A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (7) bekezdésének c), i), l) és s) pontjában kapott felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az 1-3. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a kizárólag a 2. számú mellékletben vagy a 3. számú melléklet 1-140., 142-144. pontjában szereplő tevékenységekre, amelyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak.

(3) A tevékenység megkezdéséhez, ha az

a) csak az 1. számú mellékletben szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

b) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, a környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

c) csak a 2. számú mellékletben szerepel, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

d) csak a 3. számú mellékletben szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

e) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai

ea) jelentősek, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,

eb) nem jelentősek, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

alapján egységes környezethasználati

engedély szükséges.

(4) A (3) bekezdés b) és ea) pontjai szerinti esetekben a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) előzetes vizsgálat során hozott döntése alapján összevonható.

(5) Az 1. vagy a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységeknél, valamint a 2. számú mellékletben szereplő új tevékenységeknél - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást előzetes vizsgálati eljárás előzi meg.

Fogalommeghatározások

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) érintett nyilvánosság: az a természetes személy, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

aa) akire (amelyre) az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, vagy kihathat, vagy

ab) aki (amely) az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntésben egyébként érdekelt.

A Kvt. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi szervezet mindig érdekeltnek minősül.

b) környezethasználó: aki - a Kvt. 4. §-ának i) pontjára figyelemmel - az 1. § szerinti tevékenység megvalósítását kérelmezi vagy olyat folytat.

(2) A környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából

a) jelentős módosítás:

aa) az 1. számú melléklet 39. pontjában meghatározott változtatás;

ab) a 3. számú melléklet 142. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése, illetve technológia-, termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll:

aba) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás több mint a jogszabályban előírt, az adott tevékenységre vagy kibocsátásra vonatkozó maximálisan megengedhető kibocsátás 25%-a,

abb) olyan mennyiségű vagy fajtájú veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezik, amely a telephelyen új kezelő létesítmény építését, vagy a meglévő létesítmény kapacitásának 25%-os növelését, vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé,

abc) korábban engedélyezett, határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás az engedélyezetthez képest legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,

abd) korábban engedélyezett saját felszín alatti vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abe) korábban engedélyezett saját felszíni vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abf) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik,

abg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja;

ac) a 3. számú melléklet 143. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása:

aca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,

acb) új vasúti pálya létesül,

acc) új forgalmi sáv létesül, kivéve, ha az csak le- vagy felhajtó- vagy kapaszkodó sáv,

acd) vezeték nyomvonalának megváltoztatása védett természeti területen;

ad) a tevékenység olyan megváltoztatása, ami egyúttal az 1. számú mellékletben felsorolt más tevékenység megkezdését jelenti, függetlenül attól, hogy az ab) és ac) pontokban megadott feltételek teljesülnek-e;

b) nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az a) pont szerinti jelentős módosítás feltételeinek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn;

c) nem minősül a tevékenység módosításának:

ca) a felügyelőség engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet,

cb) az alkalmazott technológiából származó maradékanyag technológiai folyamatba történő visszavezetésének helyszíni megoldása.

(3) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szempontjából:

a) új tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő 2001. október 30-a után megkezdett tevékenység;

b) meglévő tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő 2001. október 30-a előtt megkezdett tevékenység;

c) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenység, és bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik, amely műszakilag kapcsolódik az adott telephelyen folytatott tevékenységhez, és amely szennyezőanyag-kibocsátással jár, vagy szennyező hatású;

d) jelentős változtatás: az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitásában végrehajtandó olyan módosítás vagy bővítés, amely a tevékenység környezetre, vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja. A változtatás vagy bővítés minden esetben jelentősnek minősül, ha a fenti módosítás vagy bővítés önmagában eléri a 2. számú mellékletben meghatározott bármely küszöbértéket, amennyiben ilyen küszöbértéket a 2. számú mellékletben meghatároztak;

e) jelentős változás: a tevékenységben az üzemeltető szándéka nélkül bekövetkezett olyan módosulás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja.

ELŐZETES VIZSGÁLAT

3. § (1) A környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely

a) az 1. vagy a 3. számú mellékletben szerepel,

b) a 2. számú mellékletben szerepel, a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti új tevékenységnek minősül, és még nem rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel.

(2) Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalommal elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt. A kérelmet a melléklettel együtt a felügyelőségnek nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható. Amennyiben az eljárásban résztvevők száma, illetőleg a 12-15. §-ok szerinti rendelkezések végrehajtása ezt szükségessé teszi, a felügyelőség az előzetes vizsgálati dokumentáció további példányainak benyújtását írja elő, amennyiben azt a környezethasználó elektronikus adathordozón nem nyújtotta be.

(3) A kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a felügyelőség - ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá - hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely a külön törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét,

b) a közlemény közzétételének időpontját,

c) az 1. vagy 3. számú melléklet hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a közvetlen hatásterület (7. számú melléklet I.1. pontja) vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével,

d) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a felügyelőség közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a felügyelőséghez észrevételt lehet tenni,

e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség az 5. § (2) bekezdése alapján.

(4) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg megküldi a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) és a feltételezetten érintett települések jegyzőjének, aki haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közleményben szerepelnie kell annak is, hogy hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe.

(5) Katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén a kérelemről és az előzetes vizsgálati dokumentációról a felügyelőség csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja.

(6) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 14. §-ának (2) bekezdése szerinti egyéves időtartamba nem számít bele az előzetes vizsgálati eljárás időtartama.

4. § (1) A felügyelőség az előzetes vizsgálatba a 12. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedően

a) az 1. pontban megjelölt szakhatóságokat minden esetben bevonja;

b) a 2. pontban felsorolt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja;

c) a 3. pontban megjelölt szakhatóságokat akkor vonja be, ha az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelem a 3. pontban meghatározott tevékenységek, építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira irányul.

(2) A felügyelőség a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően a Kvt. 67. §-ának (2) bekezdése, illetve e rendelet 5. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban tárgyalást tart, amelyre meghívja a szakhatóságokat és a környezethasználót.

(3) A tárgyalás során tisztázni kell az összes olyan kérdést, amely az 5. § szerinti határozat meghozatalához szükséges.

(4) A felügyelőség a kérelembe és az előzetes vizsgálati dokumentációba, a tárgyalásról készült jegyzőkönyvbe, az írásban megkapott szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe való betekintést - a benyújtásukat, rendelkezésre állásukat követő, illetve a tárgyalást követő öt munkanapon belül - lehetővé teszi.

5. § (1) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó - és a 3. § (3) bekezdésének d) pontja, illetve a 12-15. §-ok szerint kapott - észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja.

(2) A felügyelőség a határozatában

a) a csak az 1. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit;

b) a csak a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a 8. számú melléklet figyelembevételével meghatározza az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit;

c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonhatóságáról;

d) a 3. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint

da) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint, dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonásáról, vagy összekapcsolásáról;

db) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit;

dc) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, megállapítja, hogy a tevékenység mely, a Kvt. 66. §-ának (1) bekezdése d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg, és azokhoz meghatározhat előre látható figyelembe veendő szempontokat, illetve feltételeket;

e) ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;

f) ha az előzetes vizsgálat során a tevékenység környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok merült fel, ennek a tényét rögzíti és megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható.

(3) A (2) bekezdés c) és da) pontjai alá tartozó esetekben az eljárások összevonhatóságának eldöntésénél a felügyelőség figyelembe veszi, hogy az elérhető legjobb technikára vonatkozó információk közül melyek állnak rendelkezésre, valamint a környezethasználó nyilatkozatát.

(4) A tartalmi követelmények meghatározásakor a felügyelőség figyelembe veszi, hogy mi az az információ, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint ami ésszerűen és méltányosan megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

(5) Ha a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén az előzetes vizsgálat során kiderül, hogy valószínűsíthetően felléphetnek országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatások, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállama a 12-15. §-ok szerinti nemzetközi eljárás lefolytatását kéri, a környezeti hatásvizsgálati eljárást le kell folytatni.

(6) A felügyelőség a (2) bekezdés szerinti határozatról szóló közleményt megküldi az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak annak közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről.

(7) A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

Általános szabályok

6. § (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek

a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is),

b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre

való hatásainak, továbbá

c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változásoknak

az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki a 6-16. §-ok rendelkezései szerint.

(2) A tevékenységnek az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti hatásai meghatározását a tevékenység egyes szakaszai - telepítés, megvalósítás, felhagyás - szerint megkülönböztetve kell elvégezni.

7. § (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó kérelmének és - az előzetes vizsgálatot lezáró határozat szerint elkészített - környezeti hatástanulmánynak a felügyelőséghez való benyújtásával indul.

(2) A kérelmet és annak mellékleteit - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható.

(3) A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A hatásterület kiterjedését a 7. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

8. § (1) A felügyelőség a kérelem benyújtását követően - ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá - legalább egy helyi vagy országos napilapban és a honlapján közleményt tesz közzé, amely a külön törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;

b) környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét;

c) azt, hogy folyamatban van-e a 12-15. §-ok szerinti eljárás;

d) azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetőségek lesznek az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére;

e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség a 10. § (2) bekezdése alapján.

(2) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg megküldi a közleményt, továbbá

a) a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település,

b) a kérelmet, és a mellékletek közül a közérthető összefoglalót a feltételezetten érintett települések jegyzőjének, aki haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közleményben szerepelnie kell annak is, hogy hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe.

(3) A közzététel és a betekintési lehetőség biztosításának időtartama legalább harminc nap.

(4) A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárásba a 12. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedően

a) az 1. a) pontban megjelölt szakhatóságot minden esetben bevonja;

b) az 1. b) és a 2. pontban felsorolt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja;

c) a 3. pontban megjelölt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó kérelem a 3. pontban meghatározott tevékenységek, építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira irányul.

(5) A felügyelőség a szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült dokumentációba való betekintést lehetővé teszi a benyújtásukat, illetve rendelkezésre állásukat követő - egyeztetés esetén az egyeztetést követő - öt munkanapon belül az érintett nyilvánosság számára.

(6) Az ügyben az (5) bekezdésben említetteket követően keletkezett és a döntéshozatal szempontjából lényeges környezeti információkat - a Kvt. 12. §-ának (2)-(3) bekezdésének megfelelően - az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

9. § (1) A felügyelőség a kérelem benyújtása után - a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén - közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenység katonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követően elutasította. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a felügyelőség a telepítés helye szerinti és az érintett települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatja.

(2) Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.

(3) A közmeghallgatás helye a (1)-(2) bekezdés szerinti település(ek) önkormányzata által biztosított helyiség.

(4) A felügyelőség értesíti a közmeghallgatásról az ügyben érdekelt szakhatóságokat és az érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha az eljárásban való részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket a felügyelőség számára igazolták.

(5) Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat.

(6) A felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat - ha azok a 8. § (1) bekezdés szerint még nem voltak megadva - legalább egy helyi vagy országos napilapban közzéteszi, valamint közterületen való közzétételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek.

(7) A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie.

(8) Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez lehet benyújtani.

(9) A közmeghallgatásról a felügyelőség jegyzőkönyvet készít és arról a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül másolatot küld a kérelmezőnek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is.

(10) A jegyzőkönyvet a felügyelőség megküldi az eljárásban részt vevő szervezetnek. A jegyzőkönyv nyilvánosságát biztosítani kell a felügyelőségnél és minden érintett települési önkormányzatnál.

10. § (1) A felügyelőség az érintett nyilvánosságtól, valamint a 12-15. §-ok szerint kapott, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket a 12. számú melléklet szerinti érintett szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja. A felügyelőség határozatának indoklása tartalmazza az észrevételek értékelését és a nyilvánosság bevonásának folyamatáról szóló információt. Az észrevételek értékelése magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

(2) A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt, és határozattal

a) kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt,

b) a kérelmet elutasítja,

c) a 25. § (3) bekezdése szerinti végzést hoz.

(3) A határozat vagy a végzés nyilvánosságra hozatalára az 5. § (6) bekezdése az irányadó.

(4) A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között:

a) elő kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére és - ha lehetséges - megszüntetésére vonatkoznak;

b) előírhatók:

ba) rendszeres környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő-, ellenőrző rendszer kialakítása,

bb) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is,

bc) a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez esetlegesen szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek,

bd) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.

(5) A felügyelőség a határozatában dönt a felügyelőség hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásáról, ha annak feltételei fennállnak.

(6) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel összeegyeztethető továbbvezetése a benyújtott dokumentáció szerinti információk alapján valószínűsíthető.

(7) A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná

a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban [Kvt. 40. §] meghatározott környezeti célállapotok elérését;

vagy

b) a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

(8) A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

11. § (1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje

a) legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható, illetőleg külön jogszabály alapján megadandó;

b) az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, a 3. számú melléklet 141. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év.

(2) Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.

(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit [Kvt. 73-76. §, 78-80. §] kell alkalmazni.

(4) Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a 2. § (2) bekezdésének abf), abg) vagy aca) pontjában megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a felügyelőségnek. Ezekben az esetekben a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el.

Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás

12. § (1) Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei mind - viszonosság esetén - a nem részes felek tekintetében is, az egyezmény előírásait a 12-16. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a „nagy” vagy „nagyobb” megjelölés található, az 1. mellékletben a megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltételt vagy mérethatárt kell alkalmazni.

(3) Az egyezmény és e rendelet 12-16. §-ának előírásait az egyezményben nem szereplő, de az e rendelet 1. és 3. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és a hatásviselő vagy a kibocsátó fél az EGT tagállama.

(4) Az egyezmény és e rendelet 12-16. §-a rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény 1. cikk (iv) pontja szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve az általa kijelölt szerv (a továbbiakban: Minisztérium) feladata.

Eljárás kibocsátó félként

13. § (1) A 12. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben a tevékenység előzetes vizsgálati eljárása során, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése - különösen az egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján - feltételezhető, a felügyelőség tájékoztatja erről a Minisztériumot és a környezethasználót.

(2) A Minisztérium tájékoztatásához a felügyelőség mellékeli:

a) a kérelmet és az előzetes vizsgálati dokumentáció két példányát;

b) a 3. § (3) bekezdés szerinti közleményt;

c) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy

ca) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján feltételezhető,

cb) a hatásviselő fél [egyezmény 1. cikk (iii) pontja] hatásterületéről a környezeti hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni;

d) az előzetes vizsgálati dokumentációnak a környezethasználó által készíttetett (a hatásviselő fél nyelvére vagy angolra való) fordítását.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és a (2) bekezdés szerinti iratokat az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához kell megküldeni.

(4) A Minisztérium a (2) bekezdés szerinti iratok alapján, az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési idejéhez igazodó válaszadási határidő megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a felügyelőségnek, amely azt továbbítja a környezethasználónak.

(5) A Minisztérium a hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a felügyelőséghez, amely kézbesíti azokat a környezethasználónak.

(6) Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor ezt a felügyelőség és a Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és az eljárást az egyezmény előírásai és a 12-15. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni.

14. § (1) A környezethasználó a felügyelőség által meghatározott határidőig a hatásviselő fél nyelvén vagy angol nyelven köteles elkészíttetni a környezeti hatástanulmány nemzetközi fejezetének és közérthető összefoglalójának fordítását, és azt a felügyelőséghez kell benyújtani. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a felügyelőség az engedélykérelmet a környezeti hatástanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követően nem utasítja el.

(2) A felügyelőség a 8. § (1) és 9. § (6) bekezdései szerinti információkat megküldi a Minisztériumnak, amint azok rendelkezésre állnak. A Minisztérium az ezek alapján készített tájékoztatást megküldi a hatásviselő félnek.

(3) A felügyelőség a kérelmet, a környezeti hatástanulmány két példányát és az (1) bekezdés szerinti fordítást, továbbá a 8. § (5) bekezdésében említett információkat haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a felügyelőséget és szükség szerint a 12. számú melléklet szerinti hatóságokat.

(4) A hatásviselő féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával a környezeti hatástanulmány kiegészítését rendelheti el.

(5) A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek. Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani.

15. § (1) Olyan tevékenység előzetes vizsgálata, illetőleg környezeti hatásvizsgálati eljárása során, amelyben a felügyelőség országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, illetve a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély még nem került kiadásra, és a 12. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró felügyelőséget, amely értesíti erről a kérelmezőt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően

a) a Minisztérium megszervezi - a felügyelőség és az érintett szakhatóságok bevonásával - az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;

b) a felügyelőség az egyeztetés lezárásáig az előzetes vizsgálatot legfeljebb hatvan napig, illetve a környezeti hatásvizsgálati eljárást vagy az eljárás megkezdését legfeljebb kilencven napig felfüggesztheti.

(3) Ha az egyeztetést követően a kapott információk mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, illetve a 12. § (1) bekezdésben említett ország továbbra is az egyezmény alkalmazását kéri, amennyiben ez az ország az EGT tagállama, akkor az eljárást az egyezmény és a 12-15. §-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni, és erről a felügyelőség és a Minisztérium honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

(4) Ha csak az előzetes vizsgálatot követő környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban derül ki, hogy feltételezhető országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, a felügyelőség haladéktalanul tájékoztatja erről a minisztériumot, és a továbbiakban a 12-15. §-ok értelemszerű alkalmazásával kell az eljárást folytatni.

Eljárás hatásviselő félként

16. § (1) A kibocsátó fél [egyezmény 1. cikk (ii) pontja] által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium az értesítésre adandó válasz határidejére figyelemmel

a) ésszerű határidő megadásával kikéri a felügyelőség és a 12. számú melléklet szerinti érintett szervek álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, valamint a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvételének szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket vagy azok felettes szervét keresi meg;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.

(2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában, és egyidejűleg megküldi a hozzá beérkezett véleményeket is.

(3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető ilyen hatás, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.

(4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.

(5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium

a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;

c) nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.

(6) A kibocsátó fél által megküldött tájékoztatást a tevékenység engedélyezéséről szóló döntéséről - a szükség szerinti fordítások elvégzését követően - a Minisztérium saját honlapján közzéteszi, és a fordítást honlapjukon való közzététel céljából megküldi azoknak a felügyelőségeknek, amelyek illetékességi területe az (5) bekezdés b) pontja szerinti területet érinti.

AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Általános szabályok

17. § (1) A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell:

a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről;

b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;

c) a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről;

d) a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról;

e) a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről;

f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.

(2) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik - a 9. és 11. számú mellékletben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével - az engedélyben meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikáról. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe.

Engedélyezési eljárás

18. § A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó - az előzetes vizsgálat végén a felügyelőség által kiadott határozat szerint vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárást lezáró végzés szerint, valamint a 8. melléklet figyelembevételével elkészített - kérelmére indítja meg. A kérelmet - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható.

19. § (1) A felügyelőség az e rendelet 2. számú melléklete hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi.

(2) A környezetvédelmi felülvizsgálat során a Kvt.-ben meghatározottakon túl e rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

20. § (1) Ha a kérelem államtitoknak, üzleti vagy szolgálati titoknak minősülő adatot tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni.

(2) Az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárásban a felügyelőség bevonja az érintett szakhatóságokat a 12. számú melléklet szerint.

(3) A felügyelőség hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.

(4) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a talaj, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése, illetőleg ártalmatlanítása céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg, különös tekintettel e rendelet 10. számú mellékletében felsorolt szennyező anyagokra.

(5) Az egységes környezethasználati engedély részletes tartalmi követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.

(6) Ha az elérni kívánt környezetvédelmi célállapothoz és a szennyezettségi határértékek betartásához szigorúbb követelmények szükségesek, mint amely az elérhető legjobb technikával biztosítható, a felügyelőség további feltételeket is előírhat.

(7) Olyan tevékenységek esetében, amelyekre vonatkozóan külön törvény biztonsági elemzés, illetve jelentés elkészítését írja elő, a biztonsági elemzést, illetve a jelentést az engedélyezés során a felügyelőség figyelembe veszi.

(8) Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, valamint figyelemmel a 19. § (2) bekezdésében foglaltakra felül kell vizsgálni. Ennek a felülvizsgálatnak az ügyintézési határideje a felülvizsgálati dokumentáció felügyelőséghez történő benyújtásától számított hatvan nap.

(9) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy

a) a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó - tevékenységében - jelentős változtatást kíván végrehajtani;

b) az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges;

c) a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli;

d) ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,

a környezethasználót - a 19. § (2) bekezdésének figyelembevételével - környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi, valamint alkalmazhatja a 26. §-ban foglalt jogkövetkezményeket. A felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás eredménye alapján elvégzi az egységes környezethasználati engedély (12) bekezdése szerinti módosítását.

(10) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy az egységes környezethasználati engedélyhez képest olyan változás történt, amely nem jelentős, és a környezethasználó részéről újabb adatok benyújtását nem igényli, a (12) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.

(11) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje kilencven nap, amely egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.

(12) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

(13) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, a 12. § (4) bekezdés, 13-15. §-ok szerinti eljárást kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

A nyilvánosság bevonása az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba

21. § (1) A nyilvánosság bevonásának szabályait új létesítmények engedélyezésénél és a 20. § (9) bekezdés a) és d) pontjai esetében kell alkalmazni. A környezethasználónak ezekben az esetekben az engedély iránti kérelemhez, illetve a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolnia kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. A közérthető összefoglaló tartalmazza:

a) a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkalmazására;

b) a hatásterület bemutatását;

c) a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait;

d) a szennyezés megelőzésére, illetőleg a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedéseket;

e) a kibocsátások ellenőrzésének módszereit;

f) a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket;

g) a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket.

(2) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során, amikor minden információ a rendelkezésre áll, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül

a) tájékoztatja a nyilvánosságot az eljárás megindulásáról azáltal, hogy a saját hirdetőtábláján és honlapján a (4) bekezdés szerinti hirdetmény szövegét, valamint az alábbi információkat elérhetővé teszi:

aa) a kérelem, illetve a felülvizsgálati dokumentáció elérhetőségét,

ab) azt, hogy a tevékenység hatásvizsgálat köteles-e, és van-e határon átterjedő környezeti hatása,

ac) a döntéshozó és a releváns információkkal rendelkező hatóság adatait,

ad) információt arra nézve, hogy milyen döntést hozhat a hatóság,

ae) adott esetben a felülvizsgálati eljárás részleteit,

af) azokat az időpontokat, helyeket és eszközöket, amikor és ahol releváns információ kerül közzétételre,

ag) a társadalmi részvétel részletes szabályait, különösen a részvétel módjára, a vonatkozó határidőkre, és az észrevételekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan;

b) az érintett nyilvánosság további tájékoztatása érdekében:

ba) a kérelmet, illetve a felülvizsgálati dokumentációt és a hirdetmény szövegének (4) bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének,

bb) a kibocsátással feltételezetten érintett települési önkormányzat jegyzőjét értesíti az előtte folyó eljárásról, mellékelve a közérthető összefoglalót.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott települési önkormányzat jegyzője az iratok megérkezését követő öt napon belül, tizenöt napig kifüggesztéssel vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon hirdetményt tesz közzé.

(4) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a telepítés helyét és a tevékenység kérelem szerinti rövid leírását;

b) azt, hogy a kérelem hol és mikor tekinthető meg, illetve azzal kapcsolatos, valamint a társadalmi részvétel szabályaira vonatkozó további információ hol kapható;

c) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél a kérelem tartalmára vonatkozóan, írásbeli észrevételt lehet tenni.

(5) Azokat az információkat, amelyek a döntéshozatalhoz szükségesek, de amelyek csak a nyilvánosság (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatása után váltak ismertté, elérhetővé kell tenni az érintett nyilvánosság számára.

(6) A települési önkormányzat jegyzője az észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a felügyelőségnek, amely ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek, aki ezekre vonatkozó álláspontját a felügyelőséghez továbbítja.

(7) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a létesítmény megvalósításának, vagy a működés jelentős változtatásának környezetvédelmi feltételeire vonatkozó észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelőség határozatának indokolásában ismerteti. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

(8) Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot a felügyelőség a határozat kiadmányozását, az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője annak kézhezvételét követően tizenöt napon át közszemlére teszi.

(9) Az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője tájékoztatást ad - külön jogszabály rendelkezései szerint - az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás irataiba történő betekintés módjáról.

A próbaüzemre és az ellenőrzésre vonatkozó előírások

22. § (1) A felügyelőség új létesítményekre, illetve jelentős változtatás esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása a (3) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet írhat elő. A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a felügyelőség engedélyezhet. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható.

(2) A felügyelőség által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

(3) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben évente legalább egyszer helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést tart, melynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését.

(4) Az ellenőrzésről a felügyelőség jegyzőkönyvet készít.

(5) Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a felügyelőség megteszi a szükséges, a 20. § (9) és (10) bekezdése, valamint a 26. § szerinti intézkedéseket.

Adatszolgáltatás

23. § (1) Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint kell teljesíteni.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség a minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesítendő.

(3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős.

(4) A felügyelőség az általa nyilvántartott adatokról - külön jogszabály rendelkezései szerint - megkeresésre felvilágosítást ad, és biztosítja az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.

(5) A 96/61/EK tanácsi irányelv szerinti, valamint a Szennyezőanyag Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladata.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÖSSZEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI

24. § (1) Amennyiben az előzetes vizsgálatban hozott határozat szerint lehetőség van a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevont lefolytatására, az összevont eljárást a (2)-(13) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani.

(2) Az összevont eljárás a környezethasználó - az előzetes vizsgálatban kiadott határozat szerint, illetve a 6-8. számú melléklet figyelembevételével elkészített - kérelmének a felügyelőséghez való benyújtásával indul.

(3) A kérelmet és mellékleteit nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható.

(4) A kérelmet úgy kell összeállítani, hogy felesleges ismétlések ne szerepeljenek benne.

(5) A kérelem és mellékletei nyilvánosságra hozható közérdekű adatok.

(6) A felügyelőség az eljárásba bevonja a 12. számú melléklet szerinti érintett szakhatóságokat, valamint a nyilvánosságot.

(7) A szakhatóságok és a nyilvánosság bevonására a 8. §-10. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás esetén alkalmazni kell a 12-15. §-ban foglalt rendelkezéseket.

(9) A felügyelőség az összes adat ismeretében határoz és

a) megadja az egységes környezethasználati engedélyt,

b) elutasítja a kérelmet.

(10) A határozat tartalmára vonatkozóan a 10. § (4)-(6), a 20. § (3)-(8), 22. § (1) bekezdései az irányadók.

(11) A határozat nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az 5. § (6) bekezdése az irányadó.

(12) Az engedély módosítására a 20. § (9) és (10), valamint (12) bekezdésekben, a próbaüzem és az ellenőrzések feltételeire a 22. §, az adatszolgáltatásra vonatkozóan a 23. §-ban foglaltak az irányadók.

(13) Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárásban az ügyintézés határideje százhúsz nap. Az eljárást a felügyelőség a 12-15. §-okban foglalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÖSSZEKAPCSOLÁSÁNAK SZABÁLYAI

25. § (1) Ha az előzetes vizsgálatban hozott határozat szerint egy tevékenység környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyköteles, és a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás nem vonható össze, két szakaszból álló eljárást (a továbbiakban: összekapcsolt eljárás) kell lefolytatni a (2)-(11) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével.

(2) Az összekapcsolt eljárás első szakasza a környezethasználó - az előzetes vizsgálatban kiadott határozat szerint, és a 6. és 7. számú melléklet figyelembevételével elkészített - kérelmének a felügyelőséghez való benyújtásával indul.

(3) Az összekapcsolt eljárás első szakaszát a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályai (8-15. §-ok) szerint kell lefolytatni. Ha a felügyelőség az első szakaszban nem utasítja el a kérelmet, a rendelkezésre álló információkat figyelembe véve végzésben állapítja meg, hogy a környezeti hatásvizsgálat során a tevékenység megvalósítását kizáró ok nem merült fel, továbbá melyek az egységes környezethasználati engedélyben a környezeti hatásvizsgálat alapján érvényesítendő feltételek, és szükség esetén, az eljárás második szakaszához benyújtandó dokumentáció tartalmára és példányszámára vonatkozó rendelkezéseket.

(4) A határozat vagy a végzés nyilvánosságra hozatalára az 5. § (6) bekezdése az irányadó.

(5) A felügyelőség a végzésben lehetővé teheti, hogy az összekapcsolt eljárás második szakasza előtt a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások és a nem technológiai jellegű építési tevékenységek - egyéb, nem környezetvédelmi típusú, jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában - már megkezdhetőek legyenek, amennyiben biztosítottnak látja, hogy környezetveszélyeztetés lehetősége nem áll fenn és a környezethasználó közigazgatási szerződésben vállalja, hogy az egységes környezethasználati engedélyezés sikertelensége esetén a felhagyásról intézkedik. A környezetterhelést, kibocsátásokat befolyásoló technológiák létesítése csak az egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg.

(6) Az összekapcsolt eljárás második szakasza a (3) bekezdésben szereplő végzés szerint és a 8. számú melléklet figyelembevételével elkészített dokumentáció felügyelőséghez való benyújtásával indul.

(7) A felügyelőség az eljárást megszünteti, ha a környezethasználó a végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nem nyújtja be a végzésben előírt, az eljárás második szakaszának megindításához szükséges dokumentációt. A környezethasználó kérésére indokolt esetben az eljárás további hat hónappal meghosszabbítható.

(8) Az összekapcsolt eljárás második szakaszát az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra vonatkozó, a 17-18. §-ok, valamint 20. § (1)-(8) bekezdése, továbbá a 21. § szerint kell lefolytatni.

(9) Az engedély módosítására a 20. §-ának (9), (10), (12) bekezdésében, a próbaüzem és az ellenőrzések feltételeire a 22. §-ban, az adatszolgáltatásra vonatkozóan a 23. §-ban foglaltak az irányadók.

(10) Az eljárás második szakaszában, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és az eljárás első szakaszában

a) a 12-15. §-ok szerinti eljárást nem folytatták le, illetve

b) a 12-15. §-ok szerinti eljárást lefolytatták, de ahhoz képest új, az országhatárokon átterjedő környezeti hatásokat befolyásoló körülmények merültek fel,

nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a 12. § (4) bekezdése és a 13-15. §-ok szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(11) Az (1) bekezdés szerinti összekapcsolt eljárás időtartama eljárási szakaszonként kilencven nap. Az eljárást a felügyelőség a 12-15. §-okban foglalt és a (10) bekezdés szerinti nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti.

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

26. § (1) E rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a felügyelőség határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően

a) korlátozhatja,

b) felfüggesztheti,

c) megtilthatja.

(2) Ha az 1. § (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély nélkül, valamint d) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet az előzetes vizsgálat lefolytatása nélkül, illetve az előzetes vizsgálatban hozott határozat alapján szükséges környezetvédelmi engedély nélkül kezdtek meg, akkor a felügyelőség a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéssel egyidejűleg a felügyelőség határozatában a tevékenység engedély, illetve előzetes vizsgálat nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.

(4) A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. § (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.

(5) Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A hatálybalépéskor már megindult eljárások esetén a 28. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás általános szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) hatályát veszti.

(3) A meglévő létesítményeknek - ha jogszabály korábbi határidőt nem állapít meg - legkésőbb 2007. október 31-ig kell az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat teljesíteniük.

28. § (1) Ahol az R. szerinti környezeti hatásvizsgálat előkészítő szakasza folyamatban van, az az R. rendelkezése szerint folytatódik, és

a) az R. szerint fejeződik be, ha környezetvédelmi engedély megadására vagy a kérelem elutasítására kerül sor;

b) ha részletes környezeti hatástanulmány benyújtásának előírására kerülne sor, akkor

ba) a csak az 1. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a határozatot az e rendelet szerint kell meghozni [5. § (2) bekezdés a) pont],

bb) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a felügyelőség felhívja a környezethasználót, hogy nyilatkozzon arról, hogy az e rendelet szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonását vagy összekapcsolását kéri. A felügyelőség határozatát az e rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja szerint hozza meg,

bc) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a felügyelőség felhívja a környezethasználót a bb) pont szerinti nyilatkozat tételére. A felügyelőség határozatát az e rendelet 5. § (2) bekezdés da) pontja szerint hozza meg.

(2) Ahol az R. szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárás előkészítő szakasza lezárult és részletes környezeti hatástanulmány benyújtásának előírása megtörtént, de azt még nem nyújtották be, akkor az e rendelet szerinti

a) környezeti hatásvizsgálati eljárásra csak az 1. vagy csak a 3. számú mellékletében,

b) összekapcsolt eljárásra a 2. számú mellékletben is szereplő tevékenység esetén kerül sor.

(3) Ahol az R. szerinti környezeti hatásvizsgálat részletes szakasza már folyamatban van

a) a csak az 1. vagy 3. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén az eljárás az R. rendelkezései szerint folytatódik és fejeződik be,

b) a 2. számú mellékletben is szereplő tevékenység esetén az eljárás az R. szabályai szerint folytatódik, és

ba) az R. szabályai szerinti döntést kell hozni, ha a kérelem elutasítására kerül sor,

bb) az R. előírásai szerint zárul le, ha a részletes szakasz lefolytatásával egyidejűleg történik az egységes környezethasználati engedélyezés,

bc) ha környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot megállapító határozat kiadására kerülne sor, akkor az e rendelet szerinti végzést kell kiadni [25. § (3) bekezdés], és az eljárást a továbbiakban az e rendelet 25. § (4)-(11) bekezdései szerint kell folytatni.

(4) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén a folyamatban lévő eljárásokat a Kr. szerint kell lefolytatni.

29. § (1)

(2)

30. § Ez a rendelet a Kvt.-vel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfeleltetést szolgálja:

a) A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról,

b) A Tanács 96/61/EK irányelve (1996. szeptember 24.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről,

c) A Tanács 97/11/EK irányelve (1997. március 3.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról,

d) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.

1. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

1.	Baromfitelep több mint 85 ezer férőhellyel broilerek vagy 60 ezer férőhellyel tojók számára

2.	Sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára

3.	Vadaskert védett természeti területen és erdőterületen

4.	Erdőterület igénybevétele - nem termőföldként való további hasznosítás esetén 30 ha-tól, - termőföldként való további hasznosítás esetén 50 ha-tól

Halászat

5.	Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben országos jelentőségű védett természeti területen

Bányászat

6.	Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is; a külszíni bányászat esetén védett természeti területen vagy annak védőövezetén méretmegkötés nélkül

7.	Tőzegkitermelés 25 ha területtől; védett természeti területen méretmegkötés nélkül

8.	Kőolaj-kitermelés 500 t/nap-tól, földgázkitermelés 500 ezer m3/nap-tól

9.	Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától

10.	Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától; külszíni bányászat esetén 25 ha területtől

11.	Egyéb külszíni bányászat 25 ha területtől; védett természeti területen méretmegkötés nélkül

Feldolgozóipar

12.	Papír- és kartongyártás 200 t/nap késztermékgyártástól

13.	Papíripari rostos alapanyag előállítása fából és más hasonló szálas nyersanyagból

14.	Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása 500 t/nap szén vagy bitumenpala felhasználástól

15.	Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket

16.	Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény

17.	Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozó létesítmény

18.	Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló

19.	Radioaktív hulladékot feldolgozó telep

20.	Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra

21.

Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik: a) szerves vegyi alapanyagok gyártása, vagy b) szervetlen vegyi alapanyagok gyártása, vagy c) foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágya gyártása, vagy d) növény-egészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása, vagy e) biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszer hatóanyaggyártás, vagy f) robbanóanyag-gyártás

22.	Cementgyártás 500 t/nap termelési kapacitástól

23.	Azbesztcement termékek gyártása 20 ezer t/év késztermék-előállítástól

24.	Azbeszt súrlódóanyag előállítása 50 t/év késztermék-előállítástól

25.	Azbeszttartalmú termékek előállítása 200 t/év azbesztfelhasználástól

26.	Kohómű (vas, acél)

27.	Nemvas fémek előállítása ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárásokkal

Villamosenergia-, gőz-, vízellátás

28.	Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől, egyéb égető berendezés 300 MW kimenő hőteljesítménytől

29.	Vízerőmű országos jelentőségű védett természeti területen

30.	Szélerőmű telep 10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen

31.	Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása, azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítása

32.	Villamos légvezeték 220 kV feszültségtől és 15 km hosszúságtól

33.	Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleráris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását

34.	Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból 5 millió m3/év vízkivételtől

35.	Felszíni vizet átvezető létesítmény 100 millió m3/év vízszállító kapacitástól (nem tartozik ide az ivóvíz vezetékben történő átvezetése)

Szállítás, raktározás

36.	Országos közforgalmú vasútvonal

37.	Gyorsforgalmi út (autópálya, autóút)

38.	Négy- vagy több forgalmi sávos út, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától (ha nem tartozik a 37. pontba)

39.	Meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától, illetve forgalmi sávtól

40.	Gáz-, kőolaj- vagy vegyianyag-szállító vezeték 800 mm átmérőtől és 40 km hossztól

41.	Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára

42.	Kikötő 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, ideértve kikötőn kívüli hajórakodót a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be- és kirakodására. A kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton nem tartozik ide.

43.	Repülőtér 2100 m alaphosszúságú futópályától

44.	Kőolaj, kőolajtermék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól

45.	Földgáz tárolása 200 ezer m3 össztároló kapacitástól

46.	Vegyi termék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól

47.	Állandó árvízvédelmi mű létesítése országos jelentőségű védett természeti területen

Egyéb közösségi szolgáltatás

48.	Szennyvíztisztító telep 50 ezer lakosegyenérték kapacitástól

49.	Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól

50.	Nem veszélyes hulladék lerakó létesítmény napi 200 t hulladék lerakásától, vagy 500 ezer t teljes befogadó kapacitástól

51.	Veszélyes hulladék ártalmatlanító (lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés) létesítmény

Sport

52.	Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentőségű védett természeti területen

53.	18 vagy többlyukú golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentőségű védett természeti területen

Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények

54.	Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását

55.	Duzzasztómű vagy víztározó, 2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől

56.	Vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m3/év víz bejuttatásától

57.	Halastó vagy tórendszer, ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet

2. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek

A megadott (termelési) küszöbértékek általában a termelési vagy a kibocsátási kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltető több, azonos jellegű tevékenységet végez azonos létesítményben (pl. „Vasfémek” feldolgozására szolgáló létesítmények) vagy azonos telephelyen, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál.

Iparág, illetve tevékenység

1. Energiaipar

1.1. Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel.

1.2. Ásványolaj- és gázfeldolgozók (gáztisztítók).

1.3. Kokszolókemencék.

1.4. Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek.

2. Fémek termelése és feldolgozása

2.1. Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölő és szinterelő létesítmények.

2.2. Vas vagy acél termelésére szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett.

2.3. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:

a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,

b) kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot,

c) védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.

2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.

2.5. Létesítmények:

a) nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással,

b) nemvas fémek olvasztására (beleértve az ötvözést), visszanyert (reciklált) termékek olvasztására (finomítás, öntés stb.), ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

2.6. Fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m³-t.

3. Építőanyag-ipar

3.1. Cement-klinkernek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy mésznek forgókemencében történő gyártására 50 tonna/nap kapacitáson felül vagy egyéb égetőkemencék 50 tonna/nap kapacitáson felül.

3.2. Azbeszt gyártására és azbeszt alapú termékek gyártására szolgáló létesítmények.

3.3. Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.4. Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.5. Kerámia termékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m³ és abban az árusűrűség a 300 kg/m³-t meghaladja.

4. Vegyipar

Csak az ipari méretű előállításra vonatkozóan:

4.1. Vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen

a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),

b) oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szerves savak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek,

c) kéntartalmú szénhidrogének,

d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen aminok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok,

e) foszfortartalmú szénhidrogének,

f) halogénezett szénhidrogének,

g) szerves fémvegyületek,

h) műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),

i) szintetikus gumik,

j) színezékek és pigmentek,

k) aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok,

l) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok ipari méretű gyártására.

4.2. Vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok, nevezetesen

a) gázok, nevezetesen ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén),

b) savak, nevezetesen krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav,

c) lúgok, nevezetesen ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid,

d) sók, nevezetesen ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát,

e) nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, nevezetesen kalcium-karbid, szilícium, szilíciumkarbid,

f) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok ipari méretű

gyártására.

4.3. Vegyipari létesítmények foszfor, nitrogén vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártásához.

4.4. Vegyipari létesítmények növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártásához.

4.5. Gyógyszeralapanyagok gyártására kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó létesítmények.

4.6. Vegyipari létesítmények robbanóanyagok gyártására.

5. Hulladékkezelés (radioaktív hulladékok és települési folyékony hulladékok szennyvíztisztítási eljárással történő kezelése kivételével)

5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az égetést) végző telephelyek 10 tonna/nap kapacitáson felül.

5.2. Kommunális hulladékégető berendezések 3 tonna/óra kapacitáson felül.

5.3. Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül.

5.4. Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.

6. Papíripar

Ipari üzemek a következő termékek gyártására:

a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok,

b) papír és karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül.

7. Textilipar

Üzemek textilanyagok előkészítésére (olyan műveletek mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezése, nyomása, kikészítése, ahol a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.

8. Bőripar

Üzemek állati bőrök és nyersbőrök kikészítésére, ahol a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket.

9. Élelmiszeripar

9.1. Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással.

9.2. Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek

a) állati nyersanyagokból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással,

b) növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással (negyedévi átlagban).

9.3. Tej kezelése és feldolgozása, ahol a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban).

10. Állati anyagok feldolgozása

Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.

11. Nagy létszámú állattartás

Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint

a) 40 000 férőhely baromfi számára,

b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,

c) 750 férőhely kocák számára.

12. Gépipar, fémfeldolgozás

Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények, különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett.

13. Bányászat

13.1. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is.

13.2. Kőolaj-kitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m³/nap-tól.

13.3. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.

13.4. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától.

14. Egyéb létesítmények

Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel vagy grafitizációval.

3. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

1.

Birtokrendezés 300 ha-tól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén 10 ha-tól, ha az nem csak a tulajdonviszonyok és a telkek méretének megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a 3. melléklet 2., 3., 4., 6., 8., 9., 134., 136., 137., 138., 140. méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel

2.	Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való áttérés művelés alól kivettként nyilvántartott területeken 50 ha-tól, vízbázis védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén 1 ha-tól

3.	Mezőgazdasági vízrendezés - síkvidéken 500 ha-tól, - dombvidéken 300 ha-tól, - vízbázis védőövezetén, település külterületén lévő védett természeti területen méretmegkötés nélkül

4.	Öntözőtelep 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m3/sec vízfelhasználástól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén méretmegkötés nélkül

5.	Nyílt felszínű öntöző főcsatorna 2 m3/sec vízszállító kapacitástól; védett természeti területen méretmegkötés nélkül

6.

Állattartó telep (ha nem tartozik az 1. mellékletbe) - broilerek számára 100 számosállattól, - tojók számára 200 számosállattól, - sertés hízók számára 500 számosállattól, - sertés kocák számára 150 számosállattól, - egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól; - vízbázis védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén baromfi esetén 10 számosállattól, egyéb állat esetén 50 számosállattól

7.	Erdőterület igénybevétele - nem termőföldként való további hasznosítás esetén 10 ha-tól, - termőföldként való további hasznosítás esetén 30 ha-tól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

8.	Faültetvény telepítése 30 ha-tól

Halászat

9.	Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

Bányászat

10.	Szénbányászat (ha nem tartozik az 1. mellékletbe), valamint a bányászat felhagyása

11.	Önállóan létesített szénosztályozó, előkészítő, brikettgyártó, meddőhányó hasznosító üzem

12.	Tőzegkitermelés (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

13.	Kőolaj-, földgázkitermelés (ha nem tartozik az 1. mellékletbe), a kutatófúrás csak védett természeti területen és felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén

14.	Önállóan létesített kőolaj és földgáz előkészítő üzem (különösen tisztítás, víztelenítés, kéntelenítés)

15.	Uránércbányászat (ha nem tartozik az 1. mellékletbe), valamint a bányászat felhagyása

16.	Önállóan létesített uránérc előkészítő, ércdúsító, meddőhányó hasznosító mű

17.	Fémtartalmú ércek bányászata (ha nem tartozik az 1. mellékletbe), valamint a bányászat felhagyása

18.	Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő, -zsugorító, meddőhányó hasznosító mű

19.	Egyéb bányászat (ha nem tartozik az 1. mellékletbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet

Feldolgozóipar

20.	Húsfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék előállításától

21.	Önállóan létesített vágóhíd 25 t/nap vágott súly kapacitástól

22.	Halfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék előállításától

23.	Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 40 ezer t/év késztermék előállításától

24.	Növényi, állati olaj gyártása 40 ezer t/év késztermék előállításától

25.	Tejtermékek gyártása 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől

26.	Keményítőgyártás 100 t/nap késztermék előállításától

27.	Cukorgyártás 5 ezer t/nap répafeldolgozó kapacitástól

28.	Édesség gyártása 10 ezer t/év késztermék előállításától

29.	Sörgyártás 30 millió l/év kapacitástól

30.	Malátagyártás 25 ezer t/év késztermék előállításától

31.	Egyéb élelmiszergyártás 40 ezer t/év késztermék előállítástól

32.	Textilkikészítés (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés) 10 t/nap textil kikészítésétől

33.	Nyersbőrcserzés 12 t/nap kikészített bőr előállításától

34.	Papír-, kartongyártás 20 t/nap késztermék gyártásától (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

35.	Kokszolómű (száraz szénlepárlás)

36.	Kenőanyag előállítása kőolajból 15 ezer t/év késztermék előállításától

37.	Vegyi anyagok (kivéve a peroxidokat) gyártása 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

38.	Peroxidok gyártása 1000 t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

39.	Műtrágyagyártás 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

40.	Cellulózgyártás

41.	Peszticidek gyártása, formálása és kiszerelése 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

42.	Lakk és festék gyártása 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

43.	Gyógyszerkészítmény gyártása 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

44.	Mosó- és tisztítószergyártás 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

45.	Robbanóanyag gyártása (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

46.	Robbanóanyag, lőszer regenerálására, felújítására vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmény

47.	Szénszálgyártás 20 t/nap késztermék előállításától

48.	10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldat készítése és felhasználása 5 ezer t/év gumioldattól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

49.	Gumikeverék-gyártás 20 ezer t/év gumikeverék előállításától

50.	Gumikeverék-feldolgozás 20 ezer t/év gumikeverék feldolgozásától

51.	Üveg- és üvegszálgyártás 20 t/nap olvasztó kapacitástól

52.	Kerámiatermék, kerámiacsempe és -lap, égetett agyag építőanyag-gyártás 75 t/nap gyártási kapacitástól, illetve ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

53.	Cementgyártás (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

54.	Azbesztcement termékek gyártása 10 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

55.	Azbeszt súrlódó anyag gyártás 25 t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

56.	Azbeszt termékek gyártása 100 t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

57.	Ásványi anyagok olvasztása, beleértve az ásványi szál gyártását is 20 t/nap olvasztó kapacitástól

58.	Vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztása, beleértve a folyamatos öntést 2,5 tonna/óra kapacitástól

59.	Meleghengermű 20 t/óra nyersacél feldolgozásától

60.	Kovácsolóüzem 50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20 MW hőteljesítmény felvételtől

61.	Nemvas fémek olvasztása, ötvözése, visszanyerése, finomítása 2 t/nap kapacitástól

62.	Vas- és acélöntöde 20 t/nap termelési kapacitástól

63.	Bevonatolt termékek gyártása 2 t/óra nyersacél feldolgozó kapacitástól

64.	Alakformázás robbantással

65.	Fémek és műanyagok felületkezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal 20 ezer m2/év felület kezelésétől, vagy ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t

66.	Akkumulátorgyártás

67.	Nyomtatott áramkör előállítása automata gépsoron

68.	Közúti gépjármű gyártása (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) 10 ezer db/év késztermék előállításától

69.	Hajógyártás (szabadidő-, sporthajó gyártása nem tartozik ide)

70.	Vasúti kötöttpályás jármű gyártása

71.	5700 kg felszállósúly feletti légi járművek gyártása és nagyjavítása

Villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás

72.	Vízerőmű 5 MW villamos teljesítménytől; vízbázis védőövezetén, védett természeti területen méretmegkötés nélkül (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

73.	Geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől; ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, védett természeti területen méretmegkötés nélkül

74.	Szélerőmű és szélerőmű telep 600 kW villamos teljesítménytől; védett természeti területen 200 kW teljesítménytől (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

75.	Villamos légvezeték 20 kV-tól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

76.	Föld alatti vezeték település külterületén lévő védett természeti területen 1 km hossztól (az ivóvíz távvezeték és a gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-szállító vezeték nem tartozik ide)

77.	Földgázelosztó vezeték 40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól (ha nem tartozik a 76. pontba)

78.	Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása) 50 MW kimenő teljesítménytől (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

79.	Gőz- és melegvíz-elosztó vezeték település külterületén felszín felett vezetve 10 km hossztól; település külterületén lévő védett természeti területen 1 km-től (üzemen belüli vezeték nem tartozik ide)

80.	Felszín alatti vizek igénybevétele, ha egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból a napi vízkivétel

- talajvízből az 1000 m3-t

- termál karsztvízből az 500 m3-t

- rétegvízből az 5000 m3-t

- hideg karsztvízből a 2500 m3-t

- partiszűrésű vízből a 5000 m3-t

- termál rétegvízből a 2000 m3-t

- forrásból a mindenkori forráshozam 33%-át és az 50 m3-t meghaladja (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

81.	Ivóvíz távvezeték védett természeti területen

82.	Felszíni vizek közötti vízátvezetés (ha nem tartozik az 1. mellékletbe), ha az átvezetett víz

- a vízadó tó közepes, illetőleg a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt, vagy

- a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át, illetve, ha

- a befogadó tó közepes, illetőleg a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának 10%-át, vagy

- a befogadó vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át meghaladja.

Kereskedelem, járműjavítás

83.	Közúti gépjárműjavító telep 50 db egy időben javítható gépjárműtől

84.	Bevásárlóközpont (több üzletből álló, eltérő profilú kereskedelmi egységeket és egyéb szolgáltatóhelyeket magába foglaló bevásárlóhely) a parkoló területe nélkül számított 10 ezer m2 nettó össz-szintterülettől vagy 300 parkolóhelytől

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

85.

Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen 500 szálláshelytől vagy 3 ha területfelhasználástól; település külterületén lévő védett természeti területen 50 szálláshelytől vagy 0,5 ha területfoglalástól

86.	Kemping település külterületén lévő védett természeti területen 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó helytől

Szállítás, raktározás

87.	I. rendű főút (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

88.	Országos közúthálózati kategóriába sorolható út (ha nem tartozik az 1. mellékletbe), ha

- 50 ha-nál nagyobb erdőtömböt szel át, vagy

- védett természeti területen halad át, vagy

- gyógyhelyen a tervezett átlagos napi forgalom 1800 egységjármű vagy annál több

89.	Erdőgazdasági vagy mezőgazdasági út védett természeti területen 1 km hossztól

90.	Autóbusz-pályaudvar 24 gépkocsiállástól

91.	Kikötő 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára (ha nem tartozik az 1. mellékletbe), kivéve a pontont,

92.	Legalább 100 hajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő, védett természeti területen 20 db vízi járműtől

93.	Vízi út 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

94.	Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-szállító vezeték (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

95.	Földgáztárolás 20 ezer m3 össztároló kapacitástól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe); egyéb égethető gázok felszín alatti tárolása 10 ezer m3-től; mindkét esetben védett természeti területen 5 ezer m3-től

96.	Szén, lignit önálló felszíni tárolása 100 ezer t tárolókapacitástól

97.	Kőolaj, kőolajtermék tárolása 100 ezer t tárolókapacitástól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

98.	Vegyi termék önálló tárolása 30 ezer m3 tárolókapacitástól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

99.	a) Helyi közforgalmú vasút - magasvasút, kéregvasút, metró, helyi érdekű vasút, vagy - közúti vasút (villamos) 1 km pályahossztól; b) különleges pályával rendelkező vasút (fogaskerekű, sikló, függőpálya), kivéve a sífelvonót

100.	Mezőgazdasági, erdőgazdasági, ipari vagy kiránduló (erdei) vasút védett természeti területen

101.	Vasúti pályaudvar

a) személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy 120 vonat/nap tervezett forgalom fölött,

b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött,

c) állomás

- 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött,

- veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel,

- kocsimosó berendezéssel,

d) határállomás

102.	Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló - beleértve a parkolóházat is - 300 parkolóhelytől; védett természeti területen vagy annak védőövezetén 100 parkolóhelytől

103.	Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény 3 ha területfoglalástól

104.	Nyilvános repülőtér és polgári célú nem nyilvános repülőtér 800 m alaphosszúságú szilárd burkolatú futópályától;

védett természeti területen hosszmegkötés és burkolatra való tekintet nélkül (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

Közigazgatás, védelem

105.	Magyar Honvédség állandó laktanyai elhelyezése ezred, illetve ennél nagyobb szervezet esetén, vagy 3 ha területfoglalástól; védett természeti területen méretmegkötés nélkül

106.	Magyar Honvédség lő- és gyakorlótere ezred vagy ennél nagyobb szervezet esetén, vagy 50 ha területfoglalástól; védett természeti területen méretmegkötés nélkül

107.	Állami repülések céljára szolgáló repülőtér 800 m alaphosszúságú futópályától; védett természeti területen hosszmegkötés és burkolatra való tekintet nélkül (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

108.	Állandó árvízvédelmi mű létesítése vízbázis védőövezetén, védett természeti területen (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

109.	Szennyvíztisztító telep 10 ezer lakosegyenérték kapacitástól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe); vízbázis védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén méretmegkötés nélkül

110.	Szennyvíziszap biológiai kezelése 4 ezer t/év kapacitástól

111.	Önállóan létesített szennyvíziszap lerakó 100 t/év szárazanyagtól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén méretmegkötés nélkül

112.	Öntözéses szennyvízelhelyező telep 50 ha-tól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai B védőövezetén méretmegkötés nélkül

113.	Szűrőmezős elszikkasztó rendszer 15 ha-tól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén méretmegkötés nélkül

114.	Föld alatti vezetékkel történő szennyvíz beinjektálás védett természeti területen vagy annak védőövezetén, vízbázis védőövezetén

115.	Szennyvízleürítő és ürítő-kezelő telep, 100 m3/nap kapacitástól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén, vízbázis védőövezetén méretmegkötés nélkül

116.	Nem veszélyes hulladék ártalmatlanítása - égetéssel 3 t/óra kapacitástól - kémiai kezeléssel 10 t/nap kapacitástól - lerakással napi 10 t hulladék lerakásától vagy 25 000 tonna teljes befogadó kapacitástól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

117.	Nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól

118.	Fémhulladék gyűjtőhely (beleértve az autóroncstelepeket) fémfeldolgozással vagy újrahasznosításra történő előkészítéssel 5 db/nap gépjárműtől vagy 5 t/nap kapacitástól

119.	Veszélyes hulladék tároló telep 2 ezer t/év kapacitástól

120.	Veszélyes hulladék hasznosító 2 ezer t/év kapacitástól

121.	Állatihulladék-temető

Szórakoztatás, kultúra, sport

122.	Stadion, sportcsarnok 10 ezer fő befogadóképességtől

123.

Állandó vidámpark, vízi vidámpark, szafari park (a kapcsolódó létesítményekkel együtt), ha a tervezett befogadóképesség egyidejűleg a 10 ezer főt, vagy a felhasznált terület a 3 ha-t meghaladja; védett természeti területen állandó vidámpark, vízi vidámpark esetén 1000 fő egyidejű befogadóképességtől, szafari park esetén méretmegkötés nélkül

124.	Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) védett természeti területen (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

125.	18 vagy többlyukú golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) település külterületén lévő védett természeti területen, vízbázis védőövezetén (a minigolf nem tartozik ide) (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

126.	Terepmotorozásra, terepautózásra kijelölt állandó pálya

Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények

127.	„A” típusú izotóplaboratórium

128.	Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel 650 m fúrási mélységtől (ha nem az 1. vagy a 3. mellékletben felsorolt más tevékenység része) vízbázis védőövezetén vagy védett természeti területen

129.	Szabadtéri létesítmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához 500 kN tolóerőtől vagy ha a kapacitás egy időben legalább 10 MW

130.	Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részére 3 ha területfoglalástól; védett természeti területen méretmegkötés nélkül

131.	Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen 3 ha-tól; védett természeti területen méretmegkötés nélkül

132.	Távközlési adó (antennatorony) védett természeti területen

133.	Duzzasztómű vagy víztározó 1 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől (ha nem tartozik az 1. mellékletbe); vízbázis védőövezetén, védett természeti területen méretmegkötés nélkül

134.	Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

135.	Területi vízrendezés beépítésre nem szánt területen - síkvidéken 500 ha-tól, - dombvidéken 300 ha-tól, - vízbázis védőövezetén, település külterületén lévő védett természeti területen méretmegkötés nélkül

136.	Halastó vagy tórendszer 30 ha-tól; vízbázis védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén méretmegkötés nélkül (ha nem tartozik az 1. mellékletbe)

137.	Állóvíz- és holtágszabályozás 5 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km partvonal hossztól; vízbázis védőövezetén, védett természeti területen méretmegkötés nélkül

138.	Folyószabályozás vagy folyócsatornázás 3 fkm-től; kanyarátvágás esetén vagy vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, hosszmegkötés nélkül

139.	Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést) 1 km vízfolyáshossztól; vízbázis védőövezetén 50 m vízfolyáshossztól, védett természeti területen méretmegkötés nélkül

140.	Egyéb, az 1. mellékletbe vagy a 3. melléklet 1-139. pontjába nem tartozó építmény vagy építményegyüttes beépített, vagy beépítésre szánt területen 3 ha területfoglalástól, vagy 300 parkolóhelytől

141.	Az 1. mellékletben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, ha azt legfeljebb két évig, kizárólag vagy főként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végzik, illetve hozzák létre

142.

Az 1. melléklet 1-3., 5-31., 33-35., 42-46., 48-57. pontjaiban, valamint a 3. melléklet 3-6., 9-74., 78., 80., 82-86., 90-92., 95-98., 101-107., 109-136., 140., 141. pontjaiban felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés ab) pontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. mellékletben szereplő tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

143.

Az 1. melléklet 32., 36-38., 40., 41., 47. pontjaiban, valamint a 3. melléklet 75-77., 79., 81., 87-89., 93-94., 99., 100., 108. pontjaiban felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. mellékletben szereplő tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

144.

A 3. melléklet 1-140. pontjaiban feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, és a bővítés egyúttal legalább 25%-os növekedést jelent a tevékenység megvalósítására vonatkozó engedélyben meghatározott nagysághoz képest.

4. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalma

1. Az 1. vagy a 3. mellékletbe tartozó tevékenységek esetén

a) a tervezett tevékenység célja;

b) a tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai

ba) a tevékenység volumene,

bb) a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása,

bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja,

bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) (felsorolása és helye),

be) kapcsolódó műveletek,

bf) a tervezett technológia, illetve, ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása (ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását),

bg) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia,

bh) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállításigényessége), szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is,

bi) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,

bj) a ba)-bi) pont szerinti adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani,

bk) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő, illetve - a településrendezési tervben szereplő - tervezett területfelhasználási módokat;

c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását;

d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése;

e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként [6. § (2) bekezdés] elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel;

f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, különösen

fa) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében,

fb) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni,

fc) az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel.

2. A csak a 2. mellékletbe tartozó tevékenységek esetén

a) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői,

b) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,

c) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása,

d) a létesítmény tervezett termelési kapacitása,

e) az alkalmazandó technikák rövid ismertetése,

f) a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása,

g) a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,

h) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása,

i) a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása.

3. Az 1-3. mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb (közös) követelményei

a) az engedélykérő azonosító adatai;

b) azokat az adatokat, amelyek államtitoknak, szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek, azt így megjelölve, elkülönítve kell ismertetni a dokumentációban, és a nyilvánosságra hozandó részben ezeket az adatokat olyan információkkal kell helyettesítenie, amelyek a tevékenység megítélését lehetővé teszik;

c) ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell;

d) országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége;

e) amennyiben a tevékenység az 1. vagy 3. és egyidejűleg a 2. melléklet hatálya alá is tartozik, a környezethasználó nyilatkozata arról, kéri-e a 24. § szerinti összevont eljárás alkalmazását, ha a tevékenység az előzetes vizsgálatban környezeti hatásvizsgálat-kötelesnek minősül.

5. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai

1. A tevékenység jellemzői, különösen

a) terület igénybevételének nagysága, beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is;

b) más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagysága;

c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága;

d) telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, kezelhetősége;

e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége;

f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;

g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában.

2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen

a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;

b) az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége;

c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:

ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,

cb) védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat elemei,

cc) ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek,

cd) sűrűn lakott területek,

ce) történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek.

3. A várható környezeti hatások jellemzői, különösen

a) területi kiterjedésük és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;

b) országhatáron történő átterjedésük lehetősége;

c) összetettségük, bonyolultságuk (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);

d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;

e) nagyságuk, erősségük;

f) bekövetkezésük valószínűsége;

g) tartósságuk, gyakoriságuk, visszafordíthatóságuk (figyelembe véve az elkerülésükre, csökkentésükre tehető intézkedéseket);

h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke.

6. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei

A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak - az előzetes vizsgálatban elfogadott változat(ok)ra a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben - a következőket kell tartalmaznia:

1. Az előzmények összefoglalása, különösen

a) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban;

b) a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete;

c) a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását - figyelembe véve a környezeti hatásokat - indokolták.

2. A tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak részletes leírása, különösen

a) az előzetes vizsgálati dokumentáció szerinti alapadatok [4. melléklet 1. b) pontja] részletezése, megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt;

b) az egyes hatótényezők részletezése

ba) a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése,

bb) a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket érinti;

c) az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők.

3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása

a) A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.

b) A hatásterületek kiterjedését a 7. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, és térképen is be kell mutatni.

c) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak

ca) csak azokra a tényezőkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;

cb) a környezeti állapot - a tevékenység megvalósításától független - várható változását is tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik;

cc) új telepítés esetén tartalmaznia kell

cca) a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását,

ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését.

4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése

a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:

aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,

ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz,

ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,

ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása,

ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása,

af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,

ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,

ah) a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei;

b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen

ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait,

bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,

bc) amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét,

bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit;

c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen:

ca) a bekövetkező károk és felmerülő költségek,

cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások.

5. Ha a 12-15. § szerinti eljárás megindult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen

a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;

b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;

c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;

d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;

e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;

f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;

g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.

6. Környezetvédelmi intézkedések

a) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása;

b) a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során;

c) az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően.

7. Egyéb adatok

a) a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok;

b) a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja;

c) azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek;

d) annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

8. Közérthető összefoglaló

a) a tevékenység lényegének ismertetése;

b) a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása;

c) a környezeti hatások becslése, értékelése;

d) a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások;

e) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések.

7. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány készítésekor

I. Hatásterület típusok

1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek

a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint

b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.

2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely, hatásfolyamat érint.

3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.

II. A hatásterület meghatározásának szempontjai

1. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is

a) a kibocsátások terjedési területeinek becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint

b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint.

2. A közvetlen hatások területei azok ahol

a) a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában,

b) a környezet közvetlen igénybevételét tervezik.

E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően továbbterjedhet.

3. A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység szakaszainak [6. § (2) bekezdés] megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni.

4. A közvetett hatások területeinek nagyságát becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján, az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni.

5. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy

a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely szakaszára vonatkoznak,

b) e részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama,

c) mely területeken összegeződnek különféle hatások.

8. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

A)

Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:

a) az engedélykérő azonosító adatai (KÜJ számmal),

b) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal),

c) a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a szennyező források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével,

d) a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemző termelési kapacitása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,

e) az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése,

f) a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai,

g) a létesítmény szennyező forrásai,

h) a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan,

i) a létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,

j) a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technika való megfelelése,

k) szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldás,

l) minden olyan intézkedést, amely az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálják, különös tekintettel a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülésére,

m) a létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések,

n) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása,

o) biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat.

B)

Azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik az 1999. évi LXXIV. törvény, mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását.

C)

A 20. § (3) bekezdés esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek iránti kérelem tartalmi követelményeit.

9. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai

Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a következő szempontokat, az intézkedés valószínű költségeit és előnyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is:

1. kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása,

2. kevésbé veszélyes anyagok használata,

3. a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése,

4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben,

5. a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások,

6. a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége,

7. az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai,

8. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő,

9. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága,

10. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék,

11. annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását,

12. a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai.

10. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A kibocsátási határértékek megállapítása során minden esetben figyelembe veendő szennyező anyagok

Levegő

1. Kén-dioxid és egyéb kéntartalmú vegyületek

2. Nitrogén-oxidok és egyéb nitrogéntartalmú vegyületek

3. Szén-monoxid

4. Illékony szerves vegyületek

5. Fémek és vegyületeik

6. Por (szilárd anyag)

7. Azbeszt (lebegő részecskék, szálak)

8. Klór és vegyületei

9. Fluor és vegyületei

10. Arzén és vegyületei

11. Cianidok

12. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a levegő közvetítésével befolyással lehetnek a reprodukcióra

13. Poliklórozott dibenzo-dioxinok és poliklórozott dibenzo-furánok

Felszíni víz

1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben ilyen vegyületeket képezhetnek

2. Szerves foszfortartalmú vegyületek

3. Szerves ónvegyületek

4. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a vízi környezet közvetítésével hatással lehetnek a reprodukcióra

5. A környezetben tartósan megmaradó szénhidrogének, valamint a környezetben tartósan megmaradó és az élő szervezetben való felhalmozódásra hajlamos szerves mérgező anyagok

6. Cianidok

7. Fémek és vegyületeik

8. Arzén és vegyületei

9. Biocidek és növényvédő szerek

10. Szuszpendált anyagok

11. Eutrofizációt okozó anyagok (különösen nitrátok és foszfátok)

12. Az oxigén-háztartásra kedvezőtlenül ható anyagok (és amelyeket mérni lehet a BOI, KOI stb. jellemzőkkel).

11. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei

Az engedélynek a 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

1. a) A jogosult ügyfél azonosító adatait (KÜJ számmal),

b) a telephely, létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal),

c) a telephely helyrajzi számát, illetve a létesítmény szennyező forrásai egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordinátáit,

d) a tevékenység és a kapcsolódó tevékenységek megnevezését, TEÁOR és NOSE-P kódjait,

e) a tevékenység 2. melléklet szerinti besorolását,

f) a kiépített termelési kapacitást.

2. A felügyelőség

a) az engedélyben kibocsátási határértéket állapít meg, különösen az 10. mellékletben felsorolt szennyező anyagokra, továbbá azon szennyező anyagokra, amelyekre külön jogszabály alapján határérték megállapítása kötelező,

b) amennyiben valamely szennyező anyagra jogszabály kibocsátási határértéket állapít meg, az engedélyben csak a jogszabályban előírt vagy annál szigorúbb határértéket állapíthat meg,

c) a kibocsátási határérték megállapításánál figyelembe veszi a szennyező anyagok azon természetét és azon képességét, hogy egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek,

d) a kibocsátási határértékeket, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékű környezetvédelmi és műszaki követelményeket az elérhető legjobb technika alapján meghatározza, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, annak földrajzi elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és célállapotát,

e) az engedélyben nem állapít meg kibocsátási határértéket a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő tevékenységek üvegházhatású gáz kibocsátásaira, amennyiben biztosított, hogy jelentős helyi szennyezés nem következik be.

3. Az engedélyben feltételeket kell előírni az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok szerint, különösen

a) a levegő, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, a talaj védelmére, valamint a zajkibocsátás mérséklésére;

b) szükség esetén a létesítmény üzemeltetése során keletkezett hulladék hasznosítására, illetve ártalmatlanítására;

c) - amennyiben szükséges - a nagy távolságra jutó vagy országhatáron átterjedő szennyezés megelőzésére, illetve a lehető legkisebb értékre történő csökkentésére;

d) amelyek biztosítják a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülését.

4. A fentieken túlmenően, az engedély tartalmazza

a) a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges megfelelő mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételeket, meghatározva a mérési módszert és gyakoriságot, az értékelési eljárást és a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját, tartalmát és gyakoriságát. Amennyiben a felügyelőség másképp nem rendelkezik, az engedélyes köteles évente legalább egyszer adatot szolgáltatni;

b) feltételeket a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali leállítás, üzemzavar és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményekre;

c) intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek, valamint a hatóságok erről történő tájékoztatásának módját, tartalmát;

d) a 20. § (3) bekezdés esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek tartalmi követelményeit;

e) biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott előírásokat;

f) amennyiben szükséges

fa) a próbaüzem időtartamát,

fb) az előírt követelmények teljesítését biztosító intézkedési tervkészítési, végrehajtási kötelezettséget és a teljesítés határidejét,

fc) a környezeti vezetési rendszerekkel kapcsolatos előírásokat.

5. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések

a) az engedélyben egyedileg meghatározott technika, illetve technológia használata nem írható elő;

b) amennyiben az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi, illetve szennyezettségi határérték betartását, akkor az engedélyben kiegészítő feltételt kell előírni, amely biztosítja az adott határérték betartását.

12. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Közreműködő hatóságok

1.

a) A környezet- és település-egészségügyre kiterjedően:

első fokon:

az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete,

másodfokon:

az Országos Tisztifőorvosi Hivatal.

b) A kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően:

első fokon:

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes területi szerve,

másodfokon:

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke.

2.

a) helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően:

első fokon:

az érintett települési önkormányzat jegyzője

másodfokon:

az illetékes közigazgatási hivatal;

b) erdővédelemre kiterjedően:

első fokon:

illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság

másodfokon:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja Erdészeti Igazgatóság;

c) termőföld talajvédelemre kiterjedően:

első fokon:

illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

másodfokon:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóság;

d) a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően:

első fokon:

az illetékes körzeti földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Kerületek Földhivatala), több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal)

másodfokon:

a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal), ha első fokon a megyei földhivatal járt el, akkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

e) ásványi nyersanyag és földtani közeg védelmére kiterjedően:

első fokon:

az illetékes bányakapitányság

másodfokon:

a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal;

f) a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedően:

első fokon:

az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága

másodfokon:

Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal;

g) a lakosság életének, életfeltételeinek védelmére kiterjedően:

ga) a külön jogszabály szerinti alsó küszöbértéket el nem érő veszélyes anyagot tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél:

első fokon:

az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság

másodfokon:

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

gb) a külön jogszabály szerinti alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó veszélyes anyagot tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél:

első fokon:

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági Főigazgató-helyettese

másodfokon:

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója;

h) nukleáris biztonságra kiterjedően:

első fokon:

az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága

másodfokon:

az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága főigazgatója;

i) a településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében:

első fokon:

a tevékenység végzésének helye szerint illetékes építésügyi hatóság

másodfokon:

az illetékes közigazgatási hivatal.

3.

a) az állati anyagok feldolgozása és a nagy létszámú állattartás tekintetében:

első fokon:

az illetékes megyei/fővárosi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság,

másodfokon:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság;

b) éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítése és üzemeltetése tekintetében:

első fokon:

a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága

másodfokon:

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve;

c) a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények esetén a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében:

első fokon:

az illetékes állami főépítész

másodfokon:

az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hatáskörrel rendelkező szakállamtitkára;

d) közutak létesítésének műszaki megvalósíthatósága tekintetében:

da) országos közutak (gyorsforgalmi utak kivételével), valamint a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében

első fokon:

a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága

másodfokon:

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala

db) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében

első fokon:

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága

másodfokon:

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala

dc) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében

első fokon:

a fővárosi főjegyző

másodfokon:

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága;

e) vasutak létesítésének műszaki megvalósíthatósága tekintetében:

első fokon:

a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága

másodfokon:

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala;

f) vízi út és kikötő műszaki megvalósíthatósága tekintetében:

első fokon:

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága

másodfokon:

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala