Egyre több a beruházás Magyarországon

2013. 8. 30. 09:10 | Gazdaság

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - iWiW, Facebook - fejezheted ki A nemzetgazdasági beruházások volumene 2013 második negyedévében 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Az építési beruházások 5,8, a gép- és berendezésberuházások 2,4 százalékkal bővültek.

A KSH szerint a beruházások gyarapodását elsősorban a nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág 13,2 százalékos növekedése okozta, aminek nagyobb részét az alsóbbrendű útvonalak, egyéb útépítések és autópálya építések jelentették.

Szerző: MTI

Az elemzők is meglepődtek ezen az eredményen

2013. 8. 30. 12:07 | Gazdaság » Makrogazdaság

Meglepetésnek nevezték a beruházások második negyedéves emelkedését az MTI által megkérdezett elemzők pénteken, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelte, hogy erre utoljára a válság előtti évben, 2007-ben volt példa.

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - iWiW, Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken azt közölte, hogy a nemzetgazdasági beruházások volumene 2013 második negyedévében 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest lényegében stagnált, 0,1 százalékkal csökkent. 

Suppan Gergely , a Takarékbank senior elemzője óriási meglepetésnek nevezte a bővülést. Hozzátette, hogy ez hét éve nem látott növekedést jelent.

Kedvezőnek nevezte, hogy mind az építési, mind a gépberuházások növekedtek. A beruházásokat elsősorban a szállítás, raktározás ágazat 13,2 százalékos növekedése húzta az útépítéseknek, autópálya-építéseknek, illetve a tömegközlekedési járműállomány felújításának köszönhetően - jegyezte meg.

Hozzátette: az egyes ágazatokat sújtó terhek hatását tükrözi a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ágazat beruházásainak 24,8 százalékos visszaesése, valamint az információ, kommunikáció beruházásainak 29,4 százalékos csökkenése, míg folytatódott a visszaesés a lakásépítéseknél.

"Feltehetően véget ért a beruházások hét éve tartó szinte folyamatos visszaesése, mivel a következő időszakban az EU által támogatott beruházások tovább gyorsulhatnak, a javuló külső és belső keresleti kilátások hatására pedig élénkülhet a beruházási kedv a versenyszférában is" - fogalmazott az elemző. Ez utóbbit a kis- és középvállalatok esetében támogatja az MNB növekedési hitelprogramja is, amit alátámaszt, hogy az MNB összesítése szerint az igényelt kedvezményes hitelek közel 60 százaléka új hitel, aminek a fele új beruházási hitel.

A beruházások növekedését az év hátralevő részében az igen alacsony bázis is támogathatja, így az év egészében nagyjából stagnálhatnak a beruházások Suppan Gergely szerint.

Árokszállási Zoltán , az Erste Bank elemzője szerint az idén még visszaesés valószínű, és jövőre várható érdemi emelkedés.

Mint mondta, a bruttó hazai termék előzetes második negyedéves adataiból arra lehetett következtetni, hogy továbbra is csökkentek a beruházások, ezzel szemben éves alapon jelentősen emelkedtek. Úgy látja, hogy elsősorban az uniós forrásokból megvalósuló beruházások húzták felfelé az adatot.

Az NGM megjegyezte, a kormány infrastrukturális fejlesztéseket támogató intézkedései is hozzájárultak a bővüléshez, amely főként az alsóbbrendű útvonalak, egyéb útépítések és autópálya építések, valamint az ágazatban végbement járműbeszerzésnek köszönhető.

Szerző: MTI Eco

Töretlen a növekedés a gazdaságban

2013. 8. 29. 05:00 | Gazdaság » Gazdaságpolitika

Nem tört meg a magyar gazdaság kilábalásának lendülete augusztusban a Világgazdaság mutatószáma alapján. A Gyorsulási Irányadó (GYIA) 0,42 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A bővülés viszonylag tartósnak tűnik, ám a gyorsulás mértéke igen visszafogott

Negyedik egymást követő hónapja áll pozitív tartományban a Világgazdaság mutatószáma az előző év azonos időszakához képest. A Gyorsulási Irányadó augusztusban 0,42 százalékkal növekedett éves alapon.

Júliushoz képest ugyanakkor nem kapott új impulzust a gazdaság. Egy hónap alatt 0,02 százalékos növekedést mutatott a GYIA. Egy apró megingástól eltekintve ugyanakkor azt mondhatjuk, hogy hónapról hónapra visszafogottan, de növekszik a mutatószám az idei évben. A GYIA tíz részindexe közül három csökkentette, kettő semlegesen hatott, míg öt növelte a mutatót.

Az öt pénzügyi indikátor közül egy, a reálkamat növekedése hatott csak negatívan a GYIA-ra. A pénzkínálat reálértékének növekedése, az Ifo-index javulása, a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított emelkedése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség csökkenése kedvező hatást gyakorolt a mutatóra.

Az öt reálgazdasági indikátor közül kettő nem befolyásolta, kettő csökkentette, és egy növelte a GYIA-t. A reálkeresetek stagnáltak, a munkakeresés átlagos időtartama pedig 17,3 hónapon maradt, vagyis ezek az alindexek nem hatottak a GYIA-ra. Negatív, hogy a fogyasztási hitelek állománya mérséklődött, és az új ipari megrendelések is visszaestek. A makrogazdasági indikátorokból egyedül az ipari termelés volumenének növekedése segítette a GYIA-t.

A második negyedéves 0,5 százalékos éves növekedési adat megerősíti, hogy a magyar gazdaság kilábalása tovább folytatódott, és a GYIA alapján úgy tűnik, hogy a harmadik negyedévben sem tört meg a bővülés. Ugyanakkor a friss adatok alapján a magyar gazdaságnak nagyobb lendületet kell vennie az év hátralévő részében ahhoz, hogy elérjük a kormány által várt 0,7 százalékos idei GDP-növekedést. A Reuters augusztusi elemzői konszenzusa szerint idén a GDP 0,5 százalékkal növekedhet, ami csak kissé marad el a kormány prognózisától. Egy hónap alatt 0,1 százalékponttal javították a növekedési előrejelzésüket a közgazdászok.

A gazdaság kilábalásának szerkezete ugyanakkor aggodalomra ad okot. A növekedést nagyrészt a mezőgazdaság és az építőipar hajtja idén, a fogyasztás ugyanakkor nem mutat érdemi lendületet, és a beruházások is gyengélkedhetnek. A Kopint-Tárki jelentése szerint pedig a járműipar jelenleg az egyetlen ágazat, amely növekedési potenciált jelent a magyar feldolgozóiparban, és közvetetten a magyar gazdaságban.

A kormányzat nem tudja érdemi impulzussal segíteni a növekedést a feszes, 3 százalék alatti költségvetési hiány tartása miatt, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank a kamatvágásokon túl a 750 milliárd forintos Növekedési Hitelprogramjával (NHP) próbál lendületet adni a gazdaságnak, ami néhány tized százalékkal emelheti a GDP-t. Az MNB az infláció mellett komoly figyelmet fordít a növekedésre is – és esély van arra, hogy a jegybank vezetői sikeresnek ítélik a jelenlegi programot –, így akár fel is újíthatja az NHP-t a nagyobb növekedés érdekében.

Így készül a Gyorsulási Irányadó

A gyorsulási irányadó nemzetközi módszereken alapuló, a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor típusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, az index így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról.

Szerző: Hornyák József

EU-pénzek: 25-125 milliárd forint a tétje a tárgyalásnak

2013. 8. 28. 11:32 | Gazdaság » Gazdaságpolitika

A felfüggesztett uniós fejlesztési programokról szóló tárgyalások tétje az, hogy milyen mértékű szankciót alkalmaz az EU Magyarországgal szemben, a javasolt legmagasabb, 25 százalékos szankció 125 milliárd forintot jelenthetne, egy másik javaslat 5 százalékos, azaz 25 milliárdos korrekcióval járna - mondta a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában szerdán reggel.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a szankció lényege, hogy az érintett összegeket az unió nem fizeti ki, de a pénzt újra lehet pályáztatni. 

A helyettes államtitkár kijelentette: lesz megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között szeptember 9-én. Hozzátette: a bizottság és a kormány fejlesztéspolitikai szakemberei folyamatosan tárgyalnak.

Az unió a magyar mérnökkamarai regisztrációt és a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretének előírását kifogásolta a magyarországi beszerzéseknél. Az EB egyik főigazgatósága szerint a szankció akár 25 százalékos is lehet, míg a másik főigazgatóság szerint 5 százalékos szankció lenne indokolt. Ennek pontos mértékében kell megállapodni, erre kell pontot tenni szeptember 9-én - mondta a helyettes államtitkár.

Hozzátette: a legmagasabb, 25 százalékos szankció 125 milliárd forintot jelenthetne, szemben a másik főigazgatóság szerinti 5 százalékos, azaz 25 milliárdos korrekcióval.

Az államtitkár ismertetése szerint ez azt jelenti, hogy az uniónak kiküldött számlák egy részét - a megállapodástól függően - az EB nem fizeti ki, de a szankcióval érintett összeget újra meg lehet pályáztatni. Így alapvetően több fejlesztés valósulhat meg Magyarországon, és abban több lesz az állami önrész, mint ahogy azt korábban kalkulálták. Több hazai pénzt kell fejlesztésekre fordítani, de európai uniós forrást nem veszít az ország - jelentette ki Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: várhatóan a 13 kifogásolt program többségében meg tudnak állapodni, 10-11 programot szeptember 9-e után biztosan újra tudnak indítani, és egy-két hónapon belül a fennmaradó 2-3 programot is.

Szerző: MTI

Varga Mihály: Magyarország kifelé jön a válságból

2013. augusztus 30., péntek 15:25     InfoRádió / MTI 

Magyarország kifelé jön a válságból, gazdasága, ha lassan is, de növekszik, és ez a közös akarat, az összefogás eredménye - mondta Varga Mihály pénteken Komlón.

A nemzetgazdasági miniszter a Komlóért Expó kiállítás és vásár megnyitóján mondott beszédében hangsúlyozta: Magyarország már nem tartozik a csődtől veszélyeztetett országok közé, és elérte azt is, hogy kilenc év után kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.

"Magyarország az elmúlt három évben igenis talpra tudott állni, és 2013 ebből a szempontból akár a fordulat éve is lehet" - fogalmazott Varga Mihály, utalva arra, hogy a beruházások volumene ez év második negyedévében 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A miniszter emlékeztetett: a kormány 2010-ben kiemelten fontos célként tűzte ki, hogy Magyarország - a vállalkozások és a magánszemélyek is - kikerüljenek abból az adósságcsapdából, ahonnan nagyon nehéz volt elmozdulni.

"Naponta küszködünk a devizahitelek ügyével. Nagyon bízom benne, hogy a problémára tudunk majd olyan megoldást találni, ami több százezer embernek segít" - mondta.

Varga Mihály a települések adósságrendezéséről szólva Komlót hozta fel példaként. Rámutatott, a baranyai városnak három évvel ezelőtt több mint 3 milliárd forint tartozása volt, ebből az állam 1,6 milliárdot átvállalt, hogy több pénz jusson helyben az egészségügyre, oktatásra, s egyebek mellett a munkahelyteremtésre is.

A miniszter az adósságcsökkentésnél is fontosabbnak nevezte a foglalkoztatás növelését. "Beszélhet egy kormány bármilyen szép elképzelésekről, ha az emberek helyi szinten nem érzik, hogy munkahelyekben, életszínvonalban, lehetőségekben többet kapnak, akkor a legjobb program is halálra van ítélve" - hangsúlyozta.

Hozzáfűzte: ezért elengedhetetlen, hogy a kormányzat többet nyújtson konkrét munkahelyek teremtésében, az emberek pedig érezhessék, van perspektívája ennek a gazdaságnak.

Ma 207 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon, mint három évvel ezelőtt, és nem elsősorban a közmunka programok, hanem amiatt, hogy megpróbáltuk azokat a vállalkozásokat támogatni, melyek a nehezebb időszakban is képesek munkahelyeket létesíteni - mondta.

Varga Mihály reményét fejezte ki, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban azok a cégek, magánszemélyek is támogatáshoz juthatnak, akik eddig nem voltak elég bátrak, hogy pályázzanak, vagy vártak terveik megvalósításával.

A Komlói Napok és Bányásznap keretében megnyílt Komlóért Expón több mint félszáz kiállító mutatja be és árusítja termékeit.

Orbánék rekordösszeget költöttek el a tartalékból

2013. augusztus 30., péntek, 10:06 • Szerző: hvg.hu

A kormány az elmúlt nyolc hónapban elköltötte a százmilliárd forintos kormányzati tartalék háromnegyedét - írta a Napi Gazdaság. Csak augusztusban 30 milliárdot költöttek, ilyen magas egyhavi költésre korábban soha nem volt példa.

A kormány legutóbbi ülésén 200 millió forintot különített Nemzeti Kézilabda Akadémia támogatására ezzel a döntéssel a tartalékból csak az idén 17,5 milliárd forintot költöttek sportcélokra - közölte a Napi Gazdaság.

A kiadásoknak nincs vége, hisz Hende Csaba Szombathely országgyűlési képviselőjeként a héten jelentette be, hogy a nyugat-magyarországi város is megkapja a maga 9,6 milliárdos stadionját, ennek az összegnek egy része - vagy épp egésze - minden bizonnyal a tartalékot fogja terhelni - írta a lap.

A kormány az intézményrendszer működésre további 36 milliárd forintot költött augusztus végéig. Ezen kiadások közé tartozik a kormányablakok kistafírozása, erre a célra 3,7 milliárdot kaptak. Hatmilliárd forintot különítettek el a tartalékból az e-útdíjjal kapcsolatos rendőrségi és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kiadásaira, de ide sorolható a BKV-BKK közlekedési cégek 7 milliárd forintos támogatását is.

Ugyancsak 13,5 milliárd forintot szavazott meg a kormány az online pénztárgépek támogatására. A bevezetésből remélt plusz 90 milliárd forintos bevételt betervezték a büdzsébe, de ebből egy fillér sem realizálódik már az idén a folyamatos halasztások miatt - írta a Napi Gazdaság.

Jóval kevesebb, 13,4 milliárd jutott oktatási és kulturális célokra, egymilliárdos támogatást egyedül a Magyar Művészeti Akadémia kapott a Pesti Vigadó működésre, de jutott 354 millió forint az tankönyvterjesztés állami monopolcégévé tett Könyvtárellátó Nonprofit Kft. tőkeemelésére és 650 millió a Művészetek Palotája terven felüli támogatására.

Egyházi és gazdasági támogatásokra egyaránt 4-4 milliárd forint jutott: míg az előbbiben néhány templom felújításáról van szó, az utóbbi tételek közül kiemelhető vörösiszap katasztrófát okozó Mal Zrt. 1,5 milliárdos támogatása, vagy a Magyar Turizmus Zrt. 1,2 milliárdos támogatása, amely turisztikai marketingre ment még az év elején.

A Napi Gazdaság az összesítésben úgy fogalmaz, hogy a tartalékkal való gazdálkodásnál a választások közeledtével egyre indokoltabb lenne  az óvatos megközelítés, ugyanis egyre gyakrabban merülhet fel kevésbé megfontolt döntés, avagy a pénzszórás gyanúja.

A kormányzati osztogatás üteme augusztusban rendkívüli módon felgyorsult, csak az utóbbi 28 napban 29,9 milliárd elköltésről döntött a kormány. A 90-es években volt olyan év, amikor egész év alatt ennyit költöttek az akkor még jóval kisebb tartalékokból. 30 milliárd forint a GDP 0,1 százalékára rúg - vagyis egy hónap alatt ennyivel nőtt a hiány - tette hozzá a lap.