Orbán ezúttal különleges magyar receptről beszélt

2013. 10. 11. 13:41|Közélet » Politika

Idén egy, jövőre két százalék körüli gazdasági növekedéssel számol Orbán Viktor miniszterelnök a "magyar recept" alkalmazásával.

A kormányfő a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) budapesti ülésének szünetében megerősítette: az eurózóna országainak szorosabb gazdaságpolitikai koordinációval, az euróövezeten kívüli tagállamoknak - így Magyarországnak is - pedig egy egyre inkább "a saját útjukat járni képes, rugalmas gazdaságpolitikával" kell válaszolniuk a kontinens előtt álló kihívásokra.

A magyar recept más, mint a többieké - mondta Orbán Viktor , aki a magyar erőforrások között említette az új tehermegosztást, a devizahitel-terhek csökkentését, a monopóliumok korlátozását, az oktatási rendszer átalakítását, a segélyalapú helyett egy munkaalapú gazdaság kiépítését, a keleti kereskedelem fellendítését és az egyoldalú energiafüggőség felszámolását. Ha Magyarország ezeket a "rejtett tartalékokat" jól használja ki, egy forráshiányos költségvetés mellett is képes lehet gazdasági növekedés elérésére - közölte a sajtótájékoztatón.

Szerző: MTI

A sportra szánt költségvetési összeg jövőre legalább a duplájára nő

2013. 10. 10. 05:00|Utolsó módosítás: 2013. 10. 10. 07:43|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Soha nem látott összegeket fordít a jövő évi költségvetés a sportra. Az államháztartás közel 170 milliárdot szán sport és szabadidős tevékenységekre, a sport közvetlen támogatására mintegy 108 milliárdot terveznek, melynek legnagyobb hányadát, 82 milliárdot létesítményfejlesztésekre költenek.

Jövőre, rekordméretű összeget, 168,6 milliárd forintot tervez az államháztartás a kormány a sport és szabadidős tevékenységekre és szolgáltatásokra – áll a 2014-es költségvetés tervezetében, a funkcionális, pénzforgalmi szemléletű kiadásokat tekintve. 2012-ben ez az összeg még 69,2 milliárd forint volt, az idei évre pedig 73,4 milliárdot terveztek. Így egy év alatt 2,3-szorosára nőtt az említett terültekre tervezett összeg.

A közvetlenül a sportra fordított összegek mintegy 108 milliárd forintra tehetőek, (ezenkívül 2014-ben a sport javára az államháztartás mintegy 50 milliárd forintnyi társasági adóból befolyt összegről mond le), de ezenkívül is vannak még kisebb sportcélra is fordítható tételek a tervezetben. Az idei büdzsében mintegy 35 milliárd forintot terveztek közvetlenül sportcélokra (az oktatási kulturális és sport PPP-programokra még együtt mintegy 21 milliárdot szántak). Igaz év közben többször is átutaltak a kormányzati tartalékból, hol a nehéz helyzetbe jutó kluboknak, hol létesítményfejlesztésekre, hol sportesemények rendezésére százmilliókat, összesítve milliárdos tételeket. Így is azt lehet mondani, hogy az idén is rekordméretűnek minősülő összegek a sportra jövőre legalább megkétszerődnek, közel megtriplázódnak.

A gigantikus emelkedés főként a létesítményfejlesztéseknek köszönhetőek, mivel a kormány erre célra egyedül mintegy 82-83 milliárd forintot szán (az idei évre mintegy 15 milliárdot terveztek). A tervezett beruházások közül kiemelkedik a Nemzeti Olimpiai Központra tervezett 20,268 milliárd forint. A fővárosi Istvánmezőn tervezik többek között megépíteni a stadion a stadionban koncepcióval az új 65 ezres Puskás Ferenc Stadiont. A régi és az új aréna lelátói közötti területen több sportág számára építenek ki edzőtermeket, versenypályákat, mélygarázst, fitneszközpontot, szállodát, konferencia központot, üzleteket. A Puskás Stadion környékén lévő 38 hektáros területen lévő sportlétesítményeket is (többek között Millenáris Velodrom, Körcsarnok, Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok) felújítanák, de építenének egy úszó és vízilabdacentrumot, atlétikai pályákat, kiszolgáló létesítményeket, parkolókat is. 2017-ig erre az istvánmezei fejlesztésekre összesen 128 milliárdot terveznek.

A kormány és a Magyar labdarúgó-szövetség (MLSZ) szerződése alapján a Nemzeti Stadionfejlesztési Programra összesen 38,6 milliárd forintot szánnak 2016-ig. Ebben a projektben elsősorban 27 NBI-es és NBII-es, valamint 1000 amatőr pálya fog megújulni, a fővárosban is építenek két futballcentrumot 70 pályával. Ezenkívül számtalan új stadionfejlesztés lesz még a közeljövőben. A tervezetben leírják, hogy a kiemelt cél a stadionok fejlesztése, és 4-5, az UEFA előírásainak megfelelő, világverseny megrendezésére is alkalmas multifunkcionális stadion létrehozása szükséges. Jövőre a legtöbbet a ferencvárosi stadionra (mintegy 8,4 milliárd) fordítják (a büdzsében nem is a sportberuházások, hanem az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások között szerepel). Ezenkívül a 10 ezres szombathelyi (2015-ig 9,2 milliárdot költenek rá), a 14 ezres székesfehérvári (2015-ig 9 milliárdos költség), a debreceni, a 15 ezres diósgyőri (3,5 milliárdos költség 2015-ig) labdarúgó stadionokra lesznek kiadások jövőre. A tervezetben még nem szerepel, de nemrég jelentették be, hogy a pécsi stadion rekonstrukcióját is fogja támogatni az állam, mintegy 700-1000 millió forint körüli összeggel.  A MLSZ sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésére 714 milliót szánnak Igen jelentős fejlesztések lesznek a 2021-es vizes vb rendezésével kapcsolatban, erre összesen 20 milliárd forintot terveznek. Többek között a Dagálynál fog megépülni egy új uszodakomplexum.

Jelentős beruházás lesz az 5000 férőhelyes győri aréna is, mely főleg a kézilabdázóknak épül 4,9 milliárdért. Ugyanebben a városban lesz 2017-ben a XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, a rendezésre és a fejlesztésekre 2017-ig összesen 3,1 milliárd forintot terveznek. A balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia jövőre 2,3 milliárdot kap, 2015-ig összesen 2,8 milliárdot.

2015-re készül el majd félbehagyott Tüskecsarnok, egy uszodafejlesztéssel együtt 5,1 milliárd forint lesz az összköltség. Jelentős sportcsarnok fejlesztés még Nyíregyházán lesz 2 milliárdért. A büdzsébe betervezték Budapesten a budafoki sportcsarnok (606,5 millió), a mogyoródi úti sporttelep (200 millió), a Gabányi László Sportcsarnok (120 millió), a Nyéki Imre Uszoda (120 millió), valamint a mosonmagyaróvári sportcsarnok (240 millió) fejlesztését is. Jövőre 3-3 milliárdért lesz egy tornaterem és egy tanuszoda fejlesztési program is, 2015-ben ugyanekkora összegekkel. A tervezet szerint a mindennapos testnevelés bevezetéshez még 617 iskolában szükséges tornatermet építeni. a A minden gyermek tanuljon meg úszni program keretében 48 az iskolai úszásoktatás céljára alkalmas, alacsony fenntartási költségű tanuszoda építenének az országban

Külön tételként szerepel 890 millió forint még az állami hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához. Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztésére, fenntartására 548 millió forintot terveznek, ebből a miskolci atlétikai futópálya támogatása 350 millió forint.

A Magyar Sport Házában lesznek majd a sportági szakszövetségek, erre jövőre 302,5 millió forintot szánnak.

Miközben a sportlétesítmények építésére, fejlesztésére soha nem látott összegeket fognak elkölteni jövőre, az olimpiai mozgalomra, versenysportra elköltött összegek nem nőnek majd hasonló ütemben. Az olimpiai versenysportokra például kevesebb is jut, 2012-höz képest csökkentek az összegek, de ez érthető mivel akkor volt a londoni nyári olimpia. A sporteredmények, sportszakmai tevékenységek elismerésére mintegy 200 millió forinttal több jut. Ebben a 2,5 milliárdos tervezett összegben szerepel például a Nemzet Sportolója címmel járó járadék, az olimpiai járadék, a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, az eredményességi támogatás és az idős sportolók szociális támogatása is.

Az utánpótlásnevelési feladatokra ugyanannyit szánnak, mint az idén. 1,9 milliárd jut így többek között a sportiskolai rendszer támogatása, a Héraklész Bajnokprogramra, a Héraklész Csillagprogramra, a Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program támogatására, az Olimpiai Reménységek Versenyére, a Duna Kupa versenysorozatra, a Csanádi Árpád Általános Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet működtetésére és az egyéb utánpótlás-nevelési feladatok támogatására. Nem nőttek az akadémiai (főként labdarúgó: Agárd, Felcsút, Győr, Honvéd, Szombathely) rendszerre szánt pénzek sem. Szabadidősportra sem nőtt az összeg, sőt közvetlenül diáksportra 35 millió forinttal kevesebb jut. A forrásokat elosztó Magyar Olimpiai Bizottság 27 millió forinttal kap kevesebbet jövőre.

Ami viszont igen jelentős növekmény az a sportági fejlesztésekre, a szövetségek adósságrendezésére szánt közel 11 milliárdos keret. A kiemelt sportágak külön létesítményfejlesztésre még 4 milliárd forintot kapnak. A 16 sportág (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, dzsúdó, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás) 2020-ig összesen 105 milliárd forintot fog kapni összesen.

50 milliárd tartós pénz a sportnak

Jövőre az államháztartás mintegy 50 milliárd forint, társasági adóból befolyó pénzről tervez lemondani a sport javára. Az utóbbi két évben összesen 103 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg az öt látvány-csapatsportnak a társasági adókedvezményből, az elmúlt támogatási időszakban (2012/13) közel 60 milliárdot.  A taóból befolyt pénzeket a Nemzeti Sport Intézet felügyeli majd, mely 197 millió forintot kap majd jövőre. Sportot érintő egyéb tételek között szerepel a közel tízmilliárdos Turisztikai előirányzatból 652,2 millió forintja, amit a Formula 1-Magyar Nagydíj rendezői jogdíjának támogatására szánnak. 2015-ig 1,1 milliárd forinttal támogatják azt a programot, mely révén a sport területén működő mikro- és kisvállalkozásoknak kedvezményes kamatozású hitelt biztosítanak fejlesztések, beruházások megvalósításához.

Szerző: Éber Sándor

MAKROGAZDASÁG

Varga Mihály: még egy évig biztosan marad az egykulcsos adó

2013. 10. 8. 09:44|Utolsó módosítás: 2013. 10. 8. 10:00|Gazdaság » Makrogazdaság

Egy hét van még hátra az adótörvények módosítására, eközben azon dolgoznak, hogy a növekedést se vessék vissza – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Biztosítók Szövetségének konferenciáján.

A módosítások közben igyekeznek a legfontosabb pénzügyi szektoroknak megadni a lehetőséget, hogy segítsék a fejlődést. Az adórendszert teljesen nem írhatják át, az egykulcsos adónak még egy évet legalább adni szeretnének.

A költségvetés legfontosabb tételeit már lezárták, az idei 0,8-1 százalékos után jövőre 2 százalékos növekedéssel számolnak, és tartani tudják majd a 3 százalék alatti hiányt, az infláció pedig 2,4 százalékos volt. 2014-ben a háztartások megtakarításával is számolnak, és azzal is, hogy a fogyasztás 1,9 százalékkal bővül majd.

2013-ban túlvagyunk egy trendfordulón, jövőre a gazdaság sokkal jobban tud majd növekedni. 2010-ben jelentős adósságállománnyal vették át az országot, 85,2 százalékos volt a GDP-arányos államadósság. A CDS-felárunk a csőd közelében lévő országokéval volt egy szinten. Jelenleg az akkor nehéz helyzetben lévő országok közül Portugáliában nem indult el a felzárkózás, Írország növekedése sem tűnik fenntarthatónak, Görögország pedig csak arra vár, hogy tárgyalhasson az újabb segélyről az új német kormánnyal.

Magyarországon ezzel szemben komoly stabilizáció történt, visszafizettük az IMF-hitelt, és a CDS-felárunk is csökkent. A pénzügyi válság problémáit orvosolni tudtuk – mondta Varga. Az alapkamat csökkent, a lakosság adóssága csökkent. Voltak nehéz pillanatok is, amikor a korkedvezményes nyugdíj megvonása ellen a rendvédelmi dolgozók tüntettek, de igazából komolyabb társadalmi ellenállás nélkül sikerült mindent megvalósítani.

2008-ban a lejáró államadósságot nem tudtuk megújítani, ezért a valutaalaphoz fordultunk. Az ország finanszírozási igénye 20 milliárd euró az idén, a megújítandó 13 milliárd euró. Már csak 5-6 milliárd forint a lejáró devizakötvényünk. A GDP-hez viszonyított finanszírozási igénnyel a GDP-hez viszonyítva az élmezőnyben vagyunk még mindig. Az államadósság növekedését sikerült megállítani, de még messze vagyunk attól, hogy a finanszírozási szükségletet illetően teljes sikerről beszélhessünk. A legkritikusabb időszakot, 2013 első negyedévét is sikerült megoldani, nem véletlen, hogy ekkor bocsátottunk ki dollárkötvényeket. Varga elismerte, hogy a helyzet más lenne, ha az Európai Központi Bank és a Fed nem élénkítené a gazdaságot.
A miniszter kiemelte, 40 éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint most. Ez jó a gazdaságnak. Oszkó Péter , volt pénzügyminisztert is megemlítette, cáfolta, hogy 2010-ben már rendben volt a gazdaság, ezt igazolja, hogy a devizakötvény-kibocsátásnál a kamat 2010-ben magasabb volt, mint az idén.

Varga beszélt arról, hogy az államadósság csökkenni kezdett, és a külső egyensúlyunk is javult. Elismerte a miniszter, hogy utóbbi már 2009-ben is javulni kezdett, ami hozzájárult ahhoz, hogy az adósság megújításának finanszírozása sikeres volt.

A növekedésről szólva elmondta Varga: a visegrádi országok között a minimumszint környékén volt Magyarország. Most 2012-2013 környékén jutottunk el oda, hogy a tartomány közepén vagyunk, Szlovénia és Csehország azonban olyan átalakításokat hajt végre, hogy javulhat a helyzet. A növekedésben szerepet játszott a túlhitelezés, hiba volt a devizahitelezéssel ösztönözni a növekedést, bár kétségtelen, hogy a hitelezésnek szerepe van a növekedésben. Ha nincs beruházás, az államháztartás stabilitásában elért eredmények nem lesznek tartósak, a hitelezésre ezért szükség van. Megemlítette az Eximbank kötvénykibocsátását és az MNB növekedési hitelprogramját is, de összességében azt tartaná normálisnak, ha a bankok piaci alapon tudnának hitelezni.

A foglalkoztatottságról szólva a miniszter elmondta: Magyarországon csak 3,9 millió foglalkoztatott van, miközben az ugyanekkora lakosságú Csehországban 5,1 millió. A foglalkoztatottság nőtt, de kellenek még szabályok, hogy a munkáltatói szektorban jobban megérje foglalkoztatni. A három évvel ezelőttihez képest 217 ezerrel dolgoznak többen, ebből 83 ezer a közmunkás. Ebben a munkahelyvédelmi akcióterv is szerepet játszott.

A következő évek feladata az államháztartás kiadásainak csökkentése. El kell érni, hogy ne minden negyedik munkavállaló a közszférában dolgozzék. Ezeket a lépéseket a parlament magán kezdte, 2014-től csökken a képviselők száma. A demográfiai folyamatokból az látszik, 2010-ben még négy aktív korúra jutott egy idős, 2030-ban háromra, 2050-ben pedig kettőre fog jutni egy idős. A folyamat lassítását szolgálják a családi adókedvezmények, a gyed extra és a diákhitellel kapcsolatos kedvezmények. A szürke- és feketegazdaság visszaszorításában is vannak még teendők. Magyarországon a minimálbéren adózók száma nagyon magas például Szlovákiához képest.
Magyarországon nagy különbség van az iskolák minősége között. Ha azt akarjuk, hogy egy fővárosi és vidéki gyerek munkaerő-piaci lehetőségei ne dőljenek már el kiskorában, központosítani kellett az iskolarendszert.

Szerző: VG Online

Csökkent is, meg nőtt is az ipari termelés

2013. 10. 8. 09:04|Utolsó módosítás: 2013. 10. 8. 09:06|Gazdaság » Makrogazdaság

2013 augusztusában – előzetes adatok alapján – az ipari termelés 1,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A munkanaphatástól megtisztított ipari index ugyanakkor 0,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A termelés az év első nyolc hónapjában 0,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index augusztusban 0,7 százalékkal nőtt a KSH szerint.

"A következő hónapokban elsősorban a járműgyártás adhat további lendületet az ipari termelésnek, mivel az Audi autógyára fokozatosan futhat fel az év hátralevő részében" – vélekedett Suppan Gergely . A TakarékBank közgazdásza szerint "a kilátásokra nézve bíztató, hogy az európai és a német konjunktúramutatók a kilábalás irányába mutatnak, így a külső kereslet élénkülése várható".

AUDI HUNGÁRIA MOTOR Kft. - az elmúlt évek árbevétele

Szerző: Világgazdaság Online

Nem látnak előrelépést a települések a költségvetésben

2013. 10. 9. 05:00|Utolsó módosítás: 2013. 10. 9. 16:42|Gazdaság » Önkormányzatok

A jövő évi büdzsében 67 milliárd forinttal többet szánnak az önkormányzati szektorra, a települési szövetségek szerint azonban nincs jelentős változás a gazdálkodásukban, több területen is forráshiány lehet.

http://www.vg.hu/lapokkepek/cikkek/35000/35622_6_1.jpg

A költségvetés tervezete szerint a helyi önkormányzatok a hitelforrások nélkül 2014-ben 2355,8 milliárdból gazdálkodhatnak, amelyhez az állam 703,5 milliárdot biztosít, 67 milliárddal többet az ideinél. „Nem változik jövőre a finanszírozás feladatalapú koncepciója, ami főként a kistelepüléseknek hátrányos" – mondta lapunknak a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) vezetője. Wekler Ferenc az idén bevezetett rendszer visszalépés a 80-as évekbe. Hangsúlyozta: a járási hivatalok bevezetésével nem a feladatok fele, hanem mindössze 20 százaléka került a településektől. „Egy 200-300 fős kistelepülésnek a feladatok megoldása fajlagosan jóval többe kerül, mint egy százezres nagyságrendű városnak, a költségek mégis differenciálatlanok” – hangsúlyozta Wekler.

A KÖSZ elnöke szerint az idén főként a közétkeztetésben, az önkormányzati hivatalok működtetésében és az utak fenntartásában voltak nehézségek. Sérelmezte: az önkormányzatok nem érdekeltek a hatékony gazdálkodásban, mivel amelyik területen megtakarítást érnek el, azt az állam elvonja, s nem csoportosíthatják át más területre.

„A kormányzat szerint 67 milliárd forinttal több jut az önkormányzatoknak jövőre, de én nem láttam olyan adatokat, amelyek révén megnyugodtam volna, hogy könnyedébben tudnánk létezni 2014-ben is” – mondta lapunknak a Magyar Faluszövetség elnöke. Szabó Gellért szerint a feladatalapú finanszírozási rendszerben az állam által jogszabállyal kötelezővé tett feladatokat a költségvetés nem teljes egészében fedi le. Pozítív elmozdulást lát abban, hogy jövőre megváltozik a települési üzemeltetési költségek (például parkgondozás, közvilágítás, útfenntartás) támogatása. Így már adott négyzetméterek és kilométerek után támogatják a feladatokat, ami közelebb áll a valósághoz.

Szabó sérelmezte: nincs előrelépés abban, hogy a 3000 fő alatti településeknél vagy a két önkormányzat által fenntartott hivataloknál nem változik a támogatás, mivel továbbra is legfeljebb 8 alkalmazottat fognak csak finanszírozni. Szentkirály polgármestere szerint problémás lesz a falu-, illetve tanyagondnoki szolgálat ellátása, mivel az ezért járó évi 2 millió forint szolgálatként településük esetében fele a szükséges költségeknek. Az óvodákban dolgozók, immár emelt bérére 132,2 milliárd forintot terveznek jövőre ez Szabó szerint elég lehet a bérekre. Az óvodák működtetésére egyébként 16,7 milliárdot szánnak, ami egyesek szerint nem lesz elég.

„Valamivel több forrást terveznek a jövő évi költségvetésben az önkormányzatokra, de nagy változás nincs a tavalyi évhez képest” – mondta lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi György szerint a 67 milliárdos többlet többnyire az olyan kompenzációs összegekből áll össze, mint például az e-útdíj bevezetése miatti bevételkiesésre szánt 10 milliárd forint, vagy az adósságkonszolidációból kimaradt településeknek tervezett 10 milliárd forintos keret, így valójában nincs lényegesen több pénz az önkormányzati szektornak, amely az idén 80-100 milliárd forintos forráshiánnyal küzdött.

Jövőre is nagy falat a gyermekétkeztetés

„A kormányzat jövőre mintegy 7 milliárd forinttal többet szán gyermekétkeztetésre, de ez a tervezett összeg sem lesz elegendő a finanszírozására” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint a térítési díjból csak a nyersanyagot tudják állni, de az összes több költséget, például a rezsiéét már nem. A nyári szociális étkeztetésre egyébként 2,64 milliárdot terveznek az idei 2,4 milliárdhoz képest. A szociális feladatoknál jövedelempótló támogatásokra 99,8 milliárdot, pénzbeli szociális ellátásokra 39 milliárdot, szociális és gyermekjóléti feladatokra 53,3 milliárdot szánnak jövőre.