Száguld az építőipar

2013. 10. 16. 09:05|

2013 augusztusában az építőipar termelése a kiigazítatlan adatok szerint 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette a KSH. Tavaly augusztusban viszont 8,7 százalékkal esett vissza az építőipar, vagyis a gyenge bázisnak fontos szerepe volt a növekedésben. Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületek építése 18,3, az egyéb építményeké 10,7 százalékkal volt magasabb a 2012. augusztusinál.

A munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint is 14,6 százalékkal emelkedett a termelés 2012 augusztusához képest. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a termelés 4,0 százalékkal magasabb volt az előző havinál – írta a KSH. Az év első nyolc hónapjában 7,5 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 18,3 százalékkal emelkedett. Az alacsony bázis mellett a növekedés elsősorban ipari épületek építéséből adódott. Az egyéb építmények építése 10,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés vasút- és útépítési munkáknak köszönhető.

Szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építésének teljesítménye az előző havi csökkenés után 6,6 százalékkal, az egyéb építményeké 2,2 százalékkal csökkent a júliusihoz viszonyítva.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – augusztusban 28,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények ágazat termelése szintén emelkedett, 29,9 százalékkal. Az építőipari termelés több mint kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése azonban 1,2 százalékkal elmaradt a 2012. azonos időszakitól.

A 2013 augusztusában kötött új szerződések volumene 47,6 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 28,0 százalékkal nőtt, egészségügyi, ipari, illetve kisebb mértékben oktatási épületekre kötött szerződéseknek köszönhetően. Az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene 62,5 százalékkal emelkedett, a növekedés oka a gyorsforgalmi úthálózat építésére kötött néhány nagy értékű szerződés, valamint városfejlesztési munkákra vonatkozó szerződések voltak.

Az építőipari vállalkozások 2013. augusztus végi szerződésállományának volumene 24,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 5,9 százalékkal az egyéb építményeké 32,4 százalékkal magasabb volt, mint 2012 augusztusában.

Szerző: Világgazdaság Online

Kétéves csúcson a befektetői bizalom Közép-Európában

2013. 10. 18. 14:23|Utolsó módosítás: 2013. 10. 18. 21:05|Pénzügy

A tavaszi kiadványhoz hasonlóan az elmúlt félévben is biztató növekedést mutatott a Deloitte befektetői bizalmi indexe a régióban, így az utóbbi években először fordult elő, hogy két egymást követő felmérés is a pozitív tendenciát erősítette. A Deloitte idén tizedik éve készíti el a közép-európai intézményi magántőke és kockázatitőke-befektetők körében végzett felmérését. Optimizmusra adhat okot, hogy a befektetői aktivitás tovább nő, a befektetői bizalom teljes visszatérése azonban még várat magára. Jelentős fejlemény Közép-Európa számára, hogy a térség megítélése befektetői szempontból egyre inkább közeledni látszik a kontinens nyugati feléhez, a régióra ugyanis már nem csupán kockázatos feltörekvő piacként tekintenek a szakemberek.

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere elmondta: 2013 tavaszán enyhén növekvő tendenciát érzékeltünk a befektetői hangulatban, különösen az előző év végét jellemző recessziót és pesszimizmust követően. Az őszi felmérés eredményei is a bizalom erősödéséről tanúskodnak, 2011 óta a Deloitte bizalmi indexe most kúszott a legmagasabb értékre. A megkérdezettek közel fele számol javuló gazdasági feltételekkel a következő hat hónapban, ez jelentős növekedés a tavasszal regisztrált 10 százalékhoz képest. Fontos emellett azt is megjegyezni, hogy a befektetők mindössze 2 százaléka vár kifejezetten romló körülményeket a közeljövőben, ez az érték a gazdasági válság kezdete óta nem volt ilyen alacsony. 

Fókuszban az új befektetések

A növekvő optimizmus hátterében az állhat, hogy az eurózóna összeomlásával kapcsolatos aggodalmak egyre inkább alaptalannak bizonyulnak, emellett a növekedés - bármilyen csekély mértékű is - Európa-szerte hozzájárult a pozitív hangulathoz. Az elmúlt hónapokban azon befektetők aránya is emelkedett, akik a következő időszakra gazdasági növekedést prognosztizálnak, ez pedig tovább növelheti a közép-európai régióban kötött ügyletek számát.

Érdemes megjegyezni, hogy a közép-európai régió legtöbb országában megnyugtató gazdasági stabilizálódás vette kezdetét. Európa hatodik legnagyobb gazdasága, Lengyelország például 2013 elején alig kerülte el a recessziót, a lengyel központi bank azonban már 2013-ra is 1,1 százalékos, jövőre pedig 2,4 százalékos növekedéssel számol. 

A felmérésben résztvevők közel 60 százaléka elsősorban új befektetésekre szeretne koncentrálni a következő félévben, ez az érték közel duplája a tízéves mélypontot jelentő tavaszi eredménynek. A befektetői aktivitás fokozódása elsősorban annak köszönhető, hogy a gazdasági válság kirobbanása, illetve a tavalyi Eurózóna-pesszimizmus után elterjedt defenzív portfoliómenedzsment-stratégia egyre inkább visszaszorulóban van. Tovább emelkedett azon befektetők aránya is, akik a következő fél év során többet kívánnak venni, mint eladni. Az átlagos tranzakcióméret tekintetében ugyanakkor nem vár jelentős változást a felmérésben résztvevők többsége (76 százalék), ez az arány pedig állandósulni látszik az elmúlt öt év eredményeit vizsgálva.

Biztató hírek érkeztek a tőkegyarapodást illetően, hiszen három közép-európai kockázatitőke-alap (3TS Capital Partners, Abris Capital Partners és Enterprise Investors) együttesen közel 1 milliárd euróval növeli a régiónkban rendelkezésre álló alapok vagyonát – mondta el Seres Béla.

Új szerepben Közép-Európa?

A legfrissebb felmérés arra enged következtetni, hogy a közép-európai régió egyre inkább az európai piac szerves részeként jelenik meg a kockázati-tőkebefektetők terveiben, nem csupán egy kockázatos alternatívaként. Az ügyletek megkötésénél ugyanis a befektetők – Nyugat-Európához hasonlóan - már ebben a régióban is kevésbé tartják előnynek a helyi jelenlétet, szemben például a költségekkel és egyéb feltételekkel, így a közép-európai alapok sikerrel vehetik fel a versenyt a kontinens nyugati felével.

Érdemes kiemelni még azt a változást is, hogy a piacvezető vállalatok helyett a megkérdezettek egyre nagyobb százaléka (a korábbi 34 százalék helyett 47 százalék) a középvállalatok terén számít a legnagyobb versenyre a befektetési lehetőségeket illetően, míg csupán 6 százalék értékelte így a startup szegmenst.

Mindent összevetve az eredmények tartós bizakodásra adhatnak okot, különösen a 2012 végi, kifejezetten borús várakozásokhoz képest – közölte a Deloitte. Úgy tűnik, a javuló gazdasági háttér segített növekvő pályára állítani a befektetői bizalmat, ami elengedhetetlen az ügyletkötéshez, ugyanakkor a befektetői bizalom teljes visszatérése továbbra is várat magára. A közeljövőben eldőlhet, hogy a pozitív tendenciáknak köszönhetően lassan visszatér-e Közép-Európába az egészséges tőkebefektetési tevékenység.

Szerző: Világgazdaság Online

Megmentették a településeket?

2013. 10. 17. 11:11|Utolsó módosítás: 2013. 10. 17. 11:49|Gazdaság » Önkormányzatok

Jelentős horderejű változások voltak az önkormányzati rendszerben, de még évek kellenek a finomhangolására – mondta a Világgazdaság önkormányzati konferenciáján Tállai András. A Belügyminisztérium önkormányázatokért felelős államtitkára a települések működtetésénél el kell felejteni, hogy hiány lehet tervezni. Hangsúlyozta, hogy az adósságkonszolidáció újabb köre politikai döntés, amely napirenden van, de ez nem érintené a kormány gazdaságpolitikáját.

Az állam megtartja, amit ígér, ha pénzt ígér, azt is megtartja - idézte Karinthyt Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Világgazdaság Önkormányzatok 2014 – A nagy változások következményei című konferenciáján. Ebben azonban szerinte az önkormányzatok közt változás történt, sok minden változott az előző húsz évben. Az önkormányzatok voltak a fejlesztés és a fejlődés motorjai - fogalmazott. Az "aranykor" után azonban 2006 óta tart a vaskor, változtatásokra volt szükség, ami több éves folyamatot jelent.

Az adósságkonszolidáció sokat segített a településeknek, de csak az elején vagyunk még a változásoknak - mondta Schmidt. 2013-ban szerinte a feladatfinanszírozás 80 százalékban van jól beállítva, de 2014-re nincsenek még irányszámok. 
 

Szerinte olyan megoldás született, amelyben az önkormányzatiság alapértékei megmaradtak. Magyarországon minden településen lélekszámtól függetlenül lesznek önkormányzati választások, s lesznek demokratikusan megválasztott vezetők - mondta, utalva azokra a kritikákra, hogy egyre több helyen közös hivatalt tartanak csupán fent szomszédos települések. Saját tulajdona, költségvetése van a településeknek, helyi adót beszedhetnek, vállalkozhatnak - sorolta. Ezen kívül bírósági védelme is van a hatásköröknek.
 
Biztosítani kellett a gazdasági hátteret - folytatta az államtitkár. A működésben el kell felejteni azt, hogy hiány lehet a településeken. A gazdasági háttér gyengesége, a szabályozás azt eredményezte, hogy a működésben is egy hiányra terveztek, a működési kiadásokat többre tervezeték, mint a bevételeket, mert nem volt erre jogszabályi gát. 

Törvényességi ellenőrzési rendszer sem volt 2010-ig. Ügyfélcentrikus hivatalokat kellett létrehozni, a járási hivatalokkal ezt össze lehet majd hangolni. A cél az, hogy színvonalas közigazgatást tudjon nyújtani az új önkormányzati rendszer - mondta.
 
2013-ban vannak fájdalmak sérelmek az átalakítások kapcsán, de új gazdálkodási rendszerben kell mindenkinek megtalálni a szerepét - folytatta Tállai.
 
Számos probléma volt korábban szerinte a rendszerben. Ilyen például a túlzott feladatellátás. A megoldást az jelentette, ha újraszabályozták az állami és önkormányzati feladatokat, nagyobb állami szereppel. Korábban sokszor alacsony hatékonysággal működött a rendszer, erre válaszul közös önkormányzati hivatali rendszert hoztak létre. Bajt jelentett a törvényesség hiánya is, ezért létrehoztak egy törvényességi felügyeletet. Nem voltak információk a gazdálkodásról, erre kialakították a feladatfinanszírozási rendszert. Szabályozatlan volt a hitelfelvétel és a kötvényfelvétel, ezt most már kötelezettségvállaláshoz kötötték a stabilitási törvénnyel.
 
Az önkormányzati eladósodásra válaszul történt meg az adósságkonszolidáció. Problémát jelentett az is, hogy magas önerő igénye miatt nem voltak fejlesztések, ezért létrehoztak egy önerő alapot a büdzsékben.
 
Újra kellett szabályozni a feladatokat is. Az államigazgatásban bevezették a járási hivatalokat. Például az építésügyi hatósági feladatok önkormányzati feladatok maradtak, ahogy a bölcsődei, óvodai ellátás is. 
 
A hatékonyságért a kistelepüléseknél közös önkormányzati hivatali struktúrát alakította ki. 3177 települési önkormányzat közül 545 tart fenn önálló hivatalt, 2632 települési önkormányzat összesen 749 közös hivatalt hozott létre. Korábban a közös körjegyzőségek száma 1800 volt. Ez erőforrás-koncentrációt, kedvezőbb gazdálkodást jelent szerinte.  A jövőben az önkormányzati hivatalok támogatását a székhely fogja megkapni, mivel a tapasztalatok szerint nem adják át a települések a forrást a központnak. 
 
A működőképesség fenntartása érdekében 2010-ben 1828 önkormányzat 10,7 milliárd állami támogatást kapott, 2012-ben 1666 önkormányzat 34,1 milliárdot. 2012-ig 84 milliárd forint volt az önhiki (azaz önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került) települések rendszerén, ezen kívül még az idei, ami mintegy 18 milliárd lehet még, ez négy év alatt 100 milliárdos támogatás. 2014-ben mintegy 200 milliárd plusztámogatás lesz - ígérte Tállai.
 
Idén is voltak azonban változások. Két belügyminiszteri rendelet jött ki arról, milyen működőképességi fenntartásban részesültek a települések. Ez összesen 17,4 milliárd forintot jelentett.
 
Létszámcsökkentési támogatás is járt a településeknek, 2012-ben, 2013-ban alig éltek ezzel a lehetőséggel, pedig a közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról, azt gondolták, létszámleépítést okozhat, de nem így volt. A cél az, hogy kevesebben lássák el a munkát, erre más megoldást találtak, sokan a járási hivatalhoz, vagy a Klikhez mentek át.
 
Az EU-önerő alapból 15 milliárd forint jutott önkormányzati feladatokat támogató fejlesztésekre. Az uniós pályázatok 32 milliárd forintot jelentettek, összesen 70 milliárd forint fejlesztési támogatás jutott így az elmúlt években.
 
Az elmúlt időszak egyik legfontosabb lépése az adósságkonszolidáció volt. Első ütemben a megyei önkormányzatok kapták ezt meg, 197,6 milliárd forint értékben. A kistelepülésekre 74 milliárd forintot szántak, az 5000 fő felettiekre 610,3 milliárd forint.
 
További konszolidáció idén nem lesz, jövőre lehet, a 2014-es költségvetés tervezésekor vizsgálják, hogy vállalható-e. Döntés erről a következő hetekben a költségvetés tárgyalása során lehet. Politikai döntés nem született egyelőre. 
 
Ami a 2014-es költségvetést illeti: jövőre 703 milliárd jut az önkormányzatokra, ami 67 milliárdos növekvés 2013-hoz képest. Ha pedig a báziskorrekciókat kiveszik, például az ápolási díj egyhavi összegét, vagy egyes szociális, gyermekjóléti feldatok máshoz kerültek, akkor már 70 milliárd feletti az összege a többletnek.
 
Az önkormányzatok pozíciója mégis javul Tállai szerint. Mint mondta, 31,247 milliárd forintot jelent a pedagógus életpályamodell bevezetése, az önkormányzatoknál maradnak például az óvodapedagógusok. Ez ennyit visz el a 70 milliárdos növekményből, a többlet még több területre is fordítható: 10 milliárdot költenek adósságkonszolidációból kimaradt 1200 település települések kompenzációjára, az e-útdíj miatti bevételkiesést is kompenzálják, 10 milliárddal emelték a fejezeti tartalékot.

Jövőre változik a feladatellátási rendszer is. A cél az, hogy mindenki el tudja ezt látni, ha van adóbevétele, ha nincs. Ezért az iparűzési adó beszámítási rendszere változik.
 
Módosulnak a települések üzemeltetési feladatai is. Megnézték, mennyit költöttek az önkormányzatok közvilágításra, az utakra, temetőkre, egyéb karbantartási munkákra, ezek alapján kategorizáltak. Az eredmény nem meglepő: a kistelepüléseknél jóval nagyobbak a fajlagos költségek, így nagyobb támogatást is kapnak, kilométerre, négyzetméterre vetítve.
 
Ami a szociális ellátást illeti, 20 ezer forint/fő alatti adóerőképesség esetén jelentősebb támogatást kapnak. Közösségi közlekedésre is van egy egymilliárdos támogatás.
 
Az ez évi pluszforrások beépülnek a jövő évi költségvetésbe, ez 17 milliárd forint. Idén 40 milliárd forint feletti a tartalék összege, ez jövőre is ennyi lesz.

Hátravan még a feladatfinanszírozás pontosítása. Tállai akkor lenne nyugodt, ha a 700 milliárdos önkormányzati keret még több lenne, mintegy 50 milliárddal.

Tállai lapunknak elmondta, hogy politikai döntés az újabb adósságkonszolidáció kérdése, teljesen tiszta hitelmentes önkormányzati rendszer lenne, erről döntés nincsen, a döntés napirenden van. Az adósságkonszolidáció kérdése nem érinti az államadósság összegét, sem a költségvetési hiány kérdését. Évi 40-50 milliárd forintot vonnának be az állami finanszírozásba. Az újabb adósságkonszolidáció nem érinti a kormány gazdaságpolitikáját. Kizártnak tartja, hogy egy település most már el tudjon adósodni, s így vegyen részt az újabb adósságkonszolidációban, mveil erre megfelelő fékek vannak.

Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere szerint igen lassú az átfutási idő az engedélyezésekben a hiteleknél, pályázatoknál. Berczik Ábel, az NGM államtitkárhelyettese arról beszélt a konferencián: a fékek miatt 1,5-2 hónap kell az engedélyeztetésre, de reméli, hogy az év végén felgyorsulnak az események. Türelmet kért minden önkormányzattól. 
 

Pásztó polgármestere, Sisák Imre azt mondta: egyre kevesebb az önkormányzatok feladata, adóbevétel ott marad főleg, a működést célzó támogatás pedig növekszik, mégis nagy igény van még idén többlettámogatásra, de a labda az NGM-nél van, a feladatoknál maradt pénzeket besöpörték és feltöltötték vele a tartalék keretet. Pásztó polgármestere sérelmezte az időrendet, mivel november 30-án járnak le a folyószámlahitelek a bankoknál, szerinte ha december 20-án kapnak pénzt, az késő.
 
Tállai szerint sincs megoldva a közművelődési feladatok finanszírozása. Háziorvosi ügyelet finanszírozása nem az önkormányzati fejezetből történik, át kellene alakítani a rendszert, ha önkormányzati feladat, tényleg nem elegendő erre a forrás. Tállai azt mondta: lehet, hogy az állam feladatává kellene ezt tenni.
 
Infrastrukturális pályázatokra 700 milliós a keret, de nem tettek le arról, hogy megnöveljék ezt. 1700 pályázat van bent, abban bíznak, hogy nő a keret, utána döntenek.

Szerző: Világgazdaság Online

Magyarország búcsút mond Közép-Európának

2013. október 17., csütörtök, 12:18 • Utolsó frissítés: 2013. október 17., csütörtök, 12:41
Szerző: hvg.hu

Nagyon erős divergencia kezd kialakulni a régióban. Egészen más pályán halad a lengyel gazdaság, másképp tükröződik ez a napi lehetőségeiben is, mint például a régió déli részében, például Horvátországban, Szlovéniában, Romániában, vagy Magyarországon – mondta Seres Béla, a Deloitte pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere a Budapest Economic Forum 2013 konferencián csütörtökön. Hazánk kezd elválni a régió északi, gyorsabban növekvő, gazdaságilag egészségesebb részétől. Románia, Szlovénia, Horvátország is hasonló helyzetben van, a perifériához közelítünk.

Lengyelország egyre inkább dominál nagyvállalati tekintetben a régióban, Magyarország és Románia relatív szerepe csökken a top 500 cég tekintetében – mondta Seres Béla, a Deloitte pénzügyi tanácsadási üzletágának közép-európai ügyvezető partnere a Budapest Economic Forum 2013 konferencián csütörtökön. A 2012-es év megütötte a régió nagyvállalatait, ez a legkülönbözőbb iparágakban is letükröződött.

Seres elmondta, hogy nagyon erős divergencia kezd kialakulni a régióban. Egészen más pályán halad a lengyel gazdaság, másképp tükröződik ez a napi lehetőségeiben is, mint például a régió déli részében, például Horvátországban, Szlovéniában, Romániában, vagy Magyarországon. Utóbbi három országban a vállalatvezetők úgy értékelték, hogy nehezen tudnak hitelhez jutni, ez leképezi a bankrendszer problémáit is ezekben az államokban. A 2013-as gazdasági növekedésre vonatkozó kilátásokat tekintve a cégvezetők véleménye szinte majdnem leképezi az előbbi mintát, Szlovéniában a legrosszabb a helyzet, ott a vezetők 70 százaléka recessziót vár, Magyarországon ez az arány 40 százalék.

Magyarországon egy államközpontú gazdaság kezd kialakulni, a gazdasági szereplők nem tudnak optimizmusra okot találni. Ha lehetne ennél szomorúbb smiley figurát találni, akkor azt raktam volna be – mondta Seres, aki egy szomorú fejjel szemléltette a magyar helyzetet előadásában. Minél inkább folytatjuk a provinciális gazdaságpolitikát, annál jobban ássuk meg magunkat a mocsárba – tette hozzá.