Gazdaságfejlesztés: minden forrást lehívunk

|2013. 6. 14. 05:00 | Gazdaság » Gazdasági Hírek

Magyarország maradéktalanul lehívja az uniós gazdaságfejlesztési forrásokat, mivel a 2007-2013-as ciklus véghajrájában jól teljesített az intézményrendszer, és az utóbbi három évben behoztuk lemaradást a forrásfelhasználás terén, állapította meg az a monitoring bizottság, amely az Új Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési program (GOP) haladását tekintette át. Bocskov Jordánt, a NFÜ irányító hatóságának vezetője szerint a teljes körű lehívást az esetleg hibás pályázatok sem veszélyeztetik, mivel jelentős tartaléklisták állnak rendelkezésre.

Szerző: MTI

Raskó: bukásra áll a magyar gazdaság függetlenségi harca

„Bukásra áll a magyar gazdaság függetlenségi harca, a függés a nemzetközi tőkétől a jövőben még nagyobb lesz” – mondta Raskó György , Magyar Külgazdasági Szövetség társelnöke a Világgazdaság mai exportkonferenciáján. Kiemelte: tavaly az összese nemzetgazdasági export 80 milliárd euró volt, ennek mintegy 70 százalékát külföldi tulajdonú vállalkozások adták.

Az EU-csatlakozás óta 200 ezer kkv fejezte be működését, amelyből 120 ezer a felszámolás sorsára jutott. A hazai kkv-k kevesebb mint egy százaléka jut ki a külpiacra, a kkv-k kevesebb, mint 2 százaléka tudta gyarapítani saját tőkéjét az uniós csatlakozás óta. Bár szavakban a kormány a korábbi kabinetekhez képest erősebben támogatja a kkv-kat, a nemzeti tőkét, azonban ennek kevés a gyakorlati eredménye – mondta. Szerinte állami segítséggel, esetleg állami részvétellel kellene kereskedőházakat alapítani. Mint ismert, az eddig megnyílt három kereskedőházat magáncégek hozták létre.

Szerző: T.G.

Itt a fordulat? - Egyre kevesebb cég dől be Magyarországon

2013. 6. 13. 10:17 | Vállalatok

A tavalyi 4,08 százalékról 3,79 százalékra csökkent az idei első negyedévben - a most először megjelenő, országos adatokat tartalmazó - Bisnode Bedőlési Index (BBI). Mindössze négy ágazatban romlott a mutató, a többiben azonban javult. Területi bontásban Borsod és Nógrád megye ért el látványos eredményt, az ott nyilvántartott cégek bedőlési mutatója több mint 1 százalékponttal csökkent.

Az üzleti információkat szolgáltató Bisnode a napokban végrehajtott nagyszabású márkanév-egyesítéssel párhuzamosan először teszi közzé az országos helyzetet bemutató Bisnode Bedőlési Indexet.

A megindított csőd- és felszámolási eljárások átlagos cégszámhoz viszonyított arányából kalkulált Bisnode Bedőlési Index (BBI) 2013 első negyedéves értéke 3,79 százalékos volt, ami javulást jelent a múlt évre vonatkozó 4,08 százalékos értékhez képest. A BBI értéke a gazdasági klíma javulását jelzi, összhangban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataival, amely némi élénkülésről tanúskodik. 2013 első negyedévében a bruttó hazai össztermék (GDP) éves összevetésben 0,9 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest azonban bővült, igaz, a növekedés csak a  építőipar és a mezőgazdaság teljesítményének köszönhető.

A Bisnode Bedőlési Indexet a jövőben rendszeresen fogja publikálni a társaság – közölte Keleti József, ügyvezető igazgató, és hozzátette: az index alapjául szolgáló adatokat a Bisnode évek óta kalkulálja, most a márkaegyesítés apropóján döntött arról, hogy a gazdasági ágazatok összesített indexeként megjelenteti a mutatót. Keleti József azonban felhívta a figyelmet arra, hogy bár a Bisnode Bedőlési Indexének javulása mindenképpen kedvező, a mutató értéke még mindig magasnak mondható, a válság előtt ugyanis 2 százalék körül volt az átlagos bedőlési arány.

Nagy a szórás az ágazatok között

A BBI javulása mellett jó jel, hogy az első negyedévben mindössze négy ágazatban romlott a helyzet tavalyhoz képest: a „számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása”, az „egyéb feldolgozóipari tevékenység”, a „közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás”, valamint a „bányászat, kőfejtés” néven nyilvántartott ágazatokban, a többi szektor azonban jobb eredményt ért.

A legnagyobb javulást a bútoripar produkálta, az ágazat tavalyi 5,15 százalékos bedőlési mutatója 67 bázisponttal 4,49 százalékra csökkent, igaz még így is meghaladja a Bisnode Bedőlési Index országos átlagot jelző, 3,79 százalékos szintjét. A javulás mértékét nézve dobogós lett a „szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” és „élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása” néven futó ágazat, előbbi tavalyi bedőlési indexe 6,16 százalékról 5,54 százalékra csökkent, utóbbinál pedig 4,52 százalékról 3,96 százalékra esett a mutató.

Az abszolút teljesítményt nézve 2013 első három hónapjában az évek óta vergődő építőipar produkálta a legrosszabb, 6,32 százalékos bedőlési mutatót, igaz, ez javulást jelent a 2012-ben mért 6,76 százalékhoz képest. A legjobb bedőlési index pedig a humán-egészségügyi, szociális ellátáshoz kötődik, ez a szektor 0,71 százalékot ért el, ami szintén jobb, mint a tavalyi, 0,76 százalékos mutatója. 

http://www.vg.hu/lapokkepek/cikkek/34000/34817_bedol2.png

Megyei adatok: Szintén nagy a szórás

Érdekes eredmények születtek a területi bontásban is. 2013 első negyedévében Komárom-Esztergom megye végzett az élen, az ottani társaságok bedőlési indexe mindössze 2,47 százalékos volt, a 2012-ben mért 2,48 százalék után, ez javulást, lényegében pedig stagnálást jelent. A legrosszabb eredményt az első negyedévben Bács-Kiskun produkálta, az érintett megye 5,95 százalékos bedőlési aránnyal zárta az első negyedévet, ám még ez az eredmény is jobb a tavalyi 6,19 százaléknál.

Az első negyedévet 3,79 százalékkal záró Bisnode Bedőlési Indexnél 13 megyében volt jobb a mutató, a többi megye és Budapest eredménye azonban rosszabb, vagyis magasabb lett annál.

Kedvező eredmény, hogy a 19 megye és a főváros tavalyi bedőlési indexe közül mindössze két megye, Pest megye és Zala megye mutatója romlott az első negyedévben. Tizenhét megye és a főváros ugyanakkor a 2012-esnél jobb eredményt ért 2013 első három hónapjában. Kiemelkedően szerepelt ebben az összevetésben Borsod megye és Nógrád megye, bedőlési indexük ugyanis több mint 1 százalékponttal esett a múlt évi arányhoz viszonyítva, így Borsodban 2,95 százalékos, Nógrádban pedig 5,23 százalékos volt az első negyedévben. Utóbbi megye esetében fontos megjegyezni, hogy bár a javulás valóban jelentős volt, de még így is magas az megyei részindex értéke, ez pedig a megye kedvezőtlen gazdasági környezetére utal.

Keleti József a Bisnode Bedőlési Idexszel kapcsolatban azt is elmondta, az index csak egy azok közül az adatok, mutatók közül, amelyekkel a társaság hozzájárulhat a legkülönbözőbb szektorokban működő cégek megfelelő döntéshozatalához, emellett ugyanis a cég visszamenőleges kockázatossági mutatót (Bisnode Rating), illetve a vállalkozások számlafizetési fegyelmére vonatkozó fizetési indexet is kalkulál. Ezen mutatószámokból előrejelezhető, hogy egy vállalkozás milyen valószínűséggel válik fizetésképtelenné a következő egy évben, illetve milyen fegyelemmel fogja számláit kiegyenlíteni. 

Szerző: Világgazdaság Online

GAZDASÁG

KSH: a járműipar húzta az ipari termelést

2013. június 14., péntek, 09:06 • Szerző: MTI

A járműipar jelentős növekedése járult hozzá az alacsony bázis mellett az ipari termelés áprilisi növekedéséhez.

Hét hónap csökkenés után az ipar áprilisi kibocsátása 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, munkanaphatással kiigazítva a növekedés 2,9 százalékos volt. Az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőtt a termelés - erősítette meg az előzetes adatokat pénteken kiadott részletes jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A termelés az év első négy hónapjában 1,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Áprilisban 14,2 százalékkal nőtt az ipari termékek export értékesítése az előző évhez képest. A feldolgozóipar exportértékesítésének mintegy felét adó két alágból a majdnem egyharmad súlyú járműgyártás kivitele áprilisban jelentősen, 22,6 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari exportban közel egyhatod súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene két év után először emelkedett áprilisban  7,4 százalékkal, amelyben elsősorban a rendkívül alacsony bázis játszott szerepet - közölte a KSH. Áprilisban megugrott az élelmiszerkivitel is, 12,4 százalékkal nőtt az előző havi alig 0,3 százalékot követően. Hosszabb ideje tartó gyenge teljesítmény után 11 százalékot közelítő hirtelen kiugró növekedést regisztrált a villamosberendezések és a gépek exportja is áprilisban. 

A belföldi eladások áprilisban 1,8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipar belföldi eladásai 2,2 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül az év negyedik hónapjában a feldolgozóipar termelése 6,3 százalékkal nőtt hét hónap visszaesését megtörve. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása október óta nem nőtt és  3,0 százalékkal alacsonyabb volt, mint t5avaly áprilisban. 

A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés egynegyedét adó járműgyártás termelése 20,3 százalékkal emelkedett, amely az alág exportrendelés-mutatóiban is tükröződik. A csaknem egy éve  tartó két számjegyű visszaesés után áprilisban csak 2,9 százalékkal csökkent termelés legnagyobb súlyú alágban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában.

A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés egykilencedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,3 százalékkal nőtt, az értékesítés mintegy négytizedét kitevő exporteladások élénkülésének köszönhetően, de a hazai eladások visszaestek.

Átlag feletti növekedést regisztrált a statisztikai hivatal három közepes súlyú alágban, a vegyi anyag, termék gyártásában 7,5 százalékos, a villamos berendezés gyártásában 7,4 százalékos, a gép, gépi berendezés gyártásában pedig 7,4 százalékos volt a bővülés. Ez utóbbi iparág hajtóereje a motor, turbina gyártása szakágazat volt. 

Áprilisban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 10,2 százalékkal emelkedett négy hónap csökkenés után. Az új exportrendelések szintén négy hónap szünet után emelkedtek először 1,1, míg az új belföldi rendelések 4,5 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 9,9 százalékkal haladta meg az előző év áprilisát.

Az év első négy hónapjában az egy alkalmazottra jutó ipari termelés 1,3 százalékos csökkenése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 0,1 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Január-áprilisban Magyarország területi egységei közül az ipari termelés két régióban nőtt az előző év azonos időszakához képest, a Dél-Alföldön 29,9 százalékkal, Észak-Magyarországon pedig 1,7 százalékkal. A többi régióban 2,8 és 5,4 százalék közötti  volumencsökkenés volt.

Miért hanyatlanak Magyarországon évek óta a beruházások?

2013. 6. 13. 11:51 | Gazdaság » Makrogazdaság

A beruházások több éve tartó csökkenő tendenciája 2012-ben is folytatódott. Éves szinten a beruházások volumene 5,2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ezen belül az építési beruházások nagymértékben, 10,6 százalékkal estek vissza, míg a gép- és berendezések 1,8 százalékkal növekedtek. A legtöbb ágazat beruházásai tovább csökkentek. Az általános mérséklődő tendenciával szemben 2012-ben a legnagyobb súlyú feldolgozóipar beruházásai 2011 kiugróan magas teljesítményéhez képest is nőttek, éves szinten 4,9 százalékos emelkedés volt. Ebben nagy része lehetett annak, hogy egyes autóipari beruházások tavaly valósultak meg; mindez azonban jelzi, hogy ez nem egy fenntartható ágazati növekedés, hiszen az idei első negyedévben a feldolgozóipari beruházások visszaestek.

Kedvezőtlenül alakultak 2012-ben a beruházásokat érintő fontosabb gazdasági feltételek – írja részletes elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal. A vállalkozások beruházási döntéseit hátrányosan befolyásolta a finanszírozási költségek emelkedése, valamint – a legtöbb ágazat esetében – a korlátozott növekedési kilátások. Az alacsony megtérülési mutatók az üzleti szféra beruházási hajlandóságát 2012-ben jelentősen visszavetették.

A háztartások beruházási kedvét elsősorban a munkaerő-piaci helyzet, valamint a pénzügyi szektor visszafogott hitelezési aktivitása mérsékelte. A külső környezet és az alacsony belső kereslet együttes hatására hazánk gazdasági teljesítménye 2011. évi növekedést követően csökkenésbe fordult.

Magyarország bruttó hazai terméke 2012-ben 1,7 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. A beruházásokat is tartalmazó bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,8 százalékkal kevesebb volt az előző évhez viszonyítva – részletezi a statisztikai hivatal.

Korábban nem volt ilyen kedvezőtlen a helyzet. A statisztikusok szerint Magyarországon a beruházások a nemzetgazdaság egészében 2005-ig dinamikusan nőttek. A bővülést a 2006–2007-es években stagnálás váltotta fel, elsősorban a költségvetési beruházások jelentős visszafogása miatt.

2008 elejétől a beruházások a romló hazai és nemzetközi gazdasági környezet hatására csökkenésbe fordultak. A visszaesést 2009-ben a pénzügyi és gazdasági világválság tovább mélyítette. A beruházások több éve tartó csökkenő tendenciája 2012-ben is folytatódott, a volumen 5,2 százalékkal maradt el az előző évhez képest. A beruházások teljesítménye 2004 és 2012 között összességében közel ötödével zsugorodott.

Hogyan teljesítettek a szektorok?

2012-ben a 19 nemzetgazdasági ágazat közül 16-ban volumencsökkenés figyelhető meg, de a feldolgozóiparban a magas bázis ellenére 4,9 százalékkal nőttek a beruházások. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág beruházási teljesítményének 13,0 százalékos növekedését a tározók, gátak és belvízcsatornák építése eredményezte. A közepes súlyú ágak közül még a folyamatos hálózatfejlesztések és a digitális vételre való átállás eredményezte az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág beruházásainak 10,9 százalékos bővülését.

A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 2,4 százalékkal maradt el 2011-hez képest, amelyet a szárazföldi-, csővezetékes szállítás, légi szállítás továbbá a gyorsforgalmiúthálózat-építés és fejlesztések jelentős csökkenése okozott. Mind a 10 kissúlyú nemzetgazdasági ág beruházásai csökkentek 2012-ben, átlagosan 22,8 százalékkal. Legnagyobb mértékben az oktatás; a humán egészségügyi, szociális ellátás; valamint az egyéb szolgáltatás területén maradtak el a fejlesztések.

A beruházások általános visszaesése mögött azonban eltérően alakult az építési, valamint a gép- és berendezésberuházások dinamikája. Az építési beruházások volumenindexe 2004 elején kiugróan magas volt, és az év végi átmeneti visszaesés ellenére az év egészére a növekedés volt a jellemző. A következő évben a beruházási kedv tovább folytatódott egészen 2006 első negyedévéig. Ezután 2012 végéig majdnem minden negyedévben csökkentek az építési beruházások az előző év azonos időszakához képest.

A visszaesés az építőipari termelés mérséklődésével párhuzamosan – elsősorban – a lakásépítések, az üzleti ingatlanfejlesztések, továbbá a gyorsforgalmiúthálózat-építéshez és felújításhoz köthető beruházások folyamatos csökkenésének következménye. Ezzel ellentétben a nemzetgazdasági gépberuházások visszaesésének kezdete a 2008 utolsó negyedévében kitört általános gazdasági-pénzügyi válsághoz köthető.

A két és fél évig tartó zsugorodást 2011 első negyedévétől – leginkább a feldolgozóipari gépberuházások és a korábbi években elmaradt haszongépjármű-vásárlások okán – számottevő növekedés váltotta fel, amely az év elejét jellemző átmeneti visszaeséstől eltekintve 2012-ben is folytatódott.

A nemzetgazdasági beruházások – teljesítményérték szerinti – megoszlása a nemzetgazdasági ágak szerint 2012-ben nem változott lényegesen az előző évekhez képest. Változatlanul a három legnagyobb nemzetgazdasági ág (a feldolgozóipar; az ingatlanügyletek; a szállítás, raktározás) beruházásai adják az összes beruházás több mint felét. További négy közepes súlyú nemzetgazdasági ág (a kereskedelem, gépjárműjavítás; a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; az információ, kommunikáció, és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás) beruházási teljesítményét is fi gyelembe véve a hét legnagyobb súlyt képviselő ág beruházásai a teljes nemzetgazdasági beruházásiteljesítmény-érték több mint négyötödét teszik ki.

A katasztrófák hoztak beruházásokat

2012-ben mind a nagyvállalatok, mind a közép- és kisvállalkozások beruházásai csökkentek, összességében 2,7 százalékkal. A költségvetési szervek beruházásai mindössze két évben – 2005 és 2010-ben – nőttek jelentősebben, amelyek az árvízvédekezéssel és vörösiszapkatasztrófa-elhárítással kapcsolatos központi költségvetésből finanszírozott nagyobb beruházásoknak köszönhető – írja a KSH. Az önkormányzati beruházások több éve tartó csökkenése tovább folytatódott, ezért a költségvetési szervek beruházásai 2012-ben 18,3 százalékkal maradtak el az elmúlt évhez képest. A költségvetési szervek, valamint a kis létszámú vállalkozások beruházásiteljesítmény-értékének csökkenése mellett a háztartások lakóingatlan beruházásainak visszaesése okozta a nemzetgazdasági beruházások volumenének 2012-ben regisztrált 5,2 százalékos mérséklődését.

Közép-Magyarországon vannak beruházások

A beruházások teljesítményértékének területi megoszlása az 5 fő feletti vállalkozások, a költségvetési szervek és a megfigyelt nonprofi t szervezetek körében alapvetően nem változott a korábbi évekhez képest. Közép-Magyarország és a dunántúli régiók együttesen a beruházások több mint háromnegyedét tették ki 2012-ben. Ezen belül is Nyugat-Dunántúl beruházásai számottevően nőttek. A gazdaságilag kevésbé fejlett Észak-Magyarországra és az alföldi régiókra viszont a beruházások kevesebb, mint negyede jutott. A 2010-es évtől jelentősen nőtt a vidéki beruházások súlya, köszönhetően a Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében megvalósult járműipari nagyberuházásoknak.

Tragikus az idei első negyedév

Az idei első negyedévben 8,7 százalékkal estek vissza a beruházások az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal június elején. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek alapján 3,8 százalékkal csökkentek a beruházások. A statisztikusok az ágazatok többségében továbbra is visszaesést tapasztaltak. A feldolgozóipar beruházásai 13,2 százalékkal maradtak el a 2012 első negyedévi szinthez képest. „A tavaly tavaszi nagy autóipari beruházások kifutottak, és nincsenek helyettük újak” – mondta a Világgazdaságnak korábban Samu János , a Concorde közgazdásza.

2013 első negyedévében az energiaipar beruházásainak volumene 30,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakában mért szinthez képest. Ezt a hálózatbővítések és fejlesztések mérséklődése okozta – mutat rá a statisztikai hivatal. Mindez tükrözi az energiaszektor különadójának, valamint a rezsicsökkentésnek a negatív hatását is.

Jön a fordulat?

„Akkor lehet beruházási fordulat, ha megfelelő bizalom lesz a magyar gazdaságpolitika iránt, és a legnagyobb – jórészt külföldi – beruházókat sikerül meggyőzni arról, hogy hosszú távra tervezhetnek Magyarországon. A kormánynak biztosítania kell a legfontosabb szereplőket arról, hogy a következő években a legfontosabb feltételekben, például az adórendszerben nem lesznek hirtelen változások” – vélekedett a Világgazdaság körkérdésében Mellár Tamás. A Pécsi Tudományegyetem professzora szerint „szükség van továbbá a valódi növekedési fordulatra”.

„Párhuzamosan a gazdasági növekedés felgyorsulásával, a beruházások érzékelhető élénkülését 2013 második felétől várjuk” – mondta Turóczy László. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint „a vállalkozások számára jelentős nagyságrendű pótlólagos hitelforrást tesz elérhetővé az MNB növekedési hitelprogramjának I. pillére – amelyet a háromszoros banki túljelentkezést látva az MNB 425 milliárd forintra emelt”.

Szerző: Világgazdaság Online