Bombameglepetés: Robog a magyar gazdaság

2013. 11. 14. 09:01 | Gazdaság » Makrogazdaság

Az 1 százalék körüli növekedési várakozás helyett 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben – jelentette a KSH. A növekedésben fontos szerepet játszott a mezőgazdaság jó teljesítménye, az ipar növekedése, valamint az építőipar kilábalása. A szolgáltatásoknál is mintha fordulat jelei látszódnának. A kedvező növekedési adat után úgy tűnik, hogy a GDP idén a kormány által várt 0,7 százalékos szintnél gyorsabban bővülhet.

A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2013. III. negyedévében 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 

A GDP-adat jelentősen felülmúlta az elemzői várakozásokat, hiszen közgazdászok 1 százalék körüli növekedést vártak a harmadik negyedévre.

A növekedést a KSH szerint alapvetően a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint éves szinten 1,6 százalékos volt a bővülés.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék.

A KSH felfelé módosította a negyedéves GDP-adatokat. Az első negyedévben a korábban közölt 0,6 százalékról 0,9-re emelte a GDP-t a statisztikai hivatal, a második negyedévi 0,1 százalékot pedig 0,4-re módosította.

A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

A KSH felülvizsgálata felfelé "tolta" az éves növekedési pályát. Nyers adatok szerint az első három negyedévben 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság, naptárhatás kiszűrésével pedig 0,7 százalékos volt a bővülés. Szezonálisan kiigazítva és naptárhatással kiigazítva az év első kilenc hónapjában 0,6 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest.

A kedvező GDP-adatok után úgy tűnik, hogy idén a kormány által várt 0,7 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés is elképzelhető. A negyedik negyedévet segítheti a különösen gyenge bázis is, hiszen 2012 utolsó három hónapjában 2,7 százalékkal esett vissza a GDP.

Kirobbanó formában a gazdaság

Korábban a szolgáltatások kevéssé tudtak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, most viszont – nem mondható, hogy minden szektorban – kisebb növekedést láthattunk – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője. „Mintha a kilábalás jeleit mutatná a szolgáltató szektor” – tette hozzá.

Az ipar tekintetében elsősorban az export, azon belül is az autóexport volt a húzóerő – hangsúlyozta Pozsonyi.

„Tavasszal azt várhattuk, hogy a tavalyi kedvezőtlen mezőgazdasági év után nagyon jó év következik, nyáron viszont – két aszályos hónap következtében – szétporladni látszódtak ezek a remények, ám a harmadik negyedévben mégsem romlott a mezőgazdaság teljesítménye” – mondta Pozsonyi. „Az aszály csak kismértékben hatott” – tette hozzá.

Az építőiparban az infrastrukturális beruházások segítik a növekedést, és a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának a jelek szerint a beruházásokban lesz látható hatása – fejtette ki a Világgazdaság kérdésére Pozsonyi.

Segít a bázis

„A tavalyi utolsó negyedéves igen alacsony bázis miatt az éves alapon számított GDP a negyedik negyedévben érdemben tovább gyorsulhat, így elérheti a 2,5 százalékot is. Ezért az idei GDP növekedés akár elérheti az 1 százalékot” – írta Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza.

Suppan kiemelte, a magyar GDP növekedés a régióban is kiemelkedő, csupán a román GDP 1,6 százalékos negyedéves, illetve 4,1 százalékos éves növekedése múlta felül. A cseh GDP váratlanul újra visszaesett, negyedéves alapon 0,5 százalékkal, míg éves alapon a visszaesés 1,6 százalékra mélyült az előző negyedévben mért -1,3 százalékról, amit a beruházások meredek visszaesésével magyaráznak.

A szlovák GDP növekedése elmaradva a várakozásoktól, 0,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, míg 0,9 százalékkal az egy évvel ezelőttihez képest. A visegrádi régióban így hosszú idő után újra az egyik leggyorsabb növekedést mutatja a magyar gazdaság, a lengyel adat még nem ismert.

A Nemzetgazdasági Minisztéum közleménye szerint "a beérkezett adatok alapján egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar gazdaság növekedése a negyedik negyedévben 2,5 százalék közelébe gyorsul, ami egyben azt is eredményezi, hogy 2013 év egészében a növekedés eléri, illetve a kedvező konjunkturális folyamatok fennmaradása esetén meg is haladhatja az 1 százalékot".

Szerző: Világgazdaság Online

Rekordoptimizmus a magyar vállalatoknál - Itt az igazi áttörés?

2013. 11. 13. 06:00|Utolsó módosítás: 2013. 11. 13. 08:32|Gazdaság » Makrogazdaság

Határozott optimizmus jellemzi a vállalatokat az MFB 2013. őszi, 560 vállalat válaszait tartalmazó felmérésének eredményei alapján. A vállalati felmérés adataiból képzett konjunktúra mutató, az MFB-Indikátor félév alatt 4,6 ponttal emelkedve októberben 57,3 pontra ugrott, és ezzel meghaladta az eddigi rekordot jelentő 2011. tavaszi szintet is. (A mutató 50 pont feletti értéke a hazai gazdasági folyamatok kedvező irányú változását, valamint a vállalatok optimista várakozásait tükrözi.) A részindexek közül a makrogazdasági környezet változását mérő úgynevezett Makrogazdasági- és a beruhá-zási tervekre vonatkozó Beruházás-index is a felmérés eddigi történetében nem látott szintre emelkedett, míg a piaci feltételek alakulását jelző Piac- valamint a finanszírozási helyzetet és terveket tükröző Finanszírozás-index két és féléves csúcsra nőtt.

A makrogazdasági helyzetet tapasztaló cégek a következő egy évben is a gazdasági keretrendszer további javulásával számolnak. A vállalkozások kilátásainak kedvezőbbre fordulásában fontos szerepet játszik, hogy a következő hónapokban a külföldi értékesítés bővülése mellett a hazai eladások is el-mozdulhatnak a holtpontról. Az optimistább piaci várakozások is közrejátszhatnak abban, hogy a felmérés történetében eddig nem látott arányban (70,0 százalék) terveznek a cégek fejlesztéseket, amit a hitelfelvételi körülmények kedvező változására, valamint a kapacitáskihasználtság emelkedésére vonatkozó javuló várakozások is támogatnak – derül ki az MFB tanulmányából.

Sokat javult a vállalati működés makrogazdasági feltételeinek megítélése a 2013. őszi eredmények alapján: a felmérés eddigi történetében első alkalommal tapasztalt több vállalat kedvező fordulatot (35,3 százalék), mint ahányan romló gazdasági folyamatokat érzékeltek (29,0 százalék).

A cégek átlagosan 1,3 százalékos GDP-növekedéssel számolnak a 2013. ősz és 2014. ősz közötti 12 hónapra, ugyanakkor a Makrogazdasági-index (48,9 pont, +6,6 pont 2013. tavaszhoz képest) jelenlegi értéke ennél magasabb, 2 százalék körüli GDP-növekedést implikál ugyanerre az időszakra.

Mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés várható alakulásával kapcsolatos növekvő optimizmus szerepet játszott a Piac-index (54,2 pont, +5,8 pont) emelkedésében. A cégek relatív többsége (41,0 százalék) növelni tudta az árbevételét az elmúlt egy évben, s közel minden második (45,3 százalék) ennek folytatását várja a következő 12 hónap során. Ennek eredményeként a cégek 38,2 százaléka már az üzemi eredmény növekedésével számol.

A vállalatok többsége (50,7 százalék) továbbra is változatlan belföldi értékesítéssel kalkulál, azonban a bővülést váró vállalkozások aránya már több mint 11 százalékponttal meghaladja a visszaesésre számítókét (ez elsősorban annak köszönhető, hogy mindössze a cégek 19,0 százaléka számol zsugorodó belföldi eladásokkal). A külső kereslet élénkülése egyre inkább begyűrűzik a vállalati tervekbe: az exportértékesítéssel kapcsolatos várakozások megközelítették a 2011. tavaszi szintet. A piaci helyzet kedvező változása a foglalkoztatásra is kedvező hatást gyakorol: az elmúlt egy évben leálltak az elbocsátások, s a következő 12 hónapban a vállalatok több mint ötöde már a munkaerő-állomány bővítését tervezi.

A Finanszírozás-index (55,1 pont, +3,2 pont) emelkedése egyszerre volt köszönhető a forrásbevonási szándék erősödésének, a vállalatok javuló finanszírozási helyzetének, valamint a hitelfelvételi követelmények kedvező változásának. A 2013. őszi eredmények alapján változóban van az előző felmérések alapján jellemző kivárás, óvatosság a külső finanszírozási források igénybevételével kapcsolatban: a forrásbe-vonást tervező cégek aránya 2011. tavasz óta első alkalommal haladta meg az 50 százalékot (52,2 százalék), s mindössze a vállalatok alig ötöde zárkózik el ettől. A vállalkozások pénzügyi helyzetében lassú konszolidáció figyelhető meg: míg a mély-pontot jelentő 2012 tavaszán a vállalatok 35,8 százaléka volt kritikus pénzügyi helyzetben (bevételeik teljes egészében nem fedezték működési költségeiket), addig ez az arány idén őszre 29,7 százalékra apadt, írják az MFB kutatói.

A hitelfelvételi feltételek elmúlt félévben végbement javulását a vállalati válaszok is visszaigazolják: az alapkamat-csökkentési ciklus az őszi felmérés idején már elkezdett átgyűrűzni a vállalati hitelkamatokba, aminek hatására egyre inkább versenyképesek a forintkölcsönök a devizahitelekkel szemben. Az MNB Növekedési Hitelprogramja a hitelkínálat területén is fordulatot hozott: a felmérésben szereplő cégek kedvező változást tapasztalnak a bankok hitelnyújtási hajlandóságában.

A felmérés négy részindexe közül továbbra is a Beruházási-indexé (71,2 pont, +3,0 pont) a legmagasabb érték, ugyanakkor a 2013. tavaszi felméréskor tapasztalt megugrást követően most ez a részindex nőtt a legkisebb mértékben. A következő 12 hónapban fejlesztéseket tervező vállalatok aránya az MFB-Indikátor eddigi történetében újabb rekord szintre emelkedett (70,0 százalék). Ebben a meglévő kapacitások kihasználtságának növekedése mellett szerepet játszhattak az elmúlt években elhalasztott beruházások, amelyek most a hitelkamatok csökkenésével, ill. a bővülő hitelkínálat révén váltak finanszírozhatóvá. Ezt alátámasztja, hogy a fejlesztési hajtóerők között a korábban elhalasztott („régóta esedékes”) beruházások a leghangsúlyosabbak, megelőzve az erős piaci verseny jelentette motivációt. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy először alapvetően az elmúlt évek amortizációját pótolják a vállalatok, s csak ezt követően kerülhet sor a bővítő beruházásokra.

Szerző: Világgazdaság Online

Bod Péter Ákos: évszázadok kellenek a teljes felzárkózáshoz

2013. 11. 15. 10:10|Utolsó módosítás: 2013. 11. 15. 10:18|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Egészen 2008-ig egy nagyszerű évtizede volt Közép-Kelet-Európának, mielőtt a Lehmann-válság beütött – mondta a Danube Instituse konferenciáján Bod Péter Ákos. A Budapesti Corvinus Egyetem professzora kiemelte, ekkor Budapesten is egy komoly válság alakult ki. Ezt megelőzően Magyarországon érzékelhető volt némi lassulás.

„Amikor még aktív voltam a politikában, akkor minden második kérdés arra vonatkozott, hogy mikor fog felzárkózni Magyarország Európa szintjéhez” – emlékezett vissza Bod Péter Ákos . A pénzügyi válság előtti időkben sikerült valamelyest felzárkózni a régiónknak, ám ez a felzárkózás sosem lineáris. A cseh gazdaság egy kisebb visszaesés után indult felzárkózásnak, Szlovákia pedig egy stagnálási időszak után kezdett növekedni. Bod Péter Ákos szerint az összkép ígéretesnek néz ki.

A 2000-es évek elején a magyar felzárkózás ígéretes volt, ám később megállt a növekedés – hangsúlyozta. Szerinte évszázadok kellenének ahhoz, hogy elérjük az európai átlagot az egy főre jutó GDP-ben.

A felzárkózás nem kifejezetten közép-európai történet. Írországnak sikerült meg is haladnia az EU-átlagot. Portugália szép lassan kezdett felzárkózni, ám megállt a folyamat. Szerinte a válság a dél-európai régiót is komolyan sújtotta.

Darva Zsolt kutatása szerint a közép- és kelet-európai országok felzárkózása egy hosszú folyamat, de tovább fog folytatódni. A nyugati és északi országok kissé visszaesnek a következő időszakban, ám a keleti régió felzárkózása folytatódhat.

A BCE professzora szerint Európa túl nagy „heterogenitást” mutat. Az európai tagállamok többségénél sokkal magasabb az államadósság, mint a 60 százalékos maastrichti kritérium. A magyar GDP-arányos államadósság körülbelül 79-80 százalékos, de ez a szint túl magas. Ez Németország és Nagy-Britannia alatt van. A régió többi országa alacsonyabb. Ironikus, hogy éppen a szegény államok tudják alacsonyan tartani az államadósságot és kontroll alatt tartani a költségvetést - mondta.

Magyarországon 2008-ban erőteljesebben hatott a válság. A GDP-arányos államadósság a 2000-es évek elején nagyon magas volt, ám az évtized közepén az EU nyomására csökkent. A válságban nem voltunk abban a helyzetben, hogy költekezzen az állam. A cseh és a lengyel kormány sokkal magasabb költéseket tudott eszközölni, ám ezt a magyar kormány nem tudta megtenni. Az EU és az IMF programját meg kellett valósítani - mondta Bod Péter Ákos. Magyarországon mindig a választási években ugrik meg az államadósság – jegyezte meg.

Az európai döntéshozók életét az is bonyolítja, hogy az egész unióban nagy eltérések mutatkoznak a vásárlóerő tekintetében. A beruházások nem segítik az egyenlőtlenségek eltüntetését, mert a nagyobb vállalatok a magasabb vásárlóerejű régiókba települnek.

Kelet-Európában sokkal nagyobb eltérések vannak más tekintetben is: Észtországban például nagyon magas a külföldi bankok aránya, ám Olaszországban alacsony. A magyar miniszterelnök azt hirdette ki, hogy jelentős mértékben csökkenteni fogja a külföldi tulajdonrészt a bankok tekintetében.

A kormány szkeptikus az euróövezeti csatlakozás kapcsán. Ezt nagyban befolyásolja, hogy a vállalatok forgalmának mekkora része zajlik euróban. A háztartások ugyanakkor egyre nagyobb része vett fel devizahitelt, amire a kormányzat intézkedéseket hozott. A devizakölcsönök aránya már visszaszorulóban van.

Furcsa helyzet, ha két magyar a villamoson összetalálkozik, akkor a devizaárfolyamról beszélget egymással - folytatta a professzor.

A bankok nyereségessége a válság előtt kiemelkedő volt, és 20 százalékot meghaladó nyereségről is beszélhettünk a válság előtt. Ebből le lehetett vonni azt a következtetést, hogy a bankok „tele vannak pénzzel”, aztán megjelentek különböző adóterhek, és jelentősen visszaesett a bankok nyereségességi mutatója. Az utóbbi két évben komoly veszteséget könyveltek el. A veszteséges bankok nagyrészt külföldi tulajdonban állnak, és nagyon át kell gondolniuk, hogyan konszolidálják helyzetüket. Most nincsenek abban a helyzetben, hogy új hiteleket kínáljanak. A bankok tőkekivonása lehet az egyik ok, hogy miért alacsony Magyarország növekedési rátája – fejtegette Bod Péter Ákos.

2008 októberétől kezdve a vállalati hitelezés viszonylag lineárisan esett vissza. A grafikonok szerint más országokban a válság után növekedett a hitelezés. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a potenciális növekedési üteme a válság előtt 2-3 százalék volt, most viszont 1 százalék alá esett. A tőke, a munka, és a termelékenység tekintetében is problémák láthatók, ami ezt okozza.

Magyarország még nem kész arra, hogy csatlakozzon az euróövezethez – vonta le a következtetést Bod Péter Ákos. A maastrichti kritériumok nagy részét még nem teljesítjük – emelte ki. Hozzátette, az eurót naponta használják a magyar gazdaságban.

A kormány a bankokat hibáztatja, mert nincs hitelezés. A bankok pedig a kormányt, mert túl magasak az adók – fejtette ki.

Szerző: VG Online