Közép-Európa kilábalásának bizonytalanságáról írnak londoni elemzők

2014. 1. 2. 16:46 | Gazdaság » Makrogazdaság

A közép-európai felzárkózó gazdaságok feldolgozóiparának folytatódó, de a korábbiaknál bizonytalanabb növekedésére utalnak a térség múlt havi beszerzésimenedzser-indexei (BMI) - vélekedtek a decemberről szóló BMI-adatok csütörtöki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték, hogy a cég által Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra, Oroszországra és Törökországra kiszámolt, súlyozva átlagolt térségi feldolgozóipari BMI-mutató az egy hónappal korábban mért 52,5-ös szintről 51,6-ra csökkent decemberben.

Ez még mindig bőven a növekedés és a visszaesés határának tekintett 50-es szint felett jár, a mérőszám visszaesése ugyanakkor a teljesítménybővülés nyolc havi kitartó gyorsulásának végét jelzi - hangsúlyozták az elemzők.

Szerző: MTI Eco

Lesznek-e megszorítások a választás után?

2014. 1. 3. 15:35|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Kedvezőnek tartják a frissen közölt számokat a tavalyi büdzséről az MTI által megkérdezett elemzők, akik ugyanakkor megosztottak abban, kell-e számítani költségvetési kiigazításokra az idén a választások után.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ma délelőtt jelentette be, hogy a várakozásoknál kedvezőbb, 929,2 milliárd forint lesz a 2013. évi büdzsé hiánya, mintegy 200 milliárd forinttal kevesebb a költségvetési törvényben szereplő deficitnél, így a GDP-arányos hiány legfeljebb 2,7 százalék, kedvező esetben akár 2,3 százalék is lehet. Jelezte, hogy még két tételről - az önkormányzati alrendszer pénzforgalmi egyenlegéről és a takarékszövetkezeti integrációs szervezetnek juttatott vagyoni hozzájárulás elszámolásáról - nincs döntés.

Suppan Gergely , a Takarékbank senior elemzője szerint nagyon bíztatóak a tavalyi költségvetési számok, amelyekre az október-novemberi kedvező államháztartási adatok után valamennyire számítani is lehetett. Úgy vélekedett, hogy a Varga Mihály által említett legfeljebb 2,7 százalékos hiány reális, de 2,3 százalékos deficit is elképzelhető, többek között azért, mert az önkormányzatok is többlettel zárhattak tavaly.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal ugyancsak pénteken közzétett adatai szerint a tavalyi első három negyedévben a kormányzati szektor hiánya 555,6 milliárd forint volt, a bruttó hazai termék 2,5 százaléka, így Suppan Gergely szerint a tavalyi utolsó negyedévben is 2,5 százalék körül alakulhatott a deficit.

Az elemző elmondta: a piac egyelőre nem értékelte a Varga Mihály által bejelentetteket, ami ugyanakkor indokolt lenne, bár a nagybefektetők várhatóan csak január 6-tól kezdik allokálni portfólióikat. Suppan Gergely kiemelte, hogy a tavalyi jó számoknak köszönhetően az idei év kedvező bázison indul, nem kell attól félni, hogy "elcsúszik" a költségvetés, ezért - egyes elemzői várakozásokkal szemben - álláspontja szerint a választások után sem kell kiigazításokra számítani.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank makroelemzője is kiemelte, hogy a kifejezetten kedvező novemberi államháztartási adat is jó tendenciákról árulkodott, és előrevetítette a most közölt jó adatokat.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az eredetileg 2013-ra elfogadott költségvetési hiánycélt év közben megemelték tavaly, így ahhoz viszonyítva magasabb lett az éves hiány. Keszeg Ádám kifejtette: a végleges hiányszámot befolyásolja, hogy néhány nagyobb, 100 milliárd forint feletti tétel európai uniós módszertan szerinti elszámolása még bizonytalan. A szakértő szerint nemcsak a Varga Mihály által említett két tétel, hanem egyes vállalatfelvásárlások is a bizonytalan tételek közé sorolhatók, mivel egyes vélemények szerint ezek beleszámíthatnak az uniós módszertan szerinti hiányba.

A magyar kormány ugyanakkor úgy számol, hogy ezek nem növelik az uniós módszertan szerinti hiányt - fűzte hozzá Keszeg Ádám.

Elmondta: idén kicsi a valószínűsége, hogy Magyarország visszakerüljön a túlzottdeficit-eljárás alá, ugyanakkor "elcsúszhat" a költségvetés, és korrekcióra lehet szükség év közben. Keszeg Ádám hozzáfűzte, hogy 2010-2013-ban is voltak év közben korrekciók, így egy ilyen lépés idén sem lenne szokatlan.

Szerző: MTI

Itt a vége: megszűnt az NFÜ

2014. január 01., szerda, 08:05 
Szerző: MTI

Megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogutódlással január elsejével, az uniós fejlesztési programok végrehajtása a szaktárcákhoz kerül, míg a források felhasználását a Miniszterelnökség koordinálja. Szakembereit nem küldik el, közülük 350 az egyes minisztériumokhoz kerül, 300 főt pedig a Miniszterelnökség foglalkoztat tovább.

Az Országgyűlés december 17-én adott felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletben állítsa fel az új fejlesztéspolitikai intézményrendszert. A parlament részletszabályokat nem határozott meg az új fejlesztési intézményrendszerre.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításáról hozott döntéseknek megfelelően az átalakulás folyamata augusztus elsején kezdődött, amikor az NFÜ felügyelete a Miniszterelnökséghez került.

A Miniszterelnökségen belül egy központi koordináló szervet hoznak létre, amely ellenőrzi majd a 2014-2020 közötti hét évre felvázolt pályának az alakulását. Ebben a végleges szerkezetben történik majd a 2007-2013-as időszak programjainak kifuttatása, illetve a 2014-2020-as időszak tervezése és végrehajtása - mondta a helyettes államtitkár. Az átalakítás legfontosabb részének nevezte, hogy a jövőben az adott területért stratégiailag felelős minisztériumokhoz kerülnek az adott témát kezelő irányító hatóságok.  

A Miniszterelnökségbe olvadó horizontális szervezeti egységekkel oda kerülnek a Nemzeti Fejlesztési Kabinet titkársági feladatai, a konstrukciók előzetes vizsgálata és jóváhagyása, a kommunikáció, a társadalmi egyeztetés kérdése, a jogorvoslati ügyek, a humánkérdések és a fejlesztési források teljes informatikai monitoringja. Ugyancsak a Miniszterelnökségnek jut a költségvetési fejezet kezelése - a XIX. fejezet kezeli az európai uniós forrásokat - és a közbeszerzés felügyelete is.

A minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok helyettes államtitkárságokként működnek majd, míg a Miniszterelnökségbe olvadó volt NFÜ-főosztályok ott is főosztályok maradnak.

A megszűnő fejlesztési ügynökség szakembereit nem küldik el, közülük 350 az egyes minisztériumokhoz kerül, 300 főt pedig a Miniszterelnökség foglalkoztat tovább

Milliárdos tenderrel búcsúzott az NFÜ

|Utolsó módosítás: 2014. 1. 3. 05:00|Közélet » Közéleti Hírek

Mik ezek?

Rendkívül nagy értékű közbeszerzést írt ki 18 hónapos időtartamra vonatkozóan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) működésének utolsó napján, december 31-én. A kreatív-, pr-, médiás és közvéleménykutatási feladatokat is tartalmazó tender értéke közel hárommilliárd forint. Az NFÜ kiírása a második legnagyobb értékű kommunikációs tender.

Szerző: Kreatív.hu

Éledezik a hazai lakáshitelpiac

2014. 1. 2. 05:00 | Pénzügy » Hitel

A múlt év első tíz hónapjában 122 milliárd forintnyi új forint lakáshitelt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, amely - figyelmen kívül hagyva a végtörlesztés hatásait – már jelentős növekedés 2012-höz képest. A tavalyi élénkülés sem elég viszont a lakáshitel-állomány erodálódásának megállításához.

http://www.vg.hu/lapokkepek/cikkek/36000/36099_10_1.jpg

Tavaly az első tíz hónapban 122 milliárd forintnyi új, forint lakáshitelt helyeztek ki a hazai pénzügyi szolgáltatók: ez ugyan jelentős elmaradást jelent a 2012-es 185 milliárd forinthoz képest, ám a végtörlesztés nagyjából 80 milliárdos hatását kiszűrve 15-20 százalékos bővülés mutatkozik 2012 azonos időszakához képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

A 12,2 milliárdos, átlagos havi kihelyezés ugyanakkor még nem elég forradalmi változások elindításához a piacon: biztató ugyanakkor, hogy a szeptemberi és októberi hónap egyenként hozzávetőlegesen 15 milliárd forintnyi új kihelyezést hozott.

Az élénkülésnek több oka is lehet: a legfontosabb, hogy mind a piaci, mind az állami támogatás mellett nyújtott konstrukciók igen kedvező kondíciók mellett vehetők igénybe, amely a lakáscélú beruházást fontolgató háztartások egy részét már cselekvésre ösztönözheti. A másik, a konszolidáció irányába mutató körülmény az elmúlt négy-öt évben felhalmozódott halasztott kereslet lehet, amelynek kedveznek a változatlanul nyomott ingatlanárak is. Emellett a lakás-takarékpénztári szektor is aktívabb szerepet játszik az új hitelek kihelyezésében, amelynek részben a korábbinál rugalmasabb szabályozás az oka.

Ezzel együtt a jelenlegi élénkülés még nem elég az állomány olvadásának megállításához: a jegybank statisztikái szerint 2013 októberének végén összesen 3350,5 milliárd forintnyi lakáshitel volt a háztartásoknál, amely több éves mélypont, és 4,9 százalékos elmaradást jelent a bázisidőszaki adathoz képest. És bár a 2012 októberi állomány még 20,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ott is figyelembe kell venni a végtörlesztés torzító hatását.

Az idei év a várakozások szerint további élénkülést hozhat a piacon. Az Otthon Centrum Hitel Center prognózisa szerint a hitelfeltételek 2014-ben bizonyos szegmensben tovább javulnak. A kondíciók javuló trendje sokkal inkább a jó jövedelmű, és a prémium szegmenshez tartozó ügyfelek kondícióinak további csökkenésében mutatkozik, de a kamatcsökkenést minden ügyfél érzi majd.

A hitelhez jutás általános feltételeiben azonban az OCHC nem vár lényeges változást. Ez érinti a bonitás vizsgálatot is, amiben nem várható érdemi változás, de a bankok belső feltételei továbbra is javuló tendenciát mutathatnak.

A volumen az OCHC előrejelzése szerint nagy valószínűséggel 10 százalékkal nő 2014-ben, a tavalyi évhez viszonyítva. Mivel a piaci kamatok bizonyos esetekben már most a kamattámogatott hitelek kamat szintje alatt vannak, elképzelhető, hogy a támogatási rendszert át kell gondolni, úgy, hogy az kövesse a piaci trendet.

Számít az energetika is az eladásnál

Az egyedileg szabályozható és mérhető fűtési rendszerrel rendelkező ingatlanok a legkeresettebbek, míg a régi táv- és a villanyfűtéssel rendelkező lakásokat nehezebb eladni – derül ki az OTP Ingatlanpont piaci körképéből. Tapasztalataik szerint mára meghatározó szemponttá vált, hogy a kiszemelt ingatlan milyen típusú és mennyire korszerű fűtési rendszerrel bír. „A vásárlók egyre jobban odafigyelnek a várható rezsire, amelyet viszont jelentős mértékben a fűtési rendszer típusa, illetve általános energetikai állapota határoz meg” – mondta Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója.

Szerző: Barát Mihály

Máshogyan kell majd kiszámolni az iparűzési adót

2013. december 31., kedd, 11:49 
Szerző: MTI

Jövőre a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatálya alá tartozó adóalanyok adóévre is választhatják az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ha valamilyen okból már nem tartják racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatják az általános szabályok alkalmazását is, s továbbra is kata-alanyok maradhatnak.

A kata hatálya alá tartozó vállalkozók eddig csak a kata-alanyiság időszakának egészére választhatták a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást, vagyis csak akkor léphettek ki az egyszerűsített adóalap-megállapítási szabályok alól, ha a kata-alanyiságot is megszüntették.

A mobilszolgáltatóknak az új szabályozás szerint nem csak azon önkormányzatok illetékességi területén keletkezik telephelye, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőik számlázási címe van, hanem az általános szabályok alapján is telephelyük keletkezik ott, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytatnak (például ügyfélszolgálat formájában).