Márciustól új szabályok vonatkoznak a gazdasági társaságokra

2014. 3. 12. 08:53|Utolsó módosítás: 2014. 3. 12. 09:05|Közélet » Jog

A gazdasági társaságokra vonatkozó több szabály is változik a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvnek (Ptk.) alapján.

Az új Ptk. az eddigi gazdasági társasági formákat megtartja, így a személyegyesítő típusú közkereseti- illetve betéti társaságot, továbbá a vagyonegyesítő típusú korlátolt felelősségű- és részvény társaságot. Ezek mellett a szövetkezet és az egyesülés olyan jogi személy, amely gazdasági tevékenységet (is) folytat, de nem minősül gazdasági társaságnak.

A változó szabályok nagy része az egyszerűsítést, a társaságok működésének megkönnyítését szolgálja, az alapító dokumentumok tartalma például sokkal szabadabb lehet, a kötelezően megfogalmazott tartalmat azonban nem lehet megkerülni, mivel akkor a cégbíróság nem jegyzi be a társaságot.

Az új Ptk. a jogi személyek körében szabályozza a gazdasági társaságokat is, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes társaságok tagjai ne feleljenek korlátlanul a vagyonnal nem fedezett tartozásokért. A közkereseti társaság tagjainak, továbbá a betéti társaság beltagjainak ugyanis továbbra is korlátlan a felelősségük.

A nonprofit jelleg kimaradt a társaságok szabályai közül. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy egy gazdasági társaság a létesítő okiratában úgy döntsön: a nyereségét visszaforgatja az alaptevékenységébe.

Március 15-től minden gazdasági társaság jogi személy lesz. A jogi személynek jogai és kötelezettségei lehetnek, de ezek nem terjedhetnek ki az olyan jogokra és kötelezettségekre, amelyek személyhez kötődnek. A jogi személynek van saját neve, a tagjaitól elkülönült vagyona, és az ügyvezetését, valamint képviseletét ellátó szervezete is.

A gazdasági társaság alapítása a létesítő okirat - a társasági szerződés - aláírásával kezdődik, amelyet közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Vannak olyan tevékenységek, amelyeket csak akkor végezhet egy cég, ha arra képesítéssel rendelkező személlyel rendelkezik. Az ilyen személy akár munkaviszonyban, akár polgári - például megbízási - jogviszonyban állhat a társasággal.

Az alaptőkéhez való nem pénzbeli hozzájárulást - az apportot - úgy szabályozza az új Ptk., hogy az lehet követelés is, amennyiben azt az adós elismerte, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. Azt azonban nem engedi meg a törvény, hogy valaki az apportot "ledolgozza" a társaságban.

Az apport értékét a társaság tagjainak kell elfogadniuk. Azok, akik a szolgáltatáskori értéknél nagyobb értéken fogadták el az apportot, az ebből eredő kárért ugyan úgy felelnek, mint aki azt értéken felül beadta a társaságba.

A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő látja el, mégpedig munkaviszonyban, vagy pedig megbízás alapján. Az ő munkáját a cégvezetők segítik. Annak sincs akadálya, hogy a társaság telephelyeit - korlátozott hatáskörű - cégvezetők irányítsák.

A vezető tisztségviselő a cég jogutód nélküli megszűntekor is felel a hitelezők kielégítetlen követeléseiért. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vezető tisztségviselő - a fizetésképtelenség beállta után - nem vette figyelembe a hitelezők érdekeit.

Amennyiben a társaság saját tőkéje - két egymást követő évben - nem érte el a törvényben előírt jegyzett tőkét, akkor át kell alakulnia olyan társasággá, amely a kötelező tőke-előírásnak megfelel.

Szerző: MTI

UNIÓS PÉNZEK A 100 százalékos forráslehívás érdekében 10 százalékkal vállalta túl a kormány a 2007–2013-as keretet

A választás után dönthetnek az új EU-pályázati kiírásokról

2014. 3. 11. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 3. 11. 15:02| Gazdaság » Gazdaságpolitika

A 2014-2020-as ciklusban lehívható uniós forrásokra vonatkozó első pályázatok kiírásáról az áprilisi választások után dönthet a kormány, ha ismét felhatalmazást kap a választóktól – közölte a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Csepreghy Nándor elmondta: az egyes ágazatokra vonatkozóan a fejlesztési célokat, illetve a hozzájuk rendelt forrásokat meghatározó operatív programokat március végéig juttatja el a kormány Brüsszelbe. Ezeket az Európai Bizottság várhatóan az év második felében hagyja jóvá. Elvileg csak ezután lehet kiírni a pályázatokat, azonban a kormány dönthet úgy, hogy saját kockázatra meghirdeti a forrásokat – tette hozzá.

Ez ügyben korábban elmondta, hogy olyan pályázatokat írhatnak ki, amelyeknél kicsi a kockázata, hogy azok ne felelnének meg a Brüsszel által később elfogadandó keretszabályoknak, és így ne lennének jogosultak az uniós finanszírozásra.

Az előző hétéves ciklus EU-támogatásaival kapcsolatban kiemelte: a kormány közel 10 százalékkal vállalta túl a 2007-2013-as időszakban rendelkezésre álló 8200 milliárdos keretösszeget, így már 9000 milliárd forint elköltésére vonatkozik támogatási szerződés. „Így lehetőség van arra, hogy a meg nem valósuló projektek ellenére is az ország lehívja a rendelkezésre álló források 100 százalékát” – emelte ki. A túlvállalásokkal kapcsolatban elmondta: a gazdaságfejlesztési operatív program tekintetében 90 milliárd forinttal emelték meg az eredeti keretet, illetve a kórházprojektek tekintetében is 50 milliárdos túlvállalást engedélyeztek.

Csepreghy Nándor beszámolt arról, hogy idén 30 milliárd forintos keret lett elkülönítve a költségvetésben az Önerő Alap számára, amely az uniós projektek megvalósításához szükséges önerő előteremtésében nehézségekkel küzdő önkormányzatoknak és egyéb közcélú kedvezményezetteknek nyújt segítséget.

A helyettes államtitkár megerősítette azt is, hogy a kkv-k az egymillió euró alatti támogatásokhoz a normatív feltételek teljesítése esetén automatikusan hozzájuthatnak. Ezt azzal indokolta, hogy a 2007-2013-as időszak egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a beérkezett 63 ezer pályázat 80 százaléka 100 millió forint értékhatár alatti volt. „Ez az a pályázati kör, ahol a legtöbb kedvezményezett a kkv-szektorból kerül ki, amelyeknek jelenetős gondot okoz a pályázatírással kapcsolatos adminisztráció. Ebben az esetben a pályázati dokumentációnak azt kell tartalmaznia, hogy a vállalkozásnak a megkapott támogatásért cserébe hány munkahelyet kell teremtenie, milyen eszközöket kell vásárolnia, mennyivel kell növelnie árbevételét. „Ha nem teljesülnek a feltételek, a cégnek a támogatásokat kamatokkal együtt kell visszafizetnie” – mondta.

Szerző: T. G.

Orbán: nagy nemzetközi cégek nélkül nem boldogulhatunk

2014. március 11., kedd 14:11     InfoRádió / MTI

Orbán Viktor miniszterelnök szerint nagy nemzetközi cégek magyarországi befektetései nélkül nem boldogul a gazdaság, nem lesznek munkahelyek, sem gazdasági növekedés.

Ezért "ne engedjük, hogy Magyarországon teret nyerjenek azok a gondolatok, amelyek mindenfajta megkülönböztetés nélkül a külföldiek és a külföldi beruházók ellen emelik fel a szavukat. Aki ezt teszi, az árt a hazájának, árt a városának" - mondta a kormányfő kedden Gyöngyösön, a Procter & Gamble (P&G) új pelenkagyárának ünnepélyes megnyitóján.

Kiemelte, hogy világos különbséget kell tenni a kívánatos és a nem kívánatos, a magyar piacot csak letarolni, az üzleti lehetőségeket pedig elvenni akaró külföldi cégek között.

A P&G-hez hasonló nagy nemzetközi cégeket a jövőben is támogatni kell - hangsúlyozta Orbán Viktor, emlékeztetve, hogy a cég 1991 óta van jelen Magyarországon, ahol ma már ezer embernek ad munkát, 400 beszállítóval áll kapcsolatban, és jelentős jótékonysági szerepet is vállal.

Elmondta, a P&G vezetőivel folytatott megbeszélésen az üzletemberek a közép-európai régióban betöltött központi elhelyezkedéssel, a rugalmas munkaerő-piaci szabályozással és a jól képzett magyar munkaerővel indokolták, hogy Magyarországot választották beruházásuk helyszínéül.

A miniszterelnök az új gyárban arról is beszélt, hogy Magyarország a rendelkezésére álló fejlesztési források 60 százalékát a jövőben közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja majd. "Ha ezt megtesszük, a magyar gazdaság szilárdan áll majd a lábán" - jelentette ki.

Orbán Viktor végül arra kérte a választópolgárokat, hogy amikor április 6-án elmennek szavazni, adják meg a kellő súlyt a munkahelyteremtés kérdésének, ne kerüljön ismét abba a helyzetbe az ország, amikor munka helyett segélyből akartak és tudtak megélni százezrek. "Ha a munkaalapú gazdaság mellett döntünk közösen, akkor Magyarország szép jövő előtt áll" - zárta szavait.

Az ünnepségen bemutatott kisfilmben elhangzott, hogy a mintegy húszmilliárd forintos, 150 új munkahelyet teremtő, zöldmezős beruházással egy 240 ezer négyzetméteres, csúcstechnológiás gyártósorokkal felszerelt üzemet hoztak létre a hevesi város ipari parkjában. A Gyöngyösön gyártott pelenkákat Magyarországon kívül több más országba is szállítják majd.

Marek Kapuscinski, az amerikai központú - a pelenkák mellett többek között szépségápolási, valamint mosó- és tisztítószereket gyártó - Procter & Gamble közép-európai vezérigazgatója arról beszélt, céljuk, hogy kiváló minőséget és értéket nyújtsanak a fogyasztóknak.

Közölte, hogy a magyar háztartások több mint 80 százalékában jelen vannak a márkáik, és havonta a magyar tévénézők több mint 90 százaléka látja hirdetéseiket.

A vezérigazgató hangsúlyozta azt is: Magyarország fontos szerepet játszik a vállalat globális életében.

Horváth László Heves megyei kormánymegbízott a rendezvényen azt mondta, a P&G termékei világszerte megkönnyítik az édesanyák, a kisgyermekek mindennapjait. Az édesanyák megérdemlik a támogatást, a családok a biztonságot, Gyöngyös pedig az új munkahelyeket - hangsúlyozta, úgy fogalmazva, hogy itt az új munkahely aranyat ér.

Az eseményen részt vett mások mellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitká

Orbán: Egy új ipari forradalom kezd kibontakozni

2014. március 12., szerda 15:34     InfoRádió

Miskolc újra ipari és gazdasági központja lesz Magyarországnak - jelentette ki a miniszterelnök a Takata új gyárának alapkőletételén. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a Takata beruházását ma sokan elirigylik Miskolctól, amire jó okuk van. 

A japán autóipari beszállító, a Takata több mint húszmilliárd forintból épít légzsák- és autóbiztonsági rendszereket gyártó üzemet Miskolcon, amely ha elkészül, ezer embert foglalkoztathat. A kormányfő szerint a mostanihoz hasonló nagyságrendű zöldmezős beruházásra a kecskeméti Mercedes-beruházás óta nem került sor Magyarországon. Jelezte: egyetért azokkal, akik azt mondják, hogy "ez új fejezetet jelent Miskolc történetében". A miniszterelnök úgy vélte, hogy kormánya véghezvitt egy újabb rendszerváltást.

Orbán Viktor szavai szerint "mondhatjuk azt is, hogy ha 1990-ben politikai rendszerváltás történt, akkor 2010-ben gazdasági rendszerváltást vittünk véghez. Azt is mondhatom, hogy Magyarországon egy új ipari forradalom kezd kibontakozni. Ez az új ipar, amit most építünk ez már nem csak összeszerelő üzemek hálózatát jelenti, mint a '90-es évek elején, hanem innováción alapuló és magas hozzáadott értékű termelést is." 

A miniszterelnök hangsúlyozta: ehhez szükség van azokra a külföldi befektetőkre, akik nem csak letarolják a magyar piacot, hanem munkahelyeket és lehetőséget hoznak létre". 

Orbán Viktor elmondta: "azok a politikai erők, akik hangulatot keltenek az ilyen beruházások és általában a külföldi befektetések előtt, valójában nem barátai Magyarországnak, hanem az ellenfelei, kárt tesznek a hazánknak." 

A miniszterelnök aktuál-politikai kérdéseket is felvetett, mint fogalmazott: "hasonlóképpen, persze sok nehézséggel küzdünk, de nem elég rámutatni egyes embercsoportokra, hogy milyen problémákat okoznak. Nem elég megnevezni a bajt. Azt is meg kell mondanunk, hogy mit fogunk tenni, hogy ez megváltozzon."

Orbán Viktor úgy látta, hogy iskolákra és munkahelyekre van szükség a változáshoz. A kormányfő megkérte a választókat, hogy vegyenek részt a közelgő országgyűlési választáson, ám kiemelte, hogy nem érdemes visszafordulni abba a múltba, ami kis híján csődbe rántotta Magyarországot.

Fóton épült új GE üzem

2014. március 14., péntek 14:29     InfoRádió / MTI

Azzal, hogy a világon piacvezető General Electric (GE) Magyarországon gyártja erőművi vezérlőegységeit, a magyar mérnöki szaktudás jelentősen hozzájárul a világ energiabiztonságához - jelentette ki Szijjártó Péter pénteken a GE új fóti gyáregységének átadásán.

A befektetéssel csúcsszínvonalú gyártóbázisban készülnek gáz- és gőzturbinás villamoserőművek központi vezérlő egységei (UCP). A bővítés több mint száz új munkahelyet teremt, amiből negyven mérnöki pozíció - emelte ki a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. A GE Oil&Gas üzletágának új fóti üzemcsarnoka nyolcezer négyzetméter alapterületű, amelyhez háromezer négyzetméter irodaépület csatlakozik. Szijjártó Péter emlékeztetett rá, eddig 42 stratégiai megállapodást kötött a kormány, kilencet amerikai céggel, a GE-vel az elsők között.

Felidézte, hogy több mint 12 500 munkavállalójával a GE a legnagyobb amerikai befektető Magyarországon, amely 12 gyárat, 3 regionális üzleti központot és 3 kutatás-fejlesztési részleget működtet. A cég az ország legnagyobb amerikai munkáltatója és harmadik legjelentősebb exportőre. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a GE Oil & Gas üzletágának új fóti gyárának üzembe helyezésével a vállalat jelentősen erősíti Magyarország pozícióit. Hozzátette: több mint kétezer magyar beszállítóval dolgozik a vállalat együtt, az Oil&Gas üzletág esetében pedig a magyar beszállítók aránya 75 százalékos.

Az amerikai befektetések értéke a közelmúltban meghaladta a 9 milliárd dollárt. Jelenleg hatszáz regisztrált amerikai vállalat működik Magyarországon, és a cégek az elmúlt tíz évben negyvenezer új munkahelyet teremtettek. Közölte: a legfrissebb adatok szerint 2013-ban a két ország közötti kereskedelmi forgalom 24 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és meghaladta az 5,4 milliárd dollárt, a magyar exportot pedig több mint egyharmadával nőtt (3,3 milliárd dollár). Davide Marrani, a GE Oil&Gas üzletág gyártásért felelős globális vezetője kijelentette: Magyarország kulcsszerepet játszik a GE életében. 

A fejlesztést bemutatva elmondta, hogy az új üzemben gyártott UCP olyan vezérlő panel, melyet olaj- és gázipari létesítmények energiaellátására, illetve gáztranzit vezetékek nyomásfokozó kompresszor állomásainál alkalmaznak. A felhasználó a rendszer segítségével prediktív karbantartási rendszert üzemeltethet, mely növeli az adott berendezés rendelkezésre állását, csökkenti az esetleges üzemkieséshez vezető váratlan meghibásodás lehetőségét és nem utolsó sorban biztonságos üzemeltetést biztosít. A GE vezető munkatársa kiemelte, hogy a beruházás a terveknek megfelelően 8 hónap alatt készül el. Nagyon motivált, nagyon jól képzett és lendületes magyar munkaerőre építhettek - tette hozzá. Davide Marrani hangsúlyozta: az új létesítménynél is fontos alapot jelentenek ez a tulajdonságok, az ott dolgozók képessége.

Az üzletág gyártásért felelős globális vezetője kijelentette: a befektetés újabb bizonyítéka a GE Magyarország iránti elkötelezettségének, s "joggal hisszük, hogy Magyarország egy rendkívül versenyképes országként központja lehet alapvető termékeink gyártásának".

Procter&Gamble: Magyarország vonzó befektetési helyszín

2014. március 15., szombat 10:42     InfoRádió / MTI

Magyarország vonzó befektetési helyszín: a jó képzettségű munkaerő, az infrastrukturális és logisztikai adottságok, valamint a pozitív befektetői és üzleti környezet is szerepet játszott abban, hogy a Procter&Gamble (P&G) új magyarországi beruházás mellett döntött - mondta Julio Nemeth, a P&G nemzetközi termékellátási hálózatának igazgatója az MTI-nek.

Az amerikai P&G a héten adta át új, gyöngyösi pelenkagyárát, amely a cég második gyára Magyarországon. A mintegy húszmilliárd forintos, 150 új munkahelyet teremtő, zöldmezős beruházással egy 240 ezer négyzetméteres, csúcstechnológiás gyártósorokkal felszerelt üzemet hoztak létre a hevesi város ipari parkjában. A Gyöngyösön gyártott pelenkákat Magyarországon kívül több más országba is szállítják majd.

Julio Nemeth elmondta: a P&G 23 éve van jelen Magyarországon, az elmúlt két évtized során pedig azt tapasztalták, hogy Magyarország vonzó hely a befektetők számára, beleértve a közreműködő hatóságok és hivatalok segítőkészségét is.

Arra a kérdésre, hogy mi szólt a gyöngyösi beruházás mellett, az igazgató kifejtette: döntésük több szempont figyelembevételével született meg, mint például a jó képzettségű munkaerő, az infrastrukturális és logisztikai adottságok és pozitív befektetői és üzleti környezet. "Nagyon hálásak vagyunk a hatóságoknak, akik a beruházás legelejétől fogva nagyon segítőkészek voltak. A beruházás pedig a hosszú távú elkötelezettségünket mutatja Magyarország iránt, és úgy véljük, ez az ország gazdaságára is pozitív hatással lesz" - hangsúlyozta Julio Nemeth.

Hozzáfűzte: a P&G továbbra is arra törekszik, hogy minőségi termékeket és szolgáltatásokat nyújtson magyarországi fogyasztóinak, a gyöngyösi beruházás pedig egy új mérföldkő hazai jelenlétükben.

GAZDASÁG

Lehívhatók az előző uniós költségvetési keret forrásai?

2014. 3. 10. 11:09|Utolsó módosítás: 2014. 3. 10. 11:20|Gazdaság

A kormány mintegy 10 százalékkal túlvállalta a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszakban rendelkezésre álló 8200 milliárd forint keretösszeget, így 9000 milliárd forint felhasználására van élő szerződés, ezzel lehetővé vált, hogy Magyarország 100 százalékban lehívhassa az uniós forrásokat - hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár hétfőn, sajtótájékoztatón, Budapesten.

Kifejtette: tavaly augusztusban a Miniszterelnökség megkezdte a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítását, egyebek között a  egyszerűsítették pályázói terheket, könnyítették az elszámolásokat.

A múlt évben 14 százalékkal túlteljesítették az éves kifizetések eredetileg 1500 milliárd forintban meghatározott összegét és 1709 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak. Ezen belül csak decemberben 350 milliárd forint került a vállalkozásokhoz az Új Széchenyi Terv keretében.

Szerző: MTI

Mit gondol Varga Mihály az idei magyar exportról?

2014. 3. 10. 11:21|Utolsó módosítás: 2014. 3. 10. 13:01|Gazdaság » Makrogazdaság

A magyar export 2-2,4 százalékkal bővül az idén - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Varga Mihály közölte, hogy várhatóan idén is 7 milliárd euró körül lesz a külkereskedelmi egyenleg többlete.

A jelenlegi forintárfolyam segíti az exportáló cégeket, és semleges az államháztartásra, a kormánynak nincs árfolyamcélja - mondta Varga Mihály. Hozzátette: tavaly az export rekordösszeget, 81,7 milliárd eurót ért el.

Szerző: MTI