Európai fellegvárunk

Amit ma Európában és szerte a világon a magyar műszaki értelmiség nagy eredményeként tartanak számon, annak többsége olyan mérnökök keze nyomát őrzi, akik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, illetve jogelődjéről indultak el. Az elmúlt időkben számos külföldi diák itt kapta meg műszaki képzettségét a keleti és az arab világból, de Afrikából is.

Kassai Ferenc| NOL| 2013. november 26. |

Jól látható, hogy a nívós oktatói tevékenységnek és a tanári oktatói hivatás gyakorlásának eredménye sokszor mások, más országok teljesítményében is megjelenik, ezért büszkén és joggal mondhatjuk, hogy a köznapi nevén Műegyetemnek hívott mérnökképző intézményünk nemcsak a magyar, hanem az európai műszaki képzés fellegvára is. A teljességre való törekvés nélkül néhány közismert ember, aki a Műegyetemen tanult, szerzett diplomát és lett világhíressé: Hajós Alfréd, Hauszmann Alajos, Kandó Kálmán, Kármán Tódor, Kós Károly, Lechner Ödön, Makovecz Imre, Rubik Ernő, Schulek Frigyes, Zipernovszky Károly, Zielinski Szilárd, Szilárd Leó, Teller Ede és az idén éppen századik születésnapját ünneplő, doyen, Tarics Sándor.

Szeptemberi hír, hogy „az emberi erőforrások minisztere 1383 egyetemi, illetve főiskolai hallgató részére adományozott köztársasági ösztöndíjat a 2013/2014. tanévre. Közülük minden tizedik a BME hallgatója. (138 fő). A nagy múltra visszatekintő köztársasági ösztöndíjat a minden kori oktatásért felelős miniszter adományozza egy tanév időtartamára a kiemelkedő tanulmányi eredményű, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren kimagasló munkát végző hallgatók részére.”

Ez a fantasztikus többletérték, amelyet a világ tudásához adtunk, a Műegyetemet dicséri. Ezért gondolom, hogy az intézmény minden időben a legmagasabb besorolást, támogatást érdemli.

A kormányzat céljának tekintette a műszaki és természettudományos képzés fejlesztését már középiskolai szinten is. Ennek eredménye már bizonyos értelemben mutatkozik a reáltárgyakat oktató pedagógusi pálya iránti érdeklődésben. Ugyanakkor a mérnökképzés megerősítésére még szükség van, mert Magyarország jövője nagymértékben a mérnöki tudáson fog alapulni. A Műegyetem pedig a mérnöki utánpótlás zászlóshajója. Sajnos nem nyerte el a tudományegyetemi rangot, mert önmagát leépítve is próbálta a gazdasági egyensúlyát megteremteni a válságos időben. Ezzel szemben úgy tűnik, a „tékozló fiú” mindig kedvesebb és kitüntetettebb.

Műegyetemünk évszázadra is visszanyúló érdemeit fölsorolni csak almanachokban lehetne, ám hányan tudják ma a szakmán kívül, hogy mekkora áldozatokat is hoznak az ott dolgozó oktatók, hogy ez az európai nívó továbbra is jellemezze az ott folyó munkát? Mert a csökkenő finanszírozás mellett is őrzi rangját az egyetem, még olyan áron is, hogy egyes oktatók, akadémikusok, egyetemi tanárok fizetés nélkül állnak ki a katedrára, mert a tudás átadása a legfontosabb a számunkra. Örömünkre szolgált, hogy a kormányzat a műszaki értelmiség képzését prioritásként kezeli, és ezért érzem fájónak, hogy mintha mégis kicsit mostohagyerekként kezelné az oktatáspolitika a Műegyetemet.

Tehát: a Műegyetem – hasonlóan a SOTE-hoz és a Corvinushoz – minden időben kapja meg a felsőoktatás irányítóitól a legmagasabb szakmai és tudományos besorolást! Ezek nélkül az intézmények nélkül összeroppanna a magyar egyetemi oktatás. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a legmagasabb tudományegyetemi, kutatóegyetemi minősítést érdemli.

Hiszem és vallom, hogy a műszaki értelmiség képzésén múlik a patrióta gazdaságpolitika sikere, az, hogy az ország kátyúba ragadt szekerét kihúzzuk, és hogy kiszámítható jövő előtt álljon ismét Magyarország. Szót emelek ismét ezért – a teljes magyar mérnöktársadalom nevében – a műszaki kiképzésért, minőségének javításáért. Újra kapóssá kell tennünk ezért a műegyetemi és mérnöki karokat, rokonszenvessé a középfokú képzést. A fiataloknak látniuk kell, hogy a műszaki terület egész életre szóló megélhetést és kibontakozást nyújt. Műszaki szakember és szaktudás nélkül nincs gazdasági fellendülés, tiszta víz, élhető tiszta környezet, korszerű emberi élet. Ahhoz, hogy a műszaki pálya ismét vonzó legyen, nélkülözhetetlen a műszaki képzés társadalmi presztízsének növelése. Tisztában vagyok azzal, hogy ez nem egyszerű feladat, mert sajnos a műszaki vagy régies kifejezéssel élve a reálképzést sok szempontból elhanyagoltuk eddig. A mérnöki tudás megszerzése kemény egyetemi tanulást igényel, de a befektetett energia és munka megtérül. Azok a magyar mérnökök vitték sokra, akik szakmailag kiművelt emberfőkként léptek ki az egyetem kapuján – Széchenyi István egykor megálmodott, máig ható gondolata jegyében. És felsorolni is sok volna, hogy a „legnagyobb magyar” szellemében kik végeztek a budapesti Műegyetemen.

Ma van olyan felfogás is, hogy nem alkotó mérnökre van szükség, hanem a mérnöki gyakorlat „üzemmérnöki szintjére”, vagyis az okleveles, a tudását naponta gyarapító mérnöki szellem helyett arra, amely elégséges egy-egy munkafolyamat irányítására.

Az úgynevezett duális képzés nagy divattá kezd lenni a felsőoktatásban is, pedig annak elsősorban a szakképzésben van a helye. Lehet duális mérnökképzés a főiskolákon, de tudomásul kell venni, hogy az ott szerzett képesítés egy-egy autógyárban jól hasznosítható, de ez a képzési fajta mellőzi a kreativitásra képes, innovatív mérnöki tudás megteremtését, főleg annak vágyát. Az ún. duális képzésben kiképzett mérnöknek az autógyárban csak korlátozottan van lehetősége és képessége a kreativitásra és innovációra.

A patrióta gazdaság nézőpontjából akkor keletkezhetnek nagy gondok, ha például a ma hazánkban megtelepedett autógyárak egyszer csak szedik a sátorfájukat, és továbbállnak.

Egyetlen számomra meggyőző és a magyar felsőoktatás minőségérzékét jellemző példával zárnám okfejtésemet. Mennyi racionalizmust mutat az, hogy műegyetemi mérnökök ma már részt kapnak és részt vesznek mint egészségügyi műszaki szakemberek a SOTE-n végzett, tanult, tanító orvosok munkájában és a gyógyító eszközök révén, amelyek alkotó mérnökök produkciói, emelik a magyar egészségügy színvonalát! A műegyetemi kutatások eredményeit az orvostudomány alkalmazza. Jó példa erre a Műegyetemen folyó mechatronikai, biomechanikai kutatássorozat, a mozgáselemzések, melyek eredményeként a – mára népbetegséggé vált – mozgásszervi betegségek gyógyítása korszerűsíthetővé válhat.

Minden alkotó mérnöki tevékenység az életre irányul. Becsület illeti az európai mérnökképzés magyar fellegvárát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet!

A szerző a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke

Kirobbanó beruházási adatok érkeztek Magyarországról

2013. 11. 29. 09:21|Utolsó módosítás: 2013. 11. 29. 09:21|

Gazdaság » Makrogazdaság

A nemzetgazdasági beruházások volumene 2013 III. negyedévében 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében bővülés következett be – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A beruházási tevékenység III. negyedévi 9,8 százalékos növekedésén belül a gép- és berendezés beruházások 10,1, az építési beruházások 9,5 százalékkal emelkedtek.

"Óriási meglepetésre a várakozásoknál lényegesen gyorsabban nőttek a beruházások a harmadik negyedévben éves alapon" – írta Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza. Kiemelte, hogy ez több mint nyolc éve nem látott növekedést jelent.

A beruházási teljesítményérték növekedéséhez elsősorban a közel egyharmad súlyt képviselő feldolgozóipar 13,6 százalékos bővülése járult hozzá a KSH szerint, ezen belül a járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállító ágazatok (gumi, műanyag, nemfém ásványi termék, illetve a gép, gépi berendezések gyártása), valamint az élelmiszeripar beruházása volt kiemelkedő. Közel kétszeresére emelkedett a beruházási volumen a víz- és hulladékgazdálkodás területén (90,6 százalék) a víztisztítási és csatornázási projektek eredményeként. A nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág 4,6 százalékos növekedése elsősorban a vasútépítések-, felújítások, alsóbbrendű útvonalak, egyéb útépítéseknek és járműbeszerzéseknek köszönhető – írta a KSH.

A mezőgazdasági gépbeszerzések és tárolók építésének következtében dinamikusan nőttek (36,3 százalék) a beruházások a mezőgazdaságban. A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a volumen 21,3 százalékkal növekedett, ezen belül a legnagyobb mértékű emelkedés a kiskereskedelmi alágban következett be. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban a beruházási teljesítmény jelentős bővüléséhez (11,7 százalék) továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek, az egyéb középületek felújítása, valamint a katasztrófavédelmi és rendvédelmi fejlesztések járultak hozzá.

A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül jelentősen nőttek a beruházások a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (47,9 százalék) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (30,7 százalék) nemzetgazdasági ágakban, ami egyedi nagy beruházások eredménye. Az építőiparban 9,9 százalékos volumennövekedést regisztráltunk. Számottevő a bővülés az oktatás (19,2 százalék) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágakban (18,3 százalék), amelyekben a nagyarányú növekedést részben az egy évvel korábbi alacsony beruházási teljesítményérték okozza.

Jelentősen visszaestek a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (30,7 százalék) nemzetgazdasági ág beruházásai. A lakásépítések visszaesésének következtében az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 12,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházásai továbbra is elmaradtak (11,2 százalék) az előző év azonos időszakitól.

Az előző negyedévhez képest a nemzetgazdasági beruházások mennyisége 2013 III. negyedévében 1,3 százalékkal emelkedett a szezonálisan kiigazított index szerint.

2013 I–III. negyedévében összesen 2823 milliárd forintot költöttek beruházásra, összehasonlító áron 3,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

"A beruházások az utolsó negyedévben tovább gyorsulhatnak a tavaly év végi igen alacsony bázis, valamint az EU által finanszírozott beruházások felfutása és az MNB növekedési hitelprogramjának pozitív hatása miatt" – vélte Suppan. "A beruházások felfutását a javuló külső és belső keresleti kilátások is támogathatják, amit már egyes vállalati felmérések is tükröznek" – tette hozzá.

Szerző: Világgazdaság Online

GYIA Év végére tovább gyorsul a növekedés üteme, segít az MNB-program is

Csúcsformában a magyar gazdaság

2013. 11. 28. 05:00|Utolsó módosítás: 2013. 11. 28. 07:00|Gazdaság » Makrogazdaság

A tél első hónapjában újabb lendületet vett a gazdaság. A Világgazdaság mutatószáma szerint 2,1 százalékkal nőtt a gazdaság éves összevetésben, ami 2011 tavasza óta a legjobb adat. A Gyorsulási Irányadó havi indexe alapján tavaly december óta tart a növekedés.

Novemberben 2,1 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest a Világgazdaság mutatószáma szerint. A Gyorsulási Irányadó (GYIA) 2011 márciusa óta nem nőtt ilyen jelentősen. A friss GDP-adatok és a korrekció tükrében – a KSH 0,3 százalékponttal felfelé módosította a szezonálisan kiigazított, negyedéves idei indexeket – a gazdaság valamelyest magasabb növekedési pályán mozog. Mindez azt is jelenti, hogy tavaly december óta folyamatosan, 0,1-0,2 százalék körüli mértékben növekedett havi alapon a GYIA. Novemberben kissé szerényebb, 0,07 százalékos bővülésről tanúskodik a havi mutatószám. A GYIA tíz részindexe közül öt növelte, négy csökkentette, míg egy semlegesen hatott a főindexre.

Az öt pénzügyi alindex közül három kedvezően hatott, míg kettő lefelé húzta a GYIA-t. A reálkamat az infláció mérséklődésével párhuzamosan csökkent, és a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusa nem szakadt meg, mindez pedig kedvezően hatott az indexre. A pénzkínálat reálértéken számított növekedésére már hatással lehet a központi bank Növekedési Hitelprogramja is, ami szintén segítette a GYIA-t.

A kkv-knak nyújtott alacsony kamatozású hitel mellett az Ifo-index növekedése is pozitívan hatott az indexre. Ugyanakkor a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) visszaesése, valamint az államkötvények másodlagos piacán a hozamgörbe meredekebbé válása is lefelé húzta a GYIA-t.

Az öt reálgazdasági alindexből kettő növelte, ugyanennyi csökkentette, és egy semlegesen hatott a GYIA-ra. A reálkeresetek emelkedése és az ipari termelés volumenindexének növekedése felfelé húzta a főindexet. A fogyasztási hitelek állományának visszaesése és az ipari rendelésállomány mérséklődése negatívan hatott a GYIA-ra. A munkakeresés átlagos időtartama 19,1 hónapon stagnált, vagyis ez a részindex nem befolyásolta a mutatót.

Összességében a növekedés fokozatos, ám nem szabad elfelejteni, hogy a tavalyi utolsó negyedévben jelentős visszaesést szenvedett ez a gazdaság; vagyis a bázishatás is fontos szerepet játszik a kilábalásban.

A harmadik negyedévben az ipar, az építőipar, valamint a mezőgazdaság volt a növekedés motorja. Az év utolsó hónapjaiban is kedvező képet mutathat az építőipar annak ellenére, hogy az ingatlanépítések visszaeshetnek. Az ipari termelés tekintetében tovább folytatódhat a növekedés a trend alapján. Ugyan a belföldi értékesítésben egyelőre nem látható egyértelmű növekedés, ám az exportértékesítés felfutása folyamatos, ami elsősorban az autógyártásnak köszönhető. A gazdasági növekedést az MNB hitelprogramja is kissé támogathatja az év utolsó hónapjaiban.

A kormány szerint idén meghaladhatja az 1 százalékot a GDP növekedési üteme, hiszen a harmadik negyedévben várakozásokon felüli, 1,7 százalékos bővülési ütemet mért a KSH. Az Reuters által megkérdezett elemzők egy hónap alatt 0,4 százalékponttal, 0,9-re emelték az idei GDP-prognózist.

Így készül a Gyorsulási Irányadó

A gyorsulási irányadó nemzetközi módszereken alapuló, a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor típusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, az index így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról.

Szerző: Hornyák József

Fekete október az építőiparban: Történelmi rekordon a cégbedőlések száma

2013. 11. 26. 13:34|Utolsó módosítás: 2013. 11. 26. 13:45|Vállalatok

Minden korábbi rekordot megdöntött októberben a megszűnő cégek száma az építőiparban. A 655 törlés a közeljövőben aligha ismétlődik meg, de az új eljárások számának emelkedése azt mutatja, hogy az ágazatban tartósan megmarad a magas partneri kockázat. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltatónál úgy vélik, hogy a növekvő számú kényszertörlés miatt nem kell félni, hiszen a jelenség inkább az ágazat megtisztulását szolgálja.

Egyetlen hónap alatt 655 céget törölt a cégbíróság, így az elmúlt tizenkét hónapra esik a sokéves törlési statisztika valamennyi dobogós hónapja. 2012 novemberében 623, idén májusban 630 cég szűnt meg, ezt követte a mostani rekord. Ezek után nem meglepő, hogy a megszűnések számát tekintve idén minden bizonnyal átlépjük a 2010-es évi 5200-as negatív csúcsot is.

„Hiába emelkedik az ágazat kibocsátása és megrendelésállománya, ha a növekedés csak egy szűk területet érint, és a legnagyobb bajban levő mikro- és kisvállalkozások nem jutnak a közelébe” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Tóth szerint az ágazat kis cégeinek alapvető problémája, hogy referenciák és kapacitások hiányában nem rúgnak labdába olyan nagyberuházásokon, mint az autópálya- vagy a stadionépítések. Ezért fordulhat elő, hogy a frissen indított, feltehetően törléssel végződő eljárások száma az elmúlt időszakban ismét emelkedni kezdett.

A megszűnések mögött most még jobbára a tavaly indult felszámolási eljárások húzódnak meg, ezek magyarázzák a jelenlegi megszűnések kétharmadát. Ugyanakkor az induló eljárások között egyre nagyobb súllyal szerepelnek a kényszertörlések (357 eljárás), számuk már meg is haladja a felszámolások és végelszámolások összesített értékét (összesen 300 eljárás). Így jövőre várhatóan a kényszertörlés veszi át a leggyakoribb megszűnéshez vezető eljárás szerepét a felszámolástól.

„A kényszertörlés intézményének bevezetése egyszerűsítette az adminisztratív kötelezettségeiket sem teljesítő cégek megszüntetésére irányuló hatósági erőfeszítéseket, egyúttal tiszta vizet öntött a pohárba: kevesebb az olyan költséges és eredménytelen felszámolási eljárás, amely a hitelezők kintlévőségének teljes veszteségleírásával zárul. A hitelezőkre ugyanakkor ez az eljárástípus többletterhet ró, mert amíg a felszámolóbiztosok hivatalból kezdeményezhették a cégvezetők bírósági felelősségre vonását, a kényszertörlési eljárás esetében ez a feladat a hitelezőkre hárul. „Sajnos, a tapasztalatok szerint ez sokszor elmarad, ami rontja a fizetési morált” – mondja Tóth Tamás.

Némiképp meglepő módon októberben erős emelkedést mutatott az új cégek száma is az ágazatban, de a 391 cégalapítás még mindig messze elmarad mind a megszűnések, mind a korábbi alapítások számától. „Úgy tűnik, a kedvezőtlen piaci környezet és a nagyobb hatósági szigor huzamosabb időre véget vetett annak a gyakorlatnak, hogy egy megszűnő cégre egynél több új társaság alapítása legyen az ágazat válasza” – mondja Tóth Tamás.

A lakossági ingatlanberuházások felfutása továbbra is várat magára, jóllehet a folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamat kedvező hátteret biztosítana a jelzálog-fedezetű forinthiteleknek. A reálkeresetek növekedése ellenére azonban a hitelkeresleti oldal továbbra is rendkívül alacsony szinten stagnál. „Az utóbbi évek súlyos ingatlanpiaci problémái jó időre elvették a lakosság kedvét a lakásvásárlástól és -felújítástól. Ebből a csapdából csak a bizalmi indexek felfutása, a támogatott lakáshitelek megerősítése és a devizahitelek kérdésének megnyugtató megoldása jelentene kiutat, ezek szerencsés együttállására azonban még jó ideig várni kell. A lakossági ingatlanberuházások nélkül pedig a kisebb építőipari vállalatok helyzete továbbra is kritikus marad” – mondja az Opten ügyvezetője.

A bizonytalan üzleti környezetben az üzleti partnerek kiválasztásának továbbra is kiemelt szerepe van, ezt támasztja alá az Opten továbbra is rendkívül magas szinten álló Cégfluktuációs Indexe (Opten – CFI), amely az adott időszak elején működő cégek számához viszonyítja az időszak alatt frissen alapított és megszűnt cégek számát.

Szerző: Világgazdaság Online

Szigorodnak a vállalatok átlátható és etikus működésére vonatkozó szabályozások

Figyelő Online

2013.11.30  09:22   

Szigorodnak 2014-től a vállalatok átlátható és etikus működésére vonatkozó szabályozások: egy januárban hatályba lépő új törvény kötelezi a cégeket csalás-megelőző rendszereik nyilvánossá tételére, míg a márciustól hatályos polgári törvénykönyv a menedzsment felelősségét terjeszti ki a vállalati működésre - hívja fel a figyelmet az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-hez eljuttatott közleményében

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló, 2014. január 1-jén hatályba lépő új törvény kötelezi a vállalatokat arra, hogy bárki számára elérhető módon nyilvánossá tegyék a közérdeket, vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat, a bejelentési rendszer működését, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárást ismertető anyagokat, tehát minden, a vállalat etikus és átlátható működését biztosító rendszerüket - olvasható a közleményben.

Az EY szerint a törvény valóban hiánypótló: a cég vállalati visszaéléseket vizsgáló tanulmánya szerint Magyarországon az egyik legelterjedtebb visszaélési séma a beszerzésekhez, megrendelésekhez kapcsolható, és a válaszadók mindössze 47 százaléka rendelkezett beszerzési szabályzattal vagy eljárásrenddel. Etikai kódexe csak a cégek 28 százalékának volt, ezenkívül a megkérdezett cégek mindössze 8,5 százaléka jelezte, hogy van olyan önálló részleg, amely a visszaélések megelőzésével, illetve felderítésével foglalkozik.

Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág partnere a közleményben úgy vélekedett, hogy az etikus magatartás és a felelős vállalatirányítás bizonyítottan pozitív hatással van a gazdasági szereplők eredményességére. A megfelelően kialakított, alkalmazott és kommunikált belső megelőző rendszerek biztosítékot nyújtanak egyrészt a beszállítók és a szerződéses partnerek felé, másrészt a befektetők, valamint a munkavállalók számára - mondta a szakértő.A vállalatok átlátható működését segíti az EY szerint a polgári törvénykönyv 2014 márciusában hatályba lépő módosított változata is, amely alapján az egyes vállalatok tisztségviselői felelősségre vonhatók a cég tevékenységéből fakadóan elkövetett harmadik fél számára történő károkozásért.

Mivel a szabályozás értelmében nagymértékben megnő a vezetőség tagjainak felelőssége, személyesen lesznek motiváltak és érintettek a vállalat és a munkatársai etikus és transzparens tevékenységében.

MTI

  Orbánék magyar motorral hajtanák az európai növekedést

2013. november 29., péntek, 11:40 • Utolsó frissítés: 2013. november 29., péntek, 11:57
Szerző: MTI

Az elmúlt években a közigazgatás területén végrehajtott reformot ennek a célnak kellett alárendelni, hogy amikor Európában a gazdasági növekedés ismét beindul, akkor annak Magyarország ne fékezője, hanem egyik motorja legyen – mondta Navracsics. Szerinte úgy alakították át a közigazgatás rendszerét, hogy az egyfelől a növekedést szolgálja, másrészt a polgárokhoz közelebbi szolgáltatásokat nyújtson, hatékonyabb is legyen. A konferencián a magyar kormányzat képviselői mellett felszólal Margit Waestfelt, a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) alternatív főtitkára, valamint beszédet mondanak mások mellett szlovák, horvát, lengyel, albán, montenegrói, macedón politikusok és diplomaták is.