végezzük a munkánkat is, még akkor is, ha kifordult sarkaiból a világ, és minden képlékeny. Ez a helyzet azonban nem tart a végtelenségig, a reménytelenségnek pedig nem szabad átadni magunkat.
Most nemcsak azokkal a fogalmakkal ismerkedünk meg, amelyeket korábban nem ismertünk, mint például a kijárási korlátozás, ismét megjelentek a válságkezeléssel kapcsolatos fogalmak, mint például a lakossági és vállalkozói pénzügyi hitelek átütemezése, a munkapiaci helyzet romlásának megakadályozására irányuló adózási engedmények, új pénzügyi alapok létrehozása.
Ezek alapvetően érintik a mérnöki szakmákat és a mérnöki tevékenységgel szorosan összetartozó szakmákat, ágazatokat, így a teljes építési vertikumot.
Veszélyhelyzetekben, tudjuk, a gyors, átgondolt válságkezelés minden megoldás talapzata: ez mindenekelőtt a rendelkezésre álló anyagi és humáneszközök optimális átrendezését jelenti, hiszen minden válsághelyzet társadalmi krízissel és az ipari termelés visszaeséssel jár – kikerülhetetlen következménye ennek a humánszféra, az egyének, a családok és a vállalkozások sérülése. Ezért is fontosnak tartom, hogy a rendelkezésre álló magyar műszaki szürkeállomány innovatív eredményeire folyamatosan figyeljünk és használjuk fel a gazdaságban, a hozzáadott érték növelése érdekében. Még a veszélyhelyzetben is érzékelhetjük a magyar mérnökök kreativitását és innovációs készségét, eredményeit az egyetemeken, az Innovációs, Tudományos és Technológiai Parkokban folyó széleskörű, az egészségügyet is magába foglaló technológiai forradalomban,
Minden korábbi példa azt mutatja, az építőiparban szinte azonnal jelentkeznek a válság negatív következményei, félbemaradnak a beruházások, munka és jövedelem nélkül maradnak a dolgozók. Leáll az élet. Az építőipar helyzete válságokban is a nemzetgazdaság egészének a jelzőrendszere.
Tudjuk sokan és sokszor leírtuk, hogy az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül jelentős, legalább négy-ötszörös, ezért nem túlzás azt állítani, a válságkezelés szempontjából kiemelt jelentőségű terület az építőipar.
Azonban ezekben a válságos időkben is eleven kapcsolat kell a jövővel, és azon kell gondolkodnunk, hogy amikor sor kerül rá, milyen eszközök alkalmazhatók a gazdaság élénkítésére. A szükséges beruházások előrehozatalával az építőipar élénkíti a gazdaságot. Mindezt azzal magyarázom, hogy az építőiparban kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a szakképzés tervezésének szempontjából is.
Mi a mérnöki kamarákban tesszük a dolgunkat; a napi feladatok ellátása mellett a kormányzat felkérésére folyamatosan teszünk javaslatot a COVID-19 vírus okozta pandémia a magyarországi tervező vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére és kezelésére készülő építésgazdasági stratégiához.
És e vonatkozásban van egy olyan mozzanat, amely nem hagyható figyelmen kívül: és ez a bizalom. A szereplők közötti bizalmi viszony fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert a bizalom olyan lélektani tényező a gazdaságban is, amely, termékennyé teszi a közös munkát, elérhetővé teszi céljainkat.
Azt reméljük, hogy a szavaink meghallgatásra találnak. A magyar mérnöktársadalom ahogy nyugalmas viszonyok és válsághelyzetek körülményei között, eddig is, ezután is az ország boldogulása érdekében dolgozik.  

Kassai Ferenc

(Megjelent a Világgazdaság 2020. április 20-i számában) 

Kapcsolódó cikkek: