Hír

Kormányrendelet szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól

2007.05.26 11:17 (7 éve)
Kategória: Dokumentumok, Hírek

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének j) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

 

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Szakmagyakorlási jogosultság: a településtervezői, az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felvonó- és mozgólépcső-ellenőri és a felelős műszaki vezetői tevékenységek külön jogszabályban foglalt feltételek szerinti gyakorlása;

2. Szakmai továbbképzés: szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező természetes személy szakmagyakorlási tevékenysége folytatásához szükséges jogszabályi és szakmai ismeretanyag bővítésére szolgáló, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) hatálya alá tartozó folyamatos képzés (a továbbiakban: továbbképzés);

3. Továbbképzési időszak: a szakmagyakorlási jogosultság érvényességének időszaka öt év, a 9. § (3)–(4) bekezdéseiben foglaltak szerinti kivétellel;

4. Tanfolyamszervező: a 3. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott intézmények, szervezetek;

5. Továbbképzés értéke: a 3. § (1) bekezdése szerinti tartalmú továbbképzések szakbizottságok által megállapított óra vagy pont értéke.

 

2. § (1) A szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy (a továbbiakban: szakmagyakorló) a továbbképzési időszak alatt – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a 3. § rendelkezéseinek megfelelő továbbképzésen vesz részt.

(2) A továbbképzési kötelezettség alól mentesül

a) legfeljebb egy évig tartó tevékenységre tekintettel a külön jogszabályban meghatározott építészmérnöki, vagy ezzel egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező, és Magyarországon gazdasági céllal letelepedni nem szándékozó, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, akit a külön jogszabály szerint az elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyeztek;

b) a szakmagyakorlást külön jogszabályban meghatározott eseti engedéllyel folytató személy.

 

3. § (1) A továbbképzés tartalma kötelező és szabadon választható témakörökből áll.

(2) A kötelező továbbképzés formája tanfolyam, amely a szakmagyakorlási jogosultságra vonatkozó jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi szakmai ismeretek elsajátítására szolgál, amelyet a szakmagyakorlónak a továbbképzési időszaka alatt egy alkalommal teljesítenie kell. A kötelező továbbképzés jogi, pénzügyi része legalább 5 és legfeljebb 10 óra, a szabvány- és minőségügyi része legalább 5 és legfeljebb 10 óra.

(3) Kötelező tanfolyamot szervezhet a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó műszaki felsőoktatási, valamint az Fktv. alapján a Felnőttképzési Akkreditáló Testület által kiadott érvényes intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény.

(4) A szabadon válaszható tartalmú továbbképzés az adott szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó műszaki fejlődés és a szakmai ismeretanyag bővítését szolgálja, amelynek formája lehet

a) szakmai tanfolyam;

b) szakirányú, a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó, posztgraduális képzés;

c) szakmai előadáson, konferencián való részvétel hallgatóként;

d) szakmai előadáson, konferencián való részvétel előadóként;

e) szakmai tanulmányúton való részvétel;

f) az adott szakterületen végzett oktatói tudományos és szakirodalmi tevékenység;

g) szakmai díj, szakmai tudományos cím, fokozat elnyerése;

h) országos tervpályázaton való eredményes részvétel (helyezés, megvétel).

(5) A szabadon választható témakörökben tanfolyamot a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően szakmai kamarák is szervezhetnek.

(6) A (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyamon történő részvétel távoktatási formában is teljesíthető.

 

4. § (1) A továbbképzések központi koordináló, szakmai irányító, felügyelő és ellenőrző, a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben ügydöntő szerve az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (a továbbiakban: OLÉH).

(2) Az OLÉH

a) a szakmagyakorlási jogosultság szakterülete szerinti miniszter (a továbbiakban: illetékes miniszter) javaslatai, állásfoglalása alapján érvényre juttatja a szakmagyakorlásra vonatkozó jogszabályi követelményeket (ideértve a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre, továbbá az akadálymentes épített környezetre vonatkozó követelményeket is);

b) figyelemmel kíséri, felügyeli és szakmailag irányítja a továbbképzési rendszer működését;

c) ellenőrzi a szakmai kamara e rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtását;

d) ellenőrzi a szakbizottságok nyilvántartása és a beszámolója alapján az általuk értékelt, jóváhagyott továbbképzéseket, a teljesített adatszolgáltatást és a szakbizottságok működését;

e) dönt a tanfolyamszervező és a szakbizottság, valamint a szakmagyakorló és a szakbizottság között kialakult vitás kérdésekben.

 

5. § (1) A továbbképzést a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban együtt: szakmai kamara) szervezi valamennyi szakmagyakorlási jogosultság esetében, az 1. melléklet szerinti megosztásban.

(2) A szakmai kamara a továbbképzések szervezésére – a szakmagyakorlási jogosultság, illetve szakterület szerinti összetételű – szakbizottságokat (a továbbiakban: szakbizottság) működtet, amely

a) évente, legkésőbb március 1-jéig, a szakterület szerinti illetékes miniszter, illetve az OLÉH egyetértésével meghatározza a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező továbbképzések témakörét, követelményét, óraszámát, elkülönítve a szakmai vagy jogosultsági vizsgával rendelkező és nem rendelkező szakmagyakorlóknak a követelményrendszerét;

b) évente, legkésőbb március 1-jéig, az OLÉH javaslatainak figyelembevételével meghatározza a 3. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti szabadon választható szakmai tanfolyamok témakörét, követelményét;

c) jóváhagyja és értékeli az a)–b) pontok szerinti, a tanfolyamszervezők által előkészített tanfolyamok programját és hozzárendeli a legszükségesebb mértékű óraszámot vagy pontértéket;

d) meghatározza a szakmagyakorlók által előterjesztett, a 3. § (4) bekezdésének c)–h) pontja szerinti témakörök pontértékét;

e) vezeti a továbbképzések nyilvántartását;

f) a tárgyévet követő év február 1-jéig a szakmai kamara előterjesztésében írásban beszámol az OLÉH-nak a tárgyévi továbbképzésekről.

(3) A szakbizottság legfeljebb hét tagú, elnöke a szakmai kamara képviselője, két tagját a szakmai kamara illetékes szakmai tagozata jelöli ki, további tagjai a szakterület szerint illetékes miniszter, illetve a felsőoktatási intézmények, valamint a felvonó- és mozgólépcső-ellenőri szakmagyakorlás esetén az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. vezetője által megbízott személyek.

 

6. § (1) A szakbizottság üléseit az elnök a tervezett napirendi pontok megjelölésével hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén a jelenlévők által megválasztott levezető elnök helyettesíti, teljes jogkörrel. A szakbizottság működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg, amelyet az OLÉH elnöke hagy jóvá.

(2) A szakbizottság titkársági, ügyviteli feladatainak ellátásáról a szakmai kamara gondoskodik.

 

7. § (1) A szakmai kamara a szakbizottság 5. § (2) bekezdésének a)–b) pontja szerinti döntéseit pályázati felhívás keretében, az 5. § (2) bekezdésének c)–d) pontja szerinti döntéseket elektronikus honlapján és hivatalos szakmai lapjában 30 napon belül meghirdeti. A szakmai kamara a szakbizottság döntéseiről a (2) bekezdés szerinti tartalommal naprakész nyilvántartást vezet.

(2) Az 5. § (2) bekezdésének a)–b) pontjai szerinti pályázati felhívásra a tanfolyamszervező továbbképzési programot nyújt be. A programnak tartalmaznia kell – az Fktv.-ben a képzési program tartalmára előírtakon túlmenően – a továbbképzés

a) címét, formáját, célcsoportját (a továbbképzésben érintett jogosultsági szakterületet);

b) részletes szakmai tartalmát, így különösen előadóit, szervezőjét;

c) helyét és módját, idejét, díját;

d) a jelentkezési határidejét és a jelentkezés helyét.

A szakbizottság a program tartalmára további követelményeket állapíthat meg.

(3) A 3. § (4) bekezdésének b)–h) pontjaiban meghatározott továbbképzési tevékenységek értékelését a 9. § (3)–(4) bekezdésében és a 2. mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakmagyakorló kérelmezheti a szakbizottságtól. A kérelemnek a (2) bekezdés a)–b) pontjait tartalmaznia kell.

 

8. § (1) A tanfolyamszervező igazolást állít ki a tanfolyam résztvevője számára, amely tartalmazza a szakmagyakorló nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, a továbbképzés azonosító adatait (helyét, idejét, tárgyát, szakbizottság által megállapított pontértékét). Ezen igazolást haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül kell a résztvevőnek átadni. A szakmagyakorló ezen igazolást köteles megőrizni, és a névjegyzéket vezető szerv kérésére bemutatni.

(2) A tanfolyamszervező az (1) bekezdés szerinti igazolást a továbbképzést követő 8 munkanapon belül megküldi a névjegyzékét vezető szervnek.

 

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, egyidejűleg az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán szükséges egyes építésüggyel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 29. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül meg kell tartani a szakbizottságok első ülését.

(3) Az első továbbképzési időszak 2007. január 1-jén kezdődik. Akinek a szakmagyakorlási jogosultsága érvényességének megújítása 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakban esedékes, a kötelező tartalmú továbbképzést teljeskörűen, a szabadon választható tartalmú továbbképzést pedig időarányosan kell teljesítenie a jogosultság lejártától számított 1 éven belül.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, akinek a szakmagyakorlási jogosultsága érvényességének megújítása 2007. január 1. és december 31. közötti időszakban esedékes, annak jogosultsága azzal a feltétellel újítható meg, hogy a továbbképzési feltételek közül a kötelező tartalmú továbbképzést teljeskörűen, a szabadon választható tartalmú továbbképzést pedig időarányosan teljesíti a jogosultság megújításától számított 1 éven belül, ellenkező esetben az 1 év elteltével jogosultsága automatikusan megszűnik.

 

10. § (1) A felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Felvkr.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ellenőri engedélyt a tanfolyami és vizsgakövetelmények teljesítését követően a 4. a) mellékletnek megfelelő tartalommal előterjesztett kérelem alapján a felvonók és mozgólépcsők esetében a 4. b) melléklet szerinti formanyomtatványon az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (a továbbiakban: ÉMI) adja ki. Az engedély öt évig érvényes. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára (a továbbiakban: EGT állampolgár) szakképzettségének elismerését az ellenőri engedély kiadásával egy eljárásban az ÉMI végzi, a kérelemhez a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény VI. fejezete előírásainak megfelelő, a küldő vagy származási állam illetékes hatósága által kiállított oklevél hiteles magyar nyelvű fordítását kell mellékelni. A felvonó- és mozgólépcső ellenőröknek 2007. január 1-jét követően külön jogszabályban maghatározott továbbképzésben kell részt venniük. A továbbképzési időszakot követően ellenőri engedélyük csak a továbbképzés teljesítéséről szóló igazolás alapján újítható meg.”

 

(2) A Felvkr. 6. §-ának (8)–(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Aki az e rendelet hatálybalépése előtt hatályban volt jogszabályok alapján felvonószakértő vagy felvonófelügyelői jogosultságot szerzett, 2006. december 5-ig folytathat ellenőri tevékenységet. Ez a jogosultság mozgólépcsőre vonatkozóan is kiterjeszthető három év mozgólépcső tervezési, szerelési vagy karbantartási gyakorlat igazolása esetén. Aki közlekedési létesítményekben lévő mozgólépcsőkre vonatkozó gépkezelői tanfolyamot végzett és eredményes vizsgát tett, a fenti határidőn belül mozgólépcső-ellenőri tevékenységet folytathat.

(9) Azok a felvonóellenőrök, akik eredményes felvonószakértői vagy felvonófelügyelői vizsgát tettek és bizonyítani tudják (munkáltatói igazolással, munka- vagy megbízási szerződéssel, illetve szakmai érdek-képviseleti szerv igazolásával), hogy a kérelem benyújtását megelőzően Magyarországon legalább tíz éven keresztül felvonóellenőrként, felvonószakértőként, illetve felvonófelügyelőként tevékenykedtek, felvonóellenőri engedélyük érvényessége alatt előterjesztett kérelmük alapján mentesülnek az (1) bekezdés a) pontjában előírt feltétel teljesítése alól.”

 

11. § Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az építésfelügyeleti ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében, a szükséges vizsgálatok elvégzésére, az eljáró építésfelügyeleti hatóság megkeresésére, az ellenőrzésben részt kell venni más, építésfelügyeleti feladatot ellátó szerveknek, ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is.”

 

 

 

1. melléklet
a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez

 

Továbbképzés szervezője

 

A továbbképzés szervezője az alábbi szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlók esetében a Magyar Mérnöki Kamara:

– a területi mérnöki kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező);

– a felvonó- és mozgólépcső-ellenőr;

– a szakterület szerint a Magyar Mérnöki Kamara illetékességi körébe tartozó szakirányú felső-, illetve középfokú végzettségű építési műszaki ellenőr, illetve felelős műszaki vezető.

A továbbképzés szervezője az alábbi szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlók esetében a Magyar Építész Kamara:

– a területi építész kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező);

– a szakterület szerint a Magyar Építész Kamara illetékességi körébe tartozó szakirányú felső-, illetve középfokú végzettségű építési műszaki ellenőr, illetve felelős műszaki vezető.

 

 

 

2. melléklet
a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez

 

Szabadon választható témakörök pontértékei

 

A továbbképzési időszak alatt a szabadon választható témakörökben a szakmagyakorlónak legalább 20 pontot, a továbbképzést időarányosan teljesítő esetében évente legalább 4 pontot kell teljesíteni az alábbiak figyelembevételével:

– szakmai tanfolyam alkalmanként legfeljebb 10 pont;

– szakirányú, a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó felsőfokú, legalább négy féléves posztgraduális képzés (a településtervezők esetében a jogosultság feltételeként szabott egyetemi szintű posztgraduális képzésen felüli képzés) 20 pont;

– szakmai tevékenységért kapott Kossuth-díj, továbbá Széchenyi-díj 20 pont, egyéb szakmai díj legfeljebb 10 pont;

– szakirányú tevékenységben szerzett PhD vagy DLA cím elnyerése 20 pont;

– hazai vagy külföldi szakmai előadáson, konferencián való részvétel hallgatóként alkalmanként legfeljebb 3 pont;

– hazai vagy külföldi szakmai előadáson, konferencián való részvétel előadóként alkalmanként legfeljebb 5 pont;

– szakmai tanulmányúton való részvétel beszámolóval történő igazolása alkalmanként legfeljebb 3 pont;

– szakmai publikáció (szakmai cikk) közzététele szakmai folyóiratban alkalmanként legfeljebb: önálló szerzőként 3 pont, társszerzőként 1 pont;

– opponensi tevékenység PhD vagy DLA szakirányú szakdolgozat esetén 2 pont;

– PhD témavezetés a jelölt sikeres védése idején 3 pont;

– tudományos szakkönyv, egyetemi, főiskolai jegyzet vagy más oktatási anyag készítése szerzőként legfeljebb 10 pont, társszerzőként legfeljebb 5 pont, a könyv szerkesztési munkájáért legfeljebb 5 pont;

– az adott szakterületen, nem főtevékenységként végzett oktatói tevékenység tanulmányi félévenként legfeljebb 2 pont;

– országos tervpályázaton való eredményes részvétel legfeljebb 5 pont.