Megállíthatatlan a magyar gazdaság motorja: Robog az építőipar

2013. 8. 15. 09:05 | Gazdaság » Makrogazdaság

2013 júniusában az építőipar termelése a kiigazítatlan adatok szerint 12,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés júniusi növekedéséhez – a rendkívül alacsony előző évi bázis mellett – az épületek szerkezetépítését végző és az út- és vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az építőipar termelői árai 2013. II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,8 százalékkal emelkedtek.

A munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint is 12,4 százalékkal emelkedett a termelés 2012 júniusához képest. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a termelés az előző havi szinten volt. Az év első hat hónapjában 7,2 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva – közölte a KSH.

A statisztikai hivatal szerdán közölte a második negyedéves GDP előzetes adatait. A KSH szerint 0,5 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben az előző és azonos időszakához képest, és a fő hajtóerő a mezőgazdaság és az építőipar jó teljesítménye volt.

A KSH szerint júniusban mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett. Az épületek építése az egy évvel korábbi jelentős visszaesést követően 18,2 százalékkal volt nagyobb a 2012. júniusinál, amely az alacsony bázis mellett ebben a hónapban is több ipari épület építésén végzett munkából adódott. Az egyéb építmények építése 6,5 százalékkal nőtt, elsősorban az út- és vasút-felújítási munkák következtében. Szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építésének teljesítménye 2,8 százalékkal nagyobb volt, mint májusban, míg az egyéb építményeké 0,9 százalékkal csökkent.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – júniusban 35,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi rendkívül alacsony szintet. Az egyéb építmények ágazat termelése 11,4 százalékkal nőtt. Az építőipari termelés több mint kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése 0,7 százalékkal haladta meg a 2012. azonos időszakit.

A 2013 júniusában kötött új szerződések volumene 19,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 13,9 százalékkal nőtt, főleg ipari és egészségügyi épületekre kötött szerződéseknek köszönhetően. Az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene 23,9 százalékkal emelkedett, a növekedés oka vasútfelújításra kötött nagy értékű szerződés eredménye volt.

Az építőipari vállalkozások 2013. június végi szerződésállományának volumene 11,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 0,9, az egyéb építményeké 16,7 százalékkal magasabb volt, mint 2012 júniusában.

Az építőipar termelői árai 2013. II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,8 százalékkal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban 0,8, az egyéb építmények építése ágazatban 2,4, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban pedig 1,9 százalékkal nőttek az árak. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,7 és 3,9 százalék között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,6 százalékkal voltak magasabbak.

Szerző: Világgazdaság Online

Beindult a magyar gazdaság vontatója?

2013. augusztus 19., hétfő, 13:55  Szerző: MTI

Az év eleji megtorpanás után az év második felében már "normális" növekedési pályára áll a német gazdaság - írja havi rendes gazdasági jelentése augusztusi kiadásában a Deutsche Bundesbank.

A szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint az első negyedévi stagnálás után a német gazdaság erőteljes, szezonális és naptári kiigazítással 0,7 százalékos "felzárkózó" növekedést ért el a második negyedévben. A második negyedévi erőteljes növekedés a Bundesbank szerint valószínűleg már visszahelyezte arra a "normális" kapacitáskihasználási pályára a német gazdaságot, ahonnan 2012 második felében zökkent ki.

Németország a magyar gazdaság első számú partnere, a német gazdaság nagy hatással van az exportra, a beszállítók révén pedig a teljes magyar gazdaságra. A német vállalatok külföldi üzleti forgalma a második negyedévben már javult valamelyest a tavalyi negyedik negyedévi és idei első negyedévi visszaeséshez képest, de még nem hozta be lemaradását.

A munkaerő-piaci helyzet nem változott lényegesen a második negyedévben, igaz, a foglalkoztatottak száma emelkedett egy kissé, de csak néhány szolgáltatóipari ágazatban. A legfontosabb munkaerő-piaci mutatószámok tanúsága szerint a foglalkoztatás terén nem kell számítani számottevő zavarokra az év hátralévő részében.

A fogyasztói árak emelkedtek kissé a második negyedévben, holott az energiaárak csökkentek valamelyest. Az év második felében a Bundesbank szerint a német gazdaság növekedése viszonylag magas kapacitáskihasználás mellett a belföldi fogyasztás és az építőipar fellendülésének köszönhetően visszatér a normális kerékvágásba, de valószínűleg nem elegendő mértékben ahhoz, hogy a vállalati beruházási aktivitást mintegy kétéves pangás után kimozdítsa a holtpontról.

A német belföldi vállalati beruházások mindaddig nem vesznek lendületet, amíg a környező országokban nem kezdenek el javulni a hosszú távú gazdasági növekedési kilátások. A német feldolgozóipar termékei iránt olyan külpiacok támasztanak növekvő keresletet, ahol a német vállalatok egyébként is növelik termelési kapacitásukat. Ez hátráltatja mind a belföldi beruházások, mind az export növekedését.

A már hónapok óta folyamatosan javuló fogyasztói hangulatindexek és kereseti várakozások nagyban hozzájárulnak majd a gazdasági növekedés motorjaként szolgáló belföldi fogyasztás növekedéséhez. A javuló kereseti kilátásoknak köszönhetően emelkedhetett az első fél évben 7,5 százalékkal a megkezdett lakásépítések száma is az egy évvel korábbihoz képest - írja a Bundesbank havi rendszeres gazdasági helyzetjelentésében

Nem lesz csúszás a pályázatoknál - ígéri Csepreghy Nándor

500–700 milliárd forintos lyukat tömne be a Lázár-féle akcióterv

2013. 8. 16. 05:00 | Gazdaság » Makrogazdaság

A rossz projektgazdáktól akár el is veheti az állam a fejlesztéseket, ez 59, egyenként milliárdos pályázatnál már meg is történt – mondta lapunknak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint néhány héten belül az összes uniós forrásra kiírják a pályázatokat.

– A legtöbb operatív program kifizetéseit leállította Brüsszel, ezeket a magyar költségvetés állja?
– A normál menet szerint is mi fizetünk a nyertes pályázóknak. Háromhavonta gyűjtjük össze a teljes számlamennyiséget, ezt egyben számoljuk el az Európai Bizottsággal. Ameddig ez a vitás helyzet nem oldódik meg, addig a bizottság nem finanszírozza ezeket a fejlesztéseket. Amint sikerül egyezségre jutnunk, ami várhatóan szeptember 9-én, Lázár János államtitkár és Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós főbiztos találkozóján lesz, akkor a kifogásolt projektek kivételével minden fennmaradó összeget kifizetnek.

– Mekkora a magyar kormány kintlevősége Brüsszel felé?
– Nagyjából négyszáz milliárd forintról van szó.

– Ez nem hiányzik most?
– A büdzsé likviditása alkalmas arra, hogy ezt a helyzetet akár több hónapig kezelje. De nem fogunk elmenni a végletekig, ami ebben az esetben azt jelentené, hogy az Európai Bíróságra visszük az ügyet. Egy ilyen eljárás több évig tart, ennyi időnk pedig nincs. A célunk az, hogy a lehető legalacsonyabb szankcióról állapodjunk meg a bizottsággal.

– Ez mekkora büntetést jelent?
– A bizottság nagyon tág keretek között adhat büntetést, de annak mértékének arányban kell lennie a kifogás súlyával. Ebben a konkrét ügyben azonban a bizottságon belül is vita van. A testület auditorai szerint az érintett szerződésállomány 25 százaléka lehet a szankció mértéke, a bizottság másik főigazgatósága ezzel szemben 5 százalékos büntetést javasol. Mi pedig egy 2 százalékos szankciót tartanánk reálisnak. Úgy vélem, valahol 2 és 5 százalék között lesz a megállapodás.

– Mi a garancia arra, hogy szeptember 9-én tényleg megoldás születik?
– Nem mi, hanem ki. Lázár János.

– Miért is?
– Addigra befejeződnek a szakértői egyeztetések, és gondolom, ahogy az államtitkár úrnak, úgy a bizottságnak is lesz egy mandátuma. Ha a két álláspont fedi egymást, megállapodás születhet. A szakértői anyagokból az látszik, hogy ehhez nagyon közel vagyunk.

– Én június végén hallottam ugyanezt Brüsszelben.
– Nyilván sokkal könnyebb lenne a helyzet, ha a bizottság dolgozna ilyenkor, de nyári szünetet tartanak. Bármennyire is szeretnénk siettetni, ez szeptemberre húzódik.

– Kicsit közelebbi az az akcióterv, amelyet Lázár János a szerdai kormányülésre nyújtott be, és amelynek célja az uniós pénzek lehívásának felgyorsítása. Köze van ennek a bizottsági eljáráshoz?
– Ezek összefüggnek, de az akcióterv arról szól, hogyan kerüljük el a forrásvesztést. Idén 1500 milliárdot kellene kifizetni, ehhez nincs elég számla.

– Mekkora most a lyuk?
– 5-700 milliárd forint, ami nem összetévesztendő a szankció által veszélyeztetett összegekkel, hiszen azokat újra kihelyezhetjük 2013. december végéig.

– Hogyan lehet gyorsítani a kifizetéseket?
– Több eszköz is van. Ha a problémák oldaláról közelítünk, a legnagyobb gond a pénzügyi nehézség: a 2008-as válság óta a korábban meglévő önerő gyakorlatilag meszűnt. Ezért volt indokolt a Növekedési Hitelprogram elindítása, illetve az állami szereplők számára az Önerő Alap. Egy másik, adminisztratív segítség, hogy a kötelezően végrehajtandó, úgynevezett derogációs projektek – a tiszta ivóvíz, illetve a szennyvízelvezetés megteremtése ilyen – esetében az önerőt csak a fejlesztés legvégén kérjük – így téve előfinanszírozottá egy eredetileg utófinanszírozott modellt. Azt is felül kell vizsgálni, milyen kötelezettségek hátráltatják a projekteket. Például hogy meddig tarthatnak a régészeti feltárások, hogy miért húzódnak a közbeszerzési eljárások. Ezeket az anomáliákat fel kell számolni. A harmadik pedig az, hogy ahol projektmenedzseri problémák vannak, ott az államnak nagyon határozottan be kell avatkoznia. Ez jelentheti a menedzsment elvonását is.

– Akár egy magánprojektnél is?
– Itt elsősorban állami nagyprojektekről van szó. Az más kérdés, hogy vannak olyan pályázatírók, akik miután felvették a projektmenedzsmentre átutalt támogatást, el is tűnnek, a pályázatoknál pedig egy kapavágás nem történik.

– Történt már ilyen projektelvonás?
– Ötvenkilenc derogációs projektnél már igen.

– Mekkora fejlesztésekről van szó?
– Ezeknél általában a kedvezményezetti kör is konzorcium, általában több önkormányzat szövetsége, és minden esetben többmilliárdos fejlesztésről beszélünk.

– Milyen esetben dönthetnek az elvonásról?
– Az a rossz projektmenedzsment, ha a korábban vállalt ütemezési határidőhöz képest 30 százalékos csúszás van. Felmerül a felelősség kérdése is, de a mi dolgunk most nem a boszorkányüldözés, hanem a fejlesztések felgyorsítása.

– Kihez kerül ilyenkor a projekt?
– A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként jött létre egy nonprofit kft., amely kiváltja a projektmenedzsmentet. Mivel ugyanolyan jellegű projektekről van szó, ezért ez a kft. horizontálisan tudja kezelni a nála lévő ügyeket, és adott esetben egységesen közbeszereztethet hozzá, például mérnöki feladatokra.

– Logikusan ez gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb, de találunk arra példát, hogy egy központosított közbeszerzéssel éppen hogy nőnek a költségek. Mi a garancia arra, hogy itt nő a hatékonyság?
– A működtetési költségek kerete a projektérték 4 százaléka, ezt nem lehet túllépni. Persze nem az a célunk, hogy ezen spóroljunk, hanem hogy a másik 96 százalék lehívását garantáljuk.

– Előfordulhat szerződésbontás?
– Vannak olyan projektek, amelyek a társulási szerződésben vállalat derogációs célokat érintik, vagyis ezeket végig kell vinnünk. Egyéb esetekben azonban, ha úgy ítéljük, behozhatatlan a csúszás, el kell állni a támogatástól és a tartaléklistán levő projektekkel köthetünk ezek helyett szerződést. Ezt csináljuk például a közútépítési fejlesztéseknél. A NIF Zrt. elindított számtalan feltételes közbeszerzést, amelyet úgy támogattunk, hogy az kap fejlesztési forrást, aki a leghamarabb tud a startvonalra állni.

– Van két és egynegyed év a 8000 milliárd forintot meghaladó uniós keret lehívásra. Ennek most a felénél, 4,1 ezer milliárdnál tartunk. Ha a jelenlegi szinten folyik a kifizetés, meddig juthatunk el?
– Száz százalékig. Van ennek egy ritmusa: a ciklus elején lassabb, a végére exponenciálisan felgyorsul. De ugyanez elmondható egy adott éven belül is: az év utolsó negyedében nagyjából megduplázódik a kifizetés.

– Akkor minek az akcióterv?
– Azoknak az akadályoknak a lebontására, amelyek lassíthatják ezt a tempót.

– Vannak olyan pályázatok, amelyeket még ki sem írtak?
– Jelenleg a teljes keretösszeg 95-96 százalékáról már döntöttünk, a fennmaradó rész a szabad forrás. Ez 4-500 milliárd forintot jelent, amelyet a következő egy-másfél hónapban, szándékaink szerint még szeptember közepéig kell pályázhatóvá tenni.

– Vagyis mire Lázár János és Johannes Hahn tárgyalóasztalhoz ülnek, gyakorlatilag a pályázatok száz százaléka ki lesz írva. Nem mondhatja azt a bizottság, hogy vonják vissza és írják ki újra őket?
– Ez teljességgel kizárt. Olyan feltételekről beszélünk, amelyet az EU auditorai éveken keresztül elfogadtak. Ez a magyar mérnökkamarai tagság és a magyar nyelv tárgyalási szintű ismerete. Ezt csak 2012 őszén nehezményezték, mire Magyarország idén februárban azt mondta, nem értünk egyet, de elfogadjuk, hogy ne álljon elő likviditási probléma. Azt azonban nem fogadtuk el, hogy ezt ugyanúgy szankcionálják, mintha rendszerszintű probléma állna fent.

– Ha nem is ezt nehezményezi a bizottság, azért az tagadhatatlan, hogy korrupció gyanúja lengi körül az uniós források felhasználását.
– Ahol pénzt osztanak, ott megjelenik a korrupció gyanúja, az a fontos, hogy ezt a legszigorúbb eszközökkel fel kell göngyölíteni. Jelen esetben is folynak akár büntető eljárások. A Lázár János által átvett NFÜ ebben a tekintetben is változik, hiszen a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként széles körű apparátus áll rendelkezésére, például a titkosszolgálatok is hozzá tartoznak.

– A rendszeren belül hol van a legnagyobb kockázat?
– Egy komplett iparág szerveződött arra, hogy üzletel meglévő vagy meg nem lévő információkkal. A pályázatírókat – tisztelet a kivételnek – ilyennek látom. A korrupció melegágyát itt kell keresni, hiszen ők azok, akik a pályázók és a döntéshozók közé ékelődtek.

– Mely programoknál a legnagyobb a kísértés?
– Értelemszerűen ott, ahol piaci szereplők pályázhatnak, hiszen senki nem gondolja, hogy egy állami szereplő próbálna meg korrumpálni egy másikat. Azt azért tudni kell, a magyar rendszer minden anomáliájával együtt az EU első harmadába tartozik. A bizottság kétszázalékos tűréshatárt szab meg, mi ennek a közelében sem voltunk, sem 2010-ben, sem azóta.

– Mennyire szerencsés, hogy az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és az egész döntéshozatali rendszer épp most szerveződik át?
– Nincs más lehetőségünk. 2010-ben az új kormány úgy döntött, nem nyúl hozzá a rendszerhez, mert az közel ezermilliárdos nettó veszteséget jelentett volna az országnak. 2014. január elsejétől viszont működnie kell annak az új intézményrendszernek, amely kiszolgálja a következő hétéves uniós pénzügyi periódust. A lehető legzökkenőmentesebb átállásra készülünk. Ez egy kétlépcsős folyamat, az első lépcsőben bekerült az intézményrendszer a Miniszterelnökség alá, a másodikban, január elsejével ebből kiválnak az irányító hatóságok, és bekerülnek a szakmai területet felügyelő minisztériumokba. A cél az, hogy ahol a szakpolitika születik, ott legyen a pénz is. Ez sokkal nagyobb felelősséget és sokkal komolyabb lehetőséget is jelent.

– Ehhez képest azt olvasom, hogy Orbán Viktorminiszterelnök lesz az, aki majd személyesen dönt a fejlesztések irányáról.
– Én is szorgalmasan elolvasok mindent, ami a fejlesztéspolitikával kapcsolatban fontos, de én ilyesmit nem láttam. A miniszterelnök úr valóban szereti, ha a fontos kérdésekben ő dönthet, de ez minden kormányfő privilégiuma, amit a minisztereknek, államtitkároknak és az apparátusnak az előkészítő munkával kell támogatnia. A kormány komoly vállalást tett, miszerint a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre költi, a maradék jut az ágazati fejlesztésekre. Vagyis 60 százalék megy majd a gazdasági élet szereplőihez. A Miniszterelnökségnek az a feladata, hogy ellenőrizze a 40 százalék felhasználását. A gazdaságfejlesztésbe nincs beleszólása, bár célkitűzéseket meghatározhat. Itt pályázni kell, ám ott, ahol az állam egyszerre kezdeményező és kedvezményezett, ott nem kell pályáztatni. Ha tudjuk, hogy hőszigetelni kell száz iskolát, akkor mi értelme pályáztatni? Ez nem is elvárás az unió részéről, ott csak a transzparenciát várják el.

– Ha jól értem, a teljes 40 százalékot pályáztatás nélkül kívánják felhasználni?
– Valószínűleg igen.

– Most mekkora arányban pályáztatottak a források?
– Száz. Ennek nincs értelme.

– Mi a garancia arra, hogy az állam jobban használja majd fel a forrásokat?
– Van közel tízéves tapasztalatunk. Lehet, hogy most összegszerűen hatékony a felhasználás, de hatékonyságát tekintve nem. Most úgy látjuk, hogy a céljainkhoz ez az új rendszer nagyobb hatékonyságot biztosít. Ezeket a célokat most először az EU központilag határozta meg, ilyen például a megújuló energia aránya, a k+f ráfordítások aránya.

– A fejlesztési terv kidolgozásában mennyire van csúszásban Magyarország? Maga a költségvetés is jókora késéssel született meg.
– A bizottság oldalán van hatalmas csúszás. Jelenlegi prognózisuk szerint 2014 őszén fogadják el az operatív programok partnerségi megállapodásait.

– Mikortól lesz pályázat vagy kifizetés?
– Minden tagország megteheti saját szakállára, hogy maga beindítja a programokat. Ennek az a kockázata, hogy ha az adott tervet a bizottság nem fogadja el, a hazai költségvetésből kihelyezett forrásokat sem finanszírozza.

– Ez azt is jelenti, hogy az operatív programok jóváhagyásáig az EU-ból nem is érkezik kohéziós pénz? Meddig „előfinanszíroz” a magyar állam?
– Nem az a kérdés meddig, hanem az, hogy mikortól. És itt megnyugtathatok mindenkit: nem várunk, amint elkészültek az operatív programok, elkezdjük a kiírásokat is.

Csepreghy Nándor

Névjegy
1983-ban született Kolozsváron
2008-ban szerezte diplomáit a Szegedi Tudományegyetemen kommunikáció–történelem szakokon
2011 májusától 2012 novemberéig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztályvezetője és szóvivője 
2012. november 5-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára
2013-tól a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára

Bajnai: Magyarország 500-600 milliárdot veszíthet, és büntetést kaphat

2013. 8. 15. 12:13 | Gazdaság » Gazdaságpolitika

Bajnai Gordon szerint a kormány alkalmatlanságát jelzi, hogy az Európai Unió 15-ből 13 magyar operatív programot nem finanszíroz. Az Együtt-PM vezetője felszólította a kabinetet, hogy állítsa vissza a fejlesztési pénzek elosztásának átláthatóságát. 

A volt kormányfő csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: csak súlyos szabálytalanságok, hozzá nem értés és korrupció miatt fordulhat elő, hogy Magyarország 500-600 milliárd forint támogatást veszíthet el, és százmilliárdos büntetésre számíthat.

Hozzátette: az ország a kormányváltásig az első ötben volt az EU-tagállamok között a támogatások lehívásában, ma viszont nincs az első húszban. Ennek oka szerinte, hogy az Orbán-kormány egy éven át nem írt ki pályázatokat, szétverte az intézményrendszert, és - hasonlóan a trafikügyhöz - korrupttá tette a döntéshozatalt.

Arra szólította fel a kormányt, szüntesse meg a korrupciót, tegye ismét átláthatóvá a pályázati rendszert, és nevezze meg, kik a felelősök azért, hogy több száz milliárd forint támogatás lehívása van veszélyben.

Szerző: MTI