Kevésbé nőtt az export, mint várták

2013. augusztus 02., péntek, 09:05 • Szerző: MTI

Január-májusban az euróban számolt export 1,8 százalékkal, az import 1,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az első öthavi kereskedelmi többlet 3,098 milliárd euró volt, 246 millióval több, mint az elmúlt év azonos időszakában - jelentette a részletes adatok alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A részletes számok némileg elmaradnak az előzetesen közöltektől. A július 9-én közölt előzetes adatok szerint az első öthavi kereskedelmi többlet 3,11 milliárd euró volt, 258 millióval több, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Májusban megtorpant a külkereskedelmi forgalom lendülete, az export euróban számított értéke 1,9 százalékkal, az import 0,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg áprilisban kiugró, 11,7, illetve 7,6 százalékos volt a növekedés. A kereskedelmi mérlegtöbblet 641,4 millió euró volt, 87,8 millióval kevesebb a tavaly májusinál.

Az év első öt hónapjában a kivitel volumene 2,4, a behozatalé 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. A kivitel értéke 33,7 milliárd euró (9973 milliárd forint), a behozatalé 30,6 milliárd euró (9047 milliárd forint) volt.

A forgalom forintban mért árszínvonala január-májusban az előző év azonos időszakához viszonyítva importban 1,5 százalékkal, az exportban 0,6 százalékkal csökkent. A cserearány 0,9 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz, valamint a dollárhoz viszonyítva alig változott - közölte a KSH.

A gépek és szállítóeszközök export- és importvolumene azonos mértékben, 2,4 százalékkal bővült 2012. január-májushoz képest. A híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék exportvolumene megközelítette, az importé meghaladta az egy évvel ezelőtti szintet. Euróban a gépexport 1,8, az import 1,1 százalékkal haladta meg a tavalyi első öthavit.

Továbbra is számottevő bővülés jellemezte a közúti jármű, valamint az autóipari beszállításoknak köszönhetően a villamos gép, készülék és műszer kivitelét. Ezzel szemben az energiafejlesztő gép és berendezés kereskedelme nem érte el az egy évvel ezelőtti szintet, bár az utóbbi két hónapban volumennövekedést regisztrált a KSH.

A feldolgozott termékek exportvolumene 6,1, az importé 4,2 százalékkal haladta meg a 2012. január-májusi időszak szintjét, míg euróban az export 6,4, az import 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az árufőcsoport kereskedelmében legnagyobb részarányú gyógyszer és gyógyszerészeti termék kivitele átlag körüli mértékben növekedett, ugyanakkor behozatala tizedével maradt el a bázisszinttől.

Az új vegyipari beruházások következtében dinamikusan bővült a műanyag-alapanyag, valamint a kisebb részarányú illóolaj, illat- és tisztítószerek mindkét irányú forgalma. A szerves vegyi termék kivitelének, valamint vas és acél, továbbá az egyéb fémtermék behozatalának volumene jelentősen nőtt.

Az energiahordozók behozatalának volumene 3,1 százalékkal haladta meg az előző év első öt hónapjának szintjét. Forintban a 3,0, euróban 2,2 százalékkal csökkent az energiabehozatal. A kőolaj és kőolajtermék májusi behozatalában - a forintárak csökkenése mellett - jelentős növekményt mért a KSH, így az időszak egészére az importvolumen csaknem tizedével bővült. A természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene továbbra sem érte el a bázisszintet.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 6,7, az importé 4,8 százalékkal csökkent 2012 első öt hónapjához képest. Euróban azonban az import 0,5 százalékos növekedést, míg az export 0,9 százalékos csökkenést mutatott. Az árufőcsoport kivitelének negyedét képviselő gabona és gabonakészítmény exportvolumene harmadával csökkent, a kukoricakiszállítások nagymértékű visszaesését a búzaexport növekménye nem tudta ellensúlyozni.

Ugyanakkor számottevő növekedés jellemezte az állati takarmány és az élő állat kivitelét, valamint a tejtermék és tojás, továbbá a zöldségféle és gyümölcs mindkét irányú kereskedelmének volumenét - közölte a KSH.

Az év első öt hónapjában az export 76, az import 70 százalékát bonyolította le Magyarország az EU tagállamaival. A kivitel volumene 2,1, a behozatalé pedig 0,4 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. A külkereskedelmi egyenleg aktívuma az unió tagjaival szemben 521 millió euróval (155 milliárd forinttal) 4,435 milliárd euróra nőtt.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben az export volumene 3,5, az importé 7,6 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya 1,336 millió euró (389 milliárd forint) volt, 274 millió euróval több, mint 2012. január-májusban.

Londoni elemzők: Máris félbeszakad a magyar tündérmese

2013. augusztus 01., csütörtök, 17:42 • Szerző: MTI

Londoni elemzők szerint a magyar gazdaság valószínűleg nem tudta tartani az erőteljes első negyedévi növekedési teljesítményt.

Vegyes növekedési kilátásokra utalnak Európa felzárkózó gazdaságainak múlt havi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexei (BMI): Lengyelországban és Csehországban folytatódik a kilábalás, a magyar gazdaság ugyanakkor valószínűleg nem tudta tartani az erőteljes első negyedévi növekedési teljesítményt - vélekedtek a júliusról szóló BMI-adatok csütörtöki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.

Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték, hogy a cég által Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra, Oroszországra és Törökországra kiszámolt, súlyozva átlagolt térségi feldolgozóipari BMI-mutató az előző havi 51,1-ről a növekedés és a visszaesés mezsgyéjét jelző 50-es teoretikus határszintre csökkent, elsősorban az orosz és a török gyáripari teljesítmény gyengülése miatt.

Az 50-es érték alá - az egy hónappal korábbi 50,8-ról 49-re - süllyedt júliusi magyar BMI-mérőszámról a cég elemzői ugyanakkor megjegyezték, hogy ez az index Magyarország esetében "meglehetősen gyenge kapcsolatban áll" a tényleges ipari termeléssel. Hasonló megállapításra jutottak a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemzői a csütörtöki térségi BMI-adatokat értékelve. A ház szakértői szerint jóllehet a magyar gyáripari aktivitási mérőszám visszaesése meglehetősen meredek volt, ez azonban nem meglepő, tekintettel arra, hogy Magyarország esetében ez az index kilengésre hajlamos. Az RBS elemzői ennek illusztrálására kiemelték, hogy a magyar feldolgozószektor májusi beszerzésimenedzser-indexe még nagyobbat zuhant, mint most.

Az RBS londoni közgazdászai szerint az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a júliusban mért BMI-visszaesést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris enyhítés folytatásának további indokaként fogja kezelni. A Royal Bank of Scotland elemzői közölték: ez alátámasztja azt az előrejelzésüket, hogy az MNB alapkamata a jelenlegi enyhítési ciklusban 3,50 százalékig süllyed. 

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői csütörtöki értékelésükben kiemelték: a múlt havi magyar BMI-adatsor megerősíti azt a nézetüket, hogy a magyar gazdaság "kivételesen erős" első negyedévi szekvenciális növekedése nem lesz tartós, és a második negyedévben, valamint a későbbi negyedévekben is várhatóan valamelyest mérséklődik az ütem.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott londoni elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot csütörtöki értékelésükben, hogy a magyar gazdaság "meglepően erőteljes" első negyedévi növekedése után óhatatlannak tűnik a lassulás, és az új magyar feldolgozóipari BMI-adatsor ezt a növekedési lendületvesztést támasztja alá. 

A ház megerősítette, hogy az idei év egészére 0,5 százalékos átlagos GDP-növekedést vár a magyar gazdaságban. A JP Morgan londoni elemzői szerint ennek az előrejelzésnek a tartásához az kell, hogy a magyar BMI-mutató az 50-es érték fölé emelkedjen vissza a következő hónapokban, a cég szerint azonban ez valószínűsíthető, tekintettel a külső kereslet erősödésére. 

A JP Morgan szakelemzői is kiemelték ugyanakkor, hogy a magyar feldolgozóipari BMI-mérőszám sokkal inkább hajlamos a kilengésekre, mint a térség többi gazdaságáé. Ezzel együtt is azonban a magyar aktivitási mutató éves távlatban jóval a régió előtt járt: az elmúlt egy évi átlaga 52,0 - hangsúlyozták a ház londoni közgazdászok.

Kettészakadt az ország! - Így teljesített Budapest és a vidék

A héten adta ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a lakásépítési piac legmeghatározóbb adatait, vagyis az építési és használatbavételi engedélyekre vonatkozó legfrissebb számokat. Ez a két mutató szemlélteti, hogy hogyan teljesített a lakásépítési piac az előző időszakhoz képest, vagyis növekedés, stagnálás, vagy csökkenés látható (használatbavételi engedélyek száma), illetve az építési engedélyek számán keresztül mutatja, hogy a jövőben milyen aktivitásra számíthatunk az új építésű lakások területén. Lássuk, hogy ezen a korántsem szárnyaló piacon 2013 első félévében hogyan alakultak a mutatók, kik, milyen és mekkora lakásokat építettek, hogyan változott tavaly óta ezeknek a száma, és mindeközben hány lakást szűnt meg különböző okok miatt. 

Azt már talán hangoztatni is felesleges, hogy a hazai lakásépítési piac évek óta szenved, csökken, zuhan, zsugorodik, mondjuk bárhogyan is. Történelmi mélypontok döntögetik negyedévről negyedévre egymást. A zuhanás ugyan megállt, de ennek is csak az az oka, hogy már szinte tényleg nincs hova tovább esnie a számoknak. Ne szépítsünk. Ma Magyarországon megrázóan kevés lakás épül, vagy kap építési engedélyt. (Míg 2004-ben közel 44 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, addig 2012-ben éppenhogy 10 ezer fölött volt ez a szám, idénre pedig jó, ha a tavalyi érték 70%-át eléri a piac.) A mélyben tengődő árakra és a tranzakciók számának visszaesésére pedig most ne is térjünk ki, bár komoly összefüggés van az árak és az építések között, most elsősorban a megépített állományt vizsgáljuk részleteiben. 

A KSH 2013 első féléves adatai alapján jól látható, hogy a megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló (41%-os) volt a lakásépítés visszaesése, a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinak még a felét sem érte el a használatba vett lakások száma. Növekedés csupán Budapesten következett be, ahol az év első félévében az előző év azonos időszakához képest 13 százalékkal több - 882 lakás -, az összes új lakás egyharmada épült. Az adat ugyan pozitív színben tünteti fel Budapestet, ám ha kitekintünk a jelenből, és megnézzük, hogy mire számíthatunk a jövőben, akkor megfordul a kép. Ugyanis míg a megyei jogú városokban nőni tudott az új építési engedélyek száma 2012 azonos időszakához viszonyítva, addig a legnagyobb visszaesést éppen Budapest produkálta. 2013 első hat hónapjában, írd és mondd, 567 lakásra adtak ki új építési engedélyt, ami alig több mint a fele, a megdöbbentően alacsony 2012-es, valamivel több mint 1000 darabos adatnál. Ez pedig nem ad túl sok okot optimizmusra a jövőbeli építési számokat tekintve. 

Területi szórás 

A grafikonok is jól szemléltetik Budapest és az ország egyéb részei közötti eltérő ciklikusságot (már amennyiben egy alig létező piac esetében lehet érdemben rövidtávú ciklikusságról beszélni). Míg a használatba vett lakások tekintetében egyértelműem látszik, hogy egyedül Budapesten tudott növekedni a mutató a megelőző év azonos időszakához mérve, addig minden más régióban visszaesést mértek. A legjobban még Nyugat-Dunántúl teljesített. Nyugat-Dunántúl ereje számtalan makrogazdasági mutató mellett a lakásépítéseknél is jól tükröződik, olyannyira, hogy az új lakásépítési engedélyek nem csak arányában szárnyalják túl a többi régió mellett még Budapest adatait is, hanem a konkrét számokban is. 

A legnagyobb visszaeséssel továbbra is elsősorban a keleti országrészben lévő Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön kell szembenéznie a piaci szereplőknek, de ez is némileg erőltetett viszonyítás, hiszen az említett Nyugat-Dunántúlt leszámítva (ami szintén nem szárnyal, legjobb esetben is csak közelebb áll a stagnáláshoz), egyetlen régiónk sem keveredett még vissza a növekedés rögös útjára. 

Az egyes régiók vizsgálata mellett azonban fontos még a településtípusok szerinti csoportosítás is. A régióknál tapasztalható szinte általános visszaesés némileg másképp jelentkezik amennyiben az eltérő nagyságú településméretek szerint vizsgáljuk az adatokat. Új lakásépítési engedélyek esetén egyértelmű a megyei jogú városok stabilitása, és a válság kirobbanása óta úgy általában a nagyobb településegységek piacának erősebb lábakon állása. A világban látható, és nálunk is érzékelhető urbanizációs folyamat, vagyis a kisebb településekről a közeli városokba való költözés folyamata jelenleg is zajlik, ez pedig rendkívüli hatással van a települések lakáspiacaira. Elég csak az elmúlt években tapasztalt kisebb települések lakástranzakció számának és a lakásáraik zuhanását említeni. 

A használatba vett lakások számában ugyan a már említett Budapest most jól teljesített, de annyira összeesett a piac, hogy ma már egyetlen közepes méretű lakásprojekt képes akár egy féléves statisztikai adatot is a feje tetejére állítani, és kiugró számokat előidézni.

Na de mi is pontosan az a kevés, ami megépült? 

Lássuk, hogy 2013 első hat hónapjában kik és milyen lakásokat adtak át Magyarországon. A legtöbb lakást (56%) természetes személyek építették, míg a vállalkozások aránya mindössze 39% volt, a helyi önkormányzatokhoz 2% kötődik, illetve a maradék 3%-ról nincs pontosabb információja a KSH-nak. Az eredmény nem okoz nagy meglepést, hiszen a vállalkozások profitorientáltak, márpedig a mélyben tengődő lakásárak, az eladatlan készletek, valamint a tranzakciók számának stagnálása nem igazán ösztönzik őket a fejlesztésre, így marad az egyéni építkezés, ami előrevetíti a lakástípusok megoszlását is.

2013 első felében az összes újonnan épült magyar lakás 57%-a családi ház volt, 41%-nyi jutott az új többszintes, többlakásos épületekre, valamint elenyésző, 2% az új lakóparki épületekre, melynek aránya még a válság sújtotta 2010-es esztendőben is 10% körül mozgott. 

Az épített lakások átlagos nagysága is összevissza ugrál, ami szintén a rendkívül alacsony kibocsátásnak köszönhető. Mindenesetre egy új építésű, "2013-as évjáratú" átlagos magyar lakás mérete 100 négyzetméter. Továbbra is községektől a nagyvárosokig egyre kisebb lakásokat építünk, ami megint nem szorul túl sok magyarázatra. Budapesten különösen "összementek" az új építésű lakások az elmúlt évhez képest, vidéken pedig akinek futja új házra, az továbbra sem ad le a méretből, ha már építenek, építenek olyat, amiben kényelmesen el is fér az egész család. 

Mert nem csak építünk, rombolunk is 

Végül pedig álljon itt a "sok" építkezős hír után az a szám, ami a környezetünkben folyamatosan jelenlévő pusztítást regisztrálja. A lakásmegszűnések száma az előző évhez viszonyítva drasztikus mértékben visszaesett. Ebben a mutatóban is Budapest a listavezető, itt ugyanis a tavalyi első félévben mért több mint 500 lakásmegszűnés után, idén alig több mint 100 megszűnést regisztráltak. A visszaesés minden egyes településtípusra jellemző volt, így 2013 egyelőre azokról a lakásokról szól, amelyeket végül nem szüntettek meg, nem bontottak le, ők 2013 győztesei. Úgy látszik, hogy ha már nem építünk, nem is rombolunk annyit, nem mintha nem lenne rá nagy szükség a minőségi javulás érdekében. A lakásmegszűnéseket egyébként két kategóriára szokta bontani a KSH. A megszűnés oka lehet avulás, illetve lakásépítés. Az előbbi nyilvánvaló biztonsági kockázatok miatt, az utóbbi pedig szintén egyértelmű, azért, hogy új lakást (lakásokat) építsenek a helyükre. Az országos adat az avulás felé dönti a mérleget, vagyis többnyire ez a megszűnés nagyobb súllyal szereplő indoka, ám Budapesten (mint annyi minden más mutató) ez is különbözik, hiszen a fővárosban sokkal több lakás szűnik meg az új építések miatt. 

Az autóipar húzza a magyar gazdaságot

2013. 8. 2. 09:09 | Gazdaság » Makrogazdaság

Májusban 641 millió euró volt a külkereskedelmi többlet, közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első öt hónapjában a külkereskedelmi forgalom volumene megközelítően 2,5 százalékkal bővült. Növekedett a feldolgozott termékek, a gépek és szállítóeszközök kereskedelmének, valamint az energiahordozók behozatalának volumene.

2013 első öt hónapjában a kivitel volumene 2,4, a behozatalé 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet – jelentette a KSH. A kivitel értéke 9973 milliárd forint (33,7 milliárd euró), a behozatalé 9047 milliárd forint (30,6 milliárd euró) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 925 milliárd forintot (3,1 milliárd eurót) tett ki, 87 milliárd forinttal (246 millió euróval) többet, mint egy évvel ezelőtt.

A forgalom forintban mért árszínvonala 2013. január–májusban az előző év azonos időszakához viszonyítva importban 1,5 százalékkal, az exportban 0,6 százalékkal csökkent. A cserearány 0,9 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz, valamint a dollárhoz viszonyítva alig változott.

A gépek és szállítóeszközök export- és importvolumene – azonos mértékben – 2,4 százalékkal bővült 2012. január–májushoz képest. A híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék exportvolumene megközelítette, az importé meghaladta az egy évvel ezelőtti szintet.

Továbbra is számottevő bővülés jellemezte a közúti jármű és – az autóipari beszállításoknak köszönhetően – a villamos gép, készülék és műszer kivitelét. Ezzel szemben az energiafejlesztő gép és berendezés kereskedelme nem érte el az egy évvel ezelőtti szintet, bár az utóbbi két hónapban volumennövekedést regisztráltunk.

A feldolgozott termékek exportvolumene 6,1, az importé 4,2 százalékkal haladta meg a 2012. január–májusi időszak szintjét. Az árufőcsoport kereskedelmében legnagyobb részarányú gyógyszer és gyógyszerészeti termék kivitele átlag körüli mértékben növekedett, ugyanakkor behozatala tizedével maradt el a bázisszinttől. Az új vegyipari beruházások következtében dinamikusan bővült a műanyag-alapanyag, valamint a kisebb részarányú illóolaj, illat- és tisztítószerek mindkét irányú forgalma. A szerves vegyi termék kivitelének, valamint vas és acél, továbbá az egyéb fémtermék behozatalának volumene jelentősen nőtt.

Az energiahordozók behozatalának volumene 3,1 százalékkal haladta meg az előző év első öt hónapjának szintjét. A kőolaj és kőolajtermék májusi behozatalában – a forintárak csökkenése mellett – jelentős növekményt mértünk, így az időszak egészére importvolumene csaknem tizedével bővült. A természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene továbbra sem érte el a bázisszintet.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 6,7, az importé 4,8 százalékkal csökkent 2012 első öt hónapjához képest. Az árufőcsoport kivitelének negyedét képviselő gabona és gabonakészítmény exportvolumene harmadával csökkent: a kukoricakiszállítások nagymértékű visszaesését a búzaexport növekménye nem tudta ellensúlyozni. Ugyanakkor számottevő növekedés jellemezte az állati takarmány és az élő állat kivitelét, valamint a tejtermék és tojás, továbbá a zöldségféle és gyümölcs mindkét irányú kereskedelmének volumenét.