Hároméves trend szakadt meg, szárnyal a magyar ipar

2014. 5. 14. 09:11|Gazdaság » Makrogazdaság

Idén márciusában az ipari termelés 10,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit –derült ki a KSH jelentéséből. A termelés bővülésében elsősorban a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatok eladásainak növekedése játszott szerepet.

A munkanaphatástól megtisztított ipari kibocsátás 8,1 százalékkal emelkedett márciusban éves alapon. A termelés az év első három hónapjában 8,4 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési termelés márciusban 0,4 százalékkal nőtt.

Az ipari export az év első három hónapjában 11,9 százalékkal, márciusban 14,7 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének közel felét adó két alágból a több mint egyharmad részt képviselő járműgyártás kivitele márciusban jelentősen, 26 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export egyhetedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 2,6 százalékkal emelkedett. Az alág kivitelében legutoljára 2013 áprilisában mértünk növekedést. Az ipar belföldi értékesítése január–márciusban 3,0, és márciusban is hasonló mértékben, 3,2 százalékkal csökkent 2013 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai viszont márciusban 6,4 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 márciusában a feldolgozóipar termelése 12,2 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 16,8 százalékkal nőtt 2013 márciusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 10,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, főként az előző évinél jóval melegebb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2014 márciusában a 2013. márciusi átlagos középhőmérsékletnél 5,8°C-kal többet mértek).

Idén márciusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán kettőben regisztráltunk termeléscsökkenést, a többi tizenegy alágban 0,4 és 31,1 százalék közötti volumenbővülés figyelhető meg az előző év azonos hónapjához képest – írta a KSH. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel három tizedét adó járműgyártás kibocsátása 28,3 százalékkal nőtt. A kimagasló teljesítményt tükrözik az alág rendelésmutatói is.

A második legnagyobb alágban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 2011 márciusa óta először mértünk növekedést (+1,6 százalék), amelyhez elsősorban az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának több mint 20 százalékos bővülése járult hozzá, írta a hivatal. Mindez azt jelzik, hogy az ipar növekedési szerkezete kiegyensúlyozottabbá válhat.

A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása szerény mértékben, 0,4 százalékkal nőtt, nagyrészt az értékesítés négy tizedét kitevő exporteladások élénkülésének köszönhetően; a hazai eladások visszaestek.

A legkisebb súlyú alág, a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása növekedett a legnagyobb mértékben – 31,1 százalékkal – elsősorban a külpiaci kereslet felfutásának eredményeként. A növekedési ütem gyorsulása figyelhető meg a vegyi anyag, termék gyártásában is: az alág termelése 26,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A 2013. márciusi alacsony termelési szint is hozzájárult a gyógyszergyártás kimagasló teljesítményhez, az alág kibocsátása 25,1 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása számottevően, 12,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt, nagyrészt a belföldi értékesítés erőteljes apadása következtében.

2014 márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 28,1 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 19,9 százalékkal, az új exportrendelések 29,3 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 21,4 százalékkal haladta meg az előző év márciusit.

2014 első három hónapjában – 2013 azonos időszakához viszonyítva – az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 6,5 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,0 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Szerző: Világgazdaság Online

Újra küldhetünk számlát az uniónak

Index

2014. 05. 16. 15:33 

Megtárgyalták Lázárék az EU-val, küldhetjük az április 15. utáni számláinkat is, és ki is fogják fizetni. A pályázati pénzeket elosztó szervezeteink átszervezését furcsállta az unió, a jelek szerint mostanra megnyugtattuk őket.

A Miniszterelnökség gyorsan bejelentette, hogy újra küldhetünk számlákat az uniónak és ki is fogják fizetni azokat. A kormány és az Európai Bizottság szerdai tárgyalásait követően kiküldhetjük az április 15. utáni időszakra vonatkozó számlákat is.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára mindezt még azzal toldotta meg, hogy „az időarányos kifizetések tekintetében az idei évben folyamatosan túlszárnyaltuk az előzetes, az Európai Bizottság által is jóváhagyott terveinket."

Az volt a baj az elmúlt hetekben, hogy Csepreghy szavai szerint  "megkértek minket", hogy a legújabb vitás kérdés lezárásig ne küldjünk számlát az uniónak, mert nem fogják kifizetni.

Ténylegesen nem álltak le az uniós kifizetések, mivel az április 15. előtt keletkezett idei számlákat még kifizették az utána keletkezettekkel volt problémáik.

Leginkább az volt a baj, hogy április 15-től a kormány felszámolta a korábban az NFÜ felügyelete alatt működő úgynevezett közreműködő szervezeteket. Ezek eddig formailag önálló cégek voltak, nonprofit kft. vagy éppen zrt. formában működtek, az NFÜ felügyelete alatt. Ezek felügyelték a konkrét pályázatok útját: ellenőrizték a számlákat, az elvégzett munkát, igazolták a teljesítéseket.Olyanokra érdemes gondolni, mint a MAG Zrt. vagy mondjuk a VÁTI Nonprofit Kft.

Amikor viszont április közepén ezeket is beolvasztották a minisztériumokba, akkor Brüsszelből megírták, hogy ez már nem fér bele, és további ellenőrzések jönnek. A pénze elosztásáért aggódó EU-val ugyanis bármilyen szervezeti átalakításnál egyeztetni kell, korábban nem véletlenül mondta el rendre Lázár, hogy Brüsszellel is jóváhagyattak mindent. Ez nem sikerült most hibátlanul.

Az állami építkezések húzzák az építőipart

Index

2014. 05. 16. 09:21 

Márciusban az építőipar termelése mind a kiigazítatlan adatok szerint, mind a munkanaptényezővel kiigazítva 34,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, közölte aKözponti Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Egy hónap alatt az ágazat termelési volumene – szezonálisan és munkanappal kiigazítva – 1,7 százalékkal nőtt. Az év első három hónapjában a termelés 27,6 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához képest. Az ágazat a 2012. évi 6,6 százalékos visszaesés után 2013 februárjában indult növekedésnek, tavaly az év egészében 9,6 százalékos bővülést ért el.

Idén az első három hónap mindegyikében nőtt a termelés: januárban 14,2, februárban 29,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A KSH jelentése szerint márciusban az ország több területén folyó infrastrukturális beruházások mellett a kedvező időjárás is hozzájárult a termelés nagyarányú emelkedéséhez.

Az épületek építésének volumene elsősorban az ipari beruházások, kisebb mértékben az egészségügyi épületeken végzett munkák nyomán nőtt, az egyéb építményeknél a növekedés – hasonlóan a korábbi hónapokhoz – a vasútfelújítási és útépítési munkák, valamint a a közműfejlesztések eredménye.

Nyolc éve nem hasított így a gazdaság

2014. május 15., csütörtök, 09:08 • Utolsó frissítés: 4 órája
Szerző: hvg.hu

Címkék: KSH; GDP; gazdaság; Magyarország; gazdasági növekedés;

A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. I. negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ilyen tempójú növekedés nyolc éve nem volt, ez meghaladja az elemzői várakozásokat is.

A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. I. negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést alapvetően az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék.

A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

A magyar gazdasági növekedés üteme meglepő, bár elemzők már korábban mondták, hogy bőven 2,5 százalék feletti mértékben nőhet az idei első negyedévben a gazdaság – 2,7 százalékos GDP-növekedést vártak az elő negyedévre –, ám a mostani adat ennél lényegesen jobb. Külföldi elemzők a teljes 2014-es évet tekintve 2 százalékos növekedéssel kalkuláltak korábban, ám a mostani adat tükrében ezt lehet, hogy módosítani kell.

Az NGM nagyon pozitívan látja a helyzetet

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a nemzetközi adatokat ma délben hozzák nyilvánosságra, de az előzetes információk alapján hazánk ezzel a teljesítménnyel az Európai Unió és a régió élvonalába tartozik, 2006 óta nem volt ekkora növekedés Magyarországon. A kiugró növekedéshez a minisztérium szerint a legerőteljesebben továbbra is a termelő szektorok járultak hozzá. Jelentős bővülés volt mind az iparban, mind az építőiparban. Emellett a szolgáltató szektor is egyre Emellett a szolgáltatások és a fogyasztás élénkülése egyaránt segítette a kereskedelem bővülését. A kedvező turisztikai adatok a vendéglátásra, az ipari termelés emelkedése pedig a szállítás ágazatra hatott pozitívan. A régóta gyengélkedő pénzügyi szektor teljesítményét számottevően javították az Eximbank és a jegybank hitelprogramjai. Az előző két negyedévben kibontakozó növekedés egyre határozottabban egy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaságot jelez, ami abból látszik, hogy a jelentős exporttöbblet mellett a belső kereslet is komoly húzóerőt jelentett.

Fontos hangsúlyozni az NGM szerint, hogy a növekedés gyorsulása mellett az egyensúlyi mutatók tovább javultak: a folyó fizetési mérleg masszív többletet mutat, az államháztartási hiány továbbra is 3 százalék alatt maradt. Az erőteljes növekedés mögött egyrészt a háztartások fogyasztása áll, amit a kedvező inflációs folyamatokon, valamint a foglalkoztatottság bővülésén keresztül a reáljövedelmek emelkedése is támogatott. A minisztérium szerint másrészt a beruházási dinamika erősödése figyelhető meg, ami elsősorban a vállalati szektor növekvő aktivitásával, illetve az uniós források gyorsuló felhasználásával függ össze.

A gazdasági gyarapodás a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól szemléltet, hogy a foglalkoztatottak száma tovább bővült, egy év leforgása alatt plusz 260 ezer ember tudott munkát találni – áll az NGM közleményében. A kedvező munkaerő-piaci folyamatokhoz a versenyszféra is egyre jelentősebb mértékben járul hozzá. A gazdaság növekedése a jövedelmek emelkedését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is emeli.

Összességében az első negyedéves adatok az NGM szerint alátámasztják, hogy a magyar gazdaság egészséges, fenntartható pályára állt, ami az elkövetkező negyedévekben is fennmaradhat. A vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok tükrében a magyar gazdaság 2014-es növekedése 0,3-0,6 százalékponttal meghaladhatja a konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mértéket. A kedvező kilátásokat egyaránt megalapozzák az ipar, illetve az építőipar rendelésállományának adatai, az üzleti bizalom fokozatos javulása, valamint a beruházási hajlandóság emelkedése.

A londoni elemzők is látják a magyar növekedést

2014. május 15., csütörtök, 17:19 • Utolsó frissítés: 22 órája
Szerző: MTI

Címkék: londoni elemzők; magyar gazdaság; magyar GDP;

Londoni elemzők szerint a következő negyedévekben is tartható a 3 százalék körüli magyar növekedés.

Magyarországon és a környező gazdaságokban várhatóan a következő negyedévekben is tartható lesz a 3 százalék körüli éves összevetésű növekedési ütem - jósolták londoni pénzügyi elemzők a vártnál általában jobb idei első negyedévi térségi GDP-növekedési becslések csütörtöki ismertetése után.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői közölték, hogy az idei második negyedévben is hasonló növekedési ütemeket várnak a régióban, bár Magyarországon és Lengyelországban a lendület kissé lanyhulhat az igen erős első negyedév után. 

A ház jelenlegi előrejelzése az, hogy 2014 egészében Magyarországon 2,5 százalék, Lengyelországban 2,9 százalék, Csehországban 2,8 százalék, Romániában 3,2 százalék lesz a gazdasági növekedés. A JP Morgan londoni elemzői közölték ugyanakkor, hogy a csütörtöki előzetes GDP-adatok nyomán Magyarország és Lengyelország esetében felfelé ható kockázatokat látnak erre az előrejel

Varga Mihály: "Most kezdődik a tánc"

2014. május 15., csütörtök 14:04     InfoRádió

Az eddigi válságkezelést a gazdasági növekedés megszilárdítása váltja fel a magyar gazdaságpolitikában - mondta a nemzetgazdasági miniszter az InfoRádióban a csütörtök reggel közzétett első negyedéves GDP-adat kapcsán. Varga Mihály hozzátette: éves szinten 2,5 százalékot meghaladó is lehet a növekedés mértéke. 

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: "két nagyon fontos adat látott napvilágot az elmúlt két napban, az egyik, hogy a magyar kormány döntött arról, az uniós támogatások nagyobb részét, 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fogja fordítani. A másik - ezzel szoros összefüggésben -, hogy a gazdasági növekedés az előző negyedévek jó teljesítménye után, 2014 elején is magas maradt, 3,5 százalékos gazdasági növekedést értünk el." 

Varga Mihály úgy fogalmazott: " a két adat azt jelenti, hogy most kezdődik a tánc, hiszen 2008 és 2014 között lényegében válságkezelés zajlott. Kezdődhet azoknak a fontos strukturális szerkezeti váltásoknak az elindítása, végrehajtása, ami lehetővé teszi azt, hogy ebben a kormányzati ciklusban a magyar gazdaság egy tartós, stabil növekedési pályára álljon. 2014 és 2018 között a gazdasági növekedés megszilárdítása lesz a feladat - lehetőség szerint magasabb szinten -, hogy a magyar gazdaság azt a fejlesztési fokot tudja elérni, amivel az Európai Unió átlaga legalább rendelkezik". 

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy az uniós támogatások hatékonyabb felhasználása mellett ki kell jelölni azokat a területeket, amelyek a fejlesztési célirányok lehetnek. Ezek közé sorolta a járműipart, az elektronikai ipart, a logisztika területét, az egészségipart, a turizmust és az élelmiszeripari szektort. Varga Mihály szerint, "ezekben vannak olyan növekedési lehetőségeink, amelyek jobb kihasználás mellett képesek arra, hogy a foglalkoztatást is jelentős mértékben növeljék". 

A nemzetgazdasági miniszter az InfoRádióban arról is beszélt, hogy Magyarországnak az Európai Unión belül kiemelt partnere Németország, a német gazdaság teljesítménye pedig az első negyedévben is jó volt, a 2,5 százalékos növekedési tartományban maradt. Ez a tárcavezető szerint az jelenti, hogy magyar gazdaságnak - amely szervesen kapcsolódik a német gazdasághoz - az export oldalról továbbra is meglehet az a növekedési potenciálja, ami a gazdasági növekedés egészére is vissza fog hatni. Varga Mihály kijelentette: "összességében azzal számolunk, hogy ebben az évben a korábbi várakozásokat meghaladó mértékben bővülhet majd a magyar gazdaság". 

A kormány 2 százalékos növekedést prognosztizált erre az évre, de Varga Mihály szerint, "most az látszik, hogy ha tartós és stabil marad a következő hónapokban a gazdaság teljesítménye, akkor a magyar gazdaság idei éves teljesítménye a 2,5 százalékos mértéket is meghaladhatja".

Meglódult az építőipar

2014. május 16., péntek 9:54     InfoRádió / MTI

Márciusban az építőipar termelése mind a kiigazítatlan adatok szerint, mind a munkanaptényezővel kiigazítva 34,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Egy hónap alatt az ágazat termelési volumene - szezonálisan és munkanappal kiigazítva - 1,7 százalékkal nőtt.

Az év első három hónapjában a termelés 27,6 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához képest.

Az ágazat a 2012. évi 6,6 százalékos visszaesés után 2013 februárjában indult növekedésnek, tavaly az év egészében 9,6 százalékos bővülést ért el. Az idén az első három hónap mindegyikében nőtt a termelés: januárban 14,2, februárban 29,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A KSH jelentése szerint márciusban az ország több területén folyó infrastrukturális beruházások mellett a kedvező időjárás is hozzájárult a termelés nagyarányú emelkedéséhez.

Mindkét építményfőcsoportban bővülést regisztráltak: az épületek építése 27,5, az egyéb építményeké 43,1 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit. Az épületek építésének elsősorban ipari beruházások, kisebb mértékben egészségügyi épületeken végzett munkák nyomán nőtt, az egyéb építményeknél a növekedés a korábbi hónapokhoz hasonlóan vasútfelújítási és útépítési munkák, valamint közműfejlesztések eredménye.

Egy hónap alatt - szezonálisan kiigazított indexek alapján - az épületek építése 1,4, az egyéb építményeké 2,5 százalékkal nőtt.

Az építőipar 2014. márciusban kötött új szerződéseinek volumene 19,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit a KSH jelentése szerint. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 26,9 százalékkal nőtt. Az emelkedés néhány nagy értékű szerződésnek köszönhető, tudományos célú létesítmény mellett ipari és kereskedelmi épületekre kötöttek szerződést. Az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene 14,1 százalékkal haladta meg az előző évit, a bővülést útépítésekre, vasútfejlesztésre és közműépítésekre kötött nagy értékű szerződések eredményezték.

Az építőipari vállalkozások 2014. március végi szerződésállományának volumene 62 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 11,8 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 90,3 százalékkal magasabb volt a tavaly márciusinál.

Az építőipar termelői árai 2014. első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,4 százalékkal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban 2,9, az egyéb építmények építése ágazatban 2,8, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban pedig 1,9 százalékos árnövekedést mért a KSH. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 2,0 és 3,6 százalék között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,7 százalékkal voltak magasabbak.

Varga Mihály: dobogós helyen lehetünk

2014. május 16., péntek 10:23     InfoRádió / MTI

Az idén átlagosan 307 forintos euróárfolyammal számol a kormány - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a TV2 Mokka című műsorában.

A tárcavezető hozzátette: a helyzet jelenleg ennél sokkal kedvezőbb.

A csütörtökön közzétett első negyedévi 3,5 százalékos éves GDP-növekedésről hangsúlyozta, hogy várakozások felett teljesített a magyar gazdaság az első negyedévben. A régióban éves összevetésben a harmadik helyen áll az ország Románia és Lengyelország mögött.

Szavai szerint, ha a 28 tagállam között dobogós helyet tudunk elérni a növekedéssel, akkor nincs ok panaszra.

Varga Mihály arra számít, hogy a folyamatok tartósak maradnak az év egészében, így a növekedés az év egészében 2,5 százalék lehet.

Kitért arra is, hogy a lakossági rezsicsökkentés után a gazdasági szereplők költségeit szeretnék mérsékelni.

"Magyarországon az az időszak fog elkövetkezni, amikor a profitot nem egy energiaszolgáltató teszi zsebre, hanem lehetőség szerint ez szétterül a gazdaság egészére" - fogalmazott. Kijelentette: olcsóbb lesz az áram, a gáz a lakosságnál, és a vállalkozásoknál is. Ezzel tud a gazdaság egésze versenyképesebb lenni - mondta.

Úgy vélte: Európában az energiaár sokkal magasabb, mint Amerikában vagy Ázsiában, a versenyképességet ezért az energiaárakon keresztül érdemben lehet j

Nehéz lesz újranyitni az uniós pénzcsapot

 Népszabadság. 2014. 05. 13. számában

Lázár János lemondta keddi brüsszeli látogatását, amelyen Johannes Hahnnal, a regionális politikáért felelős EU-biztossal tárgyalt volna.

A közreműködő szervezeteknél rendelkezésre álló humánkapacitások megőrzése számunkra is elsőrendű kihívás – tájékoztatta levélben uniós partnereit a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára, Vitályos Eszter Zsuzsanna. Az Európai Bizottság erősen érdeklődik az uniós elszámolási rendszer honi átalakításáról, és ugyan emiatt a felfüggesztés szankcióját nem alkalmazta, de mégsem maradt nyitva az uniós pénzcsap. Budapest elővigyázatosságból ugyanis április közepe óta nem küld számlát, amíg az új szisztémára az EU nem mond áment.

Az első ránézésre könnyen megoldhatónak mondott problémák most már jóval nehezebben tűnnek orvosolhatónak. A kormányzati álláspont szerint május végére zárul le a vizsgálat, június végétől mennek a számlák, s már jön is az uniós pénz. Valójában viszont most, május közepén is számos tisztázatlan kérdés van hátra.

A szakmai levélből is kiderül, hogy ezek közül az egyik legfontosabb: miként lehet azokat tovább foglalkoztatni, akik eddig állami tulajdonú külső cégeknél (közreműködő szervezeteknél) ellenőrizték a kifizetéseket, de most be kellene ülniük a minisztériumba? A gond az, hogy az állami cégeknél foglalkoztatott középfokú végzettségű embereknek a közigazgatásban nem tudnak annyit fizetni, amennyit ott kerestek – sőt alapesetben nem is foglalkoztathatják őket. Most képzési rendszert indítottak, és ideiglenesen mindenféle pótpénzeket fizetnek. A foglalkoztatás kapcsán próbálják kihasználni a kiskapukat is: így nem kormánytisztviselőként, hanem munkaszerződéssel foglalkoztatják őket, ám miután a lehetőség korlátozottan alkalmazható, megpróbálják beiskolázni az alkalmazottakat. A végeredmény az lesz, hogy olyan munkát, amelyet eddig középfokú végzettséggel rendelkezők láttak el, felsőfokú végzettségűek végezhetnek majd.

A helyettes államtitkár leveléből az is kiderül, hogy számos kérdés csak a kormányalakítást követően dőlhet el, ami valószínűleg az EP-választás után történik csak meg. „A minisztériumok felállításának, valamint a belső struktúrák kialakításának időigényére tekintettel a Strukturális és Kohéziós Alapok programjainak végrehajtását érintő racionalizálások megtétele jócskán a nyári hónapokban várható” – írja Vitályos Eszter Zsuzsanna, aki szerdán tájékoztatja személyes konzultáción az uniós igazgatókat a részletekről.

Ez a konzultáció lehet az oka annak is, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár lemondta keddi brüsszeli látogatását, amelyen Johannes Hahnnal, a regionális politikáért felelős EU-biztossal tárgyalt volna. A találkozót múlt hét végén erősítették meg, ám brüsszeli tudósítónk értesülése szerint hétfő reggel lemondták az utat. Lázár és Hahn rendszeresen egyeztet a következő uniós költségvetési időszakkal kapcsolatban és a Magyarország számára elérhető források felhasználásáról. Politikai szinten sok teendő nincs ebben az ügyben: mindkét fél szándéka a felfüggesztés feloldása, amit senki nem nevez felfüggesztésnek.

A kancellária nem kommentálta az út lemondásával kapcsolatos értesülésünket. Annyit erősítettek meg, hogy szerdán szakmai tárgyalás lesz. Hangsúlyozták, hogy válaszaikat elküldték (ez lehet a birtokunkba került levél), a találkozóval pedig az a céljuk, hogy „a bizottság részletesen is igazolva lássa, hogy a megtett intézményátalakítási lépések egy egyszerűbb, átláthatóbb, hatékonyabb, eredményesebb és pályázóbarátabb támogatási rendszer alapjait teremtették meg”.

Lázár lendületet adhatott volna egy másik ügynek is, ami miatt pénzt tart vissza Brüsszel. Az „aszfaltkeverő ügyben” a hét regionális és a közlekedési operatív program útépítési projektjeinél valóban felfüggesztették ugyanis a kifizetéseket. A bizottság szerint diszkriminatív volt az a feltétel a pályázatokban, amely szerint ötven kilométeren belülről (vagy a megyéből) kell szállítani az aszfaltot az útépítéshez. A magyar fél összeszedte már azokat a szerződéseket, amelyeket érinthet a kérdés, és megoldási javaslatot is eljuttatott Brüsszelnek, de egyelőre nem kapott választ. Ennek adhatott volna politikai lökést Lázár János azzal, hogy személyesen egyeztet.