Annak érdekében, hogy a földrendező bizottságok működése a jelentkező igényekhez igazodjon, valamint, hogy a részarány-földtulajdonosok az őket megillető földterületeket természetben megkaphassák, illetőleg a termőföldek folyamatos mezőgazdasági hasznosítása biztosítva legyen, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A földrendező bizottság

1. § A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény (a továbbiakban: Kpt. IV.) 4. § (1) bekezdése alapján megalakított földrendező bizottságra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

A földkiadó bizottság

2. § (1) A részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldekkel kapcsolatos - e törvényben meghatározott - ügyekben a részarány-földtulajdonosok közgyűlése által megválasztott földkiadó bizottság jár el.

(2) A földkiadó bizottságot szövetkezetenként kell megválasztani. Ha a település közigazgatási területe több szövetkezet teljes gazdálkodási területét felöleli, a részarány-földtulajdonosok közgyűlése közös földkiadó bizottságot is választhat.

(3) A földkiadó bizottság legfeljebb 500 részarány-földtulajdonos esetén 7, ennél több részarány-földtulajdonos esetén 17 főből áll. A bizottságban a szövetkezeti tag és a nem szövetkezeti tag részarány-földtulajdonosok a tulajdoni arányuknak megfelelő számban vesznek részt, továbbá a szövetkezet gazdálkodási területéhez tartozó valamennyi település részarány-földtulajdonosai, településenként legalább 1 taggal képviseltetve vannak.

(4) A földkiadó bizottság feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében munkacsoportokat hozhat létre.

3. § (1) A földkiadó bizottság megválasztása céljából a szövetkezet székhelye szerint illetékes települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jegyzője e törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül összehívja a részarány-földtulajdonosok közgyűlését (részközgyűléseit). A közgyűlésen minden tulajdonost egy-egy szavazat illet meg.

(2) A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a helyben szokásos módon, hirdetmény útján és lehetőleg írásban is értesítik. Nem helyben lakó tulajdonosokat országos, illetve megyei napilapban történő közzététel útján is értesíteni kell.

(3) Ha a tulajdonosoknak legalább egyharmada a közgyűlésen megjelent, megválasztják a földkiadó bizottságot, amely tagjai közül elnököt választ. Ennél kevesebb megjelent tulajdonos a földkiadó bizottság 5, illetve 9 tagját választhatja meg. A bizottság többi tagját részt nem vett részarány-földtulajdonosokból álló - az eredménytelen közgyűléstől számított tizenöt napon belüli időpontra összehívott - újabb részközgyűlés választja meg. Ez a részközgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) A részarány-földtulajdonosok közgyűlését az önkormányzat megbízottja vezeti. A bizottság tagjainak jelölésére, illetőleg a határozathozatal módjára vonatkozóan a közgyűlés szótöbbséggel határoz.

4. § (1) A földkiadó bizottság üléseit az elnök, vagy akadályoztatása esetén a bizottság által erre kijelölt tag vezeti. Az ülésen az érintett termőföldet használó szövetkezet képviselője tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt.

(2) A földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatait - ha e törvény másként nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök (az ülés vezetőjének) szavazata dönt. A bizottság tagja a saját vagy hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ügyében nem járhat el. A bizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, működési feltételeit az érintett önkormányzatok biztosítják az állami költségvetés terhére.

(3) A földkiadó bizottságot a bíróság és más hatóság előtt, valamint harmadik személlyel szemben a bizottság elnöke, vagy a bizottság által az erre kijelölt tag képviseli.

4/A. § (1) Ha az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: FM hivatal) tudomására jut, hogy a földkiadó bizottság feladatai ellátását a törvényben meghatározott határidőben nem kezdi meg, vagy nem e törvény rendelkezései szerint jár el, illetőleg bármely más okból nem működik, haladéktalanul a részarány-földtulajdonosok közgyűlésének összehívását kezdeményezi az önkormányzat jegyzőjénél.

(2) Az önkormányzat jegyzője a részarány-földtulajdonosok közgyűlését az FM hivatal megkeresésétől számított 15 napon belül a 3. §-ban meghatározott módon összehívja. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza.

(3) A (2) bekezdés szerinti közgyűlés

a) a működőképtelenség megállapítása esetén megszünteti a földkiadó bizottságot, és

b) új földkiadó bizottságot választ, vagy amennyiben ez eredménytelen,

c) felkéri az FM hivatalt a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadásával, illetőleg helyének meghatározásával kapcsolatos feladatok végrehajtására.

4/B. § (1) A földkiadó bizottság megszűnik, ha

a) illetékességi területén a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetőleg helyének meghatározása befejeződött, vagy

b) működésképtelensége miatt a 4/A. § (2) bekezdése szerinti közgyűlés a megszűnését határozattal megállapítja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatot közölni kell az FM hivatallal. Az önkormányzat jegyzője a határozatról és annak az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeiről a helyben szokásos módon, hirdetmény útján értesíti a részarány-földtulajdonosokat.

(3) A földkiadó bizottság megszűnését megállapító határozat bírósági felülvizsgálatának helye nincs.

(4) A földkiadó bizottság működésképtelen, ha feladatai ellátását a törvényben megállapított határidőben vagy újraválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg, vagy feladatainak ellátását 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetőleg nem e törvény rendelkezései szerint járt el.

(5) A 4/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadásával, illetőleg helyének meghatározásával kapcsolatos törvényben meghatározott feladatokat az FM hivatal látja el, azzal az eltéréssel, hogy az FM hivatal eljárásában egyezségi kísérletnek helye nincs. Azokban a kérdésekben, amelyekben a törvény egyezségkötés megkísérlését írja elő, az FM hivatal minden esetben nyilvános sorsolással dönt. Az érintett tulajdonosok a sorsolás megkezdését megelőzően egyezséget köthetnek.

(6) Az FM hivatal a közgyűlés felkérése, illetőleg az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkezdi a földkiadást és egy éven belül végrehajtja.

A részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadása

5. § (1) A földkiadási eljárás a részarány-földtulajdonos kérelmére indul. A földkiadási kérelmet a részarány-földtulajdonos e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül nyújthatja be a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságnál.

(2) A földkiadási kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve) és lakcímét.

(3) A tulajdonos a kérelemben megjelölheti, hogy a szövetkezet gazdálkodási területén melyik településen és a településen belül a magánszemélyek részarány-földtulajdonának kielégítésére elkülönített földalapok közül melyikből és melyik földrészlet terhére kéri földkiadási kérelme teljesítését. Arra az esetre, ha a kérelem a megjelölt település területén nem lenne teljesíthető, a tulajdonos megjelölheti, hogy a földkiadó bizottság a szövetkezet gazdálkodási területén lévő településeket milyen sorrendben vegye figyelembe kérelmének átsorolásakor. Ha a tulajdonos a részére kiadásra kerülő föld önálló ingatlanná alakítását is kéri, nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja annak költségeit.

(4) A kérelemhez csatolni kell a szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) igazolását arról, hogy a részarány-földtulajdonost milyen jogcímen, hány AK értékű föld illeti meg. A kért adatokat a szövetkezet köteles a részarány-földtulajdonos rendelkezésére bocsátani. Beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-földtulajdon esetén az igazolást a földhivatal adja ki, amelynek tartalmaznia kell a szövetkezet használatába adott földek település, fekvés és művelési ág szerint összesített területét, valamint ezek AK értékét. Ha a beviteli kötelezettség alapján a tulajdonos részarány-földtulajdona több településen keletkezett, az igazolást településenként részletezve kell kiállítani.

5/A. § (1) A kiadásra kerülő föld ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárás illetékmentes.

(2) Ha a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy az e törvény alapján kiadott földjét öt évig nem idegeníti el, továbbá nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből - kivéve, ha az mezőgazdasági termeléssel összefüggő célból történik - a részére kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségeit az állami költségvetés terhére részben vissza kell téríteni.

(3) A költségtérítés mértéke a költség 50%-a, de legfeljebb

a) 5 ha-ig	1 800 Ft/ha
b) 5-10 ha-ig	9 000 Ft és 5 ha felett 1 200 Ft/ha.
c) 10 ha felett	15 000 Ft és 10 ha felett 1 000 Ft/ha lehet.

(4) Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben vállalt kötelezettségét megszegi, a kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos - részére az állami költségvetésből megtérített - költségeket a föld elidegenítésének vagy mezőgazdasági termelésből kivonásának időpontjában köteles a költségvetésnek visszatéríteni.

5/B. § (1) Minden olyan részarány-tulajdonos, aki még kiadatlan AK értékkel rendelkezik, a törvény hatálybalépését, illetve a földalapot kijelölő határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kérelmet nyújthat be az illetékes földművelésügyi hivatalhoz (a továbbiakban: FM hivatal) részarány-tulajdona önálló ingatlanként vagy osztatlan közös tulajdonban történő kiadására vonatkozóan, amennyiben e törvény alapján erre korábban jogosult lett volna.

(2) Az a részarány-tulajdonos, aki a jogszabályban előírt határidőn belül már benyújtott kérelmet, de még kiadatlan AK érték képezi a tulajdonát, úgy a korábbi kérelmét az (1) bekezdés szerint módosíthatja. Ennek hiányában a korábban benyújtott kérelmet kell elbírálni.

(3) A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a részarány-tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve), lakcímét és a részarány-tulajdonos földjét használó szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) nevét és székhelyét.

(4) A kérelem benyújtására megszabott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.

6. § (1) A földkiadó bizottság az 5. § (1) bekezdése szerinti határidő elteltét követően a földkiadási kérelmeket az igényelt föld fekvését figyelembe véve településenként csoportosítja és meghatározza a teljesítési sorrendet.

(2) Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok több településre terjednek ki, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földrészletek kijelölését nem vitatják, a földkiadást - a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében a településen e célra kijelölt föld nyolcvan százalékáig terjedően - el lehet végezni a jogosultsági sorrend betartásával, elsősorban a jelen törvény 5. § (1) bekezdésben előírt határidőben földkiadás iránti kérelmet benyújtott kérelmezők részére. A kiadásra kerülő földrészletek körét a megyei földhivatal által szolgáltatott adatok alapján az illetékes megyei FM hivatal határozza meg.

(3) A földkiadó bizottság a belterületen a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földrészletekből elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak a földkiadási kérelmét teljesíti, akinek az adott település belterületén keletkezett beviteli kötelezettség alapján részarány-földtulajdona.

(4) Ha a részarány kiadásánál AK hiány mutatkozik, a földalapba be nem vont, illetve a kárpótlásból visszamaradt, önkormányzati tulajdonba nem került termőföldet - a védett vagy védelemre tervezett természeti területek kivételével - a részarány kiadására fel kell használni.

(5) A földkiadó bizottság az illetékességi területén a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített külterületi földrészletekből a következő sorrendben (teljesítési sorrend) elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak földkiadási kérelmét teljesíti, akinek a kérelmében megjelölt településen

a) beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett részarány-földtulajdona, de a föld kiadása a belterületen nem lehetséges;

b) beviteli kötelezettség alapján belterületen és külterületen is keletkezett részarány-földtulajdona;

c) beviteli kötelezettség alapján külterületen keletkezett részarány-földtulajdona;

d) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) alapján keletkezett részarány-földtulajdona.

(6) A részarány-tulajdonos jogutódja a földkiadási eljárásban az eredeti jogcím szerint vesz részt.

(7) Ha a földkiadási kérelmek teljesítésére a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földek az adott településen - a településen belül a belterületen, illetőleg a külterületen - a földkiadási igények nagy száma miatt nem elegendőek, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok részvételével egyezség létrehozását kísérli meg, annak eldöntése céljából, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők az adott helyen. Ha nem jön létre egyezség, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8) Az adott csoportban ki nem elégíthető igényeket teljesítési sorrendben a következő csoportban, illetőleg a földkiadási kérelemben megjelölt következő településen kell - szükség esetén nyilvános sorsolással - teljesíteni. A földkiadó bizottság a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

7. § (1) Ha a részarány-földtulajdonos az 5. § (1) bekezdés szerinti kérelmében megjelölte, hogy az elkülönített földalapon belül melyik földrészletből kéri földjének kiadását, és a kérelem a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíthető, a földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonos által megjelölt földrészletet jelöli ki a földkiadás helyéül. Ha a földrészlet valamennyi kérelem teljesítésére nem elegendő, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok között egyezség létrehozását kísérli meg. Ha egyezség nem jön létre, a kielégíthető kérelmekről nyilvános sorsolással dönt és erről jegyzőkönyvet készít.

(2) Az (1) bekezdés szerint ki nem elégíthető igényekre vonatkozóan a földkiadó bizottság az érintettek közötti egyezség alapján, egyezség hiányában pedig sorsolással állapítja meg, hogy melyik földrészletből teljesíthető a földkiadási kérelem, és erről jegyzőkönyvet készít.

(3)

(4) Az (1)-(2) bekezdések szerinti földrészlet a teljesíthető földkiadási kérelmet benyújtó részarány-földtulajdonosok, illetőleg az egyezséggel vagy a sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába kerül. A földrészlet közös tulajdonba és birtokba adásáról a földkiadó bizottság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz. Ha abból a célból, hogy az állattartó telep a hozzá legközelebb eső földön biztosíthassa a takarmányellátását, a részarány-földtulajdonos vállalja, hogy a kiadásra kerülő földjét az állattartó telep tulajdonosának eladja, vagy üzemeltetőjének legalább öt év időtartamra haszonbérbe adja és az erre vonatkozó előszerződést bemutatja, számára a részarány-földtulajdonát az előszerződésben megjelölt földből kell kiadni. A végleges szerződést a föld kiadásától számított 30 napon belül be kell mutatni. Ennek elmulasztása esetén a földkiadási eljárást újra le kell folytatni.

(5) A közös tulajdon természetbeni megosztással történő megszüntetése során az új földrészletet - eltérő megállapodás hiányában - a megosztás előtti eredeti földrészlet szélén kell kialakítani, és a gazdasági év végével kell birtokba adni.

(6) A részarány-földtulajdonos kérelmére a földkiadó bizottság a tulajdonosnak többféle jogcímen járó és különböző földalapokban meghatározott részarány-földtulajdonait összeszámítja, és az így összevont részarány fedezetéül szolgáló földalapokból kijelölt földrészletre lefolytatja az (1)-(4) bekezdés szerinti földkiadási eljárást.

(7) A földkiadó bizottságnak az (1)-(4) bekezdésben foglaltak alkalmazása során úgy kell eljárnia, hogy a ki nem adott földterületek (táblarészek) gazdaságosan megművelhetők maradjanak.

7/A. § (1) Ha a 7. §-ban foglaltak szerint lefolytatott eljárás eredményeként a részarány-földtulajdonos a beviteli kötelezettség alapján szövetkezeti használatba került eredeti földjét kapja tulajdonába, az erről szóló határozatban a földrészletet - művelési ága és AK érték megjelölése nélkül - a bevitt föld nagyságának megfelelő területtel kell megjelölni. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a kiadásra kerülő földön a részarány-földtulajdonos által végzett ültetvénytelepítés, vagy más okból a kiadásra kerülő föld AK értéke a bevitelkori AK értékhez képest úgy változott meg, hogy emiatt kisebb föld kerülne a részarány-földtulajdonos tulajdonába. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerinti művelési ág és AK érték szerint kell a nyilvántartásba felvenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés végrehajtása érdekében a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap a kárpótlási földalapba ki nem jelölt, és még tulajdonba nem adott szövetkezeti földekből, ennek hiányában a kárpótlásra kijelölt földekből, de legfeljebb a földalap AK értékének 2%-a mértékéig egészíthető ki. Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap kiegészítésére nincs lehetőség, a részarány-földtulajdonosokat megillető és a kijelölt földalapokból nem fedezhető AK igény mértékéig az állam áll helyt állami tulajdonú földek, illetőleg pénzbeli kártalanítás biztosításával legfeljebb 2000 Ft/AK értékben.

(3) Ha a részarány-tulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke és a szövetkezetnél a földkiadásra még fel nem használt és a részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek nem fedezik az igényeket, azok a részarány-tulajdonosok, akik kérelmüket az 5. § (1) bekezdése szerinti határidőben nem nyújtották be, vagy igényüket rajtuk kívül álló okból nem elégítették ki, az államtól kártalanításra jogosultak 4000 Ft/AK értékben.

(4) A földhivatal az adott szövetkezetet érintő valamennyi földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről az utolsó határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül értesíti az illetékes FM hivatalt. Az FM hivatal az értesítés alapján határozattal dönt a (3) bekezdés szerinti kártalanításról.

(5) A határozatot meg kell küldeni a kártalanításra jogosultnak és az FVM Költségvetési Irodának, valamint az illetékes körzeti földhivatalnak. A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A bíróság az FM hivatal határozatát megváltoztathatja.

(6) A (4) bekezdésben megjelölt kártalanítási határozat kézbesítésére és a képviseleti jogosultságra is az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(7) A kártalanítási határozat eredménytelen kézbesítéséről az FM Hivatal értesíti az FVM Költségvetési Irodát a kártalanítási összeg felesleges kiutalásának megelőzése céljából.

A tanya körüli földek

8. § (1) Ha a tanya tulajdonosa részarány-földtulajdonos és egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, kérelmére részarány-földtulajdonát, illetőleg az őt megillető kárpótlási jegy 1000 Ft/AK alapulvételével átszámított AK értéknek megfelelő mértékű kárpótlási földalapot is a tanyája körül kell kijelölni.

(2) A tanyatulajdonos az (1) bekezdés szerinti kérelmét a tanya fekvése szerinti földrendező bizottságnál nyújthatja be az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül. A földrendező bizottság a kérelemről haladéktalanul értesíti az érintett földkiadó bizottságot.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottságok a tanya körüli földnek részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földalapba, illetőleg kárpótlási földalapba történt kijelölését követően javaslatot tesznek a megyei (fővárosi) kárrendezési és kárpótlási hivatalnak (a továbbiakban: hivatal) a földkijelölési határozat megfelelő módosítására. Ennek során a részarány-tulajdonok fedezetéül kijelölt földalapokat a kárpótlási földalap, illetőleg a kárpótlási földalapokat a részarány-tulajdonok fedezetéül kijelölt földalapok terhére növelni kell. A hivatal a jogerős földkijelölés módosítását akkor tagadhatja meg, ha annak következtében a már kijelölt egyes földalapok AK értéke külön-külön megváltozna.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha

a) a részarány-földtulajdonos nem jogosult a kárpótlásra, de tanyája a kárpótlási földalapba kijelölt táblában van;

b) a kárpótlásra jogosultnak részarány-földtulajdona nincs, de tanyája a részarány-földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;

c) a kárpótlásra nem jogosult részarány-földtulajdonos tanyája a részarány földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;

d) a tanya a Magyar Állam tulajdonaként kijelölt táblában van, és a tulajdonosa egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, illetőleg részarány-földtulajdona van, és a tanyatulajdonos az állami gazdaság alkalmazottjaként az Ámt. 25. § (1) bekezdése alapján a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 17. §-ában meghatározott állami föld tulajdonjogának megszerzésére jogosult.

(5) A tanya körül kárpótlási földalapba kijelölt földet a Kpt. I. 20-28. §-aiban foglalt rendelkezések szerint kell árverésre bocsátani. Az árverést követően a tanya körül árverés céljára további földterület nem jelölhető ki.

(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a kárpótlásra jogosult tanyája a kárpótlási célú árverésre kijelölt földalapban helyezkedik el.

(7) A (3) bekezdés szerint módosított földkijelölés alapján a földkiadó bizottság a tanya körüli földet a részarány-földtulajdonos tulajdonába adja, és erről ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz.

(8) A tanya körüli föld tulajdonba adásánál elsősorban annak a tanyatulajdonosnak az igényét kell kielégíteni, aki az általa bármilyen címen használt föld kiadását kéri. A többi tanyatulajdonossal szemben elsőbbséget élvez az is, aki a meglévő tanyájához csatlakozó olyan föld kiadását kéri, amelynek bevitelével keletkezett a részarány-földtulajdona.

A részarány-földtulajdon helyének meghatározása

9. § (1) Ha a tulajdonos az 5. § (1) bekezdés szerinti határidőben nem kérte részarány-földtulajdonának kiadását, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg a részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet. A földkiadó bizottság a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

(2)-(3)

9/A. § (1) A földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld és a tanyatulajdonost megillető tanya körüli föld kiadásával, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározásával kapcsolatos feladatait 1996. június 30. napjáig látja el.

(2) Ha a földkiadó bizottság feladatait nem hajtja végre, bármely részarány-földtulajdonos vagy az FM hivatal kezdeményezésére köteles a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra összehívni a részarány-földtulajdonosok közgyűlését. A közgyűlés összehívása iránt az FM hivatal haladéktalanul intézkedik, ha azt a földkiadó bizottság elmulasztja. A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon kell értesíteni. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza.

(3) A (2) bekezdés szerinti közgyűlés

a) 1996. december 31. napjáig meghosszabbítja a földkiadó bizottság működését, vagy új földkiadó bizottságot választ, vagy

b) megállapítja a földkiadó bizottság megszűnését, és erről értesíti az FM hivatalt.

(4) Amennyiben a földkiadó bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a folyamatban lévő ügyeket 1996. december 31-ig befejezi, a működése - feltéve, hogy a részarány-földtulajdonosok közgyűlése a (3) bekezdés szerint másképp nem döntött - eddig az időpontig meghosszabbodik. A földkiadó bizottság erről az illetékes FM hivatalt értesíti.

9/B. § (1) Ha a földkiadó bizottság a feladatainak végrehajtását a 9/A. § (1) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének a) pontjában, továbbá a (4) bekezdésében meghatározott határidőig sem fejezi be, vagy a közgyűlés még ezt megelőzően megállapítja megszűnését, a földkiadó bizottság a még jogerős határozattal le nem zárt, folyamatban levő földkiadási ügyeket átteszi az FM hivatalhoz.

(2) Az FM hivatal az (1) bekezdés rendelkezései alapján a hozzá áttett ügyekben a 4/B. § (5) bekezdésének szabályai szerint jár el.

(3) A földkiadó bizottság az eljárása során keletkezett iratokat a megszűnésétől számított 15 napon belül köteles áttenni az FM hivatalhoz. Az iratok megőrzéséről az FM hivatal gondoskodik.

(4) A földkiadás során az FM hivatal az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályai szerint jár el.

(5) A határidőben földkiadási kérelmet be nem nyújtott részarány-tulajdonos többféle jogcímen járó és különböző földalapokba tartozó részarány-földtulajdonait az FM hivatal a földkiadási eljárás során összeszámítja. Több részarány-tulajdonos írásbeli kérelme alapján a földet lehetőség szerint az általuk kért módon kell kiadni.

(6) Az FM hivatal a sorsolás napját követően 15 napig cserelehetőséget biztosít az érintett részarány-tulajdonosok kérésére a határozathozatal előtt. Az FM hivatal a földkiadó határozatokat a részarány-tulajdonosok közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodásában foglaltaknak megfelelően köteles kiadni.

(7) Ha a földkiadáskor a tényleges művelési ág nem azonos az ingatlan-nyilvántartás szerintivel, és az eltérés már a földalap-kijelölés időpontjában is fennállt, a földkiadás alapját a tényleges művelési ág szerinti AK érték képezi.

9/C. § (1) Azon részarány-tulajdonosok részére, akik az 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidőben kérték részarány-tulajdonuk önálló ingatlanként történő kiadását az FM Hivatal nyilvános sorsolást tart a földek kiadását illetően, amelynek során a nyilvántartott AK értékeik figyelembevételével a földrészletek vonatkozásában kizárólag a kiosztási sorrendet állapítja meg.

(2) A sorsolási jegyzőkönyv alapján 2004. január 1-jétől kezdődően az illetékes körzeti földhivatal - az állami költségvetés terhére - változási vázrajzot készít.

(3) A sorsolási jegyzőkönyv szerint készített változási vázrajz, kiosztási földkönyv és egyéb műszaki munkarészek alapján kialakított önálló földrészleteket az illetékes körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. A kialakított önálló helyrajzi számú földrészletekre az FM Hivatal ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas végleges földkiadási határozatot hoz.

(4) Az illetékes körzeti földhivatal a földkiadási határozattal a részarány-tulajdonos részére kiadott földrészletet kitűzi és az ingatlant a tulajdonosnak - a tulajdonos aláírásával igazolt módon - birtokba adja.

(5) Azon részarány-tulajdonosok esetében, akik az 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidőben osztatlan közös tulajdonban kérték részarány-tulajdonaik kiadását, illetőleg önálló ingatlanként kérték, de az egyes részarány-tulajdonosok részére még kiadható AK érték nem teszi lehetővé földjeik önálló ingatlanként történő kiadását, az FM Hivatal által lefolytatott sorsolás eredménye szerint a részarány-tulajdonosokat megillető AK érték arányában a földrészleten a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon keletkezik.

(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(7) Az FM Hivatal a (5) bekezdés szerinti nyilvános sorsolás eredményéről és a tulajdonba adásról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.

(8) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.

(9) A sorsolást a részarány-tulajdonuk önálló ingatlankénti kiadását kérelmezőkkel kell kezdeni.

(10) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be az illetékes FM hivatalnál a Fővárosi és Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz címezve.

9/D. § (1) Aki az 5/B. § (1) szerinti határidőben nem nyújtott be kérelmet a még kiadatlan igazolt Ak értéke ellenében - választása szerint - a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhet vagy pénzbeni kártalanításra tarthat igényt 4000 Ft/AK értékben.

(2) A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A megyei földművelésügyi hivatal a kérelem alapján megkeresi az illetékes földhivatalt, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részarány-tulajdonáról. A megyei földművelésügyi hivatal ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (a továbbiakban: NFA), hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK-értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt területen rendelkezésre áll-e. Az NFA nyilatkozata alapján a megyei földművelésügyi hivatal tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről.

(3) A megyei földművelésügyi hivatal a kérelem tárgyában a körzeti földhivatal igazolása, az NFA, valamint a kérelmező nyilatkozata alapján a termőföld-juttatásról határoz. A megyei földművelésügyi hivatal a jogerős határozatot a tulajdonjog bejegyzése céljából megküldi az illetékes körzeti földhivatalnak. Pénzbeli kártalanítás esetén a megyei földművelésügyi hivatal a jogerős határozat alapján megkeresi az illetékes körzeti földhivatalt a tulajdonjog törlése céljából, egyben intézkedik a kártalanítási összegnek a kérelmező részére történő kifizetése iránt.

(4) A (3) bekezdésben hozott megyei földművelésügyi hivatali, földhivatali határozatokat az NFA részére is meg kell küldeni.

A földrészletet terhelő költségek megállapítása

10. § (1) A föld, tanya körüli föld kiadása, illetőleg a részarány-tulajdon helyének meghatározása során tulajdonba kerülő föld korábbi tulajdonosa, használója által közölt, az egyes földrészleteket terhelő meliorációs, művelési és egyéb, a termőföld AK értékében ki nem fejezett - így különösen a szövetkezet üzletrésztőkéjében meghatározott, ültetvény telepítéséből eredő - értéknövekedést eredményező beruházási költségeket a földkiadó bizottság a tulajdonos kérelmére ellenőrzi. A tényleges értéknövekedést eredményező költségeket az FM hivatal szakhatóság bevonásával állapítja meg. A föld tulajdonba adásáról, továbbá az értékkülönbözet megfizetésére történő kötelezésről külön határozatot kell hozni.

(2) A költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezés ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság az FM hivatal határozatát mind a jogalap, mind az összegszerűség vonatkozásában megváltoztathatja.

A földkiadó bizottság határozata

11. § (1) A földkiadó bizottságnak

a) a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld, a tanya körüli föld kijelölésére és a tulajdonos birtokba helyezésére;

b) a részarány-földtulajdon helyének meghatározására;

c) a földterület tulajdonba adására és az értéknövekedést eredményező beruházási költség megállapítására;

d) a részarány-földtulajdonosok AK értékének arányos módosítására vonatkozó határozata az Áe. 42. § (1) bekezdésében meghatározott érdemi határozatnak minősül.

(2) A földkiadó bizottság eljárása illetékmentes, a földkiadási kérelem bejelentésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3) A földkiadó bizottság határozata ellen fellebbezést nyújthat be, akinek a határozat jogát vagy jogos érdekét sérti. A fellebbezést a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.

(4) A fellebbezést a megyei földművelésügyi hivatal bírálja el. A földkiadó bizottság az FM hivatal megkeresése alapján a fellebbezés elbírálásához szükséges iratokat véleményével ellátva 15 napon belül megküldi az FM hivatalnak. A földművelésügyi hivatal a földkiadó bizottság törvénysértő határozatát megsemmisíti és szükség esetén a bizottságot új eljárásra utasítja, illetőleg a megalapozatlan fellebbezést elutasítja.

(5) Az érdekeltek a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül benyújtott keresettel az illetékes helyi bíróságtól kérhetik a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal határozatának a felülvizsgálatát. A bíróság a 13. § (5) bekezdése alapján történő AK érték módosítása tárgyában hozott határozat megváltoztatására is jogosult.

(6) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt határozatnak a részarány-tulajdonos által megadott, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerinti címre történő kézbesítése eredménytelen, valamint, ha a kézbesítés a személyi vagy lakcímadatok nem pótolható hiányosságai miatt nem lehetséges, a határozat közszemlére tétel útján is közölhető. A határozatot a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, valamint a részarány-tulajdonos utolsó ismert belföldi lakhelye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalában kell harminc napra közszemlére tenni.

11/A. § Az FM hivatalnak az e törvény rendelkezései szerint első fokon hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a fővárosi földművelésügyi hivatal bírálja el. Ha a fővárosi földművelésügyi hivatal jár el első fokon, akkor a fellebbezést felettes szerve bírálja el.

11/B. § (1) A földkiadó bizottságnak a 11. § (1) bekezdésben meghatározott érdemi határozatát előkészítő eljárásában kirendelt szakértő működik közre.

(2) A szakértőt a földkiadó bizottság megkeresése szerint az FM hivatal rendeli ki a saját, illetőleg a földhivatal vagy a megyei kárrendezési hivatal megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozói közül. A szakértői névjegyzék összeállítását és a szakértő kirendelésére vonatkozó eljárás részletes szabályait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelettel állapítja meg.

(3) A szakértő feladata, hogy szakmai és technikai segítséget nyújtson a földkiadó bizottságnak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas érdemi határozatok meghozatalában és a keletkezett adatok feldolgozásában. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal és a megyei kárrendezési hivatalok a keletkezett adatok feldolgozásában és országos összesítésében szakmai és technikai segítséget nyújtanak.

(4) Feladata ellátása érdekében a szakértővel közölni kell minden szükséges, továbbá általa igényelt tényt és adatot.

(5) Ha a szakértő a rendelkezésére bocsátott adatok alapján megállapítja, hogy a földkiadó bizottság nem e törvény rendelkezései szerint jár el, e tényről a 4/A. § (1) bekezdése szerinti intézkedés céljából 15 napon belül értesíti a területileg illetékes FM hivatalt.

Egyéb bizottsági feladatok

12. § (1) A földrendező bizottság az árverésre kijelölt táblákból kialakítandó kisebb földrészletek megközelítéséhez szükséges úthálózat (dűlőutak) kialakítása, visszaállítása érdekében még az árverések meghirdetése előtt javaslatot tesz a terület felosztására, utak kitervezésére és helyszíni kitűzésére. A földkiadó bizottság is e rendelkezés szerint jár el a részarány-földtulajdonok kiadása céljából kijelölt táblák esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat elkészítésénél az érintett bizottság az ideiglenes birtokba helyezési határozatokat, a kárpótlásra jogosultak és tanyatulajdonosok által tett vételi nyilatkozatokat, valamint a 9. § szerint meghatározott részarány-földtulajdonokat veszi figyelembe.

(3) Az érintett bizottság a javaslatot egyezteti a jegyzővel, a területileg illetékes közúti igazgatósággal és közlekedési felügyelettel, valamint a hivatallal. A bizottság az egyeztetett javaslatot az önkormányzati képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra. A jóváhagyást követően a földhivatal elvégzi a tervezést és a helyszíni kitűzést.

(4) A kialakítandó földrészletek megközelíthetősége érdekében kitűzött helyi közutak a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek, azokat a földhivatal önálló földrészletként jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A földrészletek megközelítésére szolgáló közutak kialakításához szükséges terület AK értékével a kiadásra kerülő részarány-földtulajdonokat kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell.

(5) A szövetkezet használatában lévő, vagyonnevesítéssel nem érintett, kivett területeket (felhagyott külszíni bányák, tavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.) és a halastavakat a részarány-tulajdonú földek kiadására fel kell használni, azonban a jogosult az ingatlan elfogadására nem kötelezhető. Az ingatlanok tényleges művelési ágát meg kell állapítani, a földminősítést el kell végezni, ha pedig ez nem lehetséges, a területet a település legalacsonyabb AK értékű szántó, a halastavat a legmagasabb AK értékű szántó AK értékével kell figyelembe venni. A halastóban lévő halállomány értéke, valamint a halastó létesítéséhez szükséges építmények értéke AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésnek minősül. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerint kell a nyilvántartásba felvenni.

(6) Amennyiben további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésben megjelölt ingatlanokat az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak figyelembevételével árverésen kell értékesíteni.

12/A. § (1) A részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai - ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába vagy - a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján - a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek önkormányzati tulajdonba kerüléséről a körzeti földhivatal a kiadás lezárását követő 30 napon belül határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fővárosban a főpolgármestert. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a kézbesítéstől számított 60 napon belül fellebbezhet.

(4) Fellebbezés hiányában a földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.

12/B. § (1) Ha a földkiadó bizottság a részarány-tulajdonost jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel vagy bizonyíthatóan más módon birtokba helyezte, de erről az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okiratot nem adott ki - feltéve, hogy a birtokolt terület AK értéke a tulajdonos jogos igényét nem haladja meg, és a birtokba helyezés más részarány-tulajdonos kérelmének teljesítését nem sérti -, az okiratot az FM hivatal határozattal pótolja.

(2) Ha a kiadott földrészlet területnagysága és AK értéke a határozat szerinti állapottól legfeljebb 5%-kal, illetve 1 AK-val tér el - ide nem értve az utak kialakításához szükséges területcsökkentést -, a tényleges és a határozat szerinti állapotot azonosnak kell tekinteni.

(3) Ha a részarány-tulajdonos földtulajdonának önálló földrészletté alakítását kérte, de az FM hivatal felszólítása ellenére, annak kézhezvételétől számított 90 napon belül nem nyújtja be a földhivatali záradékkal ellátott földmérési munkarészt, földtulajdonát osztatlan közös tulajdonként kell kiadni. A határidőt az FM hivatal az ügyfél kérésére indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

12/C. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott azon földrészlet vonatkozásában, amelynek részarány-földalapba történő kijelöltsége megszűnt, az FM hivatal megállapítja azoknak a személyeknek a körét és - a ki nem elégített AK-igénynek megfelelő - jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak. A jogosultak nevét és jogosultságuk mértékét az FM hivatal közli az illetékes körzeti földhivatallal és az illetékes nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság) is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védett és védelemre tervezett, és emiatt magántulajdonba nem adható földrészletre vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat - az elidegenítés kivételével - az igazgatóság a földrészlet állami tulajdonba kerüléséig gyakorolja.

(3) A földrészletek hasznosítása során befolyt ellenértéket az igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott jogosultak között, igényjogosultságuk arányában osztja fel. Az (1) és (5) bekezdés szerinti kisajátítási kártalanítás összegének kifizetéséig az igazgatóság a tulajdonosi jogok gyakorlása fejében évenként előre a korlátozással arányban álló kártalanítást fizet az arra jogosultaknak.

(4) A földrészlet tulajdoni lapján - annak állami tulajdonba kerüléséig - a tulajdonos helyén tulajdonosi jogokat gyakorló személyként az igazgatóságot kell bejegyezni.

(5) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kijelöléssel nem érintett azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek tekintetében, amelyeket - természetvédelmi oltalom hiányában - a szövetkezetnek az Ámt. 25. §-a alapján a vagyonnevesítés szabályai szerint ki kellene adnia - ha az magántulajdonban nem áll vagy magántulajdonba nem került -, a kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni. A kisajátítási kártalanítás összegét a szövetkezet haladéktalanul köteles a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai között a vagyonnevesítés szabályai szerint felosztani.

12/D. § (1) A földkiadás lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak - ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába, vagy a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott utak kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján adja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatósága kezelésébe kerülnek.

(3) Az utak önkormányzati tulajdonba kerüléséről az illetékes körzeti földhivatal határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fővárosban a főpolgármestert. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a kézbesítéstől számított 60 napon belül fellebbezhet.

(4) Fellebbezés hiányában a földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.

(5) Ha az út a kárpótlási földalapot is érinti, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(6) A szövetkezet vagyonnevesítésében szereplő út esetében a 12/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.

A közös tulajdon megszüntetésének külön szabályai

12/E. § (1) A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel nem szüntetik meg, s az - a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva - nem várható.

(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az erdőkre, kivéve az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottakat.

12/F. § (1) Amennyiben a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba már jogerősen bejegyezték, az illetékes körzeti földhivatalnál bármely tulajdonostárs kérelmével e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a továbbiakban évente március 1-jéig kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit 2004. január 1-jétől kezdődően az állam viseli. A körzeti földhivatal illetékességi területén lefolytatott eljárás során elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként műveli. A megosztás költségeit a kérelmező megelőlegezheti. A költségek viselésének és megtérítésének módját a Kormány rendeletben szabályozza.

(3) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban a földhivatal által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.

(4) A kérelem alapján a körzeti földhivatal meghatározza a földrészlet megosztásának módját, megállapítja a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra is. A megosztást lehetőség szerint a földrészlet legjobb minőségű területrészén kell kezdeni.

(5) A körzeti földhivatal az (1) bekezdés szerinti határidő letelte után a tulajdonostársak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sorrendjéről.

(6) A körzeti földhivatal a sorsolással az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztási sorrendet állapítja meg, és a földrészlet meghatározott részéhez rendeli a tulajdonosokat tulajdoni hányaduknak megfelelően.

(7) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(8) A sorsolás során a 9/C. § (10) bekezdésének szabályai értelemszerűen alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen a körzeti földhivatalnál a megyei földhivatalhoz címzett kifogás nyújtható be.

(9) A földrészlet megosztására csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz a megosztandó ingatlant terhelő és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárultak.

(10) A körzeti földhivatal a sorsolást követően elkészíti a változási vázrajzot, s ennek, valamint a sorsolási jegyzőkönyvnek az alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

(11) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

(12) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok kézbesítésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

12/G-12/J. §

12/K. § A közös tulajdonnak az e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

13. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény alkalmazásában

a) tanya: a település külterületén levő, eredetileg kisüzemi mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetőleg épületcsoport és a hozzá tartozó termőföld együttese. Az e törvény alkalmazásában használt egyéb fogalmakat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni;

b) szakhatóság: a megyei növényvédelmi és talajvédelmi állomás, az építésügyi hatóság feladatok tekintetében a jegyző, az erdőfelügyelőség és a területileg illetékes nemzeti park vagy természetvédelmi igazgatóság;

c) tanyatulajdonos: e törvény vonatkozásában tanyatulajdonosnak kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásban a tanya e törvény hatálybalépésekor feltüntetett tulajdonosát, annak házastársát, egyeneságbeli rokonát és testvérét.

(3) A földrendező bizottság és a földkiadó bizottság a helyi igényeknek megfelelően a 8. § (3) bekezdés szerint közös javaslattal kezdeményezhetik a hivatalnál a földkijelölési határozat módosítását. A javaslat előkészítése során a kárpótlásra a jogosult földigénylők és a részarány-földtulajdonosok érdekeire egyaránt figyelemmel kell lenni.

(4) Ha a földkiadás, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából az FM hivatal nyilvános sorsolást tart, ezt a sorsolást megelőzően legalább 30 nappal a Magyar Közlönyben közzéteszi. A hirdetménynek tartalmaznia kell a sorsolás helyét, időpontját, a sorsolásra kerülő táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület stb.) és az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelőjét. A hirdetményben meg kell jelölni a sorsoláson részvételre jogosultak körét. A sorsolást a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenő jogosult később a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot sem érvényesíthet, ebből az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg.

(5) E törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a földhivatal megállapítja az illetékességi területén működő szövetkezeteknél a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok tényleges AK értékét. Ha az így megállapított AK érték a művelési ág időközi változása vagy egyéb ok következtében eltér az Ámt. 21. §-a szerinti jóváhagyott földkijelölésben meghatározott összes AK értéktől, akkor a földkiadó bizottság az eltéréseknek megfelelően arányosan módosítja az egyes részarány-földtulajdonok AK értékét.

(6) Az előző bekezdés szerinti eljárást követően a törvény hatálya alá tartozó földrészletek művelési ágát a tulajdonba adásukat követően lehet megváltoztatni.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

1.

2.

3.

4.

5. az 1987. évi I. törvény 28. §-a hatályát veszti.

(8) Az 5. § (1) bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében, valamint a 13. § (5) bekezdésében meghatározott határidőket az 1992. évi II. törvény 13-21. §-ai szerinti földkijelölési határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. A földkiadó bizottság a földkijelölési határozat jogerőre emelkedéséről az érdekelteket a helyben szokásos módon értesíti.

13/A. § E törvény végrehajtása során készített megosztási vázrajzhoz nem szükséges az építésügyi hatóság jóváhagyása.

14. § (1) A szövetkezet földhasználati joga a részarány-földtulajdon helyének meghatározása esetén a kijelöléssel szűnik meg, és a szövetkezet a haszonbérlő jogosítványait gyakorolja a gazdasági év végéig. Ha a haszonbér összegében a felek nem állapodnak meg, annak megállapítását bármelyikük a bíróságtól kérheti.

(2) A föld kiadása esetén a szövetkezet földhasználati joga legkésőbb a kiadáskori gazdasági év végével szűnik meg, kivéve, ha a felek korábbi határidőben állapodtak meg.

(3) Meg nem művelt földre vonatkozó szövetkezeti földhasználati jog a kijelöléssel, illetőleg a föld kiadásával szűnik meg.

(4) Ha a szövetkezet földhasználati jogával terhelt földön haszonbérlet áll fenn a kijelöléskor, illetőleg a föld kiadásakor, a haszonbérbe adói jog a föld tulajdonosát illeti meg.

(5) A szövetkezet a földhasználati jogával terhelt földeket a földalap elkülönítési tervezetet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedése után egy évnél hosszabb időre haszonbérbe nem adhatja.

15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földhivatali eljárás részletes szabályait, az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmek teljesítésének ütemezése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a költségviselés és megtérítés szabályait rendeletben megállapítsa.