Így finanszírozná a gazdaságot az Európai Bizottság

2013. június 28., péntek 20:16     InfoRádió / MTI

A munkanélküliség, főleg a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépésről, a gazdaság, különösen a kis- és közepes vállalkozások hosszú távú finanszírozásáról, az unió bővítéséről, valamint az Európai Bizottság által a tagállamok számára megfogalmazott úgynevezett országspecifikus ajánlásokról is tárgyaltak az Európai Unió állam- és kormányfői kétnapos, brüsszeli csúcstalálkozójukon.

A tagállamok vezetői üdvözölték, hogy Horvátország július 1-jén az EU 28. tagja lesz, Szerbiával kapcsolatban pedig megerősítették a szakminiszterek által kedden hozott döntést, hogy Belgrád legkésőbb 2014 januárjában megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, de ezt megelőzően még mind az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsa, mind az állam- és kormányfők jóvá kell hagyják a tárgyalások keretét.

A fiatalok munkanélküliségével kapcsolatban az a döntés született, hogy az uniós költségvetésben fel nem használt pénzek átcsoportosításával, tehát nem többletforrások bevonásával az eredetileg tervezettnél a következő pénzügyi periódusban akár több mint kétmilliárd euróval több, hatmilliárd helyett akár nyolcmilliárd eurót is fordíthat az EU az úgynevezett ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre.

A gazdaság finanszírozását az Európai Bizottság úgynevezett Európai Hosszú Távú Befektetési Alapok létrehozásával képzeli el, amelyek kizárólag olyan vállalkozásoknak nyújtanának befektetési támogatást, amelyeknek hosszú távon van szükségük külső forrás bevonására. Ezek az alapok csak hosszú távú forrást igénylő projektekbe fektethetnének, illetve olyan, "nem likvid" eszközökbe, amelyeket nehéz áruba bocsátani. Emellett a befektetőnek kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy azt meghatározott ideig, például a befektetést követő 10 évig nem vonja ki a projektből. Ezért a bizottság ellentételezésként likviditási kamatfelárat vagy folyamatos részesedés kifizetését írná elő. Ez azért cserébe járna a befektetőnek, hogy pénzét hosszú távra, nem likvid eszközbe fekteti. Az Európai Tanács emellett központi szerepet szán az Európai Beruházási Banknak, amelynek tőkéjét tízmilliárd euróval emelték meg a tagállamok.

Az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban a csúcs résztvevői által elfogadott úgynevezett végkövetkeztetések úgy fogalmaznak, hogy az Európai Tanács általános támogatását nyújtja az ajánlásokhoz, amelyeket jogi értelemben a szakminiszterek tanácsa fogad el. Orbán Viktor magyar miniszterelnök több, Magyarországnak címzett bizottság ajánlást is visszautasított, és, mint mondta, ezt más országok is megtették.

"Európa miniszterelnökei számára az a lehetőség, hogy a saját nemzeti parlamentjük által elfogadott döntést az Európai Bizottság az országspecifikus ajánlásokra hivatkozva megváltoztassa, az elképzelhetetlen" - szögezte le Orbán Viktor.

A kormányfő egyetért azokkal az ajánlásokkal, amelyek szerint fontos az államadósság csökkentése, és célzott programok indítása a munkanélküliség csökkentésére. Határozottan visszautasította viszont az energiaárak szabályozásának megszüntetésére, a rezsicsökkentés leállítására és visszavonására vonatkozó ajánlást, és közölte: októberben újabb 10 százalékkal csökken az áram és a földgáz ára. Emellett a miniszterelnök elutasította a bankok terheinek csökkentését is, az adórendszer kialakítása pedig szerinte minden tagállam magánügye, amelyben egyik uniós intézménynek sincsen semmilyen kompetenciája.

A miniszterelnök bejelentette: a visegrádi országok közös kezdeményezése volt, hogy az árvízkárok enyhítésére és árvízvédelmi beruházásokra a különféle uniós alapokból lehessen forrásokat átcsoportosítani, és azt szeretné, hogy ha az erre vonatkozó magyar javaslat hétfőn már az Európai Bizottság asztalára kerüljön.

A kormányfő sajtótájékoztatóján arra is utalt, hogy a bizottság által a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban kifogásolt három kérdés közül a harmadikban, a politikai hirdetések korlátozásával kapcsolatban is körvonalazódni látszik a megállapodás. "Ezt mi úgy akartuk elérni, hogy ne lehessen a kereskedelmi televíziókban hirdetni, a bizottság azt javasolta, hogy lehessen, csak mondjuk ki, hogy ingyen és arányosan. Nekünk az ugyanaz" - ismertette a kormányfő.

Angela Merkel német kancellár a csúcs után arról beszélt, hogy még idén dönteni kellene a gazdasági és pénzügyi unió elmélyítésének ügyében, de ehhez még sok kételyt kell eloszlatni. Kiemelte, hogy a versenyképesség növelését és a növekedés elősegítését érintő kérdésekben még meglehetősen eltérőek az elképzelések.

Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök úgy vélekedett, hogy Európának már nagy valószínűséggel sikerült túljutnia a pénzügyi válság mélypontján, de ugyanez még nem mondható el a gazdasági és a szociális válságról, sőt "az is lehet, hogy a szociális válság még drámai mértékben ki fog éleződni".

Francois Hollande francia elnök pedig arról beszélt, hogy szerinte az eurózónának "gyorsabban kell haladnia és távolabbra kell merészkednie", a gazdasági együttműködést pedig szociális dimenzióval is fel kell ruházni, mert úgy véli, ez Európa jövője.

"Az eurózónán kívüli országoknak hagyniuk kell, hogy az előttük járók a saját ütemüket kövessék" - fogalmazott a francia elnök, aki azt is hozzátette: azokat az országokat pedig, amelyek vállalták, hogy bevezetik az eurót, be kell vonni a döntésekbe

A Nomura Magyarországról: a szellemét tekintve ez bizony államcsőd

2013. 6. 26. 14:07| Gazdaság » Gazdaságpolitika

A Varga 2.0 csomaghoz szerdán benyújtott módosítások a klasszikus magyar unortodoxia irányvonalát követik – írja Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője.

A szakember felidézi: az állam által átvett önkormányzati adósságállomány megadóztatása helyett a tranzakciós illeték sorban a bankoktól – a már bejelentett 50 százalékos emelés mellett – egyszeri, az év első négy hónapjában befizetett összeg 208 százalékát követelik.

Jogi vagy technikai értelemben nem beszélhetünk szelektív államcsődről – szögezi le Montalto, hozzátéve: álláspontja szerint „szellemét tekintve” („in spirit”) bizony arról van szó. A kormány eltökélt szándéka, hogy csökkenti az önkormányzatoktól átvett adósságállományt, és ezt most a tranzakciós illeték emelésén keresztül teszi meg. Az új sarc a bankokra mintegy 75 milliárd forintos terhet ró – szemben az eredetileg tervezett 7 százalékos adóval, amelyből 40 milliárd forintot vártak. (A későbbiekben átvett állomány után egyébként a 7 százalékos adó érvényben maradt.)

A gazdaságpolitika továbbra is „ad-hoc módban” működik – szögezi le Montalto, aki szerint az új javaslatok fényében kétséges, hogy Varga Mihály milyen mértékben irányítja a dolgokat.

Montalto ugyanakkor azt írja: több forrásból is úgy értesült, hogy a hitelminősítők a magyar besorolás lerontására készültek az eredeti 7 százalékos terv miatt, ezért kellett a kormánynak kitáncolnia.

Szerző: Világgazdaság Online

GKI: folytatódik Magyarország leszakadása a régiótól

2013. 6. 26. 13:55| Gazdaság » Makrogazdaság

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idei második átfogó előrejelzése szerint folytatódik Magyarország leszakadása a régiótól - mondta Vértes András, a GKI elnöke szerdán Budapesten, a gazdaságkutató cég sajtótájékoztatóján.

Kiemelte: ez a leszakadás már 2005-2006 óta tart, az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország csak Romániát, Bulgáriát és a hamarosan uniós tagállammá váló Horvátországot előzi meg a régióban.

A cég idei második átfogó prognózisa szerint a recesszió véget ért ugyan Magyarországon, de az év egészében csak "pozitív előjelű" stagnálás várható. A beruházások csökkenése folytatódik, a fogyasztás a reáljövedelmek emelkedése ellenére lényegében változatlan marad.

Az éves átlagos infláció 2,2 százalék lesz a GKI kutatói szerint - mondta Vértes András .

A kutató rámutatott: az európai pénzügyi helyzet 2012 nyara óta javult, az eurózóna felbomlásának veszélye mérséklődött, az európai válságkezelés intézményrendszere erősödött, ez azonban még nem érezteti hatását a reálgazdaságban.

Kiemelte: az Egyesült Államok és Kína gazdaságát tekintve egyre több kérdőjel fogalmazódik meg, úgy tűnik, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed fokozatosan felhagy majd a monetáris lazítással, ami a hosszú lejáratú hozamok emelkedéséhez, ezáltal a befektetők kockázatvállalásának mérséklődéséhez vezet.

A hazai helyzetet elemezve elmondta: Magyarországon technikai értelemben véget ért a recesszió, fordulat azonban nem következett be. A GKI elnöke elmondta: az általában kifejezetten rossz idei első negyedévi adatokat áprilisban az iparban, a külkereskedelemben és a kiskereskedelemben kissé kedvezőbbek követték.

Kiemelte: a foglalkoztatás az első négy hónapban az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában 0,7 százalékkal csökkent, a KSH lakossági felmérése szerint azonban 1 százalékkal emelkedett a valamilyen munkát végzők aránya. Úgy vélte: a különbséget egyebek között a külföldi és a szürke munkavállalás terjedése magyarázhatja.

Kiemelte: a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés jelentőségét elhomályosítja, hogy az Európai Unió egyidejűleg kemény kritikát fogalmazott meg a magyar gazdaságpolitika szinte minden lényegi eleméről.

Arról is szólt, hogy a most bejelentett, általa "Varga-csomagnak" nevezett intézkedések filozófiája nem sokban különbözik a korábbi "Matolcsy-csomagokétól", a most bevezetni kívánt újabb adók még jobban elriasztják a befektetőket, a pénzforgalom drágítása növeli a készpénzhasználatot és a szürkegazdaságot.

Jelezte: a 2013 márciusában hivatalba lépett új jegybanki vezetés folytatta az alapkamat csökkentését, a nem konvencionális eszközök szélesebb körű alkalmazása elkezdődött a jegybankban. Az MNB és a PSZÁF összeolvadása a bankrendszerre gyakorolt nyomás kiterjesztését szolgálja majd - mutatott rá a GKI elnöke.

Az MNB növekedési hitelprogramja kapcsán rámutatott: a kereskedelmi bankoknak nyújtott nulla kamatozású hitel nagyságrendje annak növelése után sem lesz képes serkenteni a növekedést, mivel a vállalkozások számára az olcsó forrás nagyobbrészt a korábbi drágább hitelek lecserélését fogja szolgálni.

Kiemelte: az állam terjeszkedése folytatódik a gazdaságban, ennek legutóbbi példája, hogy állam tulajdonrészt kíván szerezni a takarékszövetkezeti rendszerben, és néhány kisebb hazai bankban.

Vértes András szólt arról is, hogy a külső egyensúly 2013-ban is kedvező lesz. A külkereskedelmi aktívum tovább emelkedik, a tavalyi 6,8 milliárd euróról 7,5 milliárd euróra. Ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg aktívuma azonban a fokozódó jövedelem-kiáramlás miatt ennél kevésbé, csak 0,4 milliárd euróval, 1,6 milliárdról 2 milliárd euróra nő - elemezte Vértes András.

Szerző: MTI Eco

Tovább estek májusban az ipari termelői árak

2013. június 28., péntek, 09:15 
Szerző: MTI

Idén májusban a belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak áprilishoz hasonlóan ismét 1,2 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest és 1,3 százalékkal voltak alacsonyabbak a 2012. májusi áraknál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.

A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágon kívül minden ágban visszaesést regisztráltak. Jelentősebb árcsökkenés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, a vegyi anyag, termék gyártása és a kohászat, fémfeldolgozás ágazatokban volt.

A KSH adatai szerint májusban az ipar belföldi értékesítési árai az előző hónaphoz képest ismét csökkentek, a visszaesés mértéke 0,3 százalék volt, míg az ipar forintban mért exportértékesítési árai 2013 májusában az előző havihoz képest 1,8 százalékkal estek.

FINANSZÍROZÁS Szabó Balázs: új ügyfelekre is számít az MKB Bank

Élénkülést hoz a hitelprogram

2013. 6. 27. 05:00|Utolsó módosítás: 2013. 6. 27. 07:45|Pénzügy » Hitel

A jegybank által indított Növekedési Hitelprogram élénkülést hozhat a kis- és középvállalati hitelek piacán, és olyan cégek is megfontolhatják külső forrás bevonását, amelyek eddig nem tették – nyilatkozta lapunknak Szabó Balázs, az MKB Bank középvállalati kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója. Közölte: a hitelintézet új ügyfeleket is remél a hitelprogramtól.

– A Növekedési Hitelprogram keretein belül az MKB Bank bő 80 milliárd forintnyi forrás kihelyezésére kapott lehetőséget. Melyek az eddigi tapasztalataik?
– Az első pillért illetően az volt a várakozásunk, hogy elsősorban a meglévő hitelek kiváltásához nyújtanak be igényt az ügyfelek, ám ezzel együtt természetesen új hitelekre is mutatkozik majd kereslet. A jegybank nagyjából negyven százalékos új hitel-aránnyal kalkulált, a mi tapasztalataink szerint ennél valamivel kisebb, hozzávetőlegesen egyharmados az arány.

– Milyen igényekkel érkeztek eddig a bankhoz az ügyfelek?
– Az új hiteleknél három fő csoportba lehet osztani az igénylőket: az elsőbe azok tartoznak, akik a már folyó beruházásukhoz vesznek fel hitelt, hiszen a 2,5 százalékos kamat miatt ez feltétlenül megéri. A második csoportba azok tartoznak, akik gondolkodtak ugyan beruházáson, ám a jelenlegi piaci feltételek mellett nem mertek belevágni, a kedvező kamat mellett viszont igen. A harmadik csoportot pedig azok a cégek alkotják, amelyeket csak maga az ár vonz, eredendően nem is terveztek hitelfelvételt: őket értelemszerűen igyekszünk kiszűrni.

– A felvett hitelek nagysága milyen megoszlást mutat, és vannak-e különösen aktív ágazatok?
– A cégek méretétől függően igen nagyok az egyes igénylések között a különbségek. A legkisebb cégek 5-10-20 millió forintos összegekről is adnak be igénylést, de a legnagyobb szereplőknél előfordul milliárdos nagyságrendű ügylet is. Az ágazatok területén pedig nem látunk különösebb eltolódást, gyakorlatilag minden területről kapunk igényléseket.

– A második pillér iránt – amely a devizahitelek átváltását szolgálja – mekkora az érdeklődés?
– Bár erre a célra kevesebb forrást biztosít a jegybank, nálunk ugyanakkora a részaránya, mint az egyes pillérnek. Az érdeklődés pedig itt is intenzív: ennek részben az lehet az oka, hogy a 2,5 százalékos kamat mellett törlesztendő forinthitel még azoknak a vállalatoknak is kedvező lehet, amelyeknek egyébként valamekkora részben devizában keletkezik a bevételük, vagyis piaci alapon nem lenne érdekük a forintra váltás.

– A Növekedési Hitelprogram nyilvánvalóan lehetőséget nyújt új ügyfelek szerzésére, illetve a banktól régebben elpártolók visszacsábítására is. Ezt mennyire tudják kihasználni?
– Valóban, a program egy kicsit az egész piacot megmozgatta, hiszen mind a vállalatok, mind a bankok aktivitása láthatóan megnövekedett. Fontos ugyanakkor, hogy kétélű dologról van szó, hiszen tőlünk is ugyanúgy elcsábíthatnak ügyfeleket, mint ahogy mi akvirálhatunk újakat. Ráadásul egyes kisbankok a piaci súlyukhoz mérten sokkal nagyobb keretet kaptak, ők nyilván minél több új ügyfelet akarnak majd szerezni a piacról. Ennek megfelelően igyekszünk minden ügyfelet a lehető leghamarabb megkeresni az ajánlatainkkal, és a meglévő ügyfeleink mellett kapcsolatot teremteni újakkal is. Azt is figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy sok vállalkozás kezét megkötötte a korábban felvett devizahitele, amely miatt még ha akart sem tudott bankot váltani. Ebből a csoportból viszont a hitelprogram révén sok vállalkozás ismét új bank után nézhet majd: ez pedig szintén olyan potenciál, amelyet ki kell használnunk.

– A kis- és középvállalati ügyfélkör viszont most az a réteg, amelybe az egész bankszektor kapaszkodik, és a Növekedési Hitelprogram nyomán sem lesz kisebb a tülekedés. Hogyan tudnak érvényesülni ilyen körülmények között?
– Való igaz, hogy a kis- és középvállalkozások több bank számára is kiemelt célcsoportot jelentenek, és az is tény, hogy talán négy bank kivételével minden piaci szereplő részt vesz a programban. Ezzel együtt úgy látom, hogy a térnyerésünk a középvállalati piacon tovább folytatódhat, hiszen minőségi, személyes tanácsadáson alapuló kiszolgálást nyújtunk ügyfeleinknek: a jelenlegi körülmények között pedig ezen van a legnagyobb hangsúly. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az MKB Bank a nagyvállalati piacon is meghatározó szereplő, és az ott szerzett tapasztalatainkat kitűnően tudjuk kamatoztatni.

– Augusztus végével viszont lejár a programnak az első szakasza. Mire számítanak ezután?
– Azt, hogy lesz-e következő szakasza a programnak, nehéz megítélni. Viszont abban mindenképpen bízunk, hogy a program kicsit felrázza a piacot, és ez hozzájárulhat a középvállalati hitelezés növekedéséhez az első ütem lejárta után is. Fontos, hogy a várható átgyűrűző hatást minél jobban ki tudjuk használni.

Névjegy

Szabó Balázs a Külkereskedelmi Főiskolán szerzett közgazdász diplomával az MKB Bank kockázati területén helyezkedett el. Hét év elteltével a vállalati oldalon folytatta a karrierjét, miközben elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának posztgraduális képzését. Öt éve ügyvezető igazgató a bankban, jelenleg a középvállalati ügyfélkapcsolatokat irányítja.

Szerző: Barát Mihály

Meglepően jók lettek a munkaerő-piaci adatok

2013. június 27., csütörtök 11:55     InfoRádió / MTI

Meglepően jónak tartják a csütörtökön publikált március-májusi munkanélküliségi adatot az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint a foglalkoztatottság növekedését továbbra is elsősorban a közmunkaprogramok okozzák, ugyanakkor némi javulás feltételezhető a versenyszférában is.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén március-májusban 10,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, 0,7 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a foglalkoztatottak száma pedig 62 ezer fővel nőtt egy év alatt. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott értékelése szerint "a pozitív munkaerő-piaci folyamatok bizonyítják, hogy a kormány foglalkoztatást segítő programjai mint a munkahelyvédelmi akcióterv vagy az Első Munkahely Garancia Program, sikeresek és jól működnek".

A tárca közleményében kedvező tendenciaként értékeli, hogy a foglalkoztatottság területén a veszélyeztetett korcsoportokban is javulás tapasztalható, mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály foglalkoztatási aránya javult az egy évvel korábbi adatokhoz képest, valamint a munkanélküliség terén is kedvező folyamatok indultak el.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az adatokat értékelve kiemelte, hogy a várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékben zuhant 10,5 százalékra a munkanélküliségi ráta március-május között a február-április között mért 11 százalékról, és az egy évvel ezelőtti 11,2 százalékhoz képest is jóval alacsonyabb lett a mutató.

A munkanélküliségi ráta lendületes csökkenését a foglalkoztatottak számának jelentős, 40,9 ezer fős, az előző három havi átlaghoz képesti növekedése okozta, ugyanakkor a foglalkoztatás egy év alatt 61,5 ezerrel nőtt - magyarázta az elemző. Véleménye szerint a foglalkoztatás növekedését nagymértékben segíthette a közmunkaprogramok felfutása, azonban ilyen mértékű növekedést ez önmagában nem magyaráz meg, így a versenyszférában is emelkedhetett a foglalkoztatás.

A munkanélküliek száma 15,7 ezer fővel csökkent az előző három havi átlaghoz, míg 24,9 ezerrel mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az aktívak száma egy év alatt 36,6 ezerrel bővült - ismertette Suppan Gergely. Az elemző szerint az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási és segélyezési feltételek, valamint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben folytatódhat az aktívak számának növekedése. Hozzátette, hogy az aktívak számát növelheti az is, hogy a korábbi évekhez képest kevesebben jelentkeztek a felsőfokú oktatásba.

Szezonális hatások miatt a következő hónapokban folytatódik a foglalkoztatás növekedése, amit az idei kedvezőbb mezőgazdasági kilátások is erősíthetnek. A tavaszi hónapoktól a nyár végéig 10,1 százalékig süllyedhet a munkanélküliségi ráta, a fokozatosan javuló növekedési kilátások hatására pedig az év második felétől javulhatnak a foglalkoztatási kilátások a versenyszférában is - fejtette ki Suppan Gergely.

A TakarékBank elemzője 2013-ban összességében a tavalyinál némileg kisebb, 10,7-10,8 százalékos átlagos munkanélküliségre számít, ami a jövő évben 10,6 százalékra csökkenhet.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kifejtette: bár tavasszal a mezőgazdasági munkák elindulásával általában csökken a mutató, a most mért esés meglepően jónak számít.

Véleménye szerint továbbra is a közmunkaprogramok javítják a foglalkoztatottságot. Ezt támasztják alá a KSH által korábban közölt intézményi munkaerő-piaci adatok, amelyek szerint áprilisban több mint 37 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak száma, a vállalkozások körében pedig mintegy 10 ezerrel kevesebb volt az alkalmazásban állók száma az egy évvel korábbihoz képest.

Hozzátette, hogy a gazdaság is kicsit jobban teljesít, és ez javíthatja a munkaerőfelszívó-képességet, ugyanakkor trendfordulóról még nem lehet beszélni. Ehhez arra lenne szükség, hogy elinduljon a GDP bővülése, ami növekvő keresletet és termelést, és ezáltal növekvő munkakeresletet is teremtene a magánszférában, azaz fenntartható módon csökkentené a munkanélküliségi rátát.

Az Erste elemzője szerint a következő egy-két évben még nem várható a gazdaság erőteljes növekedése, ami jelentősen javíthatná a foglalkoztatottságot. A szakértő 2013-ban 10,5 és 11 százalék közötti munkanélküliségi rátát vár, attól függően, hogy a kormány fenntartja-e a jelenlegi közfoglalkoztatottsági szintet. Előrejelzése szerint jövőre enyhén csökkenhet vagy az ideihez hasonlóan alakulhat a munkanélküliség.

Opten: nincs vége a válságnak az építőiparban

2013. 6. 27. 13:28 |>

A cégstatisztikák még nem jelzik az építőipari válság végét: az ágazatban 1520 cég szűnt meg a május végéig tartó három hónapban, így az ágazat történetének második legsúlyosabb negyedévét tudhatja maga mögött - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-nek.

Ennél rosszabb eredményt korábban csak 2012 utolsó negyedévében regisztráltak, akkor 1578 építőipari vállalkozást zártak be.

Kiemelik: hiába csökkent nagymértékben a felszámolások és végelszámolások mértéke is az elmúlt időszakban az építőiparban, márciustól május végéig csaknem rekordot döntött a nyilvántartásból törölt cégek száma.

Az Opten előrejelzése szerint a növekvő megrendelésállomány csak lassan és csak a következő hónapoktól fogja éreztetni hatását a céginformációs mutatókban. A jelenlegi számokban még a stagnáló gazdaság és a jogszabályi változások miatt korábban megindult átrendeződés dominál.

Az igazi építőipari áttörést a lakossági jelzálog-hitelezés fellendülése indítaná meg, de a pénzintézetek továbbra is csökkenő hitel-betét mutatója arra utal, hogy erre még várni kell – véli a céginformációs szolgáltató.

Az Opten kifejti: a cégtörvény tavalyi módosításával, a kényszertörlési eljárás bevezetésével csaknem teljesen megszűntek a kényszer-végelszámolások, és a rendszerint ezekből következő felszámolások. Ennek eredménye, hogy míg 2012 májusa és júliusa közötti három hónapban 1264 építőipari céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, addig az idei év azonos időszakában csak 610-zel szemben kezdeményeztek ilyet a hitelezők.

Hozzáteszik, hogy ugyanez a jogszabály-módosítás még nagyobb visszaesést eredményezett a végelszámolásoknál: miközben korábban egy kalap alá tartozott a tulajdonosok által kezdeményezett végelszámolás és a hatóságok által indított kényszer-végelszámolás, most már csak a tulajdonosi döntés végeredményeként megjelenő végelszámolásokat mutatja a statisztika. Így fordulhat elő, hogy míg 2012 márciusa és májusa között összesen 1757 cég végelszámolása kezdődött meg, ez az idei évben 368-ra olvadt.

Az Opten közleménye kitér arra is, hogy további tisztulás várható az építőiparban a július 1-jén hatályba lépő, fizetési határidőre vonatkozó szabályokkal, illetve a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) felállításával. Előbbiek értelmében a szerződésben meg nem határozott fizetési határidő 30 nap lesz, illetve tilos lesz 60 napnál hosszabb fizetési határidőt kikötni. A lépés átalakíthatja a hazai kereskedelmi hitelpiacot. Azok a vállalatok ugyanis, amelyek eddig is csak jelentős késéssel fizetve tudtak fennmaradni, kénytelenek lesznek kereskedelmi hitelért folyamodni. Ezzel szemben azok, amelyek csak azért vettek fel hitelt, mert vevőik hosszú határidővel vagy késedelmesen fizettek, jobb likviditási helyzetbe kerülhetnek.

A TSZSZ képében olyan szakértői szerv jönne létre, amely meggyorsítja a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás jogi kikényszerítését, így vetve gátat az építőipari lánctartozások kialakulásának. A folyamat hosszú távon pozitív eredményeket hozhat a statisztikákban, rövid távon azonban továbbra is magas cégtörlési arányokkal számolhatunk - közölte az Opten.

Szerző: MTI Eco