A jó időjárás és az EU-s pénzek segítették a GDP-t

2013. 9. 4. 09:09 | Gazdaság » Makrogazdaság

Magyarország bruttó hazai terméke 2013 II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt a GDP. Vagyis a KSH 0,1 százalékponttal lefelé módosította a gyorsbecsléshez képest a szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megszűrt adatot. Az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal nőtt a GDP.

A II. negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 17,2 százalékkal növekedett. Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparon belül a jelentősebb iparágak közül a gyógyszergyártás területén volt a legnagyobb a visszaesés, elsősorban a külpiaci kereslet erőteljes csökkenése következtében. Az elmúlt negyedévekhez hasonlóan jelentős termelésbővülés volt a járműgyártás terén, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. 

Az Az építőipar teljesítménye 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett - írja a KSH. Az építőipar jó teljesítménye pedig leginkább az EU-s pénzek gyorsuló - befagyasztott, de más forrásból finanszírozott - lehívásának köszönhető.

A KSH szerint a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,9 százalékkal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye jelentősebb mértékben mérséklődött, mint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásé. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent, az alacsony bázis ellenére is. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,1 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,1 százalékkal mérséklődött, melyben szerepet játszott, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hitelállomány tovább csökkent. A lakosság esetében már növekedtek az új hitelkihelyezések, azonban ez a növekedés még nem tudta ellensúlyozni az állományok csökkenését. Emellett visszaesett a biztosítóknál regisztrált szerződések száma is. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 0,8 százalékkal, a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5 százalékkal növekedett. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 3,2 százalékkal nőtt.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2013 második negyedévében 0,3 százalékkal növekedett. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A háztartások fogyasztási kiadásán belül nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a szabadidő és kultúra, valamint az élelmiszerek esetén nőtt a volumen, míg a lakásszolgáltatások és az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) esetében enyhén, az egyéb szolgáltatások esetén erőteljesebben csökkent. A kisebb súlyú kiadási csoportok közül a ruházat és lábbeli esetén volumennövekedést mértünk. A magyarok külföldi fogyasztása kismértékben csökkent, míg a külföldiek magyarországi fogyasztása nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9 százalékkal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,6 százalékkal meghaladta a korábbi szintet. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,4 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás hosszú idő után újra növekedést mutatott, 4,9 százalékos mértékben. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások emelkedtek. Az ágazatok többségénél növekedést mértünk. A nagy súlyú ágazatokat tekintve a feldolgozóipar és a kereskedelem beruházásai kisebb mértékben, az ingatlanügyleteké jelentősen csökkentek. A szállítás, raktározás, a mezőgazdaság, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban erőteljes növekedés volt.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron továbbra is magas, 655 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett. Bár mind az export, mind az import emelkedett, az import jóval nagyobb mértékben (3,0 százalék és 4,7 százalék). Az áruforgalom kivitele 3,0 százalékkal, behozatala 4,9 százalékkal növekedett. A gépek és szállítóeszközök és a feldolgozott termékek exportja és importja közel azonos ütemben bővült. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek külkereskedelmi forgalma csökkent, az export az importnál nagyobb mértékben. Az energiahordozók importvolumene nőtt a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának köszönhetően; a természetes és mesterséges gáz behozatala az egy évvel korábbi szinthez közeli. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3,0 százalékkal, míg az importja 3,7 százalékkal növekedett.

Szerző: Világgazdaság Online

Magas adók, nagy korrupció: tovább hanyatlik az ország versenyképessége

2013. 9. 4. 09:11 | Gazdaság » Makrogazdaság

Három helyet rontott Magyarország a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában - írja a Kopint-Tárki.

Az elemzésből kiderül: 2013-ban hazánk a vizsgált 148 ország közül a 63. helyet foglalja el, ezzel az Európai Unió 28 országa közül a 24. Az élen nem történt változás, továbbra is Svájc számít az intézet szerint a világ legversenyképesebb országának, amit Szingapúr és Finnország követ. Németország két helyet javítva, idén a negyedik. A legkevésbé versenyképes EU tagállam Görögország (91.), Szlovákia (78.) és Románia (76.).

Hiába jók Magyarország hatékonysági tényezői, továbbra is komoly gondok vannak az innováció és az intézményrendszer területén. Ez utóbbi hosszú évek óta megoldatlan probléma, amelynek eredményeképpen Magyarország már az Európai Unió perifériájára szorult - írja az elemzés. A magas adóelvonás, a magas kamatok és a nem hatékony kormányzati bürokrácia folyamatosan rontja az ország üzleti megítélését. Ehhez jön hozzá a korrupció, valamint a kormányzati intézkedések instabilitása. Ezek a tényezők a vállalati és lakossági élet mindennapjaira is kihatnak, és csak sovány vigaszt nyújt, hogy a környező országokban is hasonlóak a problémák. A visegrádi országokkal összehasonlítva Magyarország nem nyújt kirívóan rossz teljesítményt, ám nem rendelkezik semmilyen versenyképességi potenciállal a régióban, amit mi sem jellemez jobban, mint hogy a régióban egyetlen egy versenyképességi mutatóban sem sikerült elsőnek lenni, ám 5-ben sikerült az utolsó helyet elérni.

A visegrádi országok közül Csehország a 46. (7 helyet rontva), míg Lengyelország a 42., ezzel pedig a régió legversenyképesebb államává vált, helyet cserélve Csehországgal. 

Az Európai Unió versenyképessége továbbra is elmarad a világ legfejlettebb részétől. Az EU versenyképességi pontszáma (4,7) jóval alacsonyabb, mint az Amerikai Egyesült Államok (5,48), valamint Japán (5,4) helyezése. A képet tovább árnyékolja, hogy a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) országok pontszáma (4,43) alig valamivel kevesebb, mint az Európai Unióé összesen. Az Európai Unió egyetlen tényezőben jobb, mint legnagyobb versenytársai, ez pedig meglepő módon a makroökonómiai mutatók terén mutatkozik meg. Habár az EU-t teljesítményét és megítélését jelentősen rontják déli tagállamai (különösen Görögország), aggregált makropénzügyi mutatói még így is jobbak, mint az Egyesült Államoknak vagy Japánnak. A Közösség problémái tehát inkább a többi versenyképességi pillérből származnak; jelentős az EU lemaradása az innováció, az üzleti komplexitás területén, ami nagyrészt annak tudható be, hogy Európában továbbra is jelentősek a területi egyenlőtlenségek (mind a jövedelemben, mind a termelésben), ami jelentősen csökkenti az EU piacméretét a versenytársakéhoz képest.

Szerző: VG

Több száz milliárd forintra büntetheti Magyarországot az EU

2013. 9. 3. 12:46 | Gazdaság » Gazdaságpolitika

Kemény tárgyalásokra számít Brüsszelben az uniós fejlesztési forrásokkal kapcsolatban Lázár János , a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
A politikus, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését, közölte: ebben a minőségében szeptember 9-én találkozik először Johannes Hahnnal, az EU regionális politikáért felelős biztosával.

Az unió a 2007-2013-as költségvetési időszakban Magyarországon folyó tizenöt operatív program közül tizenhármat kifogásol. A támadások középpontjában a „mérnök-ügy” áll, vagyis az, hogy 2007 óta - kormányoktól függetlenül - a beruházások műszaki ellenőri feladatainak ellátását magyar mérnöki kamarai regisztrációhoz kötötték - közölte az államtitkár.

Az emiatt kiszabható bírság mértéke elérheti az érintett fejlesztések beruházási támogatásának 25 százalékát, ami összességében több száz milliárd forintos kiesést jelenthet az ország számára. Lázár János szerint eredmény lenne, ha a büntetés arányát sikerülne 10 százalék alá szorítani.

Szerző: MTI

Alacsony bírságot szabhat ki Magyarországra az EU

2013. szeptember 06., péntek, 19:08 • Szerző: MTI / hvg.hu

Túlzóak azok a sajtóban keringő hírek, miszerint akár kétmilliárd eurós pénzügyi korrekciót is elvárhat az Európai Bizottság Magyarországtól a fejlesztési forrásokkal kapcsolatban - mondta Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn osztrák EU-biztos szóvivője. Szerinte a szerződésekkel lekötött támogatási pénzek öt százalékára vonatkozhatna majd a korrekció. Ez a szakértők szerint alacsony értéknek számít.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn Brüsszelben megbeszélést folytat Hahnnal ezekről a forrásokról, amelyek folyósítását az unió felfüggesztette.

Wheeler pénteken azt mondta, hogy a brüsszeli bizottság részéről a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakra nézve tíz olyan operatív programmal kapcsolatban merültek fel aggályok, amelyeknek a finanszírozása a regionális fejlesztést szolgáló EU-alapból történik. Itt nem történtek meg a kifizetések, mert Brüsszel aggályosnak ítélte a programok lebonyolításának bizonyos elemeit, diszkriminatívnak minősített bizonyos feltételeket.  

Lázár János erről korábban azt mondta, a bírálatok középpontjában a "mérnökügy" áll, vagyis az, hogy 2007 óta - kormányoktól függetlenül - a beruházások műszaki ellenőri feladatainak ellátását magyar mérnöki kamarai regisztrációhoz kötötték.

"Azon vagyunk, hogy megoldjuk Magyarországgal ezeket a kérdéseket, és hogy a kifizetések mielőbb újraindulhassanak" - közölte Shirin Wheeler. Mint megjegyezte, már történt is bizonyos mértékű előrehaladás magyar részről. 

Arról, hogy mekkora támogatási összeg forog kockán, a szóvivő azt mondta, meg kell különböztetni egyfelől azt az összeget, amely tekintetében Brüsszel úgynevezett pénzügyi korrekcióra tart igényt, másfelől azt a pénzmennyiséget, amit még el kell költeni a jelenlegi költségvetési periódusban.

Ami a korrekciót illeti, Wheeler szerint az időnként emlegetett kétmilliárd eurónak legfeljebb csak a töredékéről lehet szó. Mint mondta, olyan megállapodás körvonalazódott - bár e tekintetben hétfőn még bizonyos pontosításokra lesz szükség -, hogy a szerződésekkel lekötött támogatási pénzek öt százalékára vonatkozik majd a korrekció. 

Az öt százalék alacsony értéknek számít, a hvg.hu információi szerint a magyar cél azt volt, hogy a korrekció 10 százalék alatt legyen.

Brüsszel szerint ugyanakkor nem szükségszerű, hogy ez a pénz elvesszen Magyarország számára, hiszen a költségvetési időszakból valamennyi idő még hátra van, és a támogatási keretet megfelelő programokra le lehet kötni.

"Nem miattunk nem megy" – kikérték maguknak a pályázatírók

2013. szeptember 06., péntek, 17:53  Szerző: Nagy Gergő

Korrupt pályázatírókról beszélt Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár az uniós források elosztásával kapcsolatban, ami az iparágban meglehetősen kiverte a biztosítékot. Még akkor is, ha a kiszólás csak egy bizonyos csoportnak szólhatott.

Amióta Lázár János miniszterelnökségi államtitkár vette át kormánybiztosként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) irányítását, az államtitkár közvetlen közelében is megfogalmazódott az a mind ez idáig inkább csak az iparági folklórban hallott vád, hogy a pályázatíró oldalon komplett iparág kereskedik a pályázatokkal, és a pályázatírók között sok a korrupt szereplő.

Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai programokért felelős helyettes államtitkár a hvg.hu kérdésére konkretizálta a kijelentését: eszerint vannak olyan magukat pályázatírónak kiadó "tanácsadók", akik potenciális pályázókat azzal keresnek meg, hogy meglévő, vagy egyes esetekben nem is létező kapcsolataikra hivatkozva segítenek elérni, hogy pályázatukat sikeresen elbírálják.

Ilyen ügyekben büntetőfeljelentések is születtek, de a nyomozás érdekében erről többet nem közölhetett. Csepreghy szerint "súlyos, de sajnos tényszerű állítás, hogy a pályázatírók között nagy számban megtalálhatóak ilyen személyek és szervezetek, amelyeket a pályázatírói társadalom tisztességes tagjainak kell kiszorítani maguk közül".

Az iparág több szereplője szerint a kijelentés a teljes pályázatírói oldalt rossz fényben tünteti fel, még ha egy lehatárolható csoportról van is szó. Nem utolsósorban azt üzeni, hogy a rendszer működési hibáinak a felelőssége (a pénzek lassú kifizetése, az elszámolás csúszásai) nagyobb részt a pályázatíróké, és hogy ezért van szükség a pályázatírásban is egy állami szereplő megjelenésére. Holott a pályázatírók és a kedvezményezettek körében is masszív vélemény, hogy a legtöbb hiba az uniós pályázatokkal kapcsolatban állami oldalon jelentkezik.

Mire jó egy pályázatíró?

Egy pályázatíró attól jó, hogy jó pályázatot ír. A sikerráta ma uniós pályázattól függően 50-75 százalék közé tehető. Egy gyakorlott pályázatíró cég szakképzett munkatársai – konstrukciótól függően – 6-25 munkaóra alatt raknak össze egy pályázatot, beleértve az esetleges hiánypótlást is, melynek eredményes elfogadására 90 százalék feletti az esély.

Ez azt is jelenti, hogy a bejáratott cégek jelentős időt és pénzt takarítanak meg a befogadó állami oldalnak, mivel a jól megírt pályázatokkal kevesebb a gond, könnyű vele továbblépni a kifizetési szakaszba. Az elmúlt hétéves uniós költségvetési ciklusban 122 ezer pályázat érkezett eddig be, így a jó pályázatokat íróknak köszönhetően az állam megtakarításai is jelentősek. És jelentősebbek lehetnének, ha csak ilyen cégek írnának pályázatokat.

Csakhogy a hatósági oldalon már nem megy ennyire gördülékenyen a folyamat. Míg elvileg 30 nap alatt kell választ adni a beérkezett pályázatokra – ezt nemrég vitték le 60 napról –, addig ez a gyakorlatban 90-200 napba is beletelik. Hasonló a helyzet a kifizetési kérelmeknél is, melyek elbírálása szintén 40-100 napot vesz igénybe.

Egy jó pályázatíró haszna a nyílt pályázati konstrukciók esetében is visszaköszön az állami pályázatkezelő ráfordításainál: ezek a konstrukciók ugyanis akkor zárulnak, ha elfogy a forrás. Ilyenkor a bejelentést követően még három napig nyújthatják be a kérelmezők a pályázataikat. Ha csak jól megírt, automatikusan nyertes pályázatok lennének, akkor a pályázatok harmadának az ellenőrzésére nem volna szükség. Az alakilag hibásak jó része ezekben az utolsó napokban érkezik, amikor még utoljára, "aki él és mozog", ráönti a rendszerre a pályázatát – amit a kezelőnek akkor is el kell bírálnia, ha egyébként a pénz már közben elfogyott. (A jó pályázatok pedig parkolhatnak, amíg esetleg nem csoportosítanak át plusz forrást a célra.)

De miért korrupt a pályázatírói iparág?

Iparági források szerint fölösleges korrupciós kockázatot jelent az is, hogy szinte alig van visszacsatolás a pályázatíró cégek és a pályáztató, a kiíró szervezet és az azt felügyelő kormányszerv között. Egyrészt teljesen jogos, ha a kiíró és a felügyelő kormányszerv teljesen elhatárolja magát a pályázatíróktól, hogy semmilyen piacot befolyásoló információ ne szivároghasson ki, ám a jelenleg működő, korántsem tökéletes rendszerben a pályázatírók kénytelenek rászorulni az alternatív csatornákra, mivel a hivatalos utakon nem tudják beszerezni a hivatalban meglévő információkat. Ezt korrupciónak bélyegezni azonban azért túlzás, maga a rendszerhiba löki a pályázatíró cégeket abba az irányba, hogy megpróbáljanak tájékozódni szakmai kérdésekben.

Más forrásaink szerint ugyanakkor nem ennyire elhatárolt a pályázatíró cégek és az uniós pénzek pályáztatásában érdekelt kormányzati szereplők közötti kommunikáció. Szerintük a probléma inkább az, hogy alacsonyabb szinteken egzisztenciális félelemből még a döntési jogosultságokkal rendelkező illetők sem merik felvállalni a döntéshozatalt, valamint az információk megosztását, hanem annak jogát folyamatosan feljebb delegálják. Ez értelemszerűen lassítja a rendszer működését.

A korrupcióra kitérve elmondható, hogy Csepreghy Nándor helyettes-államtitkár kijelentése forrásaink szerint egyértelműen egy bizonyos csoportnak szólt, vagyis a kormányzatnál nem teljesen a sötétben tapogatóznak, hogy hol voltak az uniós pályázati-kifizetési rendszernél korábban ilyen jellegű problémák. Vagyis a pályázatírók többségének a kritikát nem kell magára vennie, a közbeszédben ugyanakkor úgy jön le mindez, hogy az egész szakma illegális eszközöket használ, az állami munkavállalók pedig folyamatosan tartják a markukat. Mindez pedig nem felel meg a valóságnak.

Egyik forrásunk hozzátette, hogy korrupció csak akkor van bármilyen rendszerben, ha a megfelelő döntési helyzetben lévő, állami szervezetnél dolgozók abban részt vesznek. Amennyiben jelenleg van ilyen, azt ezen munkatársak rendszerből történő kiiktatásával és az ilyen jellegű tevékenységek felderítésével kell az államnak kezelnie, és nem azzal, hogy minél jobban bővíti a monopolizált helyzetben lévő állami szereplők körét.

Túl nagyot mondott Lázár?

A pályázatírók szerint olyan felelőtlen kormányzati bejelentések is erodálják az ügyfelek és a pályázatírók kapcsolatát, amikor irreális határidővel ígérik meg egy méretes keretösszeg megpályáztatását és szétosztását. Vagy úgy mondják be, hogy az valójában nem új forrás, hanem a bennragadt, már támogatásra megítélt összegek kifizetése, mint ahogy ez augusztusban történhetett. (Lázár János augusztus közepén azt mondta, hogy a hónap végéig 500 milliárd forint keretösszeget pályáztatnak meg és osztanak ki. Kedden már azt közölte, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból 117 milliárd odaítéléséről döntöttek.) Egy hatalmas összeg belengetésekor rengeteg vállalkozás hívogatja saját pályázatíróját, hogy milyen pályázatról nem értesítették őket, hiszen ezek szerint még van pénz – amikor valójában már nincs. Ilyenkor valóban megjelenhetek a zavarosban halászók, akik igyekeznek az elégedetlen vállalkozásokat magukhoz szívni, és leakasztani róluk első körben pár tízezer forintot egy beregisztrálásért például.