EU-támogatások: hetvenmilliárdot bukhat Magyarország

2013. 9. 9. 11:48 | Gazdaság » Gazdaságpolitika

Napokon belül elindulhatnak a kifizetések a leállított operatív programoknál - tudatta Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben, miután tárgyalt Lázár János-sal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral, a Nemzeti Fejlesztés Ügynökséget irányító kormánybiztossal.

Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn, miután tárgyalt Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal.

Az államtitkár, aki kormánybiztosként irányítja a Nemzeti Fejlesztés Ügynökséget (NFÜ), tisztességes megállapodásnak nevezte az Európai Bizottsággal kötött alkut. Mint fogalmazott, a kormány azért fogadja el a felajánlott korrekciót, mert ez a pénz így nem vész el, Magyarországnak lehetősége van azt újra felhasználni. Az összeg lekötéséhez az NFÜ-nek év végéig kell megpályáztatnia a pénzt és szerződést kötnie a kedvezményezettekkel.

Lázár János 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) becsülte a korrekció által érintett összeget, a megállapodással pedig szerinte kétmilliárd euró "mozdul meg Magyarországon".

Hahn közölte, hogy Magyarország elfogadta a bizottság korrekciós javaslatát, amire azért volt szükség, mert egyes korábbi, már elszámolt szerződéseknél hiányosságokat találtak. Azt nem említette, hogy az érintett projektekre szánt források hány százalékát érinti a korrekció, de hangsúlyozta, hogy Magyarország ezt a pénzt nem veszíti el, ha év végéig megfelelően el tudja költeni. Ez szerinte az Európai Bizottságnak is érdeke.

Az Európai Unió szabálytalanságok miatt a 15 operatív programból 13-ban felfüggesztette a támogatások kifizetését. A pályázóknak egyelőre a magyar állam finanszíroz, amíg a kérdésben nem születik megállapodás.

A bizottság budapesti képviselete lapunk kérdésére azt válaszolta: „az érintett operatív programokkal kapcsolatos kifizetések folytatódnak, ha létrejön a megállapodás a magyar hatóságokkal a programok irányítási és ellenőrzési rendszerének reformjával kapcsolatban”. Kifejtették, hogy a már végrehajtott, a reformokat megelőző projekteknél pénzügyi korrekciót kell alkalmazni. A bizottság ugyanakkor kiemelte, hogy a „büntetés” összege csak töredéke az emlegetett 2 milliárd eurónak. A pénzügyi korrekció összegével egyenlő összeget ráadásul fel lehet használni ugyanazon operatív programok alá eső más projektekre is a mostani tervezési időszakon belül. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár korábban azt mondta lapunknak: a bizottságon belül sem volt egyetértés a korrekció mértékéről. Az egyik főigazgatóság 25, a másik 5 százalékos elvonást javasolt.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a megállapodás megszületése után a kért korrekciós intézkedéseket a magyar hatóságoknak végre kell hajtani az újabb kifizetésig. Az ÁKK kérdésünkre közölte: „átmeneti és kismértékű emelkedés lehet a bruttó adósságban, amíg az uniós pénzek megérkezn

Hiába dőlnek az uniós pénzek, a kkv-k mégis nagyon borúlátóak

2013. 9. 11. 12:37 | Vállalatok

Tovább romlott a kkv cégvezetők megítélése az európai uniós pályázati lehetőségeket illetően. A pesszimista hozzáállás oka, hogy kevesebb cég talál olyan pályázati kiírást, ami komolyan érdekelheti a vállalkozást, és ezzel együtt csökkent azon cégek aránya is, amelyek reálisnak tartják uniós forrás elnyerését. A különböző ágazatok közül továbbra is az agrárcégek hozzáállása a legpozitívabb az európai uniós pályázati lehetőségeket tekintve – derül ki K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye szerint tovább romlott az európai uniós pályázatok megítélése. A legutóbbi felméréskor a bizalmi indexet meghatározó 10 tényező közül egyedül az EU részindex csökkent, így jelenleg 34 ponton áll. A csökkenés ellenére továbbra is a legpozitívabb részindexről van szó. A pesszimista hangulat azzal magyarázható, hogy az előző negyedévhez képest nagymértékű, 12 százalékpontos csökkenéssel jelenleg a cégek mindössze 23 százaléka talál olyan pályázati kiírást, ami komolyan érdekelné a vállalkozást.

A borúlátás emellett annak is betudható, hogy a vállalkozások kevesebb, mint fele (43 százalék) tartja reálisnak uniós forrás elnyerését. Mindkét érték az index történetében az eddigi legalacsonyabb érték. „A pesszimista hozzáállás oka feltehetően összefügg a több operatív programot is érintő uniós források befagyasztásával, és ezzel együtt a pályázati lehetőségek szűkülésével. Mivel a következő, 2014-2020 közötti uniós költségvetési periódusban a gazdaságfejlesztés előtérbe kerül a források felhasználásánál, így remélhetően több vállalkozás tud majd részt venni a pályázati rendszerben” – mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

A különböző szektoroknak eltérő véleménye van az uniós pályázati források elérését illetően. Továbbra is az agrárcégek a legbizakodóbbak, hiszen több mint felük (58 százalék) tartja reálisnak, hogy uniós forráshoz jut. A kereskedelmi és az ipari vállalkozások kevesebb, mint fele (48 százalék és 45 százalék) valószínűsíti EU támogatás elnyerését. Jelenleg a szolgáltató szektor várakozásai a legvisszafogottabbak, ugyanis csupán 39 százalék véli reálisnak uniós pályázat elnyerését.

Hasonlóan az uniós források eléréséhez, a pályázati lehetőségeket is visszafogottabban ítélik meg a különböző szektorok. A derűlátás szintén a mezőgazdasági vállalkozásokra jellemző, közülük minden harmadik cég talál olyan pályázati kiírást, ami érdekes lehet a cég számára. Az ipari, építőipari ágazatban 27 százalék hallott olyan uniós pályázatról, ami komolyan érdekelheti a vállalkozást. Ugyanakkor a kereskedelmi és szolgáltató cégek már alig találnak olyan pályázatot, ami valóban érdekes lehet számukra, csupán 20 százalék illetve 22 százalékuk jelezte ezt.

Szerző: Világgazdaság Online

Így mérjük ezentúl az innovációt

• Portfolio.hu  2013. szeptember 13., péntek 17:18 | 

Új, egységes indikátort vezetne be az innováció mérésére az Európai Bizottság, ami lehetővé tenné az innovációs eredmények hatékonyabb nyomonkövetését, írja a Portfolio.

Az új mutató négy összetevőből áll: méri műszaki innovációt, amelyet a bejegyzett szabadalmak száma jelez, figyelembe veszi, hogy az összes foglalkoztatott mekkora hányada dolgozik a nagy hozzáadott értéket termelő, tudásintenzív iparágakban, megmutatja, hogy mennyire versenyképesek az adott ország tudásintenzív iparai, amit azon mérnek le, hogy az ország kereskedelmi mérlegének mekkora hányadát adják ezek a termékek és szolgáltatások, valamint a mutató számításánál azt is figyelembe veszik, hogy milyen ütemben bővül a foglalkoztatás az innovatív szektorban.

Jók vagyunk a 2004 után csatlakozottak között

A bizottság azt is közölte, hogy az EU 2010-es átlagához képest hol állnak az egyes tagországok a 2011-es adatok szerint. Az öt leginnovatívabb uniós tagállam Svédország, Németország, Írország, Luxemburg és Dánia. Ezekben az országokban a 2010-es uniós átlag több mint 120 százala az új mutató szerinti érték. Jó hír, hogy Magyarország a mutató alapján első a 2004 után csatlakozott uniós tagállamok között.

A bizottság néhány unión kívüli ország adataival is összevetette az EU-átlagot: ezen a téren nagyjából ugyanúgy teljesítünk, mint az Egyesült Államok. Japán viszont jóval innovatívabb: a 2010-es uniós átlag több mint 130 százaléka náluk az új mérőszám szerinti érték.

Londoni elemzők: javul a közép-európai hármak növekedési környezete

2013. szeptember 13., péntek 15:57     InfoRádió / MTI

Túljutott a jelenlegi növekedési ciklus mélypontján a magyar, a cseh és a lengyel gazdaság, és a legutóbbi aktivitási adatok alapján javul növekedési környezetük, bár Csehország várhatóan még az idén is recesszióban lesz - vélekedtek pénteki térségi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott szakelemzői szerint a hármak a tavalyi és az idei év fordulóján a cég által vártnál rosszabb teljesítményt nyújtottak, a jelek szerint azonban Lengyelország és Csehország esetében az idei első, Magyarország esetében a tavalyi utolsó negyedév jelentette a növekedési mélypontot. 

A GS elemzői szerint a gazdasági-üzleti felmérések és az előremutató jellegű aktivitási indikátorok az év első felénél is jobb harmadik negyedévi teljesítményre utalnak, bár mindhárom gazdaság továbbra is tényleges növekedési potenciálja alatt teljesít.

A GS szakértői mindent egybevetve azzal számolnak: a magyar hazai össztermék 0,5 százalékkal, a lengyel gazdaság teljesítménye 1,0 százalékkal nő 2013-ban, ugyanakkor a cseh GDP-érték a nagyon gyenge első negyedév miatt 1,0 százalékkal visszaesik.

Az autógyártás húzza a magyar ipart

2013. 9. 13. 09:04 | Gazdaság » Makrogazdaság

2013 júliusában az ipari termelés volumene 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés bővülésében – a munkanaphatáson túl – elsősorban az élelmiszeripar, a gép, gépi berendezések gyártása, valamint a járműgyártás eladásainak növekedése játszott szerepet – írja a KSH.

A munkanaphatástól megtisztított ipari index 2,5 százalékkal emelkedett. A termelés volumene az év első hét hónapjában 0,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index júliusban 0,3 százalékkal nőtt.

Az ipari export az év első hét hónapjában 2,2 százalékkal, míg júliusban 7,2 százalékkal emelkedett 2012 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének közel felét adó két alágból a majdnem egyharmad súlyú járműgyártás kivitele júliusban 14,3 százalékkal bővült. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari exportban több mint egyheted súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene azonban 8,9 százalékkal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése január–júliusban 3,4 százalékkal csökkent, júliusban 0,9 százalékkal nőtt 2012 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai júliusban 0,9 százalékkal nagyobbak voltak, mint egy évvel korábban.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2013 júliusában a feldolgozóipar termelése 6,1 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a csekély súlyú bányászaté 10,7 százalékkal visszaesett 2012 júliusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 9,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

2013 júliusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben regisztráltunk termelésbővülést, a további három alágban 0,3 és 7,3 százalék közötti volumencsökkenést mértünk az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel egynegyedét adó járműgyártás kibocsátása 12,9 százalékkal emelkedett. A kivitel mellett – hasonlóan az előző hónaphoz – az iparág hazai eladásai is nőttek az alkatrészek iránti kereslet növekedésének köszönhetően. A második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egynyolcadát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az alág fő hajtóereje a legnagyobb súlyú szakágazat, a 24,5 százalékos bővülést adó egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás volt. Júliusban – idén már másodszor – a feldolgozóipari rangsorban a harmadik helyre csúszott a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása: az alág kibocsátása 7,3 százalékkal esett vissza.

Az iparágon belül a meghatározó súlyú ágazatok mindegyikében termeléscsökkenés figyelhető meg. Akárcsak az előző hónapban, júliusban is kiugróan, 29 százalékkal nőtt a közepes súlyú vegyi anyag, termék gyártása, amely továbbra is a műanyag-alapanyaggyártás szakágazatnak köszönhető. Számottevő, 11,9 százalékos termelésbővülést regisztráltunk a gép, gépi berendezés gyártásában, elsősorban az alág több mint egyharmadát képviselő motor, turbina gyártása szakágazat kiemelkedő teljesítménye miatt. Az alacsony bázis sem segített a gyógyszergyártásnak: termelése 0,8 százalék maradt el az egy évvel korábbitól, nagyrészt a külpiaci kereslet erőteljes visszaesése miatt.

2013 júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 5,9 százalékkal emelkedett. Az új exportrendelések 4,2 százalékkal, az új belföldi rendelések 17,8 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 9,1 százalékkal haladta meg az előző év júliusit.

2013 első hét hónapjában – 2012 azonos időszakához viszonyítva – az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,0 százalékos csökkenése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 0,2 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

2013. január–júliusban Magyarország területi egységei közül az ipari termelés két régióban – Dél- Alföldön (25,1 százalék) és Észak-Magyarországon (4,7 százalék) – nőtt az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 0,3 és 5,0 százalék közötti volumencsökkenést regisztrál