Nőtt az ipari termelés

2014. 1. 14. 09:09|Utolsó módosítás: 2014. 1. 14. 09:31|Vállalatok » Ipar

Az ipari termelés 3,5 százalékkal emelkedett 2013. novemberében az egy évvel korábbihoz képest elsősorban a járműgyártás és hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok növekedése miatt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A munkanaphatástól megtisztított index 5,8 százalékos éves növekedést mutat. Az előző hónaphoz hasonlítva az ipari kibocsátás 0,5 százalékkal csökkent.

A munkanappal kiigazított adatok szerint novemberben az ipari termékek belföldi értékesítése 3,6, az export 7,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a nyers adatok 1,8, illetve 4,4 százalékos növekedést jeleznek.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2013 novemberében a feldolgozóipar termelése 3,9 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 11,4 százalékkal emelkedett 2012 novemberéhez viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 9,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt.

2013 novemberében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben regisztráltunk termelésbővülést, a többi alágban 0,5 és 11,6 százalék közötti volumencsökkenést mértünk az előző év azonos hónapjához képest – írja a KSH. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét adó járműgyártás kibocsátása 20,6 százalékkal nőtt. A második legnagyobb alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11,3 százalékkal csökkent. Az iparágon belül a legnagyobb visszaesést a híradás-technikai berendezés gyártásában mértük (30,6 százalék). A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés egy-kilencedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,5 százalékkal mérséklődött, elsősorban az értékesítés közel hat tizedét adó hazai eladások visszaesése miatt; a kivitel azonban nőtt. Átlag feletti volumenbővülést regisztráltunk a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (10,7 százalék), valamint a vegyi anyag, termék gyártásában (9,9 százalék), mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulása miatt.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása is jelentősen, 11,7  százalékkal bővült, főként az üzemanyagok iránti kereslet növekedésének köszönhetően. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 11,6 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól – közölte a statisztikai hivatal.

2013 novemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 40,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 45,8 százalékkal visszaestek, amely a kiugróan magas bázis miatt következett be: 2012 novemberében egy hosszabb időszakra vonatkozó, egyszeri nagy megrendelést regisztráltunk. Ezzel szemben az új belföldi rendelések számottevően, 24,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 20,6 százalékkal maradt el az előző év novemberitől.

2013 első tizenegy hónapjában – 2012 azonos időszakához viszonyítva – az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,4 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 0,5 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Tavaly január–novemberben Magyarország területi egységei közül az ipari termelés négy régióban nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű volumenbővülést ebben az időszakban Dél-Alföldön (21,7 százalék) regisztráltuk. A többi régióban 3,0 és 4,1 százalék közötti volumencsökkenést mértünk – tájékoztatott a KSH.

Szerző: MTI - VG

Óriási rezsicsökkentést hozhat az épületfelújítás

2014. 1. 15. 13:17|Utolsó módosítás: 2014. 1. 15. 13:47|Vállalatok » Energia

Akár az éves energiafogyasztás 90 százaléka is megtakarítható lenne a magyarországi lakásoknál korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel az FHB Bank és az ELTINGA közös kutatása szerint.

A magyarországi lakóépületek többsége energetikai szempontból elavultnak mondható, 60 százalékuk 1980 előtt épült és csak mindössze 15 százalékuk készült az elmúlt 10 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/m2/év körül alakul– derül ki az Energiaklubos eredményekre épülő FHB Bank és az ELTINGA közös felméréséből.

Jelentősen megváltozott ugyanakkor a panel épületek helyzete, és az is előfordulhat, hogy a házgyári elemes épületek fogyasztása alacsonyabb mint a családi házaké vagy a téglaépítésű társasházaké. Ez egyrészt az épületek méretéből és külső fal, belső fal arányából következik, másrészt pedig abból a tényből, hogy a panel épületállomány nagy részét az elmúlt évtizedben szigetelték.

A korábbi, sok esetben elavult energetikai technológiával épült hazai lakóépület-állomány megújulása nagyon lassan halad, és elsősorban a költségek határozzák meg, hogy milyen jellegű beruházásokat hajtanak végre. Így míg a fűtési rendszer korszerűsítése ritka esemény, az ablakcserék, a hőszigetelés az állomány nem elhanyagolható részén már lezajlott. Fontos figyelembe venni azt is, hogy bár a korszerűsítés nagymértékben csökkenti a rezsiköltséget és növeli az ingatlan értékét is, jelentős terhet ró a tulajdonosokra.

A szigetelés és az energetikai korszerűsítés hatásaira jó példa a Faluház, Magyarország legnagyobb lakóháza. A 884 lakásos épületben 2004-2005 során egy kisebb, míg 2009-ben egy átfogó energiahatékonysági felújítás történt. Utóbbi során külső hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, egyedi mérést lehetővé tevő fűtéskorszerűsítésre és napkollektorok felszerelésére is sor került. A beruházásnak köszönhetően a háztartások számára a legnagyobb terhet jelentő éves távhő-költség a 2004-es átlag nettó 220 ezer forintról 2011-re nettó 150 ezer forintra csökkent. A fejlesztés hatására nőtt a Faluházban található lakások értéke is. Egy átlagos méretű (50 m2 körüli alapterületű) lakás esetében a felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értéket.

„Az elmúlt években egyértelmű elmozdulás volt tapasztalható a hazai piacon a vastagabb szigetelések felé. Míg az ezredfordulón 5 cm volt a szigetelések átlagos vastagsága, addig napjainkra ez az érték 10 cm-re nőtt. A magyar fogyasztók kezdik felismerni, hogy a vastagabb szigetelés jelentette többletköltség lényegesen kisebb, mint amennyi plusz megtakarítást hozhat egy ilyen megoldás” - mondta el Ács Balázs, a Masterplast Nyrt. alelnöke.

Szerző: Világgazdaság Online

Új tervek a MÁV-nál: Kelenföld lesz a nyugati kapu

2014. 1. 14. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 1. 14. 12:19|Vállalatok » Közlekedés

A négyes metró beindításával nagyobb hangsúlyt kap a vasúti közlekedésben a kelenföldi pályaudvar, amely egyébként is egy nagy közlekedési csomópont fontos eleme. Ezt kihasználva a MÁV-Start több, a korábbinál rövidebb menetidejű vonat indításáról döntött új menetrendjében. A jó fekvésű budapesti fejpályaudvarok szerepe azonban megmarad.

Felértékelődik a Kelenföldi pályaudvar a budapesti vasúti közlekedésben a négyes metró átadása után. Mivel sok utasnak célszerűbb lesz a Keleti, illetve a Nyugati pályaudvar helyett már Kelenföldön le-, vagy fölszállni a vonatra, csökkenni fog a jelenleg maximálisan kihasznált, két fejpályaudvar leterheltsége is. A MÁV Zrt. készült a menetrendjével a metróátadásra. „Kelenföld külvárosi vasútállomásból nagyvárosi közlekedési csomóponttá lép elő, de nem csak az M4-es metró, hanem az arra ráhordó felszíni közlekedés változása miatt is. Arra számítunk, hogy a jobb közlekedési kapcsolat – együtt a december 15-én életbe lépett új menetrend előnyeivel – új utasokat terel a vasútra” – válaszolt a Világgazdaságnak a társaság kommunikációs osztálya.

A MÁV-START Zrt. éppen Kelenföld szerepének változása miatt vezette be az új, G43-as elővárosi viszonylatot Érd, Székesfehérvár irányából. Ezek a vonatok nem érintik egyik budapesti fejpályaudvart sem, hanem Kelenföldön át Kőbánya-Kispestre érkeznek. A G43-assal 14 perc alatt tehető meg az út Dél-Pest és Dél-Buda legnagyobb csomópontja között. A viszonylat öt további vonatának menetideje a vasúttársaság szerint újra versenyképessé teszi a vasutat a térségben. Ha beigazolódnak a négyes metróval kapcsolatos várakozásai, a MÁV-Start újabb, fejpályaudvart nem érintő vonatokat is indíthat. Az alaphelyzet ettől még nem változik: mivel rendkívül kedvező fekvése miatt a Keleti és a Déli továbbra is az utasok első számú célpontja marad, a MÁV-Start is ezekre tervezi a lehető legtöbb vonatának az egyik végállomását.

Kelenföldön a NIF Zrt. beruházásában készülő vasútfejlesztés jelentős feladatai már lezárultak: átépült a pályaudvar vágányhálózata, magas peronok létesültek, perontetőkkel. Az M4-eshez igazodva lesz két új vonatfogadó peron is, vagyis nőni fog az állomás utasfogadó kapacitása.
Közben a MÁV és a BKK közösen is fejleszt: a főváros nyugati kapujaként építik az intermodális komplexumot, amelynek hamarosan elkészül a metróhoz és Őrmező felé vezető gyalogos aluljárója a vasúti vágányok alatt. A régi vasúti aluljáróból – felújítás után – kerékpáros átvezetés lesz.

Létesítenek egy nagy kapacitású P+R parkolót, és egy új buszpályaudvart is az őrmezői oldalon. A BKK-nak emellett saját tömegközlekedés projektjei is folynak. Már tervezik az Etele téri intermodális központ új, impozáns terminál épületét is, amely átvenné a jelenlegi felvételi épület szerepét és feladatát. A meglévő felvételi épületben, annak műemléki rekonstrukciója után más funkció, például közigazgatási centrum, vagy bemutatóterem telepíthető.

Addig is új jegykiadó automatákat, utastájékoztató- és piktogram rendszert telepít a MÁV az aluljáróban. A MÁV tegnap bejelentette, hogy megkezdődött a pécsi vasútállomás műemléki felújítása Közop forrásból. Az átadás 2015 tavaszára várható.

Rászerveztek a metróra

A MÁV-Start új menetrendje szerint csúcsidőszakokban félóránként követik egymást a gyorsvonatok Székesfehérvár és a Déli között. Többségük menetideje 40 perc. A Székesfehérvár – Déli közötti személyvonatok helyébe egy órás menetidejű, óránkénti induló zónázók léptek. Indulnak új, szintén óránkénti gyorsított személyvonatok is Székesfehérvár és Kőbánya–Kispest között. Ezek a zónázókkal együtt közel félóránkénti követést jelentenek. Egy átszállással elérhetővé teszik a kelet–magyarország nagyvárosokat és a repülőteret.

Szerző: B. Horváth Lilla

Negyven százalék fölötti lehet a magyar beszállítási arány

Orbán-Putyin: orosz hitelből oroszok építhetik Paksot

2014. 1. 14. 13:18|Utolsó módosítás: 2014. 1. 14. 15:53|Gazdaság

Megszületett a magyar-orosz atomipari kormányközi megállapodás, innen egyenes lehet az út ahhoz, hogy orosz építsék a két új paksi blokkot. Orosz hitelt kaphatunk a beruházáshoz. Több mint 40 százalékos lehet a magyar részvétel a beruházásban.

Megszületett a magyar-orosz atomipari együttműködési kormányközi megállapodás, a dokumentumot VlagyimirPutyin külvárosi rezidenciájában, Novo-Ogarjovóban írta alá az orosz elnök és vendége, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében  Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke.

Hazai ellenzéki politikusok már a közelgő megállapodás tegnapi hírére reagálva jelezték, hogy azt jogellenesnek érzik. Feltételezések szerint a megállapodástól egyenes az út ahhoz, hogy orosz Roszatom társaság (leányvállalata) építse meg a Paksi Atomerőmű egy vagy két új blokkját, esetleg pályázat nélkül. A kormányközi megállapodást azonban még az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia.

A feltételezés mindazonáltal megalapozott: az aláírás után Szergej Kirijenko az Itar-TASZSZ szerint közölte, hogy Oroszország kész hitelt is adni a paksi bővítéshez. Bár az oroszországi szabályozás legfeljebb 10 milliárd eurós ilyen hitelt enedélyez, ennyire nem lesz szükség. A hitel nagyságát később határozzák meg.  

A moszkvai ülésen elsősorban a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kilátásairól tárgyaltak, és arról, hogy hogyan fokozzák a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági, energietikai és a humanitárius együttműködést

Az ülés előtt Putyin örömét fejezte ki a magyar-orosz kapcsolatok nagyon üzletszerű és rendszeres voltának. Elismerően szólt arról is, hogy gazdasági, parlamentközi és politikai kapcsolataink minden irányba fejlődnek. Méltatta, hogy Orbán Viktor alaposan előkészített, aláírásra kész dokumentumokkal érkezett Moszkvába. "Ez minden bizonnyal új nagy lépés a kapcsolatainkban" - mondta.
 
Orbán Viktor Oroszországot Magyarország fontos, az EU-n kívüli legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnerének nevezte. Beszélt a stratégiai gazdasági együttműködés kezdetének lehetőségéről is. Azt, hogy a Putyin által említett dokumentumok újabb előrelépést jelentenek a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fejlődése irányába, ő maga is remélte.

A magyar kormányfő a magyar és az orosz kormány néhány tagjával, valamint orosz részről Alekszej Miller, a Gazprom állami gázcég elnöke részvételével szűk körű tárgyaláson is részt vett. Ezt kibővített körű munkaebéd követte.

Szerző: Világgazdaság Online

Így épül a jövő Budapesten

2013 látványos fordulatot nem hozott a budapesti irodapiac számára. A számok még mindig lehangoló képet mutatnak, a mutatók mögé tekintve azonban az ábra már sokkal biztatóbbnak tűnik. A bérlői aktivitás határozottan erősödik, Budapest ismét rákerült az SSC vállalatok térképére, az üresedés óvatos csökkenő pályára állt, a befektetők pedig egyre nyitottabban fordulnak a magyar piac felé. Az ingatlanosok kíváncsian tekintenek a 2014-es évre, az idei év elhozhatja végre azt a fordulatot, amely a fejlesztési piacba is új életet csihol. Mielőtt azonban örvendeznénk az új projekteknek, lássuk, ma mi épül Budapesten. Az épülő irodaházak listájának összeállításával sajnos nagyon gyorsan végeztünk. 

2013 nem hozott áttörést a budapesti irodapiacon. Kaptunk hideget is, és alig érzékelhető meleget is, azonban az újonnan átadásra kerülő, és az újonnan induló projekteket tekintve nem tudunk pozitívumokkal szolgálni. 2013-ban mindössze két új irodaház építése kezdődött el, és négy irodaház került átadásra összesen 20 ezer négyzetméteren, ami nagyjából a tavalyelőttivel azonos volument jelent.

Ha minden az eredeti tervek szerint alakul, akkor 2014-ben mindössze négy új irodaház kerül átadásra a budapesti irodapiacon: a Corvin Sétány egyik irodaprojektje, a Corvin Corner irodaház (1), a Váci Corner Offices(2), a szintén a Váci úton épülő Vision Towers(3) és a Bajcsy-Zsilinszky út és a Stollár Béla utca sarkán található Eiffel Palace irodaház (4) várja majd új költözőit idén.

Az előbbiekhez tartozik azonban egy fontos kiegészítés: bár a projektek számában nem várható változás, az átadott négyzetméterek tekintetében nagyságrendbeli növekedésre számíthatunk. Amennyiben a projektek átadása a hivatalos bejelentéseknek megfelelően valósul meg, akkor a jövő évi új átadások volumene kb. háromszorosa lesz a tavalyinak és tavalyelőttinek. Az összesítést elvégezve a budapesti bériroda-állományt csak ez a négy ház megközelítőleg 65 ezer négyzetméterrel bővíti majd. (Fontos hangsúlyozni, hogy cikkünkben minden esetben a modern bériroda-állományt vizsgáljuk, a saját tulajdonban lévő irodaházak adatai kimaradnak az összesítésből.)

Mi készül?

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az idei év szülötte lesz 6200 bérbeadható területtel rendelkező Corvin Corner. A Corvin Sétányhoz kapcsolódó irodaházat a korábbi bejelentések szerint a fejlesztő Futureal az év második negyedévben adja át.

A Corvin Corner

Budapesten ma nem nagyon vállalkozik senki spekulatív irodafejlesztések elindítására. Egy ilyen fehér holló a szlovák hátterű HB Reavis Csoport első magyarországi projektje. A Váci úti irodafolyosó középső szakaszán, közvetlenül a Forgách utcai metrómegálló bejáratánál épülő, két kapcsolódó épületből álló Váci Corner Offices nyolc szinten kínál majd összesen 21 000 négyzetméternyi irodaterületet. A bejelentett ütemezés alapján az irodaház 2014 májusában készül el. 

A Váci Corner Offices

A fenti két projekt mellett viszont két másik olyan fejlesztés van folyamatban, amely jelentős előbérleti szerződéssel rendelkezik, mindkettő big four tanácsadó székhelyeként épül. Ezek egyike a szintén a Futureal által jegyzett Vision Towers, amely a Váci út és a Dózsa György út sarkán kínál majd 23 500 négyzetméternyi bérbeadható irodaterületet. Az irodaházban a nyári átadás után a KPMG székel majd. A projekt az első panelbontásként híresült el, az irodaház a 2012 elején lebontott régi Volga szálló (majd később Ibis hotel) helyén épül fel. 

A PricewaterhouseCoopers a Bajcsy-Zsilinszky út és a Stollár Béla utca sarkán épülő Eiffel Palace irodaházat nézte ki magának, az újjászülető épület közel háromnegyedében bérel majd exkluzív irodaterületet. Az egykor a Pesti Hírlap székházaként működő 14 ezer négyzetméteres épületet a Horizon Development teljes rekonstrukcióval alakítja át.

Mikor épülnek újra irodaházak Budapesten?

A válasz egyszerűen az, hogy majd ha lesz megfelelő kereslet. A hazai ingatlanszektor felkapaszkodását számos tényező hátráltatja, a legnagyobb probléma azonban nyilvánvalóan az, hogy a piac a kereslet általános hiányától szenved. A bérlői piacon az aktivitást már jó néhány éve elsősorban az új keresletet nem jelentő költözések és szerződéshosszabbítások dominálják. Nagyobb volumenű keresletet viszont csak az új belépők generálnának. 

Az ingatlanfejlesztési piac teljesítménye lassú reakcióideje miatt némi késéssel, azonban szorosan leköveti a reálgazdasági folyamatokat. Ez pedig értelemszerűen azt jelenti, hogy az újabb irodapiaci fejlesztésekhez kedvezőbb reálgazdasági környezet, a makroindikátorok javulása, főképp a beruházások és a termelés volumenének növekedésére lenne szükséges, jelentősebb irodaterületeket felszívó nemzetközi bérlők (pl. tipikusan shared service centerek) megjelenéséhez pedig kiszámítható, befektetőbarát gazdasági és üzleti környezet. Az ingatlanszektort sújtó forráshiány - az iparág kedvezőtlen banki megítélése és a nemzetközi intézményi befektetők távolmaradása - tovább lehetetleníti a szektor életét.

A sok negatívum mellett azonban szeretnénk kiemelni, hogy az irodapiaci indikátorok alakulása ad némi okot a reményre (bár a pontos utolsó negyedéves adatok még nem állnak rendelkezésre). A főbb mutatók még most is csúnyán festenek, azonban a fejlesztési piac beindulása szempontjából akár kedvezőnek is mondhatóak: a bérleti díjak rekordalacsony szintekre süllyedtek (1), a szakértői konszenzus szerint elérték a mélypontot, és leginkább stagnálásra kell számítanunk a következő két negyedévben. A bérirodák kihasználatlansága valamivel több mint 22%-on áll (2013. III. negyedéves adat), ami még mindig magasnak számít, azonban csökkenő tendenciát mutat (2). Ha az éves folyamatokat tekintjük, akkor az irodapiac egy másik fontos mutatója, a nettó abszorbció (azaz leegyszerűsítve a piacon újonnan megjelenő keresleti volumen) esetében is halvány javulást figyelhettünk meg (3). Új fejlesztések hiányában rendkívül alacsony az új kínálat a piacon, ami a remélhetőleg tartósan a kihasználatlansági ráta csökkenésének irányába hat majd. (4). A négy tényező együttes jelenléte nagyon lassan, de akár el is hozhatja a fordulópontot. Ehhez hozzáadódik az is, hogy - bár ez a számokban szintjén még nem jelent meg - a bérebadói tapasztalatok szerint a bérlői aktivitás határozottan erősödik.

Címkék: ingatlan irodapiac, ingatlan, ingatlanfejlesztés