Kiderült: A jó időjárás miatt dübörög a magyar gazdaság

2013. 12. 4. 09:01|Utolsó módosítás: 2013. 12. 4. 09:21|Gazdaság » Makrogazdaság

Magyarország bruttó hazai terméke 2013 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 1,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,6 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,9 százalékkal nőtt – jelentette a KSH. Az Európai Unió (EU-28) bruttó hazai terméke 0,2 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest.

A III. negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 27,6 százalékkal növekedett. Az ipar hozzáadott értéke 0,4, ezen belül a feldolgozóiparé 1,7 százalékkal emelkedett. A feldolgozóiparon belül a közúti járműgyártás területén volt a legnagyobb a növekedés, ennek hajtóereje az export-értékesítés volt.

A jelentősebb teljesítményű ágazatok közül a gyógyszergyártásban volt nagyobb csökkenés, az exportkereslet visszaesésének következtében. Az építőipar teljesítménye 7,3 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett.

A KSH adatai szerint a harmadik negyedévben a mezőgazdaság 1,4 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez az előző év azonos időszakához képest. Az ipar 0,2 százalékponttal segítette a gazdaság bővülését, amiben kulcsszerepe volt az autóipari kapacitások felfutásának, hiszen a feldolgozóipar 0,4 százalékpontos javulással járult hozzá a növekedéshez. Az építőipar az alacsony súlyával együtt is 0,2 százalékponttal segítette a GDP bővülését. A szolgáltatások tekintetében szintén 0,2 százalékpontos növekedésről számolt be a KSH, míg a termékadók kissé lefelé húzták a GDP-t a harmadik negyedben. Összességében úgy tűnik, hogy az 1,8 százalékos harmadik negyedéves növekedés döntő részét a jelentős ingadozást mutató, időjárásfüggő mezőgazdaság jó teljesítménye okozta; ugyanakkor a többi szektorban láthatóak a stabilizálódás, enyhe növekedés jelei.

A KSH szerint a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 0,3 százalékkal növekedett, ezen belül a kereskedelem teljesítményének bővülése kisebb mértékű, mint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,9 százalékkal, az információ, kommunikáció nemzet-gazdasági ág hozzáadott értéke 1,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos negyedévéhez képest. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,2 százalékkal csökkent.

A kis- és középvállalatoknak nyújtott kedvezményes hitelek következtében a vállalati hitelfelvétel enyhén bővült, azonban a lakosság esetében az olcsó lakáshitel-felvételi lehetőség ellenére is jelentősen mérséklődött a hitelek volumene.

A felhasználási oldalról nézve a háztartások fogyasztása kissé növekedett a harmadik negyedévben, ám a húzóerő a beruházások emelkedése volt, hiszen a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,5 százalékponttal segítette a növekedést. A készletváltozás ugyanakkor jelentősen, 0,8 százalékponttal lefelé húzta a gazdaságot. A nettó export a második negyedéves visszaesést követően 0,7 százalékponttal segítette a növekedést.

A KSH szerint GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2013 harmadik negyedévében nem változott az egy évvel korábbi szinthez képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékkal emelkedett. A háztartások fogyasztási kiadásán belül nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a szabadidő és kultúra, valamint az élelmiszerek esetén nőtt a volumen, a lakásszolgáltatások esetén pedig stagnált. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) és az egyéb szolgáltatások esetében erőteljes csökkenést mértünk – írta a KSH. A magyarok külföldi fogyasztása nagyobb mértékben csökkent, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,2 százalékkal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 4,4 százalékkal meghaladta a korábbi szintet. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,6 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző negyedévinél gyorsabb ütemben, 8,2 százalékkal növekedett. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezés beruházások emelkedtek. Az ágazatok többségében növekedést mértünk. A nagy súlyú ágazatokat tekintve a feldolgozóipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás beruházásai jelentős mértékben nőttek, az ingatlanügyleteké jelentősen csökkentek. A mezőgazdaság, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás ágban erőteljes növekedés volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a GDP-adatok kapcsán közölte, hogy "a legfrissebb, szeptemberi tényadatok alapján az ipar teljesítménye éves összehasonlításban 5,5 százalékkal növekedett, melyhez számottevően hozzájárult a közelmúltban kibővült autóipari kapacitások (Audi, Opel, Mercedes) felfutása". A szolgáltatások szektor több mint egy éven át tartó visszaesést követően most 0,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest – írták.

Szerző: Világgazdaság Onli

Tavasszal elkezdik a V0-ás vasúti körgyűrűt

Figyelő Online

2013.12.06  08:33   

Még folynak a tárgyalások a kínai pénzek felhasználásáról a tervezett V0-ás vasúti körgyűrű projektre - írja a Napi Gazdaság pénteki számában.

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkársága a lapot arról tájékoztatta, hogy a V0-ás vasúti körgyűrűről a MÁV és a kínai vasúttársaság a vasúttechnikai egyeztetéseket lefolytatta, a pénzügyi kérdésekről Magyarország és Kína fejlesztési bankjai folyamatosan tárgyalnak, és amint megszületik a konszezus, a projekt előkészítése elől minden akadály elhárul. 

A Budapestet délről elkerülő V0-ás vasúti körgyűrű megépítése a tervek szerint jövő tavasszal kezdődne, és 2017-ben készülne el. A beruházás becsült értéke 360 milliárd forint - írja a Napi Gazdaság.

MTI

Tovább hasít a magyar ipar

2013. 12. 6. 09:07|Gazdaság » Makrogazdaság

 2013 októberében – előzetes adatok alapján – az ipari termelés 6,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, jelentette a KSH. A munkanaphatástól megtisztított ipari index megegyezik a kiigazítatlan indexszel.

A termelés az év első tíz hónapjában 0,7 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index októberben 0,5 százalékkal csökkent.

A KSH arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy elsősorban a járműipar segített az ipari termelés jelentős növekedését októberben. Az energiaiparban nem látható növekedés, és az elektronikai szektor sem tudja érdemben segíteni a bővülést.

„A következő hónapokban elsősorban a járműgyártás adhat további lendületet az ipari termelésnek, részben az autópiaci kilátások javulása, részben a hazánkban létesített autóipari kapacitások felfutása miatt” – vélekedett Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. „A kilátásokra nézve bíztató, hogy az európai és a német konjunktúramutatók a kilábalás irányába mutatnak, így a külső kereslet élénkülése várható.”

Suppan szerint a belső kereslet szintén élénkülhet az év hátralevő részében. „Ezt tükrözik az ipar megrendelési adatai is, az új rendelések 31 százalékkal, a rendelésállomány 24,6 százalékkal emelkedett szeptemberben. Mindezek hatására az utolsó negyedévben az ipari termelés 7-8 százalékos növekedést mutathat” – prognosztizálta.

Szerző: Világgazdaság Online

WWF: Zsákutcába kerülhet a magyar vízgazdálkodás

2013. december 06., péntek, 14:14 • Utolsó frissítés: 2 órája
Szerző: MTI

Címkék: WWF; vízgazdálkodás;

Zsákutcába kerülhet a hazai vízgazdálkodás, ha a kormányzati tervek szerint a vízügyi ágazat a környezeti ügyekért felelős vidékfejlesztési tárcától a Belügyminisztériumhoz (BM) kerül, főosztályi szintre – közölte a WWF Magyarország pénteken.

A zöldszervezet szerint ha a kormány elválasztja a vízgazdálkodást a természetvédelmi és mezőgazdasági ágazatoktól, Magyarország nehezen tudja majd elhárítani a klímaváltozás és a csapadékhiány okozta kockázatokat. Fennáll a veszélye ugyanis, hogy az új struktúrában a vízügy kizárólag az árvízvédelmet fogja jelenteni, ami a vízgazdálkodásnak csupán részterülete – hangsúlyozza közleményében a WWF.

A Népszabadság hétfőn írt arról, hogy értesülései szerint a már jelenleg is két tárca között szétosztva működő vízügyet teljes egészében a belügyhöz telepítik, valamint konkrét tervek vannak arra, hogy a "zöldportfólió" további részeit is szétosztják más tárcák között.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI kérdésére kedden megerősítette, hogy a vízügyeket a BM veszi át. A tárca kiemelte: a részletekről jelenleg is zajlanak az egyeztetések, így bővebb tájékoztatást jelenleg nem tudnak adni.

A WWF Magyarország emlékeztet: a vízügyi ágazatot 2011-ben választotta ketté a kormány. Akkor az árvízvédelem a Belügyminisztériumhoz került, a vízgazdálkodás szakmai felügyelete pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumnál maradt. Ez utóbbi felügyelete alá tartozó vízügyekért felelős helyettes államtitkárság a természetvédő szervezet szerint az elmúlt két évben egyre csökkenő kapacitásokkal dolgozott, a két minisztérium között megosztott szervezetben pedig az együttműködés teljesen szétzilálódott.

A vízgazdálkodás az árvízvédelemnél sokkal szélesebb körű tevékenység, ide tartozik a többi között a hazai vizek minőségének védelme, a vízbázisvédelem, a vízkészletetekkel való felelős gazdálkodás, a vizek hasznosítása, elosztása és megőrzése a jövő generációi számára – hívta fel a figyelmet a zöldszervezet.

Magyarországot a jövőben várhatóan sokkal gyakrabban érinti majd csapadékhiányos időszak és hosszan tartó aszály. A klímaváltozás negatív hatását csak úgy lehet mérsékelni, ha a hangsúlyt a megelőzésre és nem kizárólag a hatások kezelésére helyezik.

Magyarország fenntartható jövőjének biztosításához az intenzív erdőgazdálkodás és a szántóföldi művelés átalakítására, a folyókon érkező víztöbblet természetes megtartására, tájhasználat-váltásra, a folyók szabályozottságának csökkentésére van szükség. Ésszerűbben kell alkalmazkodni az ország természetes adottságaihoz, meg kell őrizni a víztartalékokat és vizet kell juttatni a folyók árvízvédelmi töltésein kívülre – írja szervezet.

"A WWF az új felállásban nem sok esélyt látna arra, hogy Magyarország megfeleljen európai uniós kötelezettségének, és a víz keretirányelvben megfogalmazott elvárások szerint a hazai folyók, tavak, felszín alatti vizek ökológiai, vízminőségi és mennyiségi szempontból jó állapotba kerüljenek. A folyók állapotának védelmére, a vízminőség javítására vagy a vizesélőhelyek élővilágának megmentésére irányuló programok lehetőségei a minimálisra csökkenhetnek, és minden vízügyi forrást az árvízvédelmi beruházások nyelhetnek el" – idézi a közlemény Fáth Ákost, a WWF igazgatóját.

A zöldszervezet szerint a környezetügyi igazgatás átszervezésének következő lépcsőjéről szóló hírek még súlyosabb következményekkel járhatnak. Magyarország természeti értékei komoly veszélybe kerülhetnek, ha a vidékfejlesztési tárcánál a környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárság is megszűnik, és a természetvédelem a vízügyhöz hasonlóan elveszik egy másik minisztérium főosztályai között. Magyarország az Európai Unió tagjaként egy ilyen mértékű visszalépést a környezetvédelem terén semmiképpen nem vehet komolyan fontolóra – olvasható a WWF közleményében.

Varga: a magyar gazdaságban megvan a növekedési potenciál

2013. december 06., péntek, 10:24 
Szerző: MTI

Címkék: gazdasági növekedés; MVM; Varga Mihály; NGM;

A nemzetgazdasági miniszter szerint a lakossági fogyasztás bővülésének lehetősége megnő, hiszen az adócsökkentéssel, a rezsicsökkentéssel, a családi adókedvezmény kiterjesztésével, valamint a béremelésekkel több pénz fog maradni a háztartásoknál. Így az export szektor, a járműipar, a mezőgazdaság, az építőipar növekedése mellett a fogyasztás is húzni fogja a magyar gazdaság növekedését.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint érdemes befektetni a magyar gazdaságba, hiszen a gazdasági növekedéssel együtt javultak a profitkilátások is.

A miniszter a Budapesti Értéktőzsde Xetra kereskedési rendszerének pénteki indulása után újságírók előtt kijelentette: a magyar gazdaság abban a helyzetben van most már, hogy a lehetőségek tárházát kínálja a befektetők számára.

Elmondta, a magyar gazdaságban megvan a növekedési potenciál, ebben az évben növekedési fordulat történt, jövőre pedig a kormány 2 százalékos növekedést vár, ami azt jelenti, hogy 2014-ben duplájával nőhet a magyar gazdaság teljesítménye. Érdemes tehát befektetni a magyar gazdaságba, hiszen javultak a profitkilátások - fejtette ki.

Arra a kérdésre, hogy van-e kilátás a következő években az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., vagy más állami vállalati részesedések tőzsdei értékesítésére, a miniszter úgy válaszolt: pillanatnyilag nem lát lehetőséget arra, hogy az MVM is megjelenjen a tőzsdén, de hosszú távon ezt nem lehet kizárni. Elmondta, hogy a tőzsdei előkészítés hosszú folyamat, és az MVM jelenleg több olyan akvizícióban is benne van, ami jelentős mértékben leköti az erőforrásokat. 

Kérdésre válaszolva elmondta, ahhoz, hogy tartóssá váljon a magyar gazdaság növekedése, alapvetően az kell, hogy az eddig meglévő növekedési faktorokhoz felzárkózzanak mások is. Hozzáfűzte: az Európai Bizottság jelentése is azt tartalmazza, hogy jövőre a növekedés egyik húzóereje már a belső fogyasztás is lehet. 

Kifejtette, hogy a lakossági fogyasztás bővülésének lehetősége megnő, hiszen az adócsökkentéssel, a rezsicsökkentéssel, a családi adókedvezmény kiterjesztésével, valamint a béremelésekkel több pénz fog maradni a háztartásoknál. Így az export szektor, a járműipar, a mezőgazdaság, az építőipar növekedése mellett a fogyasztás is húzni fogja a magyar gazdaság növekedését. 

A miniszter szerint a magyar gazdaság növekedési forrásainak bővülése, továbbá a Xetrán keresztüli forrásbővülés is lehetőséget adhat arra, hogy tőzsdére lépjenek olyan magyar cégek, amelyekben kisebbségi résztulajdona van az államnak.

100 ezer felett lesz a minimálbér jövőre

· Index

2013. december 2., hétfő 12:19 | 

Jövőre 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján, a felek 2014-re 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el - írja az MTI.

A minimálbér 2013-ban 98 000, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint volt.