Duplájára nőtt a lakásépítések száma egy év alatt

2014. 5. 5. 09:04|Vállalatok » Ingatlan

Elmozdult a mélypontról a lakásépítés -derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből.

2014 első három hónapjában 1692 új lakás épült, ami 51 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1654 volt, ez 20 százalékos növekedést jelent a 2013. január– márciusi adatokhoz képest. Az újlakás-építésen belül emelkedett a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya. Növekedett a többszintes, többlakásos épületek és a kisebb alapterületű lakások hányada.

A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma a kimutatható növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008. év első negyedévi teljesítmény alig harmadának felel meg. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008. első negyedévi szint 18 százalékát teszi ki.

Budapesten 529 új lakást vettek használatba, ami ugyan több mint kétszerese az egy évvel korábbinak, azonban még a 2012. évi szintnek is alatta marad: nem éri el a 2012 első negyedévi érték 70 százalékát. A régiók közül az összes lakás több mint fele Közép-Magyarországon épült, ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő lakásépítési tevékenység. Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön továbbra is csökkent a használatba vett lakások száma - derül ki a KSH jelentéséből.

Az év első három hónapjában a kiadott új lakásépítési engedélyek száma közel azonos a használatba vett lakásokéval. Az egy évvel korábbi alacsony bázishoz viszonyítva 20 százalékkal több, 1654 új engedélyt
adtak ki, ami a 2008. I. negyedévinek még az egyötödét sem teszi ki, a 2012-es év azonos időszakának adataitól pedig 23 százalékkal marad el. Csak Pest és Győr-Moson-Sopron megyében tervezik 300-nál több lakás építését.

Az építtetői kör összetétele az egy évvel korábbihoz képest arányaiban eltolódott: a természetes személyek által épített lakások aránya 70-ről 56 százalékra csökkent, a vállalkozások által épített lakásoké pedig
29-ről 43 százalékra emelkedett. Budapesten az összes lakás 83 százalékát vállalkozók építtették. A tárgyidőszakban mindössze 14 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az építtetői kör átrendeződésével összhangban kisebb lett a saját használatra épített lakások aránya (67 helyett 53 százalék), az értékesítésre szánt lakásoké pedig nőtt (31-ről 45 százalékra). Bérbeadásra a lakások 1 százaléka épült, akárcsak egy évvel korábban. Jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 67 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 28 százalékát építették (2013. I. negyedévében 54, illetve 31 százalék volt). Az újonnan épült lakóépületek között 70-ről 53 százalékra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké nagyobb lett (24 helyett 43 százalék). A lakóparki lakások aránya 2 százalékos (egy évvel korábban 4 százalékos) volt.

2014 I. negyedévében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 99 négyzetméter volt, ez 13 négyzetméterrel kevesebb, mint korábban, ugyanis a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 50-ről 39 százalékra csökkent. A vizsgált időszakban 287 lakás szűnt meg. 47 üdülőépületben 82 üdülőegységet építettek, és 63 üdülőépületben 100 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma egy év alatt több mint másfélszeresére, az engedélyezett üdülőegységek száma közel háromszorosára emelkedett. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter, ugyanúgy, mint egy évvel korábban - írja a KSH.

A kiadott új építési engedélyek alapján 924 lakóépület és 1145 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 9, a nem lakóépületeknél 29 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 58 százalékkal nőtt az ipari, 9 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 15 százalékkal csökkent.

Szerző: MTI

Jól teljesít a magyar ipar

2014. 5. 8. 10:22|Pénzügy » Tőzsde

A forint méreteset erősödött tegnap, lefelé tört ki az emelkedő trendcsatornából az EUR/HUF kurzusa. Innen a 302-nél mozgó 200 napos mozgóátlag felé veheti az irányt a kurzus, ám addig egy korrekció nem lenne meglepő.

A tegnapi nagy forinterősödés szintén a régiós felülteljesítésnek tudható be, a feltörekvő piacokon ismét kedvező hangulat uralkodott, az orosz-ukrán krízis enyhülése nyomán. A hazai fizetőeszköz mellett a lengyel zloty, a román lej is felértékelődött, az orosz rubel pedig látványos erősödést mutatott tegnap. A kedvező hangulatból a kötvénypiac is kivette a részét, 3-5 bázisponttal csökkentek a hosszú hozamok Magyarországon. Ezt az MNB döntés is támogatja, azok a szereplők, akik augusztus 1-től nem tarthatnak kéthetes kötvényeket, az állampapírpiacon keresik a lehetőségeket. Ma az ÁKK 12 hónapos diszkontkincstárjegyeket hirdet 60 milliárd forint értékben. Várhatóan ismét élénk kereslet mellett a meghirdetettnél nagyobb mennyiséget értékesít az adósságkezelő, és az átlaghozam is tovább csökkenhet.

Nemzetközi helyzetkép:

Ma az Európai Központi Bankon a világ szeme, a jegybank ugyanis kamatdöntő ülés tart, és Mario Draghi elnök 14:30-kor tart sajtótájékoztatót. Kamatcsökkentés a várakozások szerint ugyan nem lesz, de a sajtótájékozatón további információk érkezhetnek arról, hogy tervez-e eszközvásárlási programot az EKB. A legutóbbi euróövezeti inflációs adat (0,7%) ugyan némi növekedést mutatott, az euró azonban tovább erősödött, így szerintünk hamarosan közbelép a Központi Bank. Várhatóan a mai ülésen erről még nem születik döntés, de Mario Draghi ismét erős jelzéseket küldhet a piacnak. A dollár csak kisebb erősödéssel reagált a Fed elnök tegnapi beszédére, az EUR/USD devizapár árfolyama 1,393-ról 1,391-re mérséklődött. Eközben pozitív fejlemények érkeztek tegnap az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatban, Putyin ugyanis visszavonta csapatait. Az USA és az Európai Unió felől érkező újabb szankciókkal kapcsolatos hírek után az orosz elnök bejelentette, hogy a rá hallgató oroszbarát erőket arra kérte, hogy halasszák el a vasárnapra kitűzött függetlenségi népszavazásokat. Ráadásul Putyin az ukrán határnál állomásozó orosz haderőt is visszahívta. A kezdeti esést iránykeresés követte tegnap a tengerentúlon, majd a nap végéhez közeledve meglódultak felfelé az indexek és a Nasdaq kivételével sikerült ledolgozniuk a veszteséget (Dow 0,72%, Nasdaq -0,31%, S&P500 0,55%). Összességében jó volt a hangulat a nyugat-európai börzéken (FTSE100 -0,04%, DAX 0,56%, CAC40 0,4%). Nagyot esett a tegnapi kereskedésben az arany árfolyama, a nap végére 1,4%-os leértékelődés után 1290 dollár alatt állapodott meg az unciánkénti árfolyam. Az elmúlt napok emelkedésének erőteljes korrekcióját láthattunk tegnap, miközben a 200 napos mozgóátlag alá esett a kurzus. A következő támasz 1.276 dollárnál található. Az WTI típusú kőolaj árfolyama jó formában volt tegnap, 99,8 dollárról 100,8 dollárig emelkedett az árfolyam. A ma reggeli kereskedésben mérsékelt korrekció látható, de összességében egy rövidtávú trendforduló rajzolódik ki a grafikonon, az árfolyam a 105 dolláros lokális csúcsot is célba veheti.  A Nikkei 0,9%-ot, a Hang Seng 0,4%-ot, a Shanghai index pedig 0,6%-ot emelkedett a ma reggeli kereskedésben.

Hazai és nemzetközi hírek, makrogazdaság:

Janet Yellen , Fed elnök tegnapi kongresszusi meghallgatásán arról beszélt, hogy az eszközvásárlási program kivezetése a jelenlegi (10 milliárdos csökkentések 6 hetente) menetrendben folytatódhat, annak ellenére is, hogy a munkaerő piaci javulást nem tartja kielégítőnek. Továbbra is magas ugyanis a kényszer részmunkaidős munkavállalók aránya, valamint annak ellenére is, hogy véleménye szerint az európai geopolitikai feszültségek veszélyeztethetik az USA növekedését, de az még így is meghaladhatja a tavalyi GDP növekedést.

A német ipari termelés csupán 3%-os (év/év) növekedést mutatott márciusban, míg 4,4%-ot vártak az elemzők, és februárban 4,8%-os volt a bővülés.

Várt alatti külkereskedelmi többletet hozott a március a KSH előzetes adati szerint. Az export 675 millió euróval haladta meg az importot, szemben az általunk várt 860 millió euróval, és a tavaly márciusi 709 millió euróval. Az import hirtelen meglódult a hónap során, 8,8%-kal nőtt euróban mérve, míg az export „csupán” 7,4%-os bővülést mutatott tavaly márciushoz viszonyítva. Ha az év első három hónapját együtt vizsgáljuk, akkor 5,1%-os exportnövekedés áll szemben 4%-os import növekedéssel, így a külkereskedelem aktívuma 1,92 milliárd euró volt, a tavalyi első három hónap 1,63 milliárd eurójával szemben. Az import  gyorsulása ugyan nem meglepő (legfeljebb annak mértéke) hiszen idén a lakossági fogyasztás bővülésére számítunk a tavalyi 12 éves mélypont után. Ezt a várakozásunkat az idei kiskereskedelmi forgalmi statisztikák korrigált értéke is alátámasztja.

Igen jól teljesített a hazai ipari termelés márciusban. A szezonálisan és munkanap-hatással igazított adatok szerint 0,4%-kal bővült, míg év/év alapon 8,1%-os a  növekedés, a nyers adatok pedig 10,6%-os bővülést mutatnak. Ugyan a mi várakozásunkat némileg alulmúlta az adat (8,4%, illetve 11,0%), de a piaci konszenzusnál (7,4%) jobb lett a mutató. Összességében továbbra is igen szép teljesítményt mutat az ipar, az egész évre várt 5,5%-os növekedési kilátásunkat várhatóan felfelé módosítjuk. A KSH szerint elsősorban továbbra is a járműipari export (autógyártás) a legfontosabb mozgatórugója a bővülésnek, de a feldolgozóipar többi szegmense is növekedést mutatott. A KSH kommentje szerint nem csupán az export, hanem a belső fogyasztásra termelő ipar is bővült, ami szintén alátámasztja azt a vélekedésünket, hogy idén a lakossági fogyasztás volumene 2006 óta először szignifikáns növekedést mutathat.

Szerző: Erste

Nem érti Brüsszel, mit csinál a magyar kormány

2014. 5. 8. 11:24|Utolsó módosítás: 2014. 5. 8. 11:27|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Az Európai Bizottság továbbra is várja a magyar kormány részletes tájékoztatását az uniós pénzek elosztását felügyelő magyar szervezetrendszer átalakításáról. A magyar kormánynak egy rutin adminisztratív lépést kellene tennie az EB felé, de erre még mindig nem került sor - írja az index.

A portál témát közelről ismerő bizottsági forrása szerint a magyar kormánynak tudnia kellene, hogy az ilyen átalakítások során mik azok az információk, amiket el kell küldeni az Európai Bizottsághoz, hiszen Magyarország tíz éve tag, és korábban is voltak szervezeti változások a pályázati rendszerben.

Hogy ez most miért maradt el, azt senki nem tudja, de más forrásból úgy értesültek, hogy az uniós pénzosztási rendszerLázár János által vezényelt átszervezésekor sok rutinos szakember távozott, és akik a helyükre kerültek, még nem találkoztak ilyen kihívással. Magyarán hiány van azokból, akik megmondhatnák, hogy ebben a helyzetben mit kell tenni, és pontosan milyen információt kell elküldeni a Bizottságnak. A bizottsági forrás szerint egyébként a probléma akár napokon belül orvosolható lenne, de a magyar kormány egyelőre nem küldte el az új pénzosztási rendszerrel kapcsolatos információkat. Enélkül viszont a brüsszeli testület nem tudja megmondani, hogy szabályszerűen történik-e az uniós pénzek magyarországi felhasználása, és ezen információ hiányában nem hagyhatnák jóvá a magyar kormány által a Bizottsághoz benyújtott számlákat.

Szerző: index.hu – VG

Elegük lett, nem küld több pénzt a Norvég Alap Magyarországra

2014. 5. 9. 12:23|Közélet » Társadalom

"A Magyarország által tett lépések elfogadhatatlanok. Sajnos, a magyar kormány kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy olyan megoldást találjunk, amely megfelel a Magyarország által megkötött egyezményeknek. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezen ügy rendeződéséig a kifizetéseket felfüggesztjük” – nyilatkozta Vidar Helgesen, a norvég kormány EGT- és EU-ügyekért felelős minisztere.

Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött - közölte a norvég külügyminisztérium. A norvegia.hucikke szerint ennek oka, hogy a magyar kormány az alapok lebonyolításáért és monitorozásáért felelős ún. Nemzeti Kapcsolattartót a központi államigazgatáson kívülre helyezte. Ez a megkötött egyezmények megszegése.

"A Magyarország által tett lépések elfogadhatatlanok. Sajnos, a magyar kormány kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy olyan megoldást találjunk, amely megfelel a Magyarország által megkötött egyezményeknek. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezen ügy rendeződéséig a kifizetéseket felfüggesztjük” – nyilatkozta Vidar Helgesen, a norvég kormány EGT- és EU-ügyekért felelős minisztere.

2014. január 1-jével a magyar kormány az EGT és Norvég Alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez helyezte át.

Ez a magyar fél egyoldalú döntése volt, mely az EGT és Norvég Alapok szabályaival, valamint Magyarország Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel megkötött egyezményeivel ellentétes. A magyar kormánnyal folytatott párbeszéd a jelen pillanatig nem vezetett eredményre.

„A magyar kormány tisztában van a donor országok által támasztott elvárásokkal. Az EGT és Norvég Alapok programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos feladatoknak vissza kell kerülniük a magyar központi államigazgatás szerveihez, összhangban azzal a gyakorlattal, amelyet az összes többi kedvezményezett ország folytat” – áll Vidar Helgesen nyilatkozatában.

Az EGT és Norvég Alapok jelenlegi felfüggesztése nem befolyásolja azon programok további működését, amelyeket közvetlenül a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda felügyel, nevezetesen a Norvég Civil Támogatási Alapét és az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” című programét. A donoroknak az Alapok felfüggesztésére vonatkozó döntése nem függ össze a Lázár János államtitkár és Vidar Helgesen miniszter közötti, nemrégiben történt levélváltással.

Norvégia, Izland és Liechtenstein az EGT és Norvég Alapok révén járul hozzá a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentéséhez az Európai Gazdasági Térségben (EGT). A programok finanszírozásának mintegy 97%-át Norvégia biztosítja.

Magyarország az Alapok legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik. A jelenlegi időszakban (2009-2014) 153,3 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) lehívására jogosult, melyből eddig csaknem 12 millió euró kifizetése történt meg.

„Amennyiben a magyar kormány hajlandóságot mutat arra, hogy megoldást találjunk, a felfüggesztésnek nem lesznek jelentős következményei a programok és projektek magyarországi lebonyolítására nézve” – szögezi le Vidar Helgesen.

Szerző: norvegia.hu

Együttműködési megállapodást kötött az MNV és az építészkamara

2014. május 8., csütörtök 15:23     InfoRádió / MTI

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és Magyar Építészeti Kamara (MÉK) a magasabb építészeti minőség létrehozása céljából - közölte a vagyonkezelő csütörtökön az MTI-vel.

Az MNV Zrt. évente 50-70 közvetlen kezelésű épület esetében felújítási, bővítési munkákat végeztet.

A megállapodás értelmében a két társaság együttműködik az építészeti pályázatok előkészítésében, kiírásában és lebonyolításában. Az MNV Zrt. célja, hogy az épületek fejlesztéseinél az ötlet- vagy tervpályázatok keretében kiválasztott tervezőkkel dolgozzon együtt - derült ki a közleményből.

A megállapodás tárgya továbbá az aktuális építészeti, örökségvédelmi feladatok közös áttekintése, illetve ezekhez kapcsolódó ingatlanfejlesztési javaslattétel.

Tájékoztatásuk szerint az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő közel ezer műemlék és mintegy 30 ezer egyéb épület kerül be a MÉK által kezdeményezett kataszterbe.

Cséfalvay: az uniós csatlakozás mérlege egyértelműen pozitív

2014. május 8., csütörtök 15:09     InfoRádió / MTI

Egyértelműen pozitív a mérlege az unió tíz évvel ezelőtti bővítésének az akkor csatlakozott országok számára, ez a legfontosabb üzenete az idei katowicei Európai Gazdasági Kongresszusnak - mondta el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára telefonon az MTI-nek.

Cséfalvay Zoltán ismertetése szerint a dél-lengyelországi nagyvárosban az idén hatodik alkalommal rendezik meg a "lengyel Davosnak" is nevezett háromnapos rendezvénysorozatot, amelyre mintegy 6 ezer lengyel és külföldi vendég érkezett, köztük vezető politikusok, üzletemberek, vállalkozók, menedzserek, tudósok, közéleti személyiségek.

Hozzátette: a 2004-es bővítés mérlege annak ellenére kedvező, hogy az elmúlt tíz év több mint fele mély válságot jelentett Európában, a kelet-közép-európai tagállamok gazdaságilag is erősebbé váltak.

A kongresszust megnyitó beszédében Donald Tusk lengyel miniszterelnök az energiabiztonság kérdését emelte ki az elkövetkező tíz év legfontosabb megoldandó kérdései között - ismertette.

Cséfalvay Zoltán szerint az is lényeges kérdés, hogy a következő, 2014-2020-as uniós költségvetési időszak uniós forrásainak felhasználása milyen irányban halad tovább. Kelet-Közép-Európában az újraiparosítás az államtitkár szerint egyre inkább a magasabb hozzáadott értéket jelentő termékek előállítását jelenti az innováció, kutatás-fejlesztés (k+f) által. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy a globális kereskedelemben ezek az országok milyen módon tudnak erősebben részt venni. Ahogy Magyarországon is nyit a keleti piacok felé, ugyanúgy ez Lengyelországban is fontos kereskedelempolitikai célkitűzés - mondta. Janusz Piechocinski, lengyel miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter felvetette azt is, hogy egyes távolabbi térségekben a visegrádi együttműködés (V4) országai - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia - költséghatékonyabban, olcsóbban tudnak megjelenni a külkereskedelmi tevékenységeik egységesítésével.

Cséfalvay Zoltán a kereskedelmi kapcsolatok V4-es erősítését hasznos felvetésnek nevezte, amely részben már elindult, például az afrikai térségben. Egyetértés volt az országok között abban is, hogy az erős EU erős gazdaságú nemzetállamokat jelent. "Azt várjuk, hogy az eddigi tíz évben a V4-ek között különböző mértékben elindult felzárkózás a következő évtizedben még erősebben felgyorsul" - fogalmazott. Kiemelte: a visegrádi együttműködés Németország után Európa második legnagyobb autógyártójává lépett elő.

Kitért arra is, hogy a közép-kelet-európai országokat továbbra is a felzárkózó piacok között tartják számon, ami már nem igaz. Véleménye szerint egy új szókapcsolatra lenne szükség, amely a térség szerepét jobban kifejezi, vagy "újrafogalmazza". Az uniós tagság egyik legnagyobb előnye az országok erős integráltsága az EU belső piacába - mutatott rá.

A szerdán kezdődött háromnapos tanácskozás elsődleges témája a 10 éves EU-bővítés, valamint a kelet-közép-európai térség globális nyitása. Ezek mellett a kongresszus további fontos európai nagy témákat is lefed, így a következő uniós költségvetési időszak, Európa újraiparosítása, az energiahelyzet Európában és a világban, valamint a migrációs-demográfiai helyzet.

Itt a friss EU-prognózis Magyarországról: Nem olyan optimista, mint Vargáék

2014. 5. 5. 11:06|Utolsó módosítás: 2014. 5. 5. 11:08|Gazdaság » Makrogazdaság

Az idei évre 2,3 százalékos, jövőre 2,1 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak az Európai Bizottság - derül ki a brüsszeli testület hétfőn bemutatott tavaszi gazdasági előrejelzéséből.

Az államháztartás hiánya az Európai Bizottság számításai szerint 2014-ben 2,9 százalék lesz, jövőre pedig 2,8 százalék körül alakulhat. Az államadósság a bizottság adatai szerint az idei 80,3 százalékról 2015-ben 79,5 százalékra mérséklődik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium idei számai közel azonosak az EU-s várakozással. A Varga Mihály vezette gazdasági tárca az idei évre az EU-hoz hasonlóan 2,3 százalékos növekedést vár, a jövő évre azonban optimistábbak a bizottságnál: az NGM szerint 2015-ben 2,5 százalékkal bővülhet a GDP.

Az EU és a kormány prognózisa szerint is a GDP 3 százaléka alatt magyar a hiány idén és jövőre is. Az államadósság azonban az NGM prognózisa alapján idén 0,1 százalékponttal, 79,1 százalékra csökken, az EU azonban nem vár adósságcsökkentést az idei évre.

A tavaly év végi 79,2 százalékról az idén több mint egy százalékponttal emelkedő államadósságot Brüsszel a forint árfolyamának gyengülésével magyarázza.

A hiány emelkedését a kiadások egy százalék körüli emelkedésének tudja be a brüsszeli testület, amelynek hatását részben ellentételezik bizonyos nem adóból származó bevételek, valamint a kamatterhek csökkenése.

Jelentősen romlik viszont a brüsszeli testület megítélése szerint a tavaly mindössze 0,8 százalékos strukturális hiány, amely idén a GDP 2,2, jövőre pedig 2,3 százaléka körül alakulhat. Ennek azért van jelentősége, mert azután, hogy  Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból, és a hiány 3 százalék alatti és az is marad, a bizottság az egyszeri kiadásoktól és bevételektől megtisztított strukturális deficit alapján ítéli meg, mennyire fenntartható a büdzsé, a tagállamoknak pedig az úgynevezett középtávú költségvetési célt kell szem előtt tartaniuk. Ez Magyarország esetében tavaly a GDP 1,7 százaléka volt, amelyet messze nem lépett túl a strukturális hiány.

A stabilitási és növekedési paktum hiánykövetelményének megfelelő költségvetési deficit mellett Brüsszel felhívja a figyelmet, hogy az uniós támogatások önrészének számítási módjának változása  jelentős egyszeri bevételt jelenthet, amely csökkentheti az idei hiányt. A bizottság viszont arra is rámutat, hogy 2014 első negyedévében megnövekedtek a minisztériumok kiadásai, amely az idénre tervezett kiadások túllépéséhez vezethet. További bizonytalanság fakad abból, hogy milyen hatással lesz a bevételi oldalra a pénztárgépek adóhatósági bekötésének elhúzódása - jegyzi meg a bizottság előrejelzése.

A növekedési kilátásokkal kapcsolatban a bizottság arra számít, hogy a gazdaság bővülésének hajtóereje a belső kereslet erősödése lesz, a fogyasztás a magánszektorban idén és jövőre is átlagosan 1,5 százalékkal bővül, miután némileg javulnak a foglalkoztatási mutatók, és valamivel több elkölthető jövedelem marad az embereknél. A bizottság szerint a külső kereslet erősödésével az export is bővülhet. A brüsszeli testület a lakosság körében a hitelállomány csökkenésére, az üzleti szférában pedig a hitelezés némi erősödésére számít a jegybank növekedési hitelprogramjából fakadóan.

A munkaerőpiaci folyamatokkal összefüggésben a bizottság rámutat, hogy a tavalyi év végére 9,1 százalékosra csökkent a munkanélküliség. A közmunkások számának téli növelése, a határ menti ingázók számának emelkedése, és a gazdaság fehérítése egyaránt hozzájárult a foglalkoztatási adatok javulásához - áll a bizottság elemzésében.

Az árak változásáról a bizottság azt állapítja meg, hogy 2014 első negyedévében történelmi mélypontra, 0,4 százalékra csökkent az infláció, amit főleg a rezsicsökkentés hullámaival, a csökkenő inflációs várakozásokkal és globális inflációcsökkentő hatásokkal magyaráz. Ennek dacára Brüsszel az idén éves szinten 1 százalékos inflációra számít, mert úgy véli, hogy ezek a hatások enyhülnek majd, míg a meggyengült forintárfolyam felfelé hajtja az árakat. A bizottság szerint ezek a hatások jövőre is érvényesülnek, ezért a pénzromlás 2015-ben évi 2,8 százalék lehet.

A lehetséges kockázatok között az Európai Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a pénzkínálat globális csökkenése tovább gyengítheti a forintot és emelheti a kötvényhozamokat, emiatt romolhat mind a háztartások, mind a vállalatok mérlege, és csökkenhet a belső kereslet, ugyanakkor növekedhet a nettó export.

"Magyarország különösen ki lehet téve az ukrán válság esetleges további mélyülésének, a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon keresztül egyaránt" - írja elemzésében az Európai Bizottság. Belső kockázatként Brüsszel egy esetleges újabb, a devizahiteleseknek szánt, általános és nem célzott mentőakció lehetőségét említi, amely a testület szerint a bankszektorra és a befektetői hangulatra egyaránt negatív hatással lehet.

Szerző: MTI - VG

Orbán: Magyarországot nem kell követni, de érdemes tanulmányozni

2014. 5. 8. 13:01|Utolsó módosítás: 2014. 5. 8. 13:31|Közélet » Politika

Az olcsó energiát nevezte az európai versenyképesség jövője szempontjából a legfontosabb kérdésnek Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Berlinben, a WDR német regionális közszolgálati műsorszóró társaság Europa Forum című konferenciáján. A tanácskozáson azt is hangsúlyozta, hogy "Európában nem élhetünk más pénzén", a kontinens csak a munka révén fejlődhet. Az egy hónappal ezelőtti magyarországi választást úgy értékelte, hogy elsöprő fölénnyel győzött az európai közép.

Orbán Viktor Európa válaszút előtt című, több száz érdeklődő előtt tartott húszperces beszédében az Európa jövőjét meghatározó kérdések között említette, hogy "Európában nem élhetünk más pénzén". Senki sem reménykedhet abban, hogy valaki más pénzén győzi le saját gazdasági bajait - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarország ezért idő előtt visszafizette az IMF-hitelt, adósságféket vezetett be, csökkenti az államadósságot, és nem engedi a hiányt az európai szint fölé.

Az európai versenyképesség jövője szempontjából az olcsó energiát nevezte a legfontosabb kérdésnek. "A mai rendszer vereségre ítél bennünket (...). A jövő Európájában az energiaárakat radikálisan le kell szorítani" - jelentette ki a kormányfő, aki szerint az energiaárak leszorításához képest minden más, egyébként fontos szabályozási kérdés csak másodlagos.

Kiemelte azt is, hogy Európa csak a munka révén boldogulhat, ezért támogatni kell azt, és ha a vállalkozói világ nem tud munkát adni mindenkinek, az államnak kell szerepet vállalnia, s törekednie a teljes foglalkoztatottságra. Magyarországon "segély helyett igyekszünk mindenkinek - talán jövőre már valóban mindenkinek képesek is leszünk - állam által felkínált munkalehetőséget ajánlani" - tette hozzá.

A kontinens előtt álló kérdések között beszélt a demográfiai helyzetről is, kijelentve: a konfliktusokkal fenyegető tömeges bevándorlással nem lehet megoldani a problémát. "A történelem megmutatta, hogy az olyan civilizációk, amelyek nem képesek biológiailag fenntartani magukat, el fognak tűnni" - figyelmeztetett, jelezve ezért: Európának a demográfiai problémák természetes kezelését kell előnyben részesítenie.

Szólt emellett arról, hogy az európai politikának jobban kellene tisztelnie a nemzeteket, csakúgy, mint a keresztény kultúrát. Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, hogy a keresztény Európában a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapuló együttélési forma.

Értékelése szerint Magyarország az elmúlt négy év mély átalakításainak és erőfeszítéseinek köszönhetően új korszakba lépett. Tíz éve "azt kértük a Nyugattól, segítse Közép-Európának a Nyugathoz való visszacsatlakozását. (...) Ma azt várjuk, a Nyugat fogadja el (...), hogy Közép-Európának és benne Magyarországnak is van saját javaslata, ajánlata egész Európának" - magyarázta a miniszterelnök. Azt várjuk - folytatta -, hogy a Nyugat fogadja el: "amit mi képviselünk, az nem ostobaság, nem unortodoxia, hanem Közép-Európa gondolata".

Az idő bebizonyította: a közép-európai államok Európához csatlakozása közös sikertörténet - mondta, úgy fogalmazva: Közép-Európa nem köztes Európa többé, hanem a kontinens okkal megbecsült régiója, amely az európai gazdasági növekedési motorja lesz.

Kitért az egy hónappal ezelőtti magyarországi parlamenti választásra is, úgy értékelve, hogy azon elsöprő fölénnyel győzött az európai közép. Nem a szélsőségek - sem a bal, sem a jobb -, hanem a közép kapott felhatalmazást a folytatásra, "a középnek van parlamenti kétharmada" - mondta a kormányfő. Kifejtette: mivel "a vízállás változó, ezért a politikában sohasem az a kérdés, milyen magas (...) a szélsőségek vízállása, hanem az a kérdés, milyen magasak a gátak. Magyarországon az európai együttműködésre, az emberi méltóságra, a gazdasági ésszerűségre épülő politika magas gátakat húzott, ezért stabil Magyarország".

"Nem azt mondom, hogy amit Közép-Európa és azon belül Magyarország csinál, azt érdemes követni másoknak. (...) De azt azért állítom, hogy az, ami Közép-Európában és azon belül Magyarországon történik, érdemes a tanulmányozásra" - zárta szavait.

Arra a kérdésre, hogy demokratikus-e az a rendszer, amelyben a szavazatok 44 százalékával kétharmados parlamenti többséget lehet szerezni, a kormányfő felidézte, hogy pártja 2010-ben a jelenlegitől eltérő választási rendszerben is kétharmadot szerzett, "az eredménynek ez a fajta módosulása pedig nem új", hiszen 1994-ben, amikor a szocialisták győztek, a számokat tekintve "pontosan ugyanaz történt", mint az idei választáson. Hozzátette: amennyiben Magyarországon az angol típusú demokratikus választási rendszer érvényesülne, a kormányoldal 92 százalékos többségre tett volna szert.

Arra a kérdésre, hogy a nyugati minták követésének elutasítása vajon jelenti-e azoknak a nyugati értékeknek a relativizálását és megkérdőjelezését, amelyek közé tartozik a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a kisebbségek, köztük a szexuális kisebbségek tisztelete, Orbán Viktor angolul elmondott válaszában rámutatott a politika és a szakpolitika fogalmának különbségeire.

Kifejtette: a nyugat-európai szakpolitikák másolása kedvezőtlen eredményekre is vezethet Közép-Európában, ezért a politikai modellnek a nemzetközi egyezmények keretei között kell maradnia, de a szakpolitikák eltérhetnek a nyugatiaktól. Úgy vélte, nem különböző politikai modellekről van szó, hanem arról, hogy lehet-e ugyanazon modellen belül több megközelítést, egymástól eltérő szakpolitikákat választani.

Hangsúlyozta: nagyobb mozgásteret kell biztosítani a közép-európai államoknak, hogy a Nyugatról származó politikai modellen belül alkalmazhassák a régiónak és az egyes országoknak leginkább megfelelő szakpolitikai megoldásokat.

Szerző: MTI

Makrogazdaság » Energia

Indul az orosz-magyar nukleáris biztonsági egyezmény tárgyalása

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő utasítást adott az illetékes hatóságoknak, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat Magyarországgal a nukleáris és sugárbiztonsági egyezményről. Ezt a rendelkezést kedden írta alá a miniszterelnök és szombaton tették közzé az orosz kormány honlapján. 

A kormányfő utasításának szövege szerint a megállapodás a kormány felügyelete alá tartozó orosz Szövetségi Környezetvédelmi, Műszaki és Nukleáris Ellenőrző Szolgálat (Rosztyehnadzor) és a magyar állami atomenergia felügyeleti hatóság (az Országos Atomenergia Hivatal) között jön létre az atomenergia békés felhasználása keretében való nukleáris és sugárbiztonsági együttműködésről. Ezt szabályozza majd az egyezmény.

Az orosz kormány honlapján közölték, hogy a megállapodást a magyar fél kezdeményezte, minthogy szándékában áll fejleszteni az együttműködést Oroszországgal a paksi atomerőmű négy energiablokkjának működtetésében, korszerűsítésében és működésből való kivonásában, valamint a két új energiablokk tervezésében, orosz tervezésű reaktorokkal való felszerelésében és beindításában.

Az orosz-magyar nukleáris- és sugárbiztonsági egyezmény tervezetét az orosz Szövetségi Környezetvédelmi, Műszaki és Nukleáris Ellenőrző Szolgálat készítette el "figyelembe véve a japán Fukusima-Daiicsi (Fukusima-I.) atomerőműben történt nukleáris baleset tanulságait".

Dmitrij Medvegyev utasításhoz az orosz kormány honlapján fűzött magyarázat szerint az orosz-magyar egyezmény magába foglalja majd az atomerőművek működési mutatóinak értékelését, a vészhelyzetekre való felkészülést és intézkedést, valamint az erre hivatott felügyeleti hatóság munkatársainak felkészítését. Az orosz kormány szándéka szerint a megállapodás az atomenergia békés felhasználása keretében célul tűzi ki a biztonsági kérdések szabályozását illető további területeken való együttműködés fejlesztését is. Egyebek között az ellenőrzési tapasztalatok megosztásában.

Az egyezmény lehetővé teszi a magyar nukleáris-, és sugárbiztonsági szabályozás rendszerének létrejöttét - állapította meg az orosz kormány.

A nukleáris energia békés felhasználásáról Magyarország és az Oroszországi Föderáció közötti együttműködési megállapodást az idén január 14-én, Orbán Viktor miniszterelnök oroszországi látogatása idején írta alá Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke. A megállapodás keretében két új paksi erőművi blokk orosz közreműködéssel való megépítéséről született egyezség, amelyre Oroszország mintegy 10 milliárd euró (3000 milliárd forint) hitelt nyújt Magyarországnak.