EU-PÉNZEK Állami apparátus épül a közcélú projektek menedzselésére

Pályázatírók sem kellenek

2013. 10. 20. 21:00|Utolsó módosítás: 2013. 10. 21. 08:15|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Jelentősen átalakul jövőre az uniós források hazai pályáztatásának rendszere a közszférában. A közcélú projektek előkészítéséért, megvalósításáért külön állami szakapparátus áll fel, így elvileg nem lesz szükség a pályázatíró cégek szolgáltatásaira

A Magyar Közlönyben a napokban megjelent kormányhatározat, amely egyelőre csak a 2014-2020 közötti uniós programok alapelveit fekteti le, ezzel kapcsolatban azt mondja ki: „lehetővé kell tenni, hogy százmillió forint fejlesztési értékig a fejlesztéspolitikai jogviszony normatív feltételek teljesülésével jöjjön létre”.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára arra vonatkozó kérdésünkre, hogy így az állami pályázók 100 millió forintos értékig gyakorlatilag külön pályázás nélkül megkapnák a támogatást, azt mondta: „az államnak például iskolafenntartóként tudnia kell, hogy mely intézmények milyen felszereltséggel rendelkeznek. Ha az EU célja az iskolák fejlesztése, és mi tudjuk, hogy mely iskolákban kell fejleszteni, akkor kérdezem én: mi értelme van ebben az esetben pályáztatni?”

Essősy Zsombor, az EU-s fejlesztési forrásokkal foglalkozó MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (MAPI) lapunk által megkérdezett vezérigazgatója szerint 30-50 millió forintos értékig teljes mértékben életképes a normatív alapú rendszer, e fölött viszont már olyan projektekről van szó, ahol jelentős projektmenedzsmentre is szükség lehet. „Meggyőződésem szerint sem kell minden állami beruházást pályázati rendszerben megvalósítani, azonban a projektek minőségi megvalósítása megköveteli, hogy készüljön az adott fejlesztéshez egy megalapozott megvalósíthatósági tanulmány. Egy szakmailag kompetens, projektmenedzsment csapat garantálja a fejlesztés lépéseinek határidős kivitelezését” – tette hozzá.

Csepreghy Nándor a normatív alapú támogatásokról korábban azt nyilatkozta, hogy ezeknél a fejlesztéseknél is be kell majd nyújtani beruházási dokumentációkat, amit azonban az érintett állami intézmény vagy önkormányzat saját apparátusával old meg. A mostani kormányhatározat egy olyan intézményrendszer kialakításának szükségességét írja le, amely felelne az EU-forrásból finanszírozott projektekért a projektötlet megszületésétől annak megvalósításáig.

Eszerint a minisztériumok, az állami cégek, valamint a helyi önkormányzatok esetében egy központi állami szakértői részleg látná el ezt a feladatot, míg a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok esetében saját erőforrások biztosításával kell ennek a célnak megfelelni. 
Elvileg a jövőben is igénybe lehetne venni külsős pályázatírói segítséget a közszférában, azonban Csepreghy Nándor szerint az állami apparátus olyan tanácsadási lehetőséget biztosít majd a pályázóknak, amely lehetővé teszi, hogy egyedül és költség hatékonyan legyenek képesek benyújtani pályázataikat.

A MAPI vezérigazgatója szerint több évbe telhet, míg felépül egy hatékonyan működő állami pályázatíró, pályázati tanácsadói kapacitás. „Nagy kihívás lesz, hogy minden megyében, illetve megyei jogú városban találjanak az egyes fejlesztései területekre (például kórházberuházásokra) külön-külön szakembert” – tette hozzá.

Változó költséglehívási szabály

A kormányhatározat szerint a jövőben nem lehet projektmenedzsment költséget lehívni a projekt fizikai előrehaladását meghaladó mértékben. Csepreghy Nándor az intézkedést azzal magyarázta, hogy számtalan esetben tapasztalják: egyes pályázatírók megvezetnek cégeket vagy önkormányzatokat az ingyenes pályázatírás látszatát keltve. Aztán a fejlesztésekből elsőként azokat a költségeket hívják le, amelyek nem a pályázatírás ellenértékeként voltak beállítva, hanem a megvalósítás szervezési költségeit kellett volna fedezniük.

Szerző: Tar Gábor

Átláthatóság: a visszafizetés sem kizárt

2013. 10. 22. 05:00|Utolsó módosítás: 2013. 10. 22. 15:00|Gazdaság » Gazdaságpolitika

NFÜ A hét végén nyilvánosságra hozza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mindazon cégek listáját, amelyek harmadik felszólításra sem vették át az új és átfogóbb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot, és ezzel nem tettek eleget a támogatási szerződésbe foglalt nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettségüknek. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer visszamenőleg ellenőrzi az összes kedvezményezettet, hogy a támogatás elnyerésekor megfeleltek-e a hatályos jogszabályi feltételeknek – emlékeztetett az NFÜ.

A hivatal minden mulasztás esetében a vétkes nyilvánosságra hozatalával egy időben megkezdi az elállási eljárást is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a tájékoztatási kötelezettségüknek, elvesztik a korábban megítélt támogatást – emlékeztetnek. Ha már lehívták az összeg egy részét, vagy egészét, úgy azt kamatostul kell visszafizetniük és további ellenőrzésre is számíthatnak.

Lázár János , a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kifogásainak megismerése után döntött arról, hogy külön és teljes körűen ellenőrzi a kedvezményezettek átláthatósági megfelelését. A számvevőszék a 2012-es büdzséről szóló jelentésében tette szóvá az átláthatóság nem megfelelő ellenőrzését.

Szerző: VG

Új fejezetet nyithat az útépítésben a magyar találmány

2013. 10. 21. 05:00|Utolsó módosítás: 2013. 10. 21. 15:59|Gazdaság » Innováció

Két és fél éves kutatás-fejlesztési és beruházási munka után sikeresen lezárult a MOL gumibitumen projektje. „A XXI. század útburkolata” nevű program célja az volt, hogy saját szabadalom alapján felépítsenek egy gumibitumen üzemet, optimalizálják a gyártást és bevezessék a piacra az új terméket.

A 420 millió forint összköltségű projekt, amelyhez 128 millió forint támogatást nyertek a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében, Holló András projektvezető szerint új fejezetet nyithat az útépítésben. Eredetileg a gumibitument az Egyesült Államokban kezdték gyártani és használni az útépítők a hatvanas években. A magyar termék ugyanúgy modifikált termék, mint az amerikai, ám abban különbözik tőle, hogy olajfinomítóban készül, olcsóbb és jobb minőségű elődjénél. „Használatával eltűnhetnek a kátyúk, a repedések az utakról, mert jobban tapad a kőzetszemcsékhez, rugalmasabb és élettartama kétszerese, a fenntartási, karbantartási költsége pedig jóval kisebb, mint a hagyományos bitumennek” – kezdte sorolni a fejlesztés előnyeit a projektvezető.

A magyar találmány különleges útépítési anyag, amelyet bitumen és használt gumiabroncsokból származó gumiőrlemény felhasználásával állítanak elő, s a szükséges adalékanyagot a Mol gyártja hozzá. A projekthez kapcsolódó kutatás-fejlesztésben részt vett a PANNON Egyetem Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszéke és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Út- és Vasútépítő Tanszéke. A közös munka eredményeként egy kiváló tulajdonságokkal rendelkező útépítési anyag kerülhet piacra.

A társaság 2012 januárjában kezdte el a kísérleti gumibitumen üzem építését a Zalai Finomítóban. Ebben állítják elő a gumibitument a legkorszerűbb gyártási technológiával. A gyártás tavaly szeptemberben indult el. Az innen kikerülő évi 5000 tonna gumibitumen 100-150 kilométer, 6 méter széles és 5 centiméter kopóréteggel rendelkező út felépítéséhez elegendő, mintegy 100-150 ezer darab gumiabroncs környezetbarát újrahasznosításával. A projekt keretében referencia útszakaszok is épültek Zalaegerszegen, Veszprémben, Gyálon, Százhalombattán, illetve már a Magyar Közút hazai útfelújítási projektjében is alkalmazták Jászboldogháza és Jánoshida között közel 10 kilométeres útszakaszon, továbbá Cigándon és Kákics községben. A kísérleti útszakaszok kedvező tapasztalatainak hatására a MOL kezdeményezte az új típusú útépítési anyag műszaki szabályozásának elindítását és a hazai útügyi előírásokba illesztését. Ezek Holló András szerint azért is fontosak, mert hozzájárulhatnak a szélesebb körű felhasználáshoz. Spanyolországban és Portugáliában már kötelező az utak egy részét ezzel az anyaggal burkolni.

A gumibitumen gyártása megoldást kínál a hulladék gumiabroncsok környezetbarát feldolgozására és hasznosítására. „Egy kilométernyi út burkolásához elegendő gumibitumenhez ezer darab kidobott személygépkocsi gumiabroncsot használunk fel” – közölte Holló András. Emellett közlekedésbiztonsági haszna is van az új terméknek, mert az autók féktávolságát 5-10 százalékkal lerövidíti.

Mindezzel párhuzamosan tovább folytak a k+f munkálatok, melyek a termék előállításához szükséges energia és időtartam minimalizálását és a termékminőség optimalizálását, a gyártástechnológia további javítását és a környezetterhelés csökkenését eredményezték.

„Hosszú utat jártunk be az ötlet megszületésétől a megvalósításig. Mára olyan üzemmel rendelkezünk, amely éves szinten 5000 tonna gumibitumen gyártására alkalmas. Annak érdekében, hogy a hosszú élettartamú és minőségi utakat biztosító termék alkalmazása minél szélesebb körben megtörténhessen, folyamatosan tárgyalunk az útfelújításokat finanszírozó állami szervekkel, valamint a kivitelezési munkálatokat végző társaságokkal” – jelentette be a projektzáráskor Pethő Zsolt, a MOL Magyarország Downstream ügyvezető igazgatója.

Projekteredmények és gumibitumenelőnyök

- Évi 5000 tonna gumibitumen gyártására alkalmas üzem épült Zalaegerszegen
- Sikeres kutatás-fejlesztési munkálatok a termékminőség optimalizálására
- Hulladék gumiabroncsok környezetbarát hasznosítása
- Jelentős, 5-10 százalékos fékútcsökkentő hatás, javuló közlekedési biztonság
- A régi bitumenhez képest hosszabb élettartam
- A fáradási tulajdonságok kiválóak, ezért kevésbé repedezik az aszfalt
- Nagyobb terhelhetőség, kisebb nyomvályúsodás, lényegesen kisebb menetzaj
- Kiváló tapadása csökkenti a kátyúk esélyét
- Hosszabb élettartam, jobb ellenálló képesség a környezeti hatásokkal szemben, alacsonyabb fenntartási költségek

Szerző: VG

Egyre többen, egyre hosszabb ideje tartoznak

2013. 10. 24. 11:15|Utolsó módosítás: 2013. 10. 24. 11:49|Gazdaság » Gazdasági Hírek

Minimálisan, 0,6 százalékkal csökkent az állami szervek adóssága szeptember végére az előző havihoz képest, ami a 97,7 milliárdos tartozást tekintve inkább jelent stagnálást. A minősített adósság ráadásul tovább emelkedett és a régóta nem fizetők száma is nőtt.

A költségvetési intézmények továbbra is döntően a beszállítóknak és a szolgáltatóknak nem fizetnek időben - derül ki a Magyar Államkincstár adataiból.

A feléjük fennálló 85,1 milliárdos adósságból 80,3 milliárdnyi ráadásul az államháztartáson kívüli szervezetekkel szembeni tartozás. Ezen belül 64,4 milliárd a kifizetetlen áruk, míg 8,5 milliárd a kiegyenlítetlen közüzemi számlák értéke. A 85,1 milliárdos adósság túlnyomó részét, 77,8 milliárdot az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményei, mégpedig főként egészségügyi intézmények görgetik maguk előtt. A kórházak és szakrendelők 56,6 milliárddal adósok. A legnagyobb összegű tartozást, 3,5-3,5 milliárd forintot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, illetve a Péterfy Sándor Utcai Kórház- Rendelőintézet és Baleseti Központ jelzett. Az egyetemek, főiskolák tartozása 19,0 milliárd, ebből a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 10,9 milliárd. Közülük a Pécsi Tudományegyetem halmozta fel a legnagyobb, 5,2 milliárdos tartozást. 
Az összadósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás összege 12,1 milliárdot tett ki, aminek 88,6 százaléka, 10,7 milliárd változatlanul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó kormányhivataloknál jelentkezik. A tartozás döntően az ingatlanügyi szakigazgatási szervek által beszedett, de a központi költségvetést megillető, még be nem utalt bevételekből (ingatlan nyilvántartási, földvédelmi, földhasználati és egyéb eljárási díjak, valamint adatszolgáltatási, vizsgálati díjak, különféle bírságok, járulékok stb.) adódik.
A tb-nek sajátos módon kizárólag kórházak tartoznak, kétharmad részben az április 1-jével átvett, korábban nonprofit gazdasági társaságként működő kórházak.
A 60 napon túli tartozásállomány szeptember végére elérte a 48,5 milliárdot, amelynek döntő része, 48 milliárd minősített (50 millió forintot vagy az eredeti költségvetés 3,5 százalékát meghaladó, 60 napon túli lejárt) tartozás – ez 3,2 milliárddal több, mint augusztusban. A minősített adósságból 28,6 milliárddal sárosak az egészségügyi, 7,6 milliárddal a felsőoktatási intézmények. A minősített tartozással rendelkező intézmények száma is tovább nőtt, és az augusztus végi 103-al szemben már 109 volt. 

Szerző: Világgazdaság Online-H.

Gyerek, pénz, foci - Hogy adózunk 2014-ben?

2013. október 26., szombat • Utolsó frissítés: 3 perce
Szerző: Molnár Patrícia

Újabb könnyítésekkel kecsegtet a jövő évi adócsomag. Markánsan bővülnek a családi kedvezmények, de a legjobban továbbra is a sokgyerekes, magas keresetű családok látványcsapatsportot űző csemetéit preferálná az adórendszer.

A szegény ember gyereke még mindig kevesebbet ér, mint a gazdagé. Nagyjából ez szűrhető le a kormány által az Országgyűlésnek beterjesztett adócsomag leghangsúlyosabb eleméből, a családi kedvezmény kiterjesztéséből. A legelesettebbek – a munkanélküliek, a minimálbérből és az átlagkeresetnél kevesebből élők – ugyanis jövőre is csak részben tudják majd kihasználni a bónuszt. 

Van ugyanakkor a javasolt változtatás időzítésének némi politikai bája: a 2014-es választások közeledtével az Orbán-kormánynak is feltűnt, hogy szinte kizárólag a magas jövedelmű sokgyermekesek számára tettek nagyvonalú gesztust a kedvezmény 2011-es bevezetésekor. Pedig ezt akkor és azóta is folyamatosan kifogásolta az ellenzék és a szociálpolitikusok. A nyár óta viszont diadalt ülnek a Fidesz–KDNP képviselői, az utóbbi hetekben pedig nem volt nap, hogy ne hangoztatták volna, hány százezer család jár majd jobban jövőre. Ez kétségtelenül igaz. De lesznek, akiknek továbbra sem hoz többletet a változtatás, mert vagy a keresetük, vagy a gyerekük kevés, vagy mindkettő. Alacsony keresettel és sok gyerekkel is nagy hit kell majd ahhoz, hogy valaki havi pár ezer forint többlet miatt igazán nyertesnek érezze magát. A maximális, 33 százalékos kedvezményt azok a családok (vagy egyedülállók) lesznek képesek érvényesíteni, akiknek három gyermekük van, és havonta 300 ezer forint bruttó keresetük. Nem egyenként, hanem együtt. Náluk jövőre a bruttó megegyezik majd a nettóval, ami 51 ezer forinttal lesz több az ideinél.

Árulkodó adatok

Bár a kormányzati propaganda nem veri nagydobra, a számok nem igazolják vissza a családi kedvezmény sikerességét. Kétségtelen, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2013 első felére vonatkozó, családi kedvezménnyel korrigált adatai szerint az előző évhez képest átlagosan 2 százalékkal nőtt a reálkereset. Csakhogy a legjobban, 2,5 százalékkal éppen a gyermekteleneké emelkedett, a kétgyermekeseké csupán 1,3 százalékkal lett több. Persze a kicsit is becsülni kell. De az idei növekedés csak annak köszönhető, hogy túl alacsony volt a bázis, azaz volt miről nőniük a reálkereseteknek. 2012-ben ugyanis ugyanez a mérőszám (a családi kedvezménnyel korrigált reálkereset) az összes családkategóriában visszaesett az előző évihez képest, átlagosan 3,4 százalékkal. Két év távlatában összehasonlítva a korrigált adatokat pedig az derül ki, hogy a családok idei reálkeresete átlagosan másfél százalékkal marad el a 2011. évitől. Ez például annak a következménye, hogy tavaly 3,3 millió kiskeresetű ember összesen 360 milliárd forinttól esett el az adójóváírás megszüntetése miatt, miközben a gyermeket nevelők együttesen csak 184 milliárd forintot tudtak családi kedvezményként érvényesíteni.

Nem mondható eredményesnek az Orbán-kormány családpolitikája a születések számát tekintve sem, ami például 2013. január–július között 3,3 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Beszédesek a KSH családtámogatással kapcsolatos mutatói is. Idén júliusban mindössze 1 millió 145 ezer család kapott családi pótlékot, 58 ezerrel kevesebb, mint 2010 júliusában. Ugyanebben az időszakban 119 ezerrel csökkent a családi pótlékban részesített gyermekek száma, a gyetet és a gyedet igénybe vevőké pedig 14-14 százalékkal, a gyesen lévőké 11 százalékkal esett.

A többi adókedvezmény hatékonysága sem sokkal jobb. A foci eredményessége tükrében kidobott pénznek tekinthető a látványcsapatsportok támogatása. Bár ezen az idei év közepén valamicskét szigorított az Országgyűlés, a mostani adócsomagban újabb javaslatok szerepelnek a kedvezmények kiterjesztésére. Ezúttal a szabadidő-, a fogyatékos- és a diáksportszövetségek dolgozóinak is megadnák az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás választásának lehetőségét. Ezzel párhuzamosan az Országgyűlés előtt fekszik Borkai Zsolt fideszes képviselő két indítványa, az egyik mint támogatható köztestületet hozná helyzetbe a Magyar Olimpiai Bizottságot, a másik az ott dolgozóknak engedné meg az ekhózást.

Már csak a finomhangolás jön

Kormányzati megnyilatkozások szerint az adórendszer szerkezeti átalakítása mára lezártnak tekinthető, 2014 a finomhangolás időszaka. Ezekkel a kijelentésekkel aligha lesznek kibékülve a bankok, hiszen különadójukat – nem először – ismét meghosszabbították, miközben állniuk kell például a devizahitelekre bevezetett árfolyamgát miatti árfolyam-különbözet felét is. Jövő tavasszal emellett általános kockázatitőke-tartalékaik után – ha azt eredménytartalékba szeretnék helyezni – egyszeri, 19 százalékos adót kell fizetniük. 

Valóban lesz viszont finomhangolás a tételes kisadózóknál, azaz a katásoknál, akik közül 2014-től sokan havi 50 ezer forint helyett már 25 ezerből megússzák az átalányadót. Apró, de kétségkívül kedvező változtatások lesznek a társasági adóban, ahol a kis cégek több kedvezményre jogosultak, és ugyanez a helyzet a szociális hozzájárulási adóval is.

Az általános forgalmi adó módosításait részben az Európai Bíróság ítéletei kényszerítették ki, részben pedig uniós irányelvek tették lehetővé (például a gabonakereskedelem fordított adózásának meghosszabbításánál). Nem szerepel viszont a javaslatban a hús áfájának csökkentése, holott azt a korábbi kormányzati megnyilatkozások alapján biztosra lehetett venni.

Hiányzik a csomagból a miniszterelnök által támogatott luxusadó is. Az adónem felmelegítése egyébként azért furcsa, mert éppen a Fidesz–KDNP-többségű parlament szüntette meg hatalomra kerülését követően a nagy értékű autókra, helikopterekre, jachtokra kivethető ilyen terhet. A politikusi memória azonban véges és szelektív, bizonyára lesz olyan képviselő, aki hajlandó lesz a nevére venni a luxusadóra vonatkozó indítványt, noha három évvel ezelőtt az eltörlésére szavazott.

&amp