Az első Kossuth- és Állami-díjak kiadásának közeleg a 60. évfordulója. A jubileum alkalmából olyan életrajzi lexikon készül, amelyben minden eddigi kitüntetettet fényképpel és főbb életrajzi adataival szerepeltetni kíván a kiadó Miniszterelnöki Hivatal. A szerkesztő, Gyuricza Péter úr egy a listával kereste meg a Történeti Bizottságot, amelyen azok a mérnökeink szerepelnek, akiknek hiányzik a fényképe, továbbá valamilyen életrajzi alapadatuk is (szomorú módon esetleges haláluk időpontja és helye).

A Történeti Bizottság nevében kérek Mindenkit, aki a felhívást, valamint a hozzá kapcsolt listát olvassa és segíteni is tud, haladéktalanul hívja Gyuricza Pétert (06-30-9702-802), vagy üzenjen neki drótpostán (peter.gyuricza@meh.hu), mert a kéziratot február végén lezárják.

Azt hiszem valamennyiünk érdeke, hogy ne csupán kiváló színészeink és remek költőink adatai szerepeljenek a kötetben hiánytalanul, hanem a magyar mérnökség kitűnő alkotóié is.

Köszönettel:

Fejér László

a Történeti Bizottság elnöke

Kossuth- és Állami díjas mérnökeink

KD – Kossuth-díj

ÁD – Állami-díj

1. Zámbó Pál (1919–1978) Kohómérnök, a MÁVAG Kohászati Üzemének üzemvezetője. Munkáján keresztül az elektroacélmű az utóbbi időben kiváló eredményeket ért el. Működésével hozzájárult, hogy a kemencék 1950-es évi 72 százalékos kihasználásával szemben 1951-ben 83 százalékra fokozták a kihasználást. Ezüst fokozat. (KD) 1951.

2. Frank László (1910–1990) A Ganz-Mávag kohómérnöke. A szürkevas öntvények terén bevezetett újításáért, mellyel a szürkevas szakító erejét közel kétszeresére emelte. Ezüst fokozat. 1950. KD

3. Winkler Dezső (1901–1985) Gépészmérnök. Az autógyártás terén kifejtett kiváló gépszerkesztő munkájáért. Ezüst fokozat. (KD) 1951.

4. Perédi Károly (1913–1995) A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt. gépészmérnöke. A gázgenerátoroknál és a barnaszenek gázosítási eljárásánál alkalmazott nagyjelentőségű újításaiért. Arany fokozat. 1950. KD

5. Kralovánszky Péter (1931–) Gépészmérnök, a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézet főosztályvezetője. Több korszerű szerszámgépcsalád, különösen az MC-400 megmunkálóközpont létrehozásáért, a szerszámgépipar fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeikért. Megosztva Horváth Mátyással, Jakab Mátyással, Nemes Lászlóval, Tajnafői Józseffel. ÁD 85

6. Tóni Jánossy György (1923–1998) Építészmérnök, a Középülettervező Intézet nyugalmazott vezető tervezője. A Budai Vár rekonstrukciójának tervezésében és megvalósításában végzett több évtizedes kiemelkedő munkájáért. (ÁD) 1985.

7. Mokk László (1912–1996) Építészmérnök, a 31. számú Építőipari Tröszt műszaki osztályának vezetője. A November 7. Erőmű, valamint más ipari művek építkezéseinél az előregyártott nagyelemek alkalmazása terén szerzett érdemeiért. Ezüst fokozat. (KD) 1952.

8. Lux László (1909–2002) Építészmérnök, az Ipari Épülettervező Vállalat igazgatója. A szovjet építőipar tapasztalatainak hazánkban való elterjesztése, valamint nagy építkezéseink (Sztálin Vasmű, Inota, Kazincbarcika) tervezésének irányítása terén végzett eredményes munkájáért. Bronz fokozat. (KD) 1953.

9. Budincsevits Andor (1905–1995) Vegyészmérnök, a Távközlési Kutató Intézet osztályvezető mérnöke. Az elektroncsövek hazai gyártásának igen jelentős selejtcsökkentést eredményező megoldásáért. Bronz fokozat. (KD) 1953.

10. Bereczky Endre (1896–1973) Vegyészmérnök, a Mész- és Cementipari Központ termelési osztályvezetője. A transzportlandcement előállítása és a sigmacement gyártása terén ért el jó eredményeket, bevezette a salakcement alkalmazását. Ezüst fokozat. 1949. KD

11. Fehér István (1907–1986) Vegyészmérnök, a Wolfner Bőrgyár főmérnöke. A bőripari hároméves tervek kidolgozásában, és a munkafegyelem helyreállításában járt mindenkor az élen. Arany fokozat, megosztva Akarat Endrével, Kozma Lászlóval. 1948. KD

12. Akarat Endre (1909–1967) Elektromérnök, az Agrolux üzemvezető főmérnöke. A hároméves terv előirányzatát csaknem mindenütt alaposan túlhaladták. Arany fokozat, megosztva Fehér Istvánnal, Kozma Lászlóval. 1948. KD

13. Sztipánovits János (1946–?????n.a.) Villamosmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi docense. A mikroprocesszort tartalmazó eszközök integrált tervező, gyártó és ellenőrző rendszerének kifejlesztésében és ipari alkalmazásának elterjesztésében elért kiemelkedő eredményeikért. Megosztva Bádi Bélával, Horváth Gáborral, Schnell Lászlóval, Selényi Endrével, Zillich Pállal. (ÁD) 1985. BME.hu villamosmérnöki és informatikai kar

14. Lukács József dr. (1925–ÉL) A Villamosipari Központi Kutatólaboratórium mérnöke. Kutatómunkája eredménye jelentős vörösréz-megtakarítás, a távvezetékeknél és egyes villamosberendezéseknél a túlfeszültséget levezető ellenállások hazai gyártása, és több más jelentős újítás. Ezüst fokozat, megosztva Bochner Endre Lajossal. (KD) 1952.

15. Schlattner Jenő (1896–1975) Mérnök. A magyar barnaszén lepárolása és kokszosítása terén végzett eredményes munkájáért. Ezüst fokozat. 1951. KD

16. Gerber Károly (1911–?????) Az Újításokat Kivitelező Vállalat mérnöke. Új, nagyteljesítményű fúrógép kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért. Arany fokozat, megosztva Gál Endrével. (KD) 1952.

17. Strém Ferenc (1898–1957) Mérnök, a Ganz Vagongyár tervezőmérnöke. A felszabadulás után az elsők között fogott a tönkrement üzem talpraállításához. Ezüst fokozat. 1948. KD

18. Barakonyi László (1909–1983) A Ganz Vagongyár üzemmérnöke. Az olvasztókemence újfajta kibélelésével évi 120 ezer forint költségmegtakarítást értek el. Ezüst fokozat, megosztva Beliczky Józseffel. 1949. KD

19. Erőssy Lajos (1879–1952) A Ganz Vagon- és Gépgyár mérnöke. Nagy része van a Ganz-Jendrassik motorok megtervezésében. Megtervezte a reverzálható hajtómotort, amely a Duna-tengeri hajók hajtására szolgál. Új autóbuszmotorok tervezését vezette, jelenleg új motortípusok előkészítésével foglalkozik. Ezüst fokozat, megosztva Bordás Lajossal. 1949. KD
20. Gál Endre (1902–?????) Az Újításokat Kivitelező Vállalat főmérnöke. Új, nagyteljesítményű fúróberendezés kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért. Arany fokozat, megosztva Gerber Károllyal. (KD) 1952.