Hivatalos: Lázárhoz került az uniós pénzosztás

2013. július 26., péntek, 15:26 • Szerző: hvg.hu

http://hvg.hu/gazdasag/20130726_Hivatalos_Lazarhoz_kerult_az_unios_penzos/print

Lázár János kormánybiztosként vezeti augusztus elsejétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget – derül ki a Magyar Közlönyből.

Augusztus elsejétől jövő év május 31-ig kormánybiztosként vezeti Lázár János Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben. A Miniszterelnökséget felügyelő államtitkár a teljes elnöki jogkört megkapja, feladata ellátásáért Orbán Viktornak felelős. Vagyis annál a Lázár Jánosnál lesz a kassza kulcsa, akit Orbán már kiszemelt az uniós pénzek kiosztásának gyorsítására, valamint a kiemelt projektekről döntő négytagú Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságnak is tagja volt.

Lázár a plusz munkáért egyetlen fillért sem kap, ugyanakkor négyfős titkárság segítheti munkáját. Összehasonlításképpen, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban jelenleg is 50 fő foglalkozik az NFÜ-s ügyekkel.

Ezzel a lépéssel a kormány tulajdonképpen letett eredeti tervéről, az NFÜ beszántásáról. Az akkori terv az volt, hogy a minisztériumoknál jönnek létre az irányító hatóságok, és ezzel biztosítják a szakpolitika, a stratégiaalkotás és a végrehajtás közötti összhangot.

GYIA A német növekedésben és az export emelkedésében bízhatunk

Lassan lábal ki a magyar gazdaság

2013. 7. 25. 05:00 | Gazdaság » Gazdaságpolitika

Nem kapott érdemi impulzust a magyar gazdaság júliusban. Az év hetedik hónapjában éves alapon 0,17 százalékkal növekedett a Világgazdaság mutatószáma, ugyanakkor júniushoz viszonyítva 0,1 százalékos visszaesésről tanúskodik a Gyorsulási Irányadó (GYIA). A részindexek többsége lefelé húzta a mutatót

http://www.vg.hu/lapokkepek/cikkek/35000/35136_5_1.jpg

http://www.vg.hu/lapokkepek/cikkek/35000/35136_5_1.jpg

Lassan vesz lendületet a magyar gazdaság a Világgazdaság mutatószáma alapján. A Gyorsulási Irányadó (GYIA) júliusban 0,17 százalékos növekedést mutat, ami visszafogott ütemű kilábalásra utal. A havi index 0,1 százalékos visszaesésről tanúskodik, ez a mutató már két hónapja csökken. A GYIA havi alapon tavaly decembertől hat hónapon keresztül folyamatosan emelkedett. A tíz részindex közül hat negatívan befolyásolta a mutatószámot, három kedvező hatást gyakorolt, egy pedig stagnált.

Az öt pénzügyi részindex közül három húzta lefelé a GYIA-t. A reálkamat növekedése, a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított esése, valamint a rövid és hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség emelkedése negatív hatást gyakorolt a mutatóra. Az öt részindex közül egyedül a pénzkínálat reálértéken számított emelkedése gyakorolt pozitív hatást; az Ifo-index nem változott.

A reálgazdaság felől sem érkeztek kedvezőbb adatok júliusban. Az öt részindex közül mindössze kettő növelte, míg három csökkentette a GYIA-t. A reálkeresetek emelkedtek, és az ipari termelés volumenindexe is jelentősen növekedett, ami nagyban segítette az indexet. A fogyasztási hitelek állománya ugyanakkor visszaesett, a munkakeresés átlagos időtartama 17,5 hónapra növekedett, és kedvezőtlen hatást gyakorolt a GYIA-ra az ipari rendelésállomány csökkenése is.

Az index alapján úgy tűnik, hogy egyelőre visszafogottak lehetnek a növekedési várakozások az idei év egészére. Az év második felében kissé segítheti a kilábalást a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, és egyes ágazatoknak lendületet adhat az Európai Uniós források lehívásának felgyorsítása is.

Leginkább az exportban reménykedhetünk. Úgy tűnik, hogy az eurózóna gazdasága újra életjeleket mutat, hiszen az előzetes kompozit beszerzési menedzser index 18 hónapos csúcsra – és a kritikus 50 pontos érték fölé – került. A Markit Economics által számított index az előző havi 48,7-es értékről 50,5 pontra emelkedett júliusban – miközben az elemzők nem számítottak arra, hogy az 50 pontos bővülési határ fölé kerül a mutatószám. „Az adatok azt sugallják, hogy az eurózóna a harmadik negyedévben kikerülhet a recesszióból” – vélekedett Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza.

A magyar gazdaság számára különösen kedvező hír, hogy Németországban a júniusi 50,4 pontról 52,4 pontra emelkedett a kompozit index. Az üzleti aktivitás öt hónapos csúcsra emelkedett az országban.

A belső kereslet Magyarországon továbbra is visszafogott lehet, miközben a munkanélküliséget jobbára a csúcsra futó közmunkaprogram csökkenti.

A háztartások és a vállalatok magatartása különösen óvatos lehet annak tükrében, hogy a túlzottdeficit-eljárás lezárása után is unortodox kormányzati intézkedések következtek, miközben a devizahitelesek mentése és a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása is napirenden van.

Így készül a Gyorsulási Irányadó

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor típusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. 
A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, az index így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról. (www.vg.hu/gyiamuta)

150-250 milliárdból újulhat meg az M3-as metróvonal

2013. július 25., csütörtök 10:12     InfoRádió / MTI

Tervváltozattól függően 150-250 milliárd forintba is kerülhet az M3-as metróvonal felújítása, amely 2014 és 2020 között lehet - közölte a Főpolgármesteri Hivatal és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A közleményben azt írták: a mostani közbeszerzés a rekonstrukció és a meghosszabbítás előkészítését szolgálja. A vonalon átadása óta nem volt átfogó felújítás, ezért a következő uniós költségvetési ciklusban nem csak a szerelvényeket, de az állomásokat, a pályát, a biztosítóberendezést, az egyéb gépészeti és utastájékoztatási berendezéseket is lecserélnék, és elvégeznék az alagút szigetelését is.

Megvalósíthatósági tanulmány készül a meghosszabbításról is. Ha a tanulmányok pozitívan értékelik a tervet, akkor a metrót Újpest-Városközponttól a Káposztásmegyeri lakótelepig négy új közbenső megállóval, Megyeri úti végállomással.

Budapest leghosszabb metróvonalát 1970 és 1990 között több ütemben építették. Először a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér közötti szakasz nyílt meg 1976-ban, ezt követte a Nagyvárad tér - Kőbánya-Kispest közötti szakasz 1980-ban, a Deák Ferenc tér - Lehel tér szakasz 1981-ben, majd a Lehel tér - Árpád híd szakasz 1984-ben, utoljára pedig az Árpád híd - Újpest-Központ szakasz 1990-ben.

A közlemény szerint az M3-as metró Magyarország legforgalmasabb tömegközlekedési vonala naponta mintegy 500 ezren használják. Teljes hossza az üzemi vágányokkal 35 kilométer, csúcsidőben harminc hatkocsis szerelvény fut az alagútban 2-3 perces követési távolsággal

Fordulat a hazai lakáspiacon

Figyelő Online - 2013.07.26  11:39   

Az OTP Jelzálogbank elemzése szerint Budapesten az idei év trendfordulót hozhat az új lakások kínálatában: megállhat vagy jelentősen lassulhat a 2010 óta tartó drasztikus zsugorodás, az értékesítési célú építési volumen évenkénti feleződése.

A társaság pénteki közleménye szerint a fővárosban másfél éve havi 120-140 új társasházi lakás talál vevőre. Az idei év első hat hónapjában - hasonlóan 2012 mindkét fél évéhez - mintegy 750 új építésű társasházi lakást értékesítettek.

A Budapesti Újlakás Értéktérkép nevű elemzésük szerint az élen a XIII. kerület áll, ahol az eladási volumen meghaladta a százat, mögötte pedig szorosan a VIII., a XI., valamint a III. kerület következik, 70 és 100 közé eső tranzakcióval. A sor végére került az V., a XXIII., a XII., a XVI., az I., valamint a VII. kerület, ahol tíz alatt maradt az eladott új lakások száma.

A közlemény idézi Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjét, aki elmondta: a lakáseladások nagy visszaesése 2009 második felében következett be, és azóta általában ezer alatt maradt a féléves értékesítési volumen. Az elemzések azt mutatják, hogy a válság piacromboló hatását, amelyet a tavaly megemelt áfa csak fokozott, a közel egy éve újra bevezetett szocpol egyelőre nem tudta ellensúlyozni - mondta.Szerinte biztató trend, hogy az idén megállhat vagy jelentősen lassulhat az új lakások kínálatának 2010 óta tartó drasztikus zsugorodása. 

Az elmúlt években a stagnáló kereslet miatt gyakorlatilag leálltak az ingatlanberuházások, emiatt mostanra ötéves mélypontjára esett az eladatlan lakáskészlet. Ma mindössze 2300 átadott lakásból választhatnak a vevők. Ez olyan szint, ahol mind több ingatlanfejlesztő szállhat be újra a piacra - mondta.

Az OTP Jelzálogbank elemzése szerint a kínálati árak változatosak: a 2013-ban átadott beruházások közül a legolcsóbb kerületek 250 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárral továbbra is a XVII., a XX., valamint a XXIII. Pest peremi részén azonban az új lakások jelentős részét szerkezetkészen, belső burkolási munkák és szaniterek nélkül adják át. A legdrágábbak a lakások a II., és a XII. kerületekben, itt az átlagár négyzetméterenként 7-800 ezer forint között van. Egy-egy luxusminőségű, frissen átadott panorámás lakás ára elérheti akár a 200 millió forintot is az elemzés szerint.

Az OTP Jelzálogbank adatbázisa szerint az első fél évben mintegy 450 értékesítési céllal épített társasházi lakást adtak át Budapesten, az év második felére további 1100 ingatlan építését tervezik a beruházók. Sokéves tapasztalat szerint ennek legalább a harmada átcsúszik majd 2014-re, vagy rossz esetben leáll menet közben, így összességében az értékesítési céllal épített lakásszám az idén elérheti az ezret. 

Az új kínálat közel felét a VIII. kerület adhatja, ahol három nagy társasház mellett két tetőtéri projektet is átadhatnak még az idén. A XIII. kerület áll a dobogó második fokán várhatóan 300 feletti megépülő lakásszámmal. Jócskán lemaradva mögöttük, 90 és 120 közötti várható új kínálattal a III., a VI., a IX., a XI., valamint a XIV. kerület következik. Érdekesség, hogy 2013 az I., a XIX., valamint a XXI. kerületben új társasházi lakás átadása nélkül telhet el - olvasható az OTP Jelzálogbank közleményében.Az elemzés rávilágít arra is, hogy továbbra is nagyon jó helyzetben vannak a vevők, akik között egyre nő a befektetési célú vásárlók száma.

MTI

http://figyelo.hu/url_redirect.php?id=70&url=http://magyarbrands.hu/

Felszívódott ezermilliárdok: vállalkozásfejlesztésből elégtelen?

Figyelő Online - Bucsky Páter - Váczi István - 2013.07.28  07:00   

Miközben a kormány az eddigiek többszörösét fordítaná gazdaságfejlesztésre, az eddig elköltött vállalkozásfejlesztési pénzek jelentős része nem javította az ország versenyképességét.

Többszöri halasztás után lapzártánkig még mindig nem indult el a termelés a zöldmezős beruházással épült úri csokoládégyárban. Pedig a kapcsolódó Happy Company Kft. 2009 és 2011 között 990 millió forintnyi támogatást nyert el öt, a gyárral összefüggő projektre, és az üzem beindítását eredetileg 2011 telére ígérte. A komplex projekt támogatására fordított közösségi források hasznosulása tehát minimum kérdéses.

Az ehhez hasonló esetek azonban nemigen érik el a közvélemény ingerküszöbét, ahhoz olyan szintű abszurditás kell, mint a 40 millió forintból épült bodrogkeresztúri 40 centis kilátó. Részben azért van ez így, mert sokan ingyenpénznek tekintik a Brüsszelből érkező forrásokat. „Csak ne vesszen el a forrás, jöjjön be a pénz az országba" - hangzik a népszerű vélemény.

Nem ingyenpénz

Ez azonban már első megközelítésben is sántít: Görögország vagy Portugália példáján láthatjuk, hogy a nem átgondoltan felhasznált európai uniós támogatások nem tudják javítani egy ország fejlettségét.

Sőt, ha uniós pénzből mesterségesen, fenntarthatatlan módon pumpálják fel a gazdaságot, akkor a következő válság az egész országot bedöntheti. Ráadásul végső soron ezeknek a forrásoknak - például a cégeknek vissza nem térítendő támogatásként juttatott ezermilliárdoknak - majd harmada magyar adófizetői pénz, hiszen az uniónak „tagdíja" is van.

Nem hasznosulnak

Már idehaza is több elemzés született a vissza nem térítendő uniós támogatások hatásairól, többnyire lesújtó eredménnyel. Egy közelmúltban lezárt kutatás a kkv-fejlesztésre költött támogatásokra koncentrált, és végeredményben az derült ki belőle, hogy ezek nemzetgazdasági szempontból nem hasznosulnak.

Nagy Sándor Gyula, a Corvinus és Lóránd Balázs, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa idén január-februárban végzett online céges felmérést, amely közel 1100 cég válaszait tartalmazza. Jellemzően a közvetlenül vagy közvetve (beszállítóként) jelentős mértékben exportáló cégekről mondható el, hogy beruházásuk növeli a gazdasági összteljesítményt.

Beruházás helyett vitorlás

Azonban a kutatásban összegyűjtött válaszok szerint, ha egy ilyen vállalkozás kap uniós támogatást beruházásra, ott nagy valószínűséggel amúgy is rendelkezésre állt volna a projekthez szükséges tőke, hiszen nemzetközi szinten is versenyképes a cég, ennek megfelelő eredménytermelő képességgel. Így a tőkéből esetleg nem beruházás lesz, hanem osztalék és vitorlás a Balatonon.

A döntően belföldi piacra termelő vállalkozásoknál ez nem mondható el, ezek viszont nagyon gyakran nemzetgazdasági szinten nem növelik a kibocsátást. Például attól nem vágatnak gyakrabban hajat az emberek, ha egy fodrászat támogatást kap új eszközök beszerzésére, legfeljebb másik szalonba mennek. Átmenet pedig alig-alig van a két cégtípus között.