Kevesebb lakás épül, mint a világháború idején

2013. 9. 16. 05:00 | Vállalatok » Ipar

Az építőipar élénkülésével pozitívan változott az építőanyag- és burkolatkereskedők első féléves forgalma a kereskedői szakszövetség augusztusi felmérése szerint. Az év hátralévő részére a többség további javulást vár.

A MÉBKER (Első Magyar Építőanyag- és Burkolatkereskedők Hálózata) ötven tagkereskedése körében végzett telefonos kutatása során a kereskedések első féléves eredményeit és várakozásait vizsgálta. A válaszadók 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rosszabbul sikerült az év első fele az egy évvel korábbinál. Húsz százalékuk eredménye nem változott, azonban 47 százalék számolt be jobb adatokról. További bizakodásra adhat okot, hogy az idei első négy hónap gyenge eredményeit a májusi és júniusi eredmények kompenzálni tudták.

A kereskedések hangulata bizakodó: a megkérdezettek 55 százaléka vár jobb eredményt a második félévben, míg 31 százalékuk azonos, 14 százalék pedig rosszabb eredményre számít. Az erősödő bizalom azt sugallja, hogy a hazai építőanyag kereskedők jelentős része gondolja úgy, hogy végre elkezdődhet egy lassú kilábalás az ágazatot sújtó válságból.

A jobb eredményt elért kereskedések egyharmada valamilyen marketing vagy menedzsment aktivitásnak tulajdonítja viszont 27-27 százalékuk a javuló piaci környezetnek és a növekvő megrendelés állományt érzi a javulás okának. Ezzel szemben azok a cégek, amelyek eredménye romlott, 95 százalékban a kereslet csökkenését, a hosszú telet vagy az árfolyamváltozást okolják az eredménytelenségért.

„Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az értékesítés hatékonysága az a terület, amire közvetlenül befolyással lehetnek a kereskedések, míg a válságot okozó külső tényezőkre nem” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője, a MÉBKER alapítója, hozzá téve: a MÉBKER márciusban végzett felmérése rámutatott, hogy a lehetőségek 70 százalékát „elpuskázzák” a kereskedők az eladók nem megfelelő hozzáállása és tudása miatt. Az akkori felmérés rámutatott, hogy az eladók többsége nem köszön és nem segít a vásárlóknak.

„A KSH kimutatása, hogy az első fél évben az építőipar termelése öt százalékkal emelkedett, mindenképpen azt mutatja, hogy az építőipar bizonyos területein – ipari és egészségügyi épületek, valamint az egyéb építmények szektorában – elindult egy pozitív változás. Ez nagyon jól látszik a szerződésállományok növekedéséből is. Az új lakások építésének helyzete azonban még mindig azt mutatja, hogy a lakosság fizetőképessége tovább gyengült, illetve a bizalom a jövőben még mindig nem elég erős” – jelentette ki Markovich Béla, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapítva, hogy a múlt századi világválság idején, 1933-ban is több lakás épült Magyarországon, mint 2012-ben. A mai 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa. 
A második világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült.

Sokéves mélypont

A KSH adatai szerint az első fél évben 2680 lakás épült, 40 százalékkal kevesebb, mint 2012 év azonos időszakában. A kiadott építési engedélyek száma pedig csupán 3401 volt, ami 30,5 százalékos csökkenést jelent. Ez a jelentős visszaesés közvetlenül kihat az építőipari termelésre is, ahol ennek következtében a felújítási piac erősödött meg. 
A lakosság részéről az állagmegóvó, értéknövelő felújítási projektek váltak meghatározóvá. Ezért Markovich Béla – úgy is mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökségi tagja – úgy véli, hogy ezen a területen mindenképpen kormányszintű beavatkozásra lenne szükség, hogy a jövő nemzedékének is biztosítani tudjuk a megfelelő szintű életkörülményeket.

Szerző: Demeter Kálmán

Befékezett a magyar gazdaság húzóereje

2013. 9. 16. 09:07 | Vállalatok » Ipar

2013 júliusában az építőipar termelése a kiigazítatlan adatok szerint 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A második negyedéves GDP növekedésében fontos szerepet játszó építőipar úgy tűnik, lelassult, hiszen májusban és júniusban 10 százalék feletti növekedést láthattunk éves alapon. A 2 százalék alatti növekedésben annak is szerepe van, hogy a bázis (tavaly júliusi adat) pluszos volt, szemben a megelőző hónapokkal. Idén júliusban az épületek építése 3,4, az egyéb építményeké 0,6 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakánál.

A munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint is 1,9 százalékkal emelkedett a termelés 2012 júliusához képest. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a termelés 1,6 százalékkal kisebb volt az előző havinál - írta a KSH. Az év első hét hónapjában 6,2 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 3,4 százalékkal emelkedett. Az alacsony bázis mellett a növekedés ebben a hónapban az épületgépészeti szerelés alágazat termelésének bővüléséből adódott. Az egyéb építmények építése kismértékben, 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építésének teljesítménye az előző kéthavi növekedés után 6,4 százalékkal, az egyéb építményeké 0,3 százalékkal csökkent a júniusihoz viszonyítva.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – júliusban 1,1 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények ágazat termelése szintén csökkent, 2,6 százalékkal. Az építőipari termelés több mint kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése azonban 7,5 százalékkal haladta meg a 2012. azonos időszakit.

A 2013 júliusában kötött új szerződések volumene 34,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 1,6 százalékkal nőtt. Az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene 52,8 százalékkal emelkedett, a növekedés oka a gyorsforgalmi úthálózat építésére kötött néhány nagy értékű szerződés volt.

Az építőipari vállalkozások 2013. július végi szerződésállományának volumene 19,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 1,0 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 27,4 százalékkal magasabb volt, mint 2012 júliusában.

Szerző: Világgazdaság Online

Nőtt az építőipari termelés az EU-ban

2013. 9. 18. 11:51 | Vállalatok » Ipar

Az euróövezetben szezonálisan kiigazítva 0,3 százalékkal, az unió egészében pedig 0,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés júliusban az előző hónaphoz képest - közölte szerdán az Eurostat.

Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint tavaly júliushoz viszonyítva ugyanakkor az euróövezetben 1,2 százalékkal, az EU-ban pedig 1,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés.

Az adatot szolgáltató tagállamok közül éves összevetésben nyolc országban csökkent, míg hatban bővült az építőipar termelése. A legnagyobb növekedést, 14,2 százalékot Románia mutatta fel, majd 2,9 százalékkal Spanyolország és egyaránt 2 százalékkal Magyarország és Nagy-Britannia következik.

A legnagyobb, 16,3 százalékos visszaesést Portugália szenvedte el, azt Bulgária (-6,9 százalék), Szlovákia (-6,8 százalék) és Lengyelország (-6,4 százalék) követi.

A KSH hétfőn azt közölte, hogy júliusban a magyar építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel korrigálva is 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Ennyi az átlagkereset Magyarországon

2013. 9. 19. 09:02 | Gazdaság » Makrogazdaság

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,2, a nettó átlagkeresetek 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, írja a KSH.

2013. január–júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 400 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 600, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 220 700 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 500 forint volt - közölte a KSH.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,2 százalékkal haladták meg a 2012. január–júliusit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 3,7 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 2,2 százalékkal, 207 300 forintra emelkedett.

"A várakozásoknak megfelelően, 2,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek júliusban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 3,7 százalék volt, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett 1,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezett" – írja Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. Szerinte a bérnövekedési ütem ugyan lassult, ez azonban bázishatás következménye, mivel egy évvel ezelőtt jelentősen nőttek az egészségügyi bérek.

A KSH szerint a bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (484 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (431 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (389 000 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (152 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (165 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013. január–júliusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 400 forint – az adóés járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 10 900 forint juttatást kaptak ezen a címen.

2013. január–júliusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset átlagosan 3,0 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 600, a szellemi foglalkozásúaké 198 300) forint volt, 4,6 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 5,1, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 4,8, a nonprofit szervezeteknél 3,2 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest.

A 240 900 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3 százalékkal volt magasabb a 2012. január–júliusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

Suppan Gergely szerint idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. "A pedagógus és egészségügyi béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét" – tette hozzá. Kiemelte, hogy a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy "a kormány intézkedései pozitív hatással bírnak a vállalkozások számára is, hiszen a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedéseivel együtt elősegíti a munkahelyek megőrzését és a foglalkoztatás bővítését is". Kifejtik, hogy a munkahelyek számának növekedése és a reálkeresetek egyidejű emelkedése kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására, továbbá hozzájárulhat a belső fogyasztási kereslet növekedéséhez is.

Szerző: Világgazdaság Online

GKI: egyetlen országot előz meg a magyar gazdaság

2013. 9. 23. 13:12 | Gazdaság » Makrogazdaság

Mivel a 2013. évi 0,3 százalék után 2014-ben is csak 1,3 százalék körüli növekedés várható, folytatódik az ország leszakadása a régiótól: 2011-14-ben a GDP átlagosan csak évi 0,4 százalékkal nő, ennél rosszabb teljesítmény egyedül Szlovéniában lesz - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn közzétett legfrissebb prognózisában.

Mik ezek?

http://iwiw.hu/pages/share/share.jsp?u=http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/gki-egyetlen-orszagot-eloz-meg-a-magyar-gazdasag-412273

A GKI budapesti tájékoztatóján elmondták: Magyarországon, Európához hasonlóan véget ért a recesszió, de a 2012. évi jelentős és a 2013. első félévi kis visszaesést 2013 második félévében is csak 0,8 százalék körüli növekedés követi, ráadásul 2013 egészében is csak a mezőgazdaságnak lesz köszönhető a stagnálásnál jobb eredmény.

A GKI elemzői szerint a gyenge magyar teljesítményt csak kisebb részben magyarázza az EU-kereslet gyengesége, abban főleg a hazai piac további szűkülésének, az ezt kiváltó téves gazdaságpolitikának van szerepe.

Vértes András , a GKI elnöke elmondta: a jövő évi választások után, annak eredményétől függetlenül, mindenképen gazdaságpolitikai korrekcióra lesz szükség.

2013 egészében is csak a mezőgazdaságnak – a tavalyi nagyon rossz után idén viszonylag kedvező időjárásnak – lesz köszönhető a stagnálásnál jobb eredmény- írják elemzésükben a GKI kutatói.

Magyarország ugyan kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az ennek érdekében alkalmazott eszközrendszer azonban lefagyasztotta a gazdaságot – fejtik ki meglátásukat a cég kutatói. "A magyar gazdaság perspektívátlan pályán döcög" – vélik.

A gyenge magyar teljesítménynek csak egy kisebb részét magyarázza az EU keresletének gyengesége, abban főleg a hazai piac továbbra is tartó szűkülésének, az ezt kiváltó téves gazdaságpolitikának van szerepe – írják.

Közben a választási gazdaságpolitika, az erőszakos rezsicsökkentés és a devizahitelek kivezetésének folytatása tovább rontja a magyar gazdaság befektetői megítélését, a nemzetközi likviditásbőség is lanyhulóban van – írják a GKI kutatói.

Azt írják, hogy a kormányzat látszólag megnyerte a „szabadságharcot”, hiszen kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól (ebből a szempontból az EU-tagországok élenjáró egyharmadába került), elkerülte az IMF-megállapodást, s a versenyző külföldi és hazai tőkével szemben mind szélesebb körben saját klienseit hozta helyzetbe.

Ugyanakkor mindezért a magyar gazdaságnak és társadalomnak a GKI szerint nagyon nagy árat kell fizetnie: a GDP, a beruházás, a fogyasztás és a valós hazai foglalkoztatás három éve csökken vagy stagnál, a külföldi finanszírozóknak kifizetett kamat mindvégig lényegesen magasabb volt még a bulgárokénál és a románokénál is, miközben minden nemzetközi intézmény (EB, OECD, IMF, hitelminősítők, stb.) élesen bírálta ezt a gazdaságpolitikát. A különbözői versenyképességi rangsorokban Magyarország lecsúszóban van. A kormány úgy győzött, hogy az egész ország vesztett.

A GKI szerint a közszolgáltatások minősége és elérhetősége folyamatosan romlik. A „valódi” magyarországi foglalkoztatás 2013-ban csökken, a statisztikailag kimutatott azonban nő a közmunka – a közelgő választás miatt a kormány a közmunkások számát 200 ezer főre tervezi emelni –, továbbá a külföldi munkavállalás következtében.

Magyarországon a 2014-es országgyűlési választásokig a kormányzásban az eddigi folyamatok mélyülnek el. A kormányzat folytatni kívánja az állami befolyást növelő gazdaságpolitikáját. Bár ütemezésében és mértékében még bizonytalan, de látványosan folytatódik a rezsicsökkentés és a devizahitelesek „mentése”, melyek terhét a kormányzat a bankokra és a cégekre kívánja hárítani. A GKI megítélése szerint azonban nem a devizahitellel, hanem az akár forintban, akár devizában eladósodottak egy részének tartósan megroggyant törlesztési képességével van probléma.

Szerző: MTI - Világgazdaság Online