600 négyzetméteres szakadékkal tüntettek Nagykanizsán

2013. július 05., péntek, 15:13 
Szerző: MTI

Óriásfestménnyel demonstráltak a lánctartozások miatt Nagykanizsán, pénteken: a tüntetők mintegy 600 négyzetméteres szakadékot festettek a vásárcsarnok elé.

Az alkotással azokat a mély szakadékokat próbálják reprezentálni, amelyek a körbetartozások miatt alakultak ki a magyar gazdaságban - mondta az MTI-nek Víg Attila festőművész, az esemény szervezője.

A festő a háromdimenziós képet tizenöt kanizsai építési vállalkozás felkérésére készítette el. A demonstráción megjelent vállalkozók azt mondták, hogy ezermilliárd forintnál is többre becsülik a lánctartozások összegét. A vállalkozók azt remélik, hogy a kormány által nemrég létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felgyorsítja majd a körbetartozások miatt kialakul helyzet megoldását. 

A festmény - amely csak pénteken tekinthető meg a dél-zalai város piacán - nyolc óra alatt készült el, az alkotáshoz 120 liter környezetbarát festéket használtak fel. 

A művész hozzáfűzte: alkotása egy nap alatt legalább annyi befogadóhoz jut el a piacon, mintha azt egy hónapig egy budapesti galériában állította volna ki.

Cégecskegyorsítók itthon

CSÉFALVAY ZOLTÁN

Figyelő Online - Dózsa György

2013.07.06  07:00   

A startup vállalkozások segítésének új fázisaként inkubátor házak elindulnak el, ezekre októberig lehet pályázni. A gyors törvénykezési menetrend nem kedvező a vállalatok számára, de a nagy átalakításoknak vége - mondta lapunknak a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

- Ön magyar startup vállalkozások útját egyengette nemrég Észak-Amerikában. Nálunk ez egy viszonylag friss műfaj, az Egyesült Államokban viszont nagy hagyományai vannak.

- Két időszakot célszerű megkülönböztetni. A 2000 előtti időszakban a klasszikus, mondhatni darwini elvek érvényesültek. Az erősebb, alkalmazkodni inkább képes kisvállalat életben maradt, a gyengébb elbukott. Ennek az érának a terméke a mára már klasszikussá vált modell, a garázsokból kinövő óriáscégek, mint például az Apple vagy a Hewlett Packard. 2000 után elkezdett kialakulni egy olyan kultúra, amely megpróbálja kitermelni ezeket a vállalkozásokat. Lerövidíti azt az utat, amely az ötlettől a termék megjelenéséig tart. Figyel arra is, hogy a cégek között kisebb legyen a lemorzsolódás.

- Ez piaci alapon működik?

- Igen, megvan ennek a külön intézményrendszere. Tipikus példája az úgynevezett akcelerátor, vagy nevezzük inkább inkubátornak. Egy kollégám találó magyarítása szerint „cégecskegyorsítónak" is lehetne nevezni. Ez az intézmény olyan cégekkel foglalkozik, amelyeknél már megvan az ötlet, vagy akár a technikai megvalósítás is és segít abban, hogy ebből termék váljon. Megadja az ehhez szükséges eszközöket, piac- és marketing ismereteket.

- Említene egy példát?

- Két évvel ezelőtt láttam Rátai Dániel 3 dimenziós Leonardo nevű képalkotó rendszerét. Akkor még csak ötlet volt a mögötte álló technikával, mára már termékké vált. Az ilyen folyamatokra tud rásegíteni egy inkubátorház.

- Magyar vállalkozásokat kivinni a Szilícium völgybe nem olyan, mint homokot vinni a Szaharába?

- Hogy lenne olyan? Számos magyar vállalkozás van kint, a legismertebbek a Prezi, a LogMeIn és a Ustream.

- Az amerikaiak egyébként tudják, hogy ezek magyar hátterű cégek?

- Amerikainak gondolják őket, a LogMeIn ráadásul a Nasdaq-on is jegyzett vállalkozás. De Magyarországon fejleszt, hasonlóan a Prezihez. Az ilyen típusú vállalatok számára nagyon fontos, hogy bekerüljenek a globális vérkeringésbe. Ehhez pedig a mai világban az kell, hogy a Szilícium völgyben jelen legyenek. Több mint két tucat ilyen kisebb-nagyobb magyar hátterű vállalkozás van ott jelen. Ebben a világban szükség van arra, hogy ott, vagy Londonban, vagy akár Dublinban legyen bejegyezve a cég. Sajnos nem tartunk még ott, hogy egy budapesti cégbejegyzés önmagában garantálná az érdeklődést.

- Hol tudja ezt az állam támogatni?

- Az indulásnál az államnak nagy szerepe lehet, de amikor már az ötlet termék-közeli állapotban van, akkor a piacnak nagyobb szerepet kell adni. Pont azért, hogy megmérje az adott terméket. Magyarországon elindultak a JEREMIE alapokból finanszírozott kockázati tőke társaságok, náluk 30 százalék saját tőke szükséges. Az általuk megcélzott körben már megvan a cég, megvan a termék, erre tudnak rásegíteni. Mindez nagy pezsgést indított el a startupok körében, versenyek, rendezvények vannak. Keresletet teremtett. Hirtelen annyi tőke lett ezen a piacon, hogy a felhozatalból is hiány keletkezhet.

- Nálunk van olyan „cégecskegyorsító" mint Amerikában?

- Két hete jelent meg az a pályázat, amelyik éppen az ilyen inkubátorok létrehozását segíti elő. Október végéig lehet pályázni. A tender alapján 60 millió forint támogatást lehet adni, ehhez 40-et kell saját erőből hozzátenni. Ezt követően 2 éven keresztül neveli az inkubátor a vállalkozásokat. Az ehhez adott támogatás startuponként 85 százalék, 15 százalék a saját erő. A legfontosabb azonban az, hogy a cégeket az inkubátor választja ki és a saját pénze is benne van, így érdekelt abban, hogy életképes cégek jöjjenek létre. Ez eddig teljesen hiányzott Magyarországról. Az állam abban is segít, hogy a Szilícium völgyben lévő inkubátor házakkal felveszi a kapcsolatot. Őszre szeretnénk megállapodni néhány ilyen intézménnyel arról, hogy magyar vállalkozások is eljuthassanak oda. Ez az a vállalati kör, amely gyors fejlődésre képes és így nagyban hozzá tud járulni a GDP növekedéséhez is

Elkészült a szellemi tulajdon védelmének nemzeti stratégiája

2013. július 04., csütörtök, 11:38 
Szerző: MTI

Jedlik-terv néven elkészült a 2013 és 2016 közti időszakra szóló, szellemi tulajdon védelmi nemzeti stratégia, amely négy pillérre épül - a stratégia és annak mellékletei a kormány honlapján jelentek meg.

Az első pillér az iparjogvédelem, amely ma már stratégiai tényező. A biotechnológiától és az infokommunikációtól a környezetvédelmi technológiákon át a dizájnerek tevékenységéig számos olyan terület említhető, amelyen szellemi tulajdon nélkül a vállalkozások ma már nem boldogulhatnak.

A második pillér a szerzői jog. A digitális fejlődés, az infokommunikációs technika és az internet térhódítása alapvetően új feltételeket teremtett ebben a körben, így új szabályozási modellek szükségesek. A harmadik pillér azt vázolja fel, hogy a szellemi tulajdon védelmét a nemzet- és gazdaságpolitikai kitörési pontokra kell fókuszálni.

Végül a negyedik pillér a szellemi tulajdont védő intézményrendszerrel foglalkozik. Kormányzati szinten ez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, de a központi szerepet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tölti be. A Jedlik-terv eszközeit - az emberi és anyagi forrásokat - a hivatal biztosítja.

A szellemi tulajdon azért kiemelten fontos a gazdaságban, mivel ez biztosítja a kutatási-fejlesztési ráfordítások megtérülését. Ezzel hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a versenyképesség javításához és a munkahelyteremtéshez is.

A szellemi tulajdon megsértésének egyik módja a hamisítás. A kormány - a Jedlik-terv mellékleteként - a honlapján közzétette a 2011-2015 közti hamisítás elleni akciótervet is. Ebben szerepel a hamis- és kalóztermékek üzletbeli és internetes kínálatának a csökkentése. Emellett szerepel az akciótervben a lakosság tájékoztatása és felvilágosítása is.

Nem dübörög tovább a magyar ipar – Újra itt a visszaesés

2013. 7. 5. 09:38 | Gazdaság » Makrogazdaság

2013 májusában – előzetes adatok alapján – az ipari termelés 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan indexszel.

A termelés az év első öt hónapjában 1,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index májusban 1,3 százalékkal csökkent – írta a KSH. Ezzel megtört a négy hónapja tartó emelkedő tendencia, hiszen az év eleje óta folyamatosan javult az ipari termelés havi alapon.

Az éves, munkanappal kiigazított volumenindex is újra negatívba fordulat az előző havi 2,9 százalékos bővülés után.

A KSH közlése szerint a járműgyártás is visszafogottabban teljesített, feltehetően a SUZUKI hatására, vélekedettSuppan Gergely . „A következő hónapokban azonban újra a járműgyártás adhat lendületet az ipari termelésnek, mivel azAudi autógyára júniusban állt termelésbe, míg a Suzuki visszatért a kétműszakos termeléshez” – tette hozzá a TakarékBank vezető közgazdásza.

Szerző: Világgazdaság Online

''Ha a hazai ipart akarja támogatni a kormány, akkor a legkisebbekkel kell kezdenie''

2013. 7. 7. 09:45|KKV

A mikrovállalkozásokra és az önfoglalkoztató egyéni vállalkozókra külön politikát kellene kidolgozni és alkalmazni - mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke.

Az IPOSZ véleményezte a társadalmi egyeztetésen lévő, 2014-2020 közötti időszakra szóló kis- és középvállalkozói stratégiát, amelyben megállapította, hogy az Európai Unióban a kis- és középvállalkozás használt megfogalmazás nincs tekintettel a később csatlakozott országok vállalkozásainak méretére. Németh László kifejtette: hazai sajátosság, hogy a működő vállalkozások többségét a mikrocégek adják, ám rájuk ugyanazok az üzleti szabályok, körülmények vonatkoznak, mint az uniós fogalmak szerinti, sokkal nagyobb méretű kis- és középvállalkozásokra, azonban a mikrocégek nem tudnak megfelelni ezeknek a szabályoknak.

A jogszabályokat már az európai kisvállalkozói törvény, a "small business act" szerint kellene megalkotni, és a "gondolkodj kicsiben" uniós gondolatot Magyarországon a még kisebbekre, a legkisebbekre kellene átültetni - vélekedett. Az IPOSZ elnöke szerint a mikrovállalkozásokra vonatkozó politikában egyértelműen meg kellene határozni, hogy milyen adminisztratív terhektől mentesülhetnének, és a már megkezdett adózási könnyítést esetükben tovább lehetni finomítani. A vissza nem térítendő uniós támogatások egy részét erre a szegmensre kellene irányítani, hogy ezeket a vállalkozásokat is életben lehessen tartani, hogy fel tudjanak zárkózni az uniós versenytársaikhoz, a munkahelyeket megőrizzék, esetleg bővítsék.

A szövetség olyan speciális garanciabiztosító társaságot is javasol a mikrovállalkozások hitelfelvételéhez, amely olasz minta alapján működhetne, önkéntes tagság mellett jönne létre nonprofit jelleggel, és a helyi térséghez kötődne. Ezzel lecsökkenne a bizonytalan visszafizetésű hitel, a bankok kockázatának mérséklésével a hitelezési hajlandóságot ezen szektor irányába terelhetnék - mondta Németh László. A mikrovállalkozások mellé üzletviteli szolgáltatói rendszert is ki kellene építeni, az IPOSZ erre törekszik, de önerőből ezt nem tudja finanszírozni. Az IPOSZ mellett szól, hogy helyben, települési szinten tudja elérni az iparosokat, éppen ezért szorgalmazzák az állam támogatását ennek a tevékenységnek az elvégzéséhez - hangoztatta az IPOSZ elnöke. Hozzátette: ha a hazai ipart akarja a kormány támogatni, akkor a legkisebbeknél kell kezdenie.

Szerző: MT

A panellakásokban tényleg az utcára fűtünk?

2013. 7. 1. 09:32|Utolsó módosítás: 2013. 7. 1. 11:01|Vállalatok » Ingatlan

Az idei első féléves eladások, illetve az ehhez szükséges energetikai tanúsítványok alapján a budapesti lakóingatlan állomány többsége a skála alsó, átlagos részén foglal helyet. (A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed és az épület energiahatékonyságát mutatja.) A használt téglaépítésű lakások több mint fele és a használt családi házak 40 százaléka G vagy F osztályzatú. A panellakások esetén némileg jobb a helyzet, a 42%-os többség E osztályzatot kapott, a második legnépesebb a D kategória volt; minden negyedik eladott panellakás ebbe a kategóriába esett. Az Otthon Centrum összeállításából kiderül, hogy az eladók még mindig adminisztratív tehernek tekintik a tanúsítvány megszerzését, és mivel az esetek túlnyomó többségében utolsó pillanatra hagyják a tanúsítvány beszerzését, a lakás besorolása szinte egyáltalán nem játszik szerepet az alkufolyamatban.

Amíg az újépítésű lakások esetében a használatbavételi engedély feltétele a C energetikai besorolás elérése, addig a használtlakás állománynál ez ennél alacsonyabb.  „Az Otthon Centrumon keresztül, a fővárosban, az idei első félévben gazdát cserélt használt lakóingatlanok energetikai tanúsítványait böngészve azt látjuk, hogy ezen ingatlanok jelentős része az energetikai besorolás szerint átlagosat megközelítő G, illetve az átlagos minősítésű F kategóriába esik. Tapasztalataink alapján vidéken is hasonló a helyzet” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. „Bár ezt a felmérést nem tekinthetjük reprezentatívnak, vélhetően ez az általános helyzet a magyar lakóingatlan állomány egészét tekintve is.”

http://www.vg.hu/lapokkepek/cikkek/34000/34922_ocabc.png

http://www.vg.hu/lapokkepek/cikkek/34000/34922_ocabc.png

Forrás: Otthon Centrum

A fővárosban a használt téglaépítésű lakások 29 százaléka G, 23 százaléka F és 17 százaléka E besorolást kapott az Otthon Centrum eladásaiban. Ez azt jelenti, hogy háromból kettő lakás az energetikai osztályzatok átlagos közeli sávjába esik. A panellakások 41 százaléka E, 25 százaléka D besorolást kapott. Ez első pillanatra ellentmond annak a közhiedelemnek, hogy a távfűtéses lakást drágább fenntartani, és a panellakásokban a lakók az „utcát fűtik”. A panellakások azonban ténylegesen jobb osztályzatot érnek el, a lakások falaiba eleve beépítet szigetelés sokat jelent a tanúsításnál, amivel sok régi téglaépítésű társukat megelőzik. A paneleknél sokszor előfordul, hogy a lépcsőházak fűtöttek, ami szintén kedvezően befolyásolja az adott tanúsítandó lakás paramétereit. A jobb osztályzatot nem az magyarázza, hogy az eladásokban felülreprezentáltak lettek volna a már felújított panellakások. Egy utólagos hőszigeteléssel nem záró szinten, illetve nem szélső panellakások esetén akár magasabb, átlag feletti kategória is elérhető. Az idei első féléves eladások alapján a téglaépítésű, használt családi házak esetében sem eltérő az állomány energetikai helyzete, mint a téglalakások esetében. A legjellemzőbb minősítés ezen ingatlantípus esetében is a G, illetve az F. Ingatlantípustól függetlenül B, vagy ennél jobb osztályzatot az ingatlanok alig több mint 15 százaléka kapott.

Bár az energetikai tanúsítvány már a tavalyi év elejétől kötelező a használt ingatlanok adásvételénél, a tanúsítvány megszerzését továbbra is elsősorban adminisztratív teherként élik meg az eladók. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint az energetikai tanúsítás az adásvétel utolsó mozzanatához kapcsolódik, az eladók általában a szerződéskötés időpontjára készíttetik el a tanúsítványt. Ez azt is jelenti, hogy az ingatlan besorolása egyelőre szinte alig játszik szerepet a vevői döntési folyamatban, illetve az alkuban, holott a tapasztalatok szerint a besorolás összefüggésben van a lakás fenntartási költségeivel, amit pedig a vevők igyekeznek figyelembe venni a döntési folyamatban. „Az energetikai minősítés hirdetésekben való feltüntetése nem hozott változásokat, az eladók csupán néhány százaléka készítteti el előre a tanúsítványt. Azon egyelőre viszonylag ritka esetekben, amikor az eladók már a piacra lépéskor beszerzik a tanúsítványt, magasabbak a minősítések.” – tette hozzá Kühne Kata. „A hirdetésekben a leggyakrabban az A+, A illetve a B besorolású tanúsítványok szerepelnek, melyek már kifejezetten energiatakarékosnak számítanak. Ez azt mutatja, hogy a kiemelkedő energetikai jellemzőkkel rendelkező ingatlanok tulajdonosai a tanúsítvánnyal szeretnék otthonuk előnyeit bemutatni, ami az első lépés afelé, hogy a piacon a magasabb minősítés megkülönböztető tényezővé váljon.”

A jelenlegi helyzet ellenére az ingatlan minősítése későbbiekben objektív összehasonlítási pont lehet a piacon. „Az adásvételekben szereplő energetikai tanúsítványok idővel jó alapot szolgáltathatnak a lakásállomány állapotának felméréséhez” – véli Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. „A felmérés eredményét, vagy egy központi adatbázis alapján készített hasonló kimutatást abban az esetben is mindenképpen figyelembe kellene venni, ha a félszocpol feltételrendszerében megjelenne az energetikai minősítés.” A sajtóban eddig megjelent hírek ugyan még nem szóltak a használtlakás vásárlásra igénybe vehető állami támogatás energetikai feltételeiről, de az egyértelműen látszik, hogy a már most is érvényben lévő, újépítésű lakás vásárlására előírt, minimum B energetikai besorolás változtatás nélküli alkalmazása a használtlakások esetében, irreális feltételeket támasztana, és a támogatható lakások körét a piac egy nagyon kis szegmensére korlátozná.

Szerző: Világgazdaság Online

Kopint-Tárki: a recesszió mélypontján túl van a magyar gazdaság

2013. 7. 4. 12:41 | Gazdaság » Makrogazdaság

Idén 0,3, 2014-ben pedig 1,5 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon, miközben a beruházások csökkenése várhatóan csak 2014-ben áll meg - ismertette a Kopint-Tárki vezérigazgatója a kutatóintézet legfrissebb, nyári előrejelzését csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Palócz Éva kiemelte: felfelé módosították előző, idénre még stagnálást jelző előrejelzésüket, elsősorban a mezőgazdaság teljesítményének javulása miatt, ahol 8 százalékos termelésbővülést várnak 2013-ra.

A Kopint-Tárki előrejelzése szerint 2013-ban 3,5 százalékkal esik vissza a bruttó állóeszköz-felhalmozás, 2014-ben pedig stagnálhat.

Palócz Éva szerint a recesszió mélypontján túl van a magyar gazdaság, a növekedés üteme és lefutása azonban bizonytalan. Vannak pozitív, a növekedést előrevetítő jelek, de vannak olyan tényezők, amelyek óvatosságra intenek az idei, de különösen a jövő évi növekedéssel kapcsolatban - mondta, hozzátéve, hogy a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága bizonytalanságban tartja a hazai vállalati döntéshozókat.

Az infláció 2013-ban 1,6 százalék lehet; legalább 30 éve nem volt példa egyessel kezdődő adatra. Palócz Éva megjegyezte, hogy idénre szóló előrejelzésük alacsonyabb mint a piaci konszenzus, és már magában foglalja a víz-, a csatorna- és szemétdíjak csökkentésének hatását, de további rezsicsökkentést nem. A dezinflációhoz a rezsicsökkentésen kívül a világpiaci árak alakulása is hozzájárul - tette hozzá a vezérigazgató.

Palócz Éva jelezte, hogy a magyar gazdaság továbbra is keresletkorlátos: a beruházások és a közfogyasztás csökken, eddig a magánfogyasztás is zsugorodott. 2014-ben már 2,8 százalékos árindexet vár a Kopint-Tárki. A magánfogyasztás előrejelzésük szerint 2013-ban 0,4, jövőre pedig 1 százalékkal emelkedhet.

Az ipari termelés idén 0,5 százalékkal, jövőre pedig 2,5 százalékkal bővülhet. Az építőipar az év eddigi nyertese, mivel 6 évnyi zsugorodás után úgy tűnik, megszűnt az ágazat mélyrepülése, és a 4 százalékos várt bővüléssel a mezőgazdaság után a második legdinamikusabban növekvő ágazat lehet 2013-ban - mondta Palócz Éva.

Szólt arról is, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene előrejelzésük szerint idén kismértékben, 0,5 százalékkal emelkedhet, jövőre pedig 1,2 százalékkal bővülhet.

Palócz Éva elmondta: várakozásaik szerint az áruforgalom bővülése a következő hónapokban is folytatódik, az export idén 1,8, jövőre pedig 3,4 százalékkal nő, az import pedig 1,2, valamint 2,9 százalékkal emelkedhet.

A pénzpiaci helyzet oldaláról a gazdaság növekedési kilátásai kifejezetten jók, minden pénzpiaci mutató stabil. Palócz Éva kiemelte: kifejezetten kedvező, hogy a forint árfolyama - bár voltak kilengések - de 300 forint alatt tudott maradni. Idénre éves átlagban 297, jövőre 295 forintos euróárfolyammal számol a Kopint-Tárki.

Az állampapír-piaci hozamok csökkennek, bár az utóbbi időben volt némi volatilitás. A vezérigazgató elmondta: a vállalatok is alacsony kamatszinten juthatnak hitelhez, ennek ellenére a vállalati hitelállomány csak csekély mértékben tudott emelkedni. Ennek az alacsony a hitelfelvételi és a hitelnyújtási hajlandóság is az oka, és összefügg azzal, hogy a cégek nem igazán terveznek beruházásokat - vélekedett Palócz Éva.

Ismertette, hogy a Kopint-Tárki előrejelzése szerint az uniós szabályoknak megfelelően számított államháztartási hiány idén a GDP 2,8, jövőre 2,9 százaléka lesz, míg az államadósság az idei 80,8 százalékos GDP-arányos szintről jövőre 79,8 százalékra csökken.

Szerző: MTI

A 60 százalékos feketegazdaság visszaszorítása eredményezhetne további forrásokat

Drámai zuhanás után feltámasztanák az építőanyagipart

2013. 7. 1. 12:50 | Vállalatok » Ipar

Drámai zuhanást hoztak az elmúlt évek a hazai építőanyagiparban is, a téglagyártó cégeknél például mintegy hétezer munkahely szűnt meg 2008 óta. Vidor Győző, a Magyar Építőanyagipari Szövetség új elnöke szerint az építőiparban jelenleg 60 százalékos feketegazdaság visszaszorításával lehetne forrásokat teremteni az új lakások építéséhez.

A  hazai  építőipar mélyrepülése drámai helyzetbe hozta az építőanyag-gyártókat is, különösen a magasépítést kiszolgáló szektort. Az ágazat nehézségeit jól mutatja, hogy a Magyar Téglás Szövetség adatai szerint a működő téglagyárak száma a 2008-as 41-ről 2012-re 17-re csökkent, és hétezer munkahely szűnt meg. Ráadásul a jelenleg működő üzemek között is akad olyan, amely nem termel egész évben, hanem mindössze két-három hónapban – tudtuk meg Vidor Győzőtől, a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) közelmúltban megválasztott új elnökétől. Ez egyébként komoly gondot okozhat majd, ha egyszer beindul a magasépítési ágazat, hiszen a kisebb téglagyáraknál nincs arra pénz, hogy úgy állítsák le a termelést, hogy megfelelő igények esetén újraindíthassák, így előfordulhat, hogy ebből az építőanyagból importra szorulunk majd.

Jelentős szerkezeti átalakítást hajtott végre a Wienerberger Téglaipari Zrt. Magyarországon a válság hatására, amelynek keretében 16 üzemükből 9-et végleg bezártak – mondta el a Norbert Schwarzmüller, a cég vezérigazgatója. A vállalat három nagyobb egységében szüneteltetik ugyan a munkát, azonban a műszaki berendezések ott maradtak, és azt tervezik, ha ismét fellendül a piac, újraindítják ezeket a létesítményeket. Ez egyébként azt jelenti, hogy ezekben a létesítményekben jelentős pluszköltséget is felvállalnak annak érdekében, hogy újra aktiválhassák azok kapacitásait. A Wienerberger a nehézségek ellenére hosszú időre tervez a magyar piacon, ezt mutatja az is, hogy a válság ellenére is folyamatosan fejlesztenek, az idén például mintegy 200 millió forintnyi beruházást terveznek, nagyjából annyit, mint tavaly.

Vidor Győző közlése szerint az elmúlt években viszonylag jól tartották magukat a felújításhoz kapcsolódó anyagokat, illetve az energetikai hatékonyság javítását célzó termékeket előállító vállalatok, azonban a múlt év már számukra is igen nehéznek bizonyult. A MÉASZ elnöke hozzátette, hogy bár jelentős infrastruktúra beruházások továbbra is vannak, azonban az ezt a szektort kiszolgáló cégeknél, így például a beton és betonszerkezet gyártóknál is komoly visszaesést tapasztaltak.

A szakember elmondása szerint többek között a lánctartozások elleni határozottabb fellépés, az újlakás építés ösztönzése, a nyugat-európai mintákat követő bérlakásprogram támogatása, illetve az energetikai beruházások felgyorsítása azokat a tényezők, amelyek javíthatnak a helyzeten. Bár a lánctartozás felszámolására több intézkedés is született, Vidor Győző elmondása szerint fontos lenne az is, hogy az állam maga is példát mutasson ebben. A tapasztalatok szerint ugyanis gyakran előfordul, hogy késik az állami beruházások kifizetése is. Ha ezen a területen lenne változás, az már önmagában komoly javulást hozna az építőipar likviditásában – tette hozzá a MÉASZ elnöke.

Az újlakás építés fokozottabb támogatásának egyik ellenérve, hogy nincs rá forrás a költségvetésben, ugyanakkor Vidor Győző elmondása szerint az építőipar fehérítésével változtatni lehetne a helyzeten. A szakember becslése szerint az ágazatban a feketegazdaság aránya 60 százalék felett van. „Ha például csak úgy lehetne támogatást kapni a lakásépítéshez, hogy a számlákat szigorúan ellenőrzik, az már önmagában elindíthatna egy pozitív változást, ami végül több áfabevételt és legálisan foglalkoztatott munkavállalót eredményezne” – mutatott rá a MÉASZ elnöke. Az újlakások építésének támogatása azért is szükséges, mert a jelenlegi ütem mellett (tavaly 10560 volt a kiadott használatbavételi engedélyek száma) mintegy 400 év alatt újulna meg a magyar lakásállomány.

Az energetikai célú beruházások kapcsán Vidor Győző hangsúlyozta, hogy az igazi rezsicsökkenést – ami akár 60-70 százalékos is lehet - olyan komplex programokkal lehetne elérni, amelyek magukba foglalják a nyílászáró-cserét, a határoló szerkezetek hőszigetelését és az épületgépészeti berendezések cseréjét költséghatékony szintig. A MÉASZ becslése szerint minden egymilliárd forint, amit egy ilyen programban a beruházók elköltenek, 80-90 új munkahelyet teremt tartósan, éppen ezért elfogadhatatlan a szervezet szerint, hogy ilyen állami kezdeményezésre – a jelenlegi kormányzati tervek szerint – 2015-ig kelljen várni.

A MÉASZ elnöke szerint mielőbb szükség lenne arra, hogy kormányzati felelőse legyen az építésügynek. Ez a terület ugyanis jelenleg három minisztérium (Belügyminisztérium, Nemzeti Gazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) különböző szerveinek hatáskörébe tartozik, így nincs igazi gazdája.

Szerző: Kalocsai Zoltán