A legtöbb uniós forrást a foglalkoztatás ösztönzésére fordítaná a kormányzat 2014–2020 között

Brüsszelben a magyar EU-források felhasználási terve

2013. 7. 10. 05:00 | Gazdaság » Gazdaságpolitika

Július 1-jével az Európai Bizottság befogadta a 2014–2020 közötti uniós fejlesztési források felhasználásának stratégiai irányait rögzítő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott Partnerségi Megállapodás tervezetét – jelentette be az NGM gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.

Cséfalvay Zoltán kiemelte: ezzel a Brüsszellel tavaly ősszel megkezdett, a következő hétéves uniós ciklus forrásainak felhasználásáról szóló informális egyeztetések első szakasza lezárult. Innentől kezdve széleskörű konzultáció kezdődik a hazai szakmai szervezetekkel a Partnerségi Megállapodás tervezetéről, ami elérhető a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapján.

Magyarország a tervek szerint novemberben nyújtja be véglegesen a Partnerségi Megállapodást az egy adott szakterület fejlesztési stratégiáját tartalmazó operatív programokkal (op) együtt. Ezt követően hivatalos egyeztetés indul Brüsszel és a kormányzat között, majd várhatóan a jövő év első negyedében, felében fogadja el a bizottság a Partnerségi Megállapodást az op-kel együtt. Az államtitkár kiemelte: a Partnerségi Megállapodás elfogadása előtt is kiírhatja Magyarország a pályázatokat, ennek annyi kockázata van, hogy ha nem fogadja el a megállapodást Brüsszel, ezen pályázatok finanszírozását a hazai költségvetésből kell megoldani.

A 2014–2020 közötti ciklusban lehívható mintegy hétezer milliárd forintos uniós forrás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd az ország. Cséfalvay Zoltán közölte azt is, hogy a jelenlegi tervek szerint a legtöbb forrást, mintegy 1200 milliárdot a foglalkoztatás ösztönzésére különítik el.

Ez a duplája a jelenlegi hétéves ciklusban erre a célra kijelölt keretnek. A kkv-k versenyképességének növelésére több mint 1100, a közlekedés fejlesztésére közel 900 milliárdot különítene el a kormányzat. Az energiahatékonysági beruházásokra több mint 800 milliárdot forintot csoportosítanának, ez a jelenlegi keret háromszorosa. Több mint 200 milliárd forint jutna kutatás-fejlesztésre, ami duplája a mostani keretnek.

Az operatív programokról elmondta, hogy a jelenlegi 16 helyett csak 9 programot hoznak létre. Míg a jelenlegi ciklusban minden régió külön op-t kapott, 2014–2020 között egy közös terület- és településfejlesztési programot hoznak létre, és csak a közép-magyarországi régió esetében lesz külön program. 

Próbálkozik a központi régió

Miután a közép-magyarországi régió az egy főre jutó GDP alapján már fejlett régiónak számít, így a jelenlegi ciklushoz képest kevesebb uniós forrásra lesz jogosult 2014–2020 között. Ezt a hatást azon lehetőség kihasználásával próbálja majd kiegyenlíteni a kormányzat, hogy a források maximum 15 százalékát átcsoportosíthatja más operatív programokból a közép-magyarországi régióra, ha az ott megvalósuló fejlesztések az ország egészére kedvező gazdasági hatással vannak.

Az autógyártás felpörgése sem elég – Visszaesett a magyar ipar

2013. 7. 12. 09:07 | Gazdaság » Makrogazdaság

2013 májusában az ipari termelés 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A termelés visszaeséséhez elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése járult hozzá, amelyet még a járműgyártás bővülése sem tudott ellensúlyozni – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A termelés az év első öt hónapjában 1,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index májusban 1,3 százalékkal csökkent.

Az ipari export az idei év első öt hónapjában 2,4, májusban 0,4 százalékkal nőtt 2012 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének mintegy felét adó két alágból a majdnem egyharmad súlyú járműgyártás kivitele májusban 11,9 százalékkal emelkedett.

Az előző havi exportnövekedés után a másik meghatározó alág, a feldolgozóipari exportban közel egyhatod súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene jelentősen, 19,5 százalékkal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése január–májusban 3,9, májusban 3,2 százalékkal csökkent 2012 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai májusban 5,1 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2013 májusában a feldolgozóipar termelése 2,0 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 10,8 százalékkal visszaesett 2012 azonos időszakához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 6,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

2013 májusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül mindössze négyben regisztráltunk termelésbővülést, a többi alágban 2,0 és 20,2 százalék közötti volumencsökkenést mértünk. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés majdnem egynegyedét adó járműgyártás termelése 10,1 százalékkal bővült, kizárólag a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően.

A második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés közel egynyolcadát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,0 százalékkal mérséklődött az értékesítés közel kétharmadát adó hazai eladások visszaesése miatt; a kivitel azonban nőtt.

Májusban a feldolgozóipari rangsorban a harmadik helyre csúszott a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása: az alág kibocsátása számottevően, 13,3 százalékkal csökkent. Az iparágon belül – a kereslet erőteljes apadása miatt – a legjobban, 17,5 százalékkal a híradás-technikai berendezések szakágazat termelése esett vissza.

Gyorsult a növekedés üteme a közepes súlyú vegyi anyag, termék gyártásában: a termelés volumene jelentősen, 13,2 százalékkal emelkedett, főként a műanyag-alapanyaggyártás szakágazatnak köszönhetően.

A többi közepes súlyú alágban csökkenést regisztráltunk: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék (6,1 százalék), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (6,4 százalék), valamint a gép, gépi berendezés gyártásában (2,9 százalék).

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 20,2 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól. A jelentős visszaesésben revízió miatti üzemleállás is szerepet játszott.

2013 májusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 3,4 százalékkal csökkent. Az új exportrendelések 4,1 százalékkal visszaestek, míg az új belföldi rendelések 0,9 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 10,4 százalékkal haladta meg az előző év májusát.

2013 első öt hónapjában – 2012 azonos időszakához viszonyítva – az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,4 százalékos csökkenése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében létszámváltozás nélkül következett be.

2013. január–májusban Magyarország területi egységei közül az ipari termelés két régióban – kiugróan Dél-Alföldön (27,3 százalék) és kismértékben Észak-Magyarországon (1,8 százalék) – nőtt az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 1,9 és 5,9 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk.

Szerző: Világgazdaság Online

Munkahelyek milliói függenek a versenyképes energiaáraktól

2013. 7. 11. 14:51 | Vállalatok » Energia

 „Az energiaárról szóló vitákban el kell tolni a hangsúlyt az energiatermelés felől a felhasználás ésszerűsítése irányába, mert ebben rejlik a versenyképesség kulcsa” – állítja Herczog Edit, aki az Európai Kereskedelmi- és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambers) és az EP Kisvállalkozói Munkacsoportja az energiaárak és a versenyképesség kapcsolatáról szóló konferenciáján szólalt fel. 

A képviselő szerint mind az energiaellátás biztonságáról, mind az energiaárak csökkentéséről – mindkettő létfontosságú a kkv-k szempontjából – szóló vitákat az energiatermelés, a beszállítói források ésszerűsítése dominálja, miközben kevés szó esik a felhasználói oldalról. Márpedig Herczog Edit szerint legalább annyi keresnivalónk van az energiahatékonyság terén, ha olcsóbb áramot szeretnénk, mint az energiamix összeállítása körül. „A korszerű digitális hálózati megoldások, a pazarlás felszámolása, az energiahatékonysági beruházások támogatása, az ezzel kapcsolatos tudásanyag megosztása mind-mind a versenyképesség javítása irányába hatnak” – fogalmazott Herczog. 

A képviselő szerint, amíg nem vesszük komolyan a versenyképesség szerepét az energiapolitikában, addig olyan spirálban mozgunk, melynek mindig a kkv-k és az európai ipar a vesztesei. „A versenyképesség csökkenése a foglalkoztatás csökkenéséhez, ez pedig a vásárlóerő gyengüléséhez vezet, amit csak az adók emelésével lehet ellensúlyozni, vagy az olyan, a magyarhoz is hasonló unortodox megoldásokkal, mint a rezsicsökkenést” – érvelt a szakpolitikus, arra hívva fel a figyelmet, hogy mindeközben a vállalkozások energiaterhei emelkednek.

„Uniós szinten az energia- és iparpolitika összehangolása, az adminisztratív, technológiai és infrastrukturális hatások lebontása, a vezetékek összekapcsolása áll előttünk” – foglalta össze a feladatokat Herczog, aki szerint a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak is hatalmas szerep jut a közeljövőben. Végezetül a képviselő elmondta, hogy a tagállamok feladata – de ebben szinte minden területen komoly a lemaradás – hogy az energetikai jogalkotás során is alkalmazzák a kisvállalkozói tesztet, azaz a döntések előtt, és ne utánuk vizsgálják meg, hogy milyen hatással lesznek azok a kkv-k jövedelmezőségére, az általuk fenntartott munkahelyek millióira.

Csak 3 EU-s ország ment át a szűrőn, de Magyarország köztük van

2013. 7. 11. 11:33 | Gazdaság » Gazdaságpolitika

Magyarország a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel visszafizetése után az európai uniós gazdaságfejlesztési források bekapcsolásával jelentős lehetőséghez jut a 2014 és 2020 közötti időszakban - mondta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésén, ahol a következő hétéves időszak Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programjának (GINOP) tervezetét ismertette.

Varga Mihály emlékeztetett: 2014-től a gazdaságfejlesztési programok kapnak prioritást, és Magyarország a számára rendelkezésre álló mintegy 7000 milliárd forint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné költeni. A GINOP keretében használják majd fel az összes forrás csaknem 40 százalékát - mondta Varga Mihály.

Hangsúlyozta: cél, hogy olyan gazdaságfejlesztési programok legyenek 2014 és 2020 között, hogy egy forint támogatás további 2-3 forintot mozdítson meg; ez is hozzájárulhat a magyar gazdaság stabil növekedési pályára állításához.

Varga Mihály az ülésen elmondta, hogy a támogatási programok elkészítésének szakmai irányítása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) az NGM-hez került. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) július elsején elfogadta a magyar Partnerségi Megállapodás első tervezetét, amely tartalmazza a legfontosabb fejlesztési és támogatási irányelveket. Varga Mihály kiemelte, hogy ezen a "szűrőn" Magyarország mellett eddig csak Finnország és Szlovákia jutott át.

A miniszter a Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésén egyúttal társadalmi egyeztetésre bocsátotta a GINOP tervezetét, kiemelve, hogy széles körű szakmai konzultáció kezdődik a hazai szakmai szervezetekkel. Ezután a Partnerségi Megállapodást novemberben nyújtják be az operatív programokkal (op) együtt, és az EB 2014 első negyedévében fogadhatja el a megállapodást és az operatív programokat.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a pályázatokat már a Partnerségi Megállapodás végleges aláírása előtt is kiírhatják, ugyanakkor ha a bizottság mégsem fogadja el a megállapodást vagy az op-ket, akkor a hazai költségvetést terhelik a költségek.

A miniszter kifejtette: az ország lehetőségei jelentősen nőnek a valutaalap hitelének törlesztése után, és párhuzamosan a gazdaságfejlesztési támogatási eszközzel az ország jelentős lehetőséghez jut. Kiemelte: miközben Magyarország csökkenti az államadósságot, és az adósságtörlesztésből források szabadulnak fel gazdaságfejlesztési célokra, az uniós források is segítik a gazdasági növekedést.

Varga Mihály ismertette, hogy a legtöbb forrás - várhatóan mintegy 1200 milliárd forint - a foglalkoztatás ösztönzésére jut 2014 és 2020 között; ez az összeg duplája a jelenleginek. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a kormány. A harmadik legtöbb forrás - közel 900 milliárd forint - közlekedésre, míg több mint 800 milliárd forint - a jelenlegi keret háromszorosa - az energiahatékony gazdaságra jut, míg kutatás-fejlesztésre és innovációra több mint 700 milliárd forint lesz várhatóan, a jelenlegi duplája.

Elmondta azt is, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás 11 tematikus célkitűzés mentén, a jelenlegi 16 operatív program helyett 9 operatív program keretében tervezi a források felhasználását.

A GINOP operatív programnak 7 prioritása lesz: a kkv-k versenyképességének és növekedési potenciáljának, valamint a tudásgazdaságnak a fejlesztése, az infokommunikációs fejlesztések támogatása, a célzott munkahelyteremtés és -megőrzés, a foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése, a pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése, valamint a technikai segítségnyújtás.

Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az ülésen kiemelte: nagy lehetőség nyílik meg a magyar gazdaság előtt a következő uniós fejlesztési időszakban. A magyar gazdaság leggyengébb pontja a beruházás, és mivel egyébként a többi gazdasági mutató jó, akkor a konjunktúra beindulásával és az uniós források belépésével fenntartható pályára kerülhetnek a beruházások a következő két-három évben. A kutatás-fejlesztés (k+f) a fenntarthatóság olyan eleme, ami tartós versenyképesség növekedést jelent - mondta Parragh László.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke kifejtette: tanulni kell az előző időszak hibáiból, időben tájékoztatni kell az érintetteket, hogy mielőbb elindulhassanak a kifizetések, mivel a 2007-2013-as időszak első két-három évében ez nem volt jellemző.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a kkv-szektorban a vállalkozói generációváltást segíthetik a források. A fiatalok vállalkozási hajlandósága alacsony Magyarországon, ezért olyan programokat kellene tervezni, hogy a már működő, de utánpótlás miatt megszűnő vállalkozások átadhassák tapasztalataikat a fiataloknak.

Szerző: MTI Eco

Ipari termelés: megtört a növekedés az EU-ban

2013. július 12., péntek, 12:10 • Szerző: MTI

Háromhavi növekedés után visszaesett májusban az ipari termelés az euróövezetben és az EU-ban – közölte pénteken az EU hivatalos statisztikai hivatala, az Eurostat. Májusban az euróövezet 17 tagállamában az előző havihoz képest 0,3 százalékkal, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 0,6 százalékkal csökkent az ipari termelés.

Az euróövezetben januárban 0,5 százalékkal csökkent, majd a következő három hónapban 0,3, 0,9 és 0,5 százalékkal nőtt az ipari termelés havi összehasonlításban.

Az EU-ban januárban 0,4 százalékkal csökkent, majd februártól áprilisig havi 0,2, 0,8 és 0,3 százalékkal nőtt az ipari termelés.

A tavaly májusival összevetve az euróövezetben 1,3 százalékkal, az EU-ban 1,6 százalékkal csökkent az ipari termelés.

Az ipari termelés legnagyobb mértékű csökkenését májusban havi összevetésben Romániában (10,7 százalék), Litvániában (6,3 százalék) és Svédországban (3,8 százalék) regisztrálták. Növekedést mértek Portugáliában (6,1 százalék), Lettországban (2,2 százalék) és Észtországban (2,0 százalék).

Éves összevetésben a legnagyobb csökkenés Írországban és Svédországban (egyaránt 7,7 százalék), Bulgáriában (6,0 százalék) és Finnországban (5,3 százalék) volt. Nagy növekedést Litvániában (21,6 százalék), Észtországban (6,3 százalék) és Portugáliában (4,5 százalék) regisztráltak.

Magyarországon a KSH adatai szerint 2,1 százalékkal csökkent májusban az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 1,3 százalékos volt a csökkenés.

Oroszországból jelentjük

Microsoft új tőketársaságot indít és nyit a startup világ felé - helyszíni tudósítás az Imagine Cup döntőről, Szentpétervárról.

Ahonnan a Google kivonult

Visszavonul a hatodik leggazdagabb magyar

Már tesztelik a MobilTárcát

http://figyelo.hu/lapszam/2013/28

http://figyelo.hu/lapszam/2013/27

http://figyelo.hu/lapszam/2013/26

http://figyelo.hu/url_redirect.php?id=70&url=http://magyarbrands.hu/

Pályázat nem panel társasházak energetikai felújítására

Figyelő Online - 2013.07.13  09:32   

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium téglaépítésű társasházak energiahatékonysági felújítása, fűtéskorszerűsítése és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése céljából lakossági pályázatot hirdet augusztus 15-től.

Az Új Széchenyi Terv, Társasházak energetikai felújítása alprogramban költségvetési forrásból rendelkezésre álló tervezett keretösszege 834,2 millió forint. A pályázaton az 1971 előtt, hagyományos technológiával, égetett tégla falazattal készült, legalább 20 lakásos társasházak vehetnek részt.

Ennek a körnek most először indul állami forrásból támogatott, energetikai beruházásokra ösztönző pályázat, amelynek keretében utólagos finanszírozással vehető igénybe támogatás. Támogatandó a lakások külső nyílászáróinak energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje, az épületek nyári hővédelmének javítása árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítésével, a homlokzatok és födémek hőszigetelése, az épületgépészeti felújítás, az elektromos korszerűsítés és a megújulóenergia-felhasználás növelése, például napkollektorral, hőszivattyúval.A kiírás komplex felújítások megvalósítására ösztönöz. A támogatás mértéke és intenzitása az energetikai jellemzőket javító elemek komplexitásának függvényében, lakásonként maximum 750-900 ezer forint, illetve 50-60 százalék között változik. Az egy társasház által igénybe vehető támogatás teljes összege nem haladhatja meg a 60 millió forintot.