Felfüggesztés Nem vész el forrás, ha csak jövőre sikerül megegyezni az Európai Bizottsággal

Kötvénykibocsátással fedezi az állam az EU-támogatásokat

2013. 8. 26. 05:00 | Gazdaság » Gazdaságpolitika

Nem vesznek el uniós források abban az esetben sem, ha az év végéig nem sikerül megegyezni a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal a felfüggesztett kifizetések ügyében – tudta meg lapunk a Miniszterelnökségtől. Lázár János, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért is felelős államtitkára két hete jelentette be: jelenleg az EU Strukturális Alapjaiból érkező pénzek kifizetése a 15-ből 13 operatív program esetében leállt, mivel a brüsszeli auditorok szabálytalanságot találtak a magyar pályáztatási gyakorlatban.

Ez azt jelenti, hogy a pályázók számára a magyar költségvetésből kifizetett támogatásokat nem finanszírozza az állam számára az Európai Bizottság. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár lapunknak adott interjújában azt mondta, az ügyben szeptember elején megegyezés várható, és ezt követően a bírságként levonandó összegek – a kormány reményei szerint az érintett összeg 2–5 százaléka – is újra felhasználhatóak lesznek, ám nem a korábban megítélt projektekre, hanem újabbakra.

Az év eleje óta tartó, uniós fedezetet nélkülöző állami „előfinanszírozás” több mint ötszáz milliárd forintot vett ki az államkasszából – ez az államháztartás júliusi helyzetéről szóló, csütörtökön kiadott részletes jelentésből derül ki. A dokumentum szerint „az első félévben a teljesített kiadásra jutó bevételi arány mindössze 71,7 százalék volt, melynek elsődleges oka, hogy az Európai Bizottsághoz benyújtott költségnyilatkozatok alapján az uniós források utalása nem történt meg maradéktalanul, ami átmeneti likviditási problémát okoz a közösségi hozzájárulás rendezésében.” Lapunk kérdésére Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a hiányzó forrást többlet-állampapír kibocsátással biztosítják.

Ez azt jelenti, hogy ha decemberig mégsem sikerül megegyezni, jelentős finanszírozási problémákat okozhat az év végi zárásnál. További gondot jelenthet, hogy az unió jelenlegi költségvetési periódusa 2013 végéig tart, vagyis elméletben eddig van mód arra, hogy a rendelkezésre álló nyolcezer milliárd forintnyi uniós forrásra pályázatot írjanak ki és a nyertes pályázókkal szerződést kössenek. Erre vonatkozó kérdésünkre ugyanakkor azt a választ kaptuk az államtitkárság részéről, hogy rövid lefutású (vagyis 2015 végéig lezárható) projektekre még a jövő évben is kihelyezhető lesz a pénz.

Kint van a vízből a magyar gazdaság? - Rettegünk a munkanélküliségtől

2013. 8. 26. 09:12 | Gazdaság » Makrogazdaság

Augusztusban kissé emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Ez az üzleti várakozások javulásának következménye, a fogyasz-tói bizalmi index ugyanis csökkent. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a gazdasági várakozások a tavaszi javulás után a nyár folyamán összességében nem változtak lényegesen.

Augusztusban az üzleti szférán belül elsősorban a szolgáltató cégek lettek optimistáb-bak, az ipari és az építőipari vállalatok csak alig, a kereskedelmi cégek várakozása pedig nem változott.

Az ipari bizalmi index augusztusi javulása ellenére sem érte el júniusi szintjét. Az elmúlt időszak termelésének és az export-rendelésállománynak a megítélése érezhetően ja-vult, a következő három hónapra vonatkozó termelési várakozások valamint a teljes rendelésállomány és a készletek megítélése viszont csak valamicskét - írja a GKI.

Az építőipari bizalmi index 2013-ra jellemző, szinte töretlen emelkedése augusztusban is folytatódott, de az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállo-mánynak a megítélése kissé romlott.

A kereskedelmi bizalmi index a júliusi enyhe emelkedést követően stagnált. Az eladási pozíció és a várható megrendelések megítélése kissé javult, a készletszintet viszont növekvőnek érezték a válaszadók.
A szolgáltatói bizalmi index augusztusban jelentősen növekedett, főleg az üzletmenet és a várható forgalom kedvező megítélése eredményeként. 
A foglalkoztatási szándék az iparban, az építőiparban erősödött, a szolgáltató szektor-ban nem változott, a kereskedelemben pedig kissé csökkent. Ugyanakkor határozottan erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

A következő hónapokban stagnáló belföldi termelői árakra lehet számítani, ugyanakkor a kereskedelemben növekedett az áremelést tervezők aránya és az elképzelt emelés mértéke. Erősödött a fogyasztók inflációs várakozása is.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és az építőiparban nem válto-zott, ugyanakkor a kereskedelemben és a szolgáltató szférában a júliusi nagy csökke-nés után némileg javult. A lakosság viszont pesszimistább lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index augusztusban a júliusi emelkedésnél kisebb mértékben, de csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét kissé javulónak, várható megtakarítási képességét viszont enyhén romlónak érezte. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit a korábbinál kedvezőbb-nek, a következő egy évben nyíló lehetőségeket viszont kissé romlónak tartották.

Szerző: Világgazdaság Online

Jövőre már szárnyalni fog a magyar gazdaság

2013. augusztus 24., szombat, 12:19 • Szerző: hvg.hu

Rendkívül jó kilátásokat fogalmazott meg a magyar gazdaság számára legfrissebb elemzésében a Bank of America Merrill Lynch londoni közgazdásza. Raffaella Tenconi az erősödő fogyasztói bizalomra alapozva jövőre már 2,6 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon. A kormány 2014-re 2 százalékos növekedéssel kalkulál.

A három közép-európai ország, Csehország, Lengyelország és Magyarország gazdasági kilátásaival foglalkozott legutóbbi anyagában a Bank of America Merrill Lynch londoni közgazdásza, Raffaella Tenconi. A közgazdász megállapításait arra építi, hogy ebben a három országban látványosan javul a fogyasztói bizalom, miután a háztartások javuló vagyoni kilátásokra számítanak – írja a Portfolio.hu.

Magyarországon különösen szembetűnő, ahogyan csökkennek a háztartások félelmei a jövőt illetően. Tenconi külön kiemeli a magyar foglalkoztatási alindex javulását, ami arra utal, hogy a magyar háztartások bíznak abban, hogy a kormányzati intézkedések eredményre vezetnek a munkanélküliség elleni küzdelemben. Mindezek megerősítik az elemzőt abban, hogy a konszenzushoz képest nagyobb növekedés jöhet jövőre. A közgazdász idénre 0,4, jövőre pedig 2,6 százalékos növekedést vár.

A Merill közgazdászának prognózisa kiemelkedik a mezőnyből a lap szerint, a Reuters hírügynökség minap ismertetett felmérésében az előrejelzések 0,7 és 1,7 százalék között szóródtak a jövő évre vonatkozólag.

STAGNÁL A FELDOLGOZÓIPAR

2013.08.26  14:02   

Stagnálást mért a feldolgozóipari konjunktúraindexekben 2013 második negyedévében a Kopint-Tárki az első negyedévi növekedés után.

A konjunktúrakutató intézet a hétfői közleményében hozzáteszi: kedvező azonban, hogy a tavasszal felívelő mutatók nem zuhantak vissza, így már-már egyértelműnek látszik, hogy a feldolgozóipari recesszió véget ért, bár növekedésről még korántsem beszélhetünk. 

A Kopint-Tárki konjunktúrabarométere júliusban 51 ponton állt az áprilisi 54 és a januári 31 pont után, a bizalmi index 53 pontról 48 pontra mérséklődött, januárban pedig 40 ponton állt. Az új rendelésállományok a Kopint-Tárki felmérése és a hivatalos statisztikák szerint is csökkennek, ami elsősorban a belföldi piacot érinti. 

Az intézet intő jelnek tarja, hogy alig akad egy-egy vállalat, amely a magyar kereslet élénkülésében bízna az elkövetkezendő hat hónapban. Ugyanakkor az exportkereslet élénkülése tovább folytatódott, ám a rendelésállományokban itt is enyhe csökkenést mért a Kopint-Tárki. Mindez a termelési prognózisokat is enyhe növekedésből stagnálásba váltotta a közlemény szerint. 

Kiemelik ugyanakkor, hogy a kereslethiány másodlagos problémaforrássá sorolódott, és újra a gazdasági környezet általános bizonytalansága okozza a legfőbb gondot a termelési döntések meghozatalakor, csakúgy, mint 2010-ben.

Az értékesítési prognózisok az elkövetkezendő fél évre vonatkozóan romlottak, a késztermék készletek eséséből A Kopint-Tárki szerint arra lehet következtetni, hogy a vállalatok az éppen aktuális rendelések teljesítésére rendezkedtek be, és a várható keresletre nem alapoznak jelentősebb raktárkészletet.

Az egyre fokozódó bizonytalanságra utal az is, hogy feltűnően emelkedett a rövid távú stratégia nélküli vállalatok aránya, amelyek igyekeznek készletfelhalmozás és munkaerőleépítés nélkül, alacsony rendelésállománnyal fenntartani az egyébként csökkenő termelést szintet.

A felmérés szerint a második negyedévben a járműipar mellett két olyan feldolgozóipari szektor járult hozzá leginkább a teljes ágazat növekedéséhez, amelyek súlya szinte elenyésző, ezek a bútoripar és bőripar, míg a többi ágazatban visszaesés volt. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a járműipar jelenleg az egyetlen iparág, amely növekedési potenciált jelent a magyar feldolgozóiparban és közvetetten a magyar gazdaságban - jegyzi meg a Kopint-Tárki.

MTI