Hír
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet
2008.05.11 10:46 (6 éve)a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A rendelet szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok, valamint a jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött és e rendeletben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott építmények építészeti-műszaki tervét véleményező tervtanács működésére és eljárási rendjére.
2. § (1) A tervtanács - a településtervezésben, illetve az építészeti-műszaki tervezésben magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező - természetes személyekből álló szakmai tanácsadó testület.
(2) A tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.
(3) A tervtanács tagjaira javaslatot tehetnek:
b) az építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi, civil szervezetek,
c) a szakterületileg érintett felsőoktatási intézmények,
d) az országos és nemzetközi védelem (világörökség védelme, műemlékvédelem, természetvédelem, környezet- és tájvédelem) elrendelése tekintetében illetékességgel rendelkező miniszter.
(4) A területi szakmai kamarák a tervtanácsba - a központi és a területi tervtanács esetében az országos kamarával egyetértésben - legalább 10, legfeljebb 50, az 5. § (1) és (3) bekezdésben foglalt képesítési feltételeknek megfelelő személyt jelölnek ki.
a) a kijelölt személyek közül legalább 10, valamint
a tervtanács működtetője által a 13. § (2) bekezdésének a)-c) és e)-f) pontjai, valamint (3) bekezdése figyelembevételével kinevezett személy.
a) a központi tervtanácsok esetében a miniszter által kinevezett köztisztviselő;
b) a területi tervtanácsok esetén a működési területén külön jogszabály szerint illetékes állami főépítész (a továbbiakban: területi főépítész);
ca) ha a helyi önkormányzat működteti az önkormányzati főépítész,
cb) ha a területi építész kamara elnöke működteti a területi építész kamara elnöke, vagy a kamara által felkért kamarai tag.
(2) Az (1) bekezdés a) és cb) pontja szerinti tervtanácsok esetében a tervtanács elnökét a működtető nevezi ki. A tervtanács elnökévé a településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább nyolc éves szakmai gyakorlattal rendelkező személy nevezhető ki.
(3) A tervtanácsi elnöki kinevezés négy évre szól, amely meghosszabbítható. A tervtanácsi elnöki kinevezés megszűnik
a) központi tervtanács elnöke esetében a kinevezés miniszter általi visszavonásával,
b) a területi, illetve önkormányzati főépítészi megbízatás megszűnésével,
c) kamarai tag esetében a szakmagyakorlási jogosultság, illetve a kamarai tagsági jogviszony megszűnésével.
(4) A tervtanács elnökének feladata:
a) javaslattétel a működtetőnek
aa) a titkár és tervtanácsi tagok kinevezésére,
ab) a tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására;
b) a tervdokumentáció áttétele a feladatkör és működési terület szerint illetékes tervtanácshoz a titkár javaslata alapján;
c) szükség esetén a titkár javaslata alapján elrendelheti a tervdokumentáció rövidített, vagy - amennyiben készült - digitálisan rögzített változatának a tervdokumentáció benyújtója általi megküldését a tervtanács számára;
d) a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő tagok kiválasztása;
e) a tárgyalandó témáktól függően bíráló kijelölése;
f) a tervtanácsi munka irányítása, a tárgyalás vezetése;
g) a tárgyaláson elhangzott vélemények szóbeli összefoglalása a jegyzőkönyv számára;
h) a tervtanácsi állásfoglalás kiadmányozása.
(5) A (4) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározottak az elnök kizárólagos, át nem ruházható jogkörét képezik, további jogköreit az ügyrendben meghatározottak szerint átadhatja. Tartós akadályoztatása esetén a tervtanács titkárának kezdeményezésére az elnök helyettesítésére a kinevezés, illetve megbízás (2) bekezdésben foglalt rendje szerint kerül sor.
4. § (1) A tervtanács titkárát a tervtanács működtetője nevezi ki. A titkár kinevezése négy évre szól, amely meghosszabbítható, illetve megszűnik a köztisztviselői, illetve a munka-, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnésével.
(2) A titkár a tervtanács típusának (településrendezési vagy építészeti-műszaki) megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel, valamint közigazgatási alapvizsgával vagy azzal egyenértékű vizsgával rendelkező személy.
a) vizsgálja a tervtanács hatáskörének és illetékésségének fennállását,
b) javaslatot tesz az elnöknek a kérelem és a hozzá tartozó tervdokumentáció feladatkör és működési terület hiánya miatti áttételére,
c) vizsgálja, hogy a benyújtott tervdokumentáció tartalmazza-e az e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket,
d) szükség esetén a hiánypótlásra szólítja fel a tervdokumentáció benyújtóját,
e) szükség esetén javaslatot tesz az elnöknek a településrendezési tervdokumentáció rövidített, vagy - amennyiben készült - digitálisan rögzített változatának a tervdokumentáció benyújtója általi, a tervtanács számára történő megküldésének elrendelésére,
f) meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit e jogszabályban foglaltaknak és az elnök döntésének megfelelően,
g) vezeti és összeállítja a jegyzőkönyvet,
h) előkészíti az elnöknek kiadmányozásra a tervtanácson elhangzottak alapján a tervtanács állásfoglalását,
i) megküldi az érintetteknek a tervtanácsi állásfoglalást,
j) végzi a tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési feladatokat,
k) kezdeményezi a működtetőnél az elnök tartós akadályoztatása a helyettesítés elrendelését,
l) bekérheti a tervezés tárgyától, az építmény jellegétől és a védettség típusától függően:
la) a tervezési területről és környezetéről készült fotókat,
lc) a homlokzat-színezés dokumentálását, és
ld) a tudományos és diagnosztikai kutatások eredményeinek összegzését, valamint makettet, távlati képeket stb.
(4) A titkár feladatait a tervtanács elnöke, vagy tagja is elláthatja, ha megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételeknek.
5. § (1) A tervtanács tagja - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a településrendezési-tervezési, az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.
(2) A 2. § (3) bekezdés d) pontja alapján
a) az oktatási és kulturális miniszter felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező művészettörténészt,
b) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról szóló külön jogszabályban meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt is javasolhat tervtanácsi tagnak.
(3) A szakmai kamarák által jelölt tervtanácsi tagoknak tervezési szakmagyakorlási jogosultsággal is rendelkezniük kell.
(4) A tervtanács tagjait a tervtanács működtetője nevezi ki. A tervtanácsi tagok kinevezése négy évre szól, amely meghosszabbítható. Ha kinevezést kizáró körülmény a kinevezést követően merül fel, a működtető a kinevezést visszavonja.
(5) Egy személy több tervtanácsban is lehet tervtanácsi tag.
6. § (1) A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel.
(2) A 9. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az 5. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő bíráló felkérése kötelező.
(3) A bírálóra a tervtanács tagjára vonatkozó az 5. § (1)-(3) bekezdés szerinti szakmai feltételek az irányadók.
(4) A bíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb 10 munkanapot kell biztosítani.
Összeférhetetlenségi szabályok
7. § (1) Bírálóként, illetve elnökként, tagként, valamint titkárként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak
a) a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. § g) pontja alapján hozzátartozója,
b) a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa vagy munkatársa volt,
c) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve
d) tulajdonában levő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező.
(2) A tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(3) Településrendezési eszközre vonatkozó tervtanácsi állásfoglalás kialakítása esetén nem lehet elnök, tag, illetve bíráló az elfogadásban érintett önkormányzat alkalmazottja, valamint képviselő testületének tagja.
(4) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a tervtanács ügyrendje rendelkezik.
(5) A bíráló, az elnök, a tag, valamint a titkár a tervtanács működtetőjének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi állásfoglalással érintett személy is bejelentheti.
A településrendezési tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai
8. § (1) A központi településrendezési tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.
(2) A központi településrendezési tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) a főváros, a megyei jogú városok, a teljes egészében, vagy részben a világörökség területén fekvő városok közigazgatási területének egészére egyszerre készített településszerkezeti terveket,
b) azon helyi építési szabályzatokat, amelyek az a) pontban meghatározott területekre, valamint a fővárosi kerületekre szabályozási tervvel együtt készülnek,
c) az a) és b) pontokban felsoroltak teljes körű felülvizsgálata kapcsán szükségessé váló módosítást tartalmazó településrendezési eszközöket,
d) mindazon településrendezési tervet, amely olyan változást tartalmaz, amely az a) pontban meghatározott települések egész közigazgatási területére vagy azon túlmenően is hatással van.
(3) A területi településrendezési tervtanács működési területe megegyezik a területi főépítész illetékességi területével.
(4) A területi településrendezési tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) a városok, az 1000 fő lakosságszámot meghaladó községek közigazgatási területét, valamint az országos műemléki védettség alatt álló vagy az országos jelentőségű védett természeti területeket, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (a továbbiakban: Natura 2000) területekkel rendelkező községek településszerkezeti terveit, és azon helyi építési szabályzatait, amelyek szabályozási tervvel együtt készülnek,
b) a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt tervek és szabályzatok legalább egy településszerkezeti egységre (a természeti és művi elemek által meghatározott, körülhatárolható településrészre) kiterjedő módosítását,
c) mindazon településrendezési tervet, amely olyan változást tartalmaz, amely az a) pontban meghatározott települések egész közigazgatási területére vagy azon túlmenően is hatással van.
Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai
9. § (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.
(2) A központi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló
aa) 20 000 m2 összes szintterületet meghaladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 5000 m2 összes szintterületet meghaladó egyéb rendeltetésű
új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
b) világörökség területen a 2000 m2 összes szintterületet meghaladó egyéb rendeltetésű új épület építésügyi hatósági engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
c) a külön jogszabály szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásban létesítendő új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
d) az egyedi műemléki védelem alatt álló ingatlant érintő tervezett beruházás, illetve műemléki védelem alatt álló épületek teljes homlokzatát, teljes tömegét érintő felújítás, átalakítás, hozzáépítés, illetve műemléki védettségű ingatlanon új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
e) az a) és d) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 15 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretű új épület - az ipari és logisztikai rendeltetésű új épület kivételével - építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket.
(3) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a 10. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével - megegyezik a területi főépítész illetékességi területével.
(4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata - a 10. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével -, hogy véleményezze:
a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, a világörökség területen, az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló
aa) 10 000 m2 összes szintterületet elérő, de a 20 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 3000 m2 összes szintterületet elérő, de az 5000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület, és
ac) a meglévő közhasználatú építmény homlokzatát is érintő, 5000 m2 összes szintterületet meghaladó bővítés építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
b) az a) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 10 000 m2 összes szintterületet meghaladó, legfeljebb 15 000 m2 összes szintterületű - a 9. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó -, valamint a 15 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretű ipari és logisztikai rendeltetésű új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket.
10. § (1) A helyi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a település közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével a helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, valamint az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló
aa) 5000 m2 összes szintterületet elérő, de a 10 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 2000 m2 összes szintterületet elérő, de a 3000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű
új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
b) azokat a jogszabállyal építési engedélyezéshez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéshez kötött építészeti-műszaki terveket mérethatár nélkül, amelyeknek a helyi tervtanács általi véleményezését - a helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében - a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat az általa működtetett tervtanács működési rendjéről szóló rendeletében előírta.
(3) A fővárosi építészeti-műszaki tervtanács működési területe a főváros közigazgatási területére terjed ki.
(4) A fővárosi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, valamint az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben megvalósuló
aa) 10 000 m2 összes szintterületet elérő, de a 20 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 3000 m2 összes szintterületet elérő, de az 5000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület,
ac) a meglévő közhasználatú építmény homlokzatát is érintő, 5000 m2 összes szintterületet meghaladó bővítés
építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
b) az a) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 10 000 m2 összes szintterületet meghaladó, de legfeljebb 15 000 m2 összes szintterületű - a 9. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó -, valamint a 15 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretű ipari és logisztikai rendeltetésű új épület építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
c) a helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében a fővárosi önkormányzat - tervtanács működési rendjéről szóló, az érintett kerületi önkormányzatokkal e tekintetben egyeztetett - rendeletében meghatározott, jogszabállyal építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket mérethatár nélkül.
(5) A területi építész kamara a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkör gyakorlására kiterjedően akkor működtet helyi építészeti-műszaki tervtanácsot, ha azt a települési önkormányzat sem egyedül, sem társulásos formában nem működteti.
(6) A területi építész kamara által működtetett helyi tervtanács működési területe megegyezik a területi építész kamara illetékességi területével.
(7) A területi építész kamara a helyi tervtanács megalakítása előtt tájékoztatást kér a helyi önkormányzattól arról, hogy működtet-e tervtanácsot, valamint annak megalakítása, illetve megszüntetése időpontjáról.
(8) A települési önkormányzat haladéktalanul tájékoztatja az illetékes területi építész kamarát
a) helyi tervtanácsa működtetéséről szóló rendeletének megküldésével helyi tervtanácsa megalakulásáról, illetve
b) az általa működtetett helyi tervtanács megszüntetéséről.
(9) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó tervdokumentáció ismételten nem bírálható el.
A tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok
11. § (1) A településrendezési tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentációnak - annak jellegétől függően - a következőket kell tartalmaznia:
a) az országos területrendezési terv, a megyei, valamint a kiemelt térségi tervek irányadó részeit,
b) a hatályos településfejlesztési koncepciót,
c) a hatályos településszerkezeti tervet annak módosításakor, illetve új településszerkezeti terv, valamint szabályozási terv benyújtása esetén,
d) az adott településrendezési terv, helyi építési szabályzat készítéséről rendelkező önkormányzati határozatot,
e) az elvégzett vizsgálatok összefoglalását,
f) az alátámasztó munkarészek, valamint - amennyiben rendelkezésre áll - az örökségvédelmi hatástanulmány összefoglalását és hatásait a tervre,
g) a településszerkezeti terv tervezetét,
h) a hatályos szabályozási tervet a szabályozási terv benyújtása esetén,
i) a szabályozási terv tervezetét,
j) a helyi építési szabályzat tervezetét,
k) a tervdokumentáció benyújtójának és tervezőjének nevét vagy elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét, és a tervezési jogosultság megnevezését, valamint az azt igazoló okirat számát, továbbá
l) azon dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban a benyújtó tervtanácsi véleményt kér.
(2) A településrendezési tervtanácshoz a tervdokumentációt olyan tervi állapotban (munkafázisban) kell beadni, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.
(3) Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtott tervdokumentációnak a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és a 9. § (2) és (4), valamint a 10. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott építmények építésügyi hatósági engedélyezési tervdokumentációjából az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) az eltérő szintek alaprajza,
d) metszetek, a megértéshez szükséges mértékben,
f) utcakép, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak a tervezéssel érintett telekre vonatkozó kivonata.
(4) A (3) bekezdés g) pontjában foglaltak a helyi önkormányzat által működtetett tervtanácsok tekintetében nem alkalmazandók.
(5) Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtott tervdokumentációhoz mellékelni kell a tervdokumentáció benyújtójának és tervezőjének nevét vagy elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét tartalmazó írásbeli tájékoztatást, valamint a tervezési jogosultságának megnevezését és az azt igazoló okirat számát.
12. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.
a) településrendezési tervtanácsnak három példányban,
b) építészeti-műszaki tervtanácsnak két példányban,
(3) Amennyiben a tervdokumentáció digitális adathordozón is benyújtásra kerül, papír alapon a (2) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározotthoz képest eggyel kevesebb példányszámban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek a tervtanács titkára 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a benyújtót. A hiánypótlás ideje nem számít bele véleményezési határidőbe.
(5) A benyújtott tervdokumentációt a tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni. A bírálók szakmai véleményüket a tervtanács ülése előtt legalább 5 munkanappal írásban megküldik a tervtanács titkárának.
(6) A tervtanács az állásfoglalását a kérelem előterjesztésétől számított 30 munkanapon belül hozza meg. A határidő indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Az ügyintézési határidőbe az állásfoglalás postára adásának napja is beszámít.
(7) A titkár a tervtanács elnöke által aláírt állásfoglalást postai úton megküldi - építészeti-műszaki tervtanács esetén a tervdokumentáció egy lepecsételt példányával együtt - a tervdokumentáció benyújtójának és tervezőjének.
(8) A titkár a tervtanácsot működtető szerv iratkezelési szabályai szerint nyilvántartásba veszi és megőrzi a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a tervtanács állásfoglalását, továbbá a tervdokumentáció egy példányát vagy az azt tartalmazó digitális adathordozót.
(9) Az építészeti-műszaki tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.
13. § (1) A tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben, de legalább 5 taggal ülésezik. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró tervtanács határozatképességének feltétele.
(2) A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:
a) a központi és a területi tervtanácsok esetén az országos építész kamarát képviselő tagot,
b) a központi és a területi településrendezési tervtanács esetén az országos mérnök kamarát képviselő tagot, valamint fővárosi kerületre készülő szabályzatok esetében szavazati joggal a fővárosi főépítészt,
c) az önkormányzat által működtetett helyi tervtanács esetén a területi építész kamarát képviselő tagot,
d) a központi és a területi építészeti-műszaki tervtanács, illetve a területi építész kamara által működtetett helyi tervtanács esetén az illetékes önkormányzati főépítészt,
e) a 9. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben és műemléki jelentőségű területen, illetve műemléki környezetben, valamint országos jelentőségű védett természeti területen, illetve Natura 2000 területen tervezett építési engedélyköteles beruházás esetén a 2. § (3) bekezdésének d) pontjában említett miniszter által javasolt tagot.
(3) A 9. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a központi tervtanács a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által a 2. § (3) bekezdésének d) pontja alapján javasolt tagok többségével működik.
(4) A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt:
b) a tervdokumentáció benyújtására jogszabállyal kötelezett: (a továbbiakban: a tervdokumentáció benyújtója),
ba) településrendezési tervdokumentáció esetén a polgármester, főpolgármester,
bb) építészeti-műszaki tervdokumentáció esetén a tervező,
c) településrendezési tervtanács esetén a tervdokumentáció készítője,
d) építészeti-műszaki tervtanács esetén
da) az első fokon eljáró építésügyi hatóság képviselője,
e) településrendezési szerződés esetén az önkormányzattal szerződő fél.
(5) Az elnök a (4) bekezdésben meghatározottakon kívül más személyek tárgyalásra történő meghívását is elrendelheti, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt.
(6) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban elnökként, tagként, valamint bírálóként az a személy, aki
a) bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig, bűncselekmény esetében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés időpontjáig, de legalább egy évig,
b) a külön jogszabályban meghatározottak szerint etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.
(7) Ha a tervtanács az e rendeletben számára előírt határidőben nem hozza meg az állásfoglalását, a véleményezési kötelezettség teljesítettnek, a terv ajánlottnak minősül.
(8) A települések egységes építészeti arculatának kialakítása érdekében az egyes tervtanácsfajták működtetői megállapodhatnak tervtanácsaik közös működtetéséről, illetve közös tervtanácsi tárgyalás megtartásáról. A megállapodásban az e rendeletben foglaltak figyelembevételével meg kell határozni az eljáró tervtanács elnökének, titkárának, tagjainak személyét, a közös tárgyalás ügyrendjét és a finanszírozás módját.
14. § (1) Az építészeti-műszaki tervtanácsi tárgyalásról minden esetben, a településrendezési tervtanácsról az ügyrendje szerint hangfelvétel, az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a hangfelvétel és a bírálat.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,
b) a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, építészeti-műszaki tervtanács esetében az építés helyét (címét), az építtető nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét,
c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,
d) a tervező nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét, továbbá a tervezési jogosultságát igazoló okirat számát,
e) a tervdokumentáció benyújtójának nevét, illetve elnevezését, címét, illetve székhelyét,
f) a tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,
g) a meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,
i) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (korábbi konzultáció stb.),
j) a tervtanács elnöke által összefoglalt ajánlást,
k) egyhangúság esetén annak tényére történő utalást, véleménykülönbség esetén a szavazás elrendelését és annak eredményét, valamint a tervtanács tagjainak esetleges különvéleményét,
l) a tervtanács jelen lévő tagjainak aláírását.
A tervdokumentáció minősítésének szempontjai
15. § (1) A településrendezési tervtanács a településrendezési terv szakmai véleményezése során vizsgálja, hogy azok:
a) összhangban vannak-e az országos, térségi és a megyei területrendezési tervekkel, területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a településfejlesztési koncepcióval, valamint az ágazatok fejlesztési koncepcióival, terveivel,
b) segítik-e a településfejlesztési koncepcióban megjelenő, a település egészére és részleteire vonatkozó jövőkép megvalósítását,
c) megfelelnek-e az Étv. 8. §-ában megfogalmazott követelményeknek,
d) figyelembe veszik-e a területhasználatot befolyásoló jogszabályokat, különösen a terület- és a településrendezésre, a környezetvédelemre, a természet- és tájvédelemre, a termőföldvédelemre, az árvíz- és a belvízvédelemre, a közlekedésre, az infrastruktúra-hálózatok elemeire, az akadálymentes épített környezet követelményeire, a katasztrófavédelemre, valamint az építészeti és kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket, a Magyar Köztársaság által elfogadott szakmai, nemzetközi egyezményeket és szakmai irányelveket,
e) tisztázták-e a tervezett területhasználat környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait,
f) megfelelnek-e a rájuk vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint a szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.
(2) Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e
a) az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség, ezen belül különösen:
aa) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés),
ab) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság és a gazdaságosság (rendeltetésszerű használat, gazdaságossági, épületfizikai, energetikai),
ac) az esztétikus megjelenés (tömegalakítás, színezés, anyaghasználat),
ad) településképi és településszerkezeti hatásai kedvezőek-e, továbbá hogyan felel meg a rálátás és látványvédelem
b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.
16. § (1) A tervtanács szakmai véleményét a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.
(2) A tervtanács a tervdokumentációt
b) a javasolt átdolgozás után ajánlja,
(3) Az állásfoglalás indokolása tartalmazza a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.
(4) A titkár a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja a tervtanács állásfoglalását, amely tartalmazza a 14. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakon túlmenően az állásfoglalás számát (sorszám és évszám), továbbá a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (3) bekezdés szerinti indokolását.
17. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.
(2) A tervtanács ügyrendjében - települési önkormányzat által működtetett helyi tervtanács esetében önkormányzati rendeletben - meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel
a) a bírálót a megbízás teljesítésekor,
b) a tervtanács elnökét, tagját és titkárát mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett.
(3) Nem jár tiszteletdíj a tervtanács elnökének, tagjának és titkárának, ha a tervtanács működtetőjének köztisztviselője, valamint a területi és a települési önkormányzat által működtetett tervtanács elnökének.
18. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet
a) 1. §-a (1) bekezdésének b), 2. §-a (2) bekezdésének c) és (4) bekezdésének b) pontja, (8) bekezdése, 3. §-a (1) bekezdésének ab)-ad), valamint bb)-bf) és c)-d), (2) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdése és 4. §-ának b) pontja, valamint 6. §-ának (4) bekezdése, továbbá
b) 1. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegéből a „ , valamint a település, a települési környezet, illetve az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló településrendezési és építészeti-műszaki tervek”, a) pontjából a „ , településrendezési és építészeti-műszaki”, 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjából az „ , a településrendezés és az építészeti-műszaki tervezés”, (4) bekezdésének a) pontjából az „a központi és területi tervtanácsok esetében”, a 3. §-a (1) bekezdésének ae) és bg) pontjából a „ , településrendezési és építészeti-műszaki”, (3) bekezdéséből az „és településrendezési”, 4. §-ának a) pontjából az „és településrendezési”, aa) pontjából a „településrendezésre” szóösszetétel első tagját tartalmazó és az „az építészeti és”, ab) pontjából „a településrendezési tervekkel, a településfejlesztési koncepciókkal,”, 5. §-ának (3) bekezdéséből az „ , és nem helyettesíti a miniszter és a területi főépítész - az Étv. 9. §-ának (6) bekezdésében rögzített - jogkörét”, (6) bekezdéséből az „és a településrendezési terv” és a „ , valamint az építmény elvi építési, építési engedélyezési tervdokumentációjának benyújtásakor”, valamint 6. §-ának (2) bekezdéséből az „ , illetve az érintett helyi önkormányzat” szövegrész
