A magyar útépítési pályázatokat kifogásolja Brüsszel

2014. 1. 23. 09:04|Utolsó módosítás: 2014. 1. 23. 09:15|Gazdaság

A Magyar Nemzet szerint az Európai Bizottság kifogásolja a magyarországi útépítési pályázatok kiírásának körülményeit. A lap csütörtöki cikke szerint egy olyan előírásra hivatkozva tartanának vissza 170 milliárd forintot, amely már az előző kormányok alatt is életben volt, és senki nem emelt ellene kifogást.

A már 2007 óta alkalmazott gyakorlat szerint a brüsszeli forrásokból is készülő útépítési beruházások kivitelezésére csak olyan építőipari cégek pályázhattak, amelyeknek az adott útszakasz ötven kilométeres körzetében, vagy az adott megyében aszfaltkeverő gyáregységük van. Magyarország ezzel az Európai Bizottság álláspontja szerint megsértette az uniós versenyjogi előírásokat, hiszen kizárta az unió más területein működő, mobil aszfaltkeverő egységgel bíró cégeket.

A Magyar Nemzet információi szerint a teljes, 675 milliárd forintnyi európai uniós forrást magában foglaló beruházáshalmaz 25 százalékát - mintegy 170 milliárd forintot - visszatartaná a bizottság. A testület várhatóan engedékeny lesz a tekintetben, hogy ezt az összeget az ország más programok esetében ismét felhasználhatja, azonban olyan közel van már a fejlesztési időszak vége, hogy gyakorlatilag "borítékolható" a forrásvesztés - írja az újság. Ekkora nagyságrendben képtelenség 2015 végéig új beruházásokat befejezni, addig kell ugyanis elszámolni a 2007-2013-as időszak támogatásaival.

Az állam már kötelezettséget vállalt az érintett összeg egészére - 150 milliárd forintot már ki is fizetett -, s a folyamatban lévő beruházásokat nem lehet leállítani. Ha marad a 25 százalékos elvonás, a 170 milliárd forintot költségvetési forrásból kell biztosítani. Egy akkora kiadás viszont akkora lyukat ütne az idei büdzsén, hogy elérhetetlenné válna a háromszázalékos hiánycél teljesítése.

A lap brüsszeli forrásból úgy tudja, hogy Lázár János , a Miniszterelnökség államtitkára és Johannes Hahn, regionális uniós biztos jövő keddi találkozójának előkészítése kapcsán tartott megbeszélésen már szóba került az ügy. A lap értesülései szerint a keddi találkozón a magyar fél mindenképpen igyekszik majd csökkenteni a korrekció mértékét. 

Szerző: Magyar Nemzet

Magyarország: Egy elveszett évtized után

2014. 1. 21. 18:14|Gazdaság » Makrogazdaság

Egy elvesztegetett évtized után vagyunk, és szinte minden téren leszakadtunk a régióhoz képest, mondta Vértes András , a GKI elnöke a gazdaságkutató konferenciáján. Egy szűk elit gazdagodik, a középosztály gyengül, és a szegénység terjed – hangsúlyozta.

Tartós reformképtelenség van Magyarországon, a „heterodoxia” pedig sikertelen volt – vélte. A hatalmi populizmus, a jogbiztonság hiánya, az államosítás, a piacátrendezés és a nacionalista elfordulás Európától azt eredményezte, hogy Magyarország leszakadt. A tőke és a munkaerő nem befelé, hanem kifele áramlik a magyar gazdaságból – hívta fel a figyelmet.

Politikai, társadalmi párbeszédre van szükség a választások után. Szükség van egy kerekasztalra valamennyi demokratikus erővel, ám ez nem látszik reális megoldásnak. El kell fogadni, hogy van egy elvesztegetett évtizedünk – jegyzete meg.

Ha a társadalmi, politikai párbeszéd (kerekasztal) nem valósul meg, akkor újabb elvesztegetett évtized vár Magyarországra – prognosztizálta. A bizalmat elveszteni könnyű volt, ami 10 év alatt következett be.

A fő feladat a bizalom helyreállítása, a bizalom visszaszerzése. Ehhez vissza kell térni az európai értékekhez és a magyar érdekek valódi védelméhez – mondta Vértes. Helyénvaló lenne érvényesíteni érdeleinket a bankunió kérdésében is.

A társadalmi egyeztetési folyamat is hiányzik – utalt a paksi szerződésre, amiről a kormány senkivel nem egyeztetett.

A fokozatos gazdaságpolitikai fordulat főbb elemei a több üzleti beruházás, a nagyobb foglalkoztatás. Az oktatás fejlesztése és a szociális védőháló erősítése is fontos lenne Vértes szerint.

Az új üzleti beruházásokhoz kedvezmények kellenek – a kormány és az ellenzék között egyetértés kell, hogy legyen erről a választások után, bárki is kormányoz majd. Békét kell kötni a bankrendszerrel – vetette fel. Az ágazati válságadók 900 milliárd forintot (a GDP 3 százaléka) tesznek ki, amit csökkenteni kell – hívta fel a figyelmet.

Többkulcsos adórendszert kellene bevezetni, vagyis egy „ésszerűen progresszív” rendszert javasok a GKI. A munkanélküliségi ellátást 3 hónapról 5-re kell növelni.

Minél előbbi eurócsatlakozást (ERM II.-be való belépést) javasol a GKI. Kell találni egy közös célt, ami mozgósítja az országot – mondta Vértes. Ezek a lépések 2 százalék fölé vihetik a növekedést 2014-18-as időszakban. Ám egyelőre 1,5-2 százalékos növekedéssel érdemes számolni az időszakra.

Szerző: Világgazdaság Online

Megszólalt Paks-ügyben Németh Lászlóné

2014. január 26., vasárnap, 09:06 • Utolsó frissítés: 2 órája

Németh Lászlóné a következő időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte a magyar cégek felkészítését a paksi atomerőmű bővítésében való részvételre.

A nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek adott interjúban remélte, hogy viszonylag gyorsan megállapodás születhet a bővítésével kapcsolatos államközi hitelszerződésről, és így hamarosan indulhatnak a műszaki egyeztetések.

Emlékeztetett arra, hogy az orosz féllel kötött megállapodások alapján a Roszatom kész fogadni 40 százaléknyi magyar beszállítói hányadot, de ennek tartalommal való megtöltéséhez a potenciális cégeket fel kell készíteni a kontrollált és szigorú szakmai feltételekre, kapacitásuk bővítésére.

A felkészülés jegyében az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. országos fórumokat tart, ahol a lehetséges beszállítók megismerhetik az elképzeléseket - mondta. Hozzátette: azzal, hogy Magyarország a 2014-2020-as időszakban a források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja, lehetőségük lesz a cégeknek technológia- és kapacitásfejlesztésre is.

A felkészített magyar cégeket a Roszatom is minősíti, és a folyamaton átjutó magyar cégek számára ez nemcsak egyedi és belföldi lehetőséget jelent, hanem az orosz atomenergetikai cég más projektjeikbe is bekapcsolódhatnak - tette hozzá.

Németh Lászlóné reményei szerint viszonylag gyorsan megállapodás születhet a bővítésével kapcsolatos államközi hitelszerződésről, és ennek alapján a műszaki egyeztetéseket, a megvalósíthatósághoz szükséges lépéseket a szakemberek hamarosan megkezdik.

A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a két új blokk építésének megkezdéséig több éves előkészítő munkával lehet eljutni, és ebben meghatározó jelentősége lesz a jelenlegi is működő paksi atomerőműben szerzett tapasztalatoknak, amelyet nemzetközi szinten is elismernek.

Németh Lászlóné hangsúlyozta, hogy az atomerőmű bővítésének elvi előkészítése régóta tart az MVM által elindított Lévai-projektben, tavaly májusban pedig a projektben végzett munkát, és az összegyűlt dokumentumokat az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vette át és viszi tovább.

Építeni lehet a Budapesti Műszaki Egyetemen meglévő jelentős atomenergetikai szaktudásra és nemzetközi együttműködésre. Nemzetközi szerződések alapján a magyar egyetem külföldi szakemberek képzésébe tudott már eddig is eredményesen bekapcsolódni, a hallgatók az elméleti ismeretet az egyetemen, a gyakorlati tudást az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-ben szerezhetik meg - mondta Németh Lászlóné.

Új elnököt nevezett ki Varga a Nemzeti Innovációs Hivatal élére

2014. január 24., péntek, 14:05 
Szerző: MTI

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Spaller Endrét nevezi ki a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökévé február 1-jei hatállyal.

Spaller Endre az Eötvös Lóránt Tudományegyetem szociológia szakán végzett. Tudományos pályáját még egyetemistaként kezdte, ösztöndíjas volt Brüsszelben, majd az Egyesült Államokban. Dolgozott a Károli Gáspár Református Egyetemen, és több cégnél.

2010 óta országgyűlési képviselő. Parlamenti munkája során öt bizottságban dolgozott és egy albizottságot vezetett. A legaktívabb munkát az innovációs bizottságban végezte, ott szerezte meg azt a szakmai tapasztalatot és kapcsolatrendszert, ami alkalmassá teszi őt a Nemzeti Innovációs Hivatal vezetésére - közölte az NGM pénteken.

Kevesebben gazdálkodnak a kormányváltás óta

2014. január 24., péntek, 05:24 • Utolsó frissítés: 2014. január 24., péntek, 05:25
Szerző: MTI

A gazdaságszerkezeti összeírás előzetes adatai szerint 2013-ban 8442 gazdasági szervezet és mintegy 485 ezer egyéni gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet, a szervezetek száma 2, az egyéni gazdaságoké 15 százalékkal csökkent az előző, 2010-es összeírás óta.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közölt elemzés szerint a gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe 2013-ban 308, az egyéni gazdaságoké 5,4 hektár volt, előbbi 5 százalékkal csökkent, utóbbi 17 százalékkal nőtt 2010-hez képest. 

A gazdasági szervezetek 71, az egyéni gazdaságok 57 százaléka használt szántóterületet 2013-ban. A gazdasági szervezetek 3 százaléka, az egyéni gazdaságok kétharmada 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet használ, előbbieknél a legtöbben 20–50 hektár közötti földön gazdálkodtak, utóbbiaknál az 1 hektár alatti területet megművelők voltak a legtöbben.  

A 300 hektárt meghaladó gazdaságok adták az összes szervezet negyedét, és a szervezetekhez tartozó föld 84 százalékát művelik. Az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének 76 százalékát a 10–300 hektárt művelő gazdák használták. 

Állattartással közel 2200 gazdasági szervezet és mintegy 312 ezer egyéni gazdálkodó foglalkozott az összeírás adatai szerint. Az állattartó gazdasági szervezetek száma lényegében nem változott, az egyéni gazdaságoké 18 százalékkal csökkent 2010-hez képest. 

A gazdasági szervezetek 48 százaléka kizárólag növénytermesztéssel, 6 százaléka állattartással foglalkozik, a vegyes gazdaságok aránya 46 százalék. A növénytermesztők aránya a vegyes gazdálkodást folytatók javára mérséklődött. 

A kizárólag növénytermesztést folytató egyéni gazdaságok aránya 52, az állattartóké 21 százalék volt 2013. június 1-jén. Vegyes gazdaság volt az egyéni gazdaságok 27 százaléka, a KSH adatai szerint főként a növénytermesztők súlya emelkedett 2010 óta. A gazdasági szervezetek több mint 78 ezer állandó és közel 38 ezer időszaki alkalmazottat jelentettek. Előbbiek száma alig maradt el a 2010. évitől, utóbbiaké azonban 36 százalékkal magasabb annál. 

Az egyéni gazdaságok közel 12 ezer állandó és 86 ezer időszaki alkalmazottat foglalkoztattak, ami jelentős bővülés 2010-hez képest. Emellett az egyéni gazdaságokban mintegy 987 ezer családtag végzett több-kevesebb nem fizetett mezőgazdasági tevékenységet, ami 2010-hez viszonyítva 8 százalékos csökkenés. A gazdálkodók 31 százaléka volt 65 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya csupán 6,1 százalékot ért az összeírás idején. 

2013-ban a gazdálkodók közel 3 százaléka felsőfokú, több mint 7 százaléka középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezett, azonban a döntő többség (közel négyötödük) továbbra is csak gyakorlati tapasztalatára támaszkodik - állapítja meg a KSH elemzése. 

A 2013. évi gazdaságszerkezeti összeírás teljes és végleges adatállományára alapozott eredményeit a KSH az év második felében teszi közzé, részletes adattáblákban.

Uniós támogatások elosztása: ezt állapította meg az ÁSZ

2014. január 21., kedd 12:58     InfoRádió / MTI

Az uniós támogatások elosztását ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Wekerle Sándor Alapkezelő, továbbá az ezt felügyelő Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) esetében, a három szervezet működését és gazdálkodását alapvetően szabályosnak tartotta a számvevőszék.

Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, azt vizsgálták, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakban szabályszerűen osztották-e el a Magyarország rendelkezésére álló támogatásokat.

Hozzátette, fontosnak tartják, hogy a feltárt problémák már ne forduljanak elő a 2014-ben indult új hétéves költségvetési ciklusban.

Közölte, Magyarország fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű az uniós forrás, így a mostani ellenőrzés újabb metszetét adta az elosztást végző szervezetek működésének.

A 2008 és 2012 közötti időszakot felölelő egyes vizsgálatok részleteit Horváth Margit felügyeleti vezető ismertette a tájékoztatón.

Az ESZA ebben az időszakban a hazai forrásokból finanszírozott, 50 milliárd forintos pályázati programokat kezelte, majd 2011-től az uniós Társadalmi megújulás, társadalmi infrastruktúra, valamint a Közép-Magyarországi operatív program keretében 800 milliárd forint kifizetést végezte. Az ÁSZ hibákat a pályázati felhívások megjelentetésénél, a pénzügyi ellenjegyzések megléténél, valamint az összeférhetetlenségi nyilatkozatoknál talált, ez utóbbiak hiányoztak a nonprofit társaságnál. A pénzügyi gazdálkodása viszont - összességében - megfelelő volt.

A Wekerle Sándor Alapkezelő eredetileg az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásait kezelte, annak igazgatóságaként működött. Ebben a funkciójában 30 milliárd forint oktatási-, civil-, felzárkóztatási-, és nemzetiségi szervezeteknek járó támogatást osztott el, több tízezer pályázó között. Az alapkezelő 2012-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézménye lett, míg a kezelt hazai támogatások 95 százaléka az Emberi Erőforrások Minisztériumához került.