A vártnál jobban alakultak a munkaerő-piaci folyamatok az elemzők szerint

2014. 4. 25. 11:04|Utolsó módosítás: 2014. 4. 25. 11:14|Közélet » Közéleti Hírek

A vártnál kedvezőbben alakultak a munkaerő-piaci folyamatok az idei első negyedévben az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a közmunkaprogram is jelentős szerepet játszott a javulásban. Az NGM a kormány foglalkoztatási programjainak sikereként értékelte az adatokat.

Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője az MTI-nek elmondta: az általuk várt 8,5 százaléknál kedvezőbb, 8,3 százalék lett a munkanélküliségi ráta január-márciusra. A tavalyi első negyedévhez képest pedig 11,8 százalékról csökkent 8,3 százalékra a ráta, amit jelentősen torzított a közmunkaprogram, hiszen mintegy 200 ezer közfoglalkoztatott van a rendszerben.

Török Bálint,a Buda-Cash Brókerház makroelemzője kifejtette: az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak száma 260 ezerrel emelkedett, a munkanélkülieké 140 ezerrel esett vissza. Más KSH-adatokból tudható, hogy mintegy 170 ezerrel többen vettek részt közfoglalkoztatási programokban az év elején, így ez a javulás mintegy kétharmadát teszi ki, és árnyalja a képet az is, hogy a KSH foglalkoztatási statisztikáiban külföldön dolgozók is szerepelnek - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Az NGM pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: a foglalkoztatottak számának bővüléséből a versenyszféra is egyre jelentősebb arányt képvisel, ami a kormány sikeres foglalkoztatási programjainak - a Munkahelyvédelmi Akcióterv, a lakhatási támogatás, az Első Munkahely Garancia program - bizonyítéka.

Szerző: MTI Eco

Reagálás Előtérbe került a klíma-kockázatmenedzsment

Éghajlatváltozás a gazdaságban

2014. 4. 25. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 4. 25. 16:11|Közélet » Környezetvédelem

A klímaváltozás következményei egyre inkább pénzben is kifejezhetők. Természetesen a sérülékeny gazdaságú, fejlődő országok a leginkább kiszolgáltatottak, ezen országok mezőgazdasága fog a legjobban szenvedni az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek miatt. Ennek hatása továbbgyűrűzik a társadalom más szféráira az alultápláltság és a szegénység növekedésén, illetve a különböző betegségek gyors terjedésén keresztül.

Ugyanakkor senki nem vonhatja ki magát a konzekvenciák alól. Előreláthatóan folyamatosan csökken a rendelkezésre álló ivóvíz és a megtermelt élelmiszer. Mindez a dráguló energiával együtt a gazdasági értékláncok működési zavarait okozhatja, és akár súlyos politikai és katonai konfliktusokat is gerjesztenek. Az éghajlatváltozás közvetett, kockázat-sokszorozó hatása (például a globális járványok terjedésén keresztül) még felbecsülhetetlen. Becslések szerint a klímaváltozás már ma is évente mintegy 400 ezer ember halálát okozza világszerte, miközben 1200 milliárd dollárral, a világ éves GDP-jének 1,6 százalékával károsítja a gazdaságot. A legújabb kalkulációk szerint 2030-ra ezek a költségek már a világ GDP-jének 3,3 százalékára tehetők, de a leginkább érintett fejlődő országokban ez az érték akár 11 százalék is lehet, de még a legfejlettebb gazdaságok sem lehetnek immúnisak: az USA-ban akár a hazai össztermék két százalékát is kitehetik a károk.

Ilyen előzmények után a különböző szférákban működő kockázatmenedzsment rendszerek egyik fő témája várhatóan a klímaváltozás lesz. A gazdasági szereplők egy része már egészen jól adaptálódott a klímaváltozás világához: az elmúlt években számos, megújuló energiaforrások hasznosításában vagy más, széndioxid semleges technológiákban érdekelt cég aratott jelentős üzleti sikert. A hagyományos ágazatoknak viszont ma még nehezen felbecsülhető kihívást az éghajlatváltozás. A mezőgazdaság már ma is óriási károkat szenved például az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás miatt. Az elemzések szerint egy változó klímájú világban a fogyatkozó természeti erőforrások egyre nagyobb részét leszünk kénytelenek az alapvető szükségletek fedezésére fordítani, így csökken szabadon elkölthető jövedelmünk mértéke. Ez erősen sújthatja azokat az ágazatokat, például a turizmust, a divatipart, a kultúripart és a szépségápolást, amelyek éppen e jövedelmekre épülnek.

A fogyasztói preferenciák megváltozásán túl a befektetők is egyre érzékenyebbek arra, hogy pénzük lehetőleg a kevésbé klíma-kockázatos szektorokba kerüljenek elhelyezésre. Erre aktuális példa, hogy az Exxon Mobil, amelyet egy felmérés szerint dobogós helyet illet meg az „ipari forradalom legnagyobb szennyezői” (Carbon Majors) versenyben, részvényesi nyomásra felmérte (Carbon Disclosure Project), hogy mely fosszilis energiahordozó készletei eshetnek ki a termelésből, ha szigorodnak a környezetvédelmi szabályok. Hírek szerint hasonló lépésre készülnek más jelentős energiacégek is.

A részvényesek (shareholder) és tágabban az érintettek (stakeholder) tájékoztatása a cégek működésének környezeti-társadalmi hatásairól az Európai Unióban is fontos szempont. Ennek megfelelően az Európai Parlament a napokban fogadott el egy olyan szabályozást, amely kötelezi az 500 főnél több alkalmazottal rendelkező cégeket, hogy éves jelentéseikben számoljanak be a vállalat tevékenységének társadalmi, környezeti és emberi jogi hatásairól, azokról a kockázatokról, amelyek a vállalat tevékenységeiből következnek, illetve azokról a lépésekről, melyeket ezek mérséklésére tettek.

Szerző: Patkós Csaba, az Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz és Környezettudományi Intézet igazgatója

Napelemes kiserőművet építettek ki a BGF gazdálkodási karán

2014. április 23., szerda 6:17     InfoRádió / MTI

Több mint kétszáz napelemmodulból álló kiserőművet építettek ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) zalaegerszegi gazdálkodási karán.

A kar az MTI-vel azt közölte: az Európai Unió csaknem 50 millió forintos támogatásából megvalósult kiserőmű várhatóan 57 477 kilowattóra elektromos energiát termel évente, a beruházás a becslések szerint csaknem 2,4 millió forint éves megtakarítást jelent majd az intézménynek.

A csaknem 50 kilowattóra teljesítményű, 204 napelemmodulból álló kiserőművet a kar egyik épületének lapos tetején építették ki, annak köszönhetően a zalaegerszegi intézmény elektromos ellátásának egy részét megújuló energia biztosítja.

Halász Imre, a gazdálkodási kar dékánja közölte: az innovatív, energiatakarékos és környezettudatos beruházás szorosan illeszkedik az intézményben létrehozott Zöld kampusz elnevezésű mintaprojekt koncepciójához, annak keretében korábban úgynevezett szürkevíz-hasznosító rendszert, komposztáló, épületszerkezeti hőszigetelést hoztak létre.

A BGF zalaegerszegi gazdálkodási kara 11 hektáros zöldterületen helyezkedik el. A korábban elindított Zöld kampusz mintaprojekt keretében a természeti környezet megőrzését, a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések valósultak meg. A környezettudatos szemléletre, a kampuszon megvalósult fejlesztésekre szakmai programokkal hívják fel a diákok, illetve a városban, a megyében, a régióban élők figyelmét.

Házfelújítók, figyelem! Szigorodnak a hőszigetelési előírások

2014. április 18., péntek 5:05     InfoRádió / MTI

A jövőre életbe lépő új épületenergetikai szabályozás 14-16 cm vastagságú falszigetelést fog előírni. Ez azt jelenti, hogy már most célszerű előrelátóan tervezni az épületszigeteléseket, hiszen ha a házfelújítók csak a jelenlegi minimumértéket szem előtt tartva végzik a munkálatokat, energetikailag már rövid időn belül elavul az épület - hangsúlyozta a tervezett változások kapcsán Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. szakértője. 

A szakértő emlékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt még 4-5 cm vastag hőszigetelést tettek a falakra. 

A hőszigetelő anyag ugyan még ma is kiváló állapotban van a falakon, ez a vastagság azonban már nem elégséges - mutatott rá Kruchina Sándor. 

Hozzátette, hogy a várható szigorításoknak ezzel még nincs végük: hat év múlva már csak közel nulla káros-anyag kibocsátású épületeket lehet majd építeni. Ez azt jelenti, hogy még körültekintőbben kell megtervezni a házak energiafogyasztását. 

Ha valaki húsz éve 12 centi vastagon szigetelt, annak még nem kell hozzányúlnia az épületéhez - hangsúlyozta Kruchina Sándor. Hozzátette: ez esetükben azt is jelenti, hogy a 12 centiméteres szigeteléssel nem csak számottevő többlet-energiát takarítottak meg az elmúlt évtizedekben, de az épület tulajdonosát az újraszigetelés beruházási költségei sem fogják még terhelni.

Ugyanezt kell végiggondolniuk azoknak is, akik ma vágnak bele az épület felújításba. Ha csak a mostani minimum értéket szem előtt tartva szigetelnek, úgy a ház energetikailag már pár év múlva is elavult lesz és a tulajdonos könnyen szembesülhet azzal, hogy újra kellene szigetelni az épületet - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Csaba László: Szélsőséges vélemény a gazdasági összeomlás

2014. április 25., péntek, 07:49 • Utolsó frissítés: 6 órája
Szerző: hvg.hu

http://hvg.hu/gazdasag/20140425_Csaba_Laszlo_szelsoseges_velemeny_a_gazda/print

http://twitter.com/home?status=http://hvg.hu%2fgazdasag%2f20140425_Csaba_Laszlo_szelsoseges_velemeny_a_gazda

A magyar gazdaságról optimista képet festett a Magyar Nemzetnek Csaba László közgazdász, aki egy nullára leszorított államháztartási hiányt sem tart elérhetetlennek a jövőben. Szerinte a jegybanki kamatcsökkentésben elértük azt a pontot, ahol érdemes megállni.

"Akinek a halálhírét keltik, százhúsz évig fog élni" – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Csaba László közgazdász a magyar gazdaságról, hozzátéve: volt szó 350 forintos euróról is, de azért a mostani, 308-as árfolyamnak sem kell "túlzottan örülni".

A közgazdász szélsőséges véleménynek tartja a gazdasági összeomlás emlegetését. Szerinte az elmúlt négy év egyszeri gazdasági intézkedéseit lehet abból a szempontból kritizálni, hogy rontottak a kiszámíthatóságon, az olyan lépésekre, mint például a válságadók pedig hosszabb távon nem lehet építeni.

A hiánycél Csaba László szerint tartható, az idén nem kell kiigazító lépéseket tenni. A következő években azonban "feszesebb költségvetésekre lesz szükség". A kiadások terén a közgazdász lát tartalékokat, de nem az oktatás és az egészségügy területén, hanem az állami cégek gazdálkodásában.

"A bővülés szerkezete kedvező, minden lényeges mutató javul. Emelkednek a megrendelések, optimistábbak a bizalmi indexek, erősödik az építőipar, nő a kivitel, és a magánfogyasztás is lábra kapott. Ráadásul alacsony az infláció, és az árfolyam viszonylag stabil" - részletezte a Magyar Nemzetben a közgazdász, aki azt is hozzátette, hogy a magyar gazdasági növekedés meghaladja az uniós átlagét, ám az nem túl biztató, hogy Európa gazdasága nem elég dinamikusan növekszik.

Az államadósság elleni küzdelemben szerinte nagyobb gazdasági növekedés elérésével lehetne tartósabb és eredményesebb sikereket elérni. A nullára leszorított államháztartási hiányt sem tartja elérhetetlennek.

A jegybanki alapkamatról szólva azt mondta: ma már korlátozottabbnak látja a monetáris politika mozgásterét. "Miután Magyarország fizetőeszköze még nem az euró, nekünk nem az Európai Központi Bankkal kell versenyeznünk az alapkamat mérséklésében. Elértük azt a pontot, ahol érdemes megállni, mindent el lehet ugyanis túlozni, még a kedvező intézkedéseket is, amelyek eredménye könnyen a visszájára fordulhat" – jelentette ki.

Széchenyi-hitelek: túl az 1300 milliárd forinton

2014. április 25., péntek, 08:44 • Utolsó frissítés: 1 órája
Szerző: MTI/Világgazdaság

A Széchenyi Kártya Program versenyképessége az állami garancia mellett annak köszönhető, hogy a programban elérhető konstrukciók kamata a jegybanki alapkamat csökkenésével párhuzamosan alacsony szintre süllyedt.

Átlépte az 1300 milliárd forintot a Széchenyi Kártya Program keretében kihelyezett hitelek összege – számol be róla a Világgazdaság Krisán Lászlóra, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatójára hivatkozva.

Krisán László a lap pénteki cikke szerint kiemelte: a kis- és középvállalkozók számára, 11 hitelintézetnél elérhető program a hazai piacon a legkedvezőbb feltételekkel kínál hitelt állami garanciával. Versenyképessége az állami garancia mellett annak köszönhető, hogy a programban elérhető konstrukciók kamata a jegybanki alapkamat csökkenésével párhuzamosan alacsony szintre süllyedt.

A szabadon felhasználható folyószámlahitel éves nettó kamata 5,6 százalék, s ennyi az éves kamatszint a forgóeszközhitel esetében is. A beruházásokhoz, korszerűsítéshez igényelhető beruházási hitel nettó éves kamata 1,98 százalék. Az Agrár Széchenyi Kártya nettó éves kamata 2,5, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitelé 1,98 százalék. A Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel 1,5 százalékos nettó kamattal érhető el, ami a Magyar Nemzeti Bank által indított növekedési hitelprogram feltételeinél is kedvezőbb - írja az újság.

Gyenge a diákjaink problémamegoldása

2014. 4. 24. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 4. 24. 17:45|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Igen gyenge a magyar diákok kreatív problémamegoldó készsége, Magyarország a 44 részt vevő ország közül a 33. helyen végzett – áll a 2012-es PISA-jelentés áprilisban megjelent, ötödik kötetében. A felmérésben az első helyen Szingapúr, Dél-Korea és Kína végzett. Az első európai ország Finnország, Magyarország a kelet-közép-európai térségből csak Bulgáriát előzte meg, a térségből Csehország teljesített a legjobban. Ez volt az első olyan PISA-teszt, amelyben számítógépen kellett feladatokat megoldani, például útvonalakat terveztek, vagy MP3-lejátszót üzemeltek be.

A jelentés kiemelte: a problémamegoldásban nem mindig azok az országok teljesítettek jobban, ahol a diákok a tantárgyakban eredményesebbek. Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint a gyenge problémamegoldó képességű gyerekek felnőttként nehezen találnak munkát. A magyar diákok 35 százaléka a leggyengébbek közé tartozik, a legjobban teljesítők a 15 évesek 5,6 százalékát tették ki. A finneknél ez az arány 14,3, illetve 15 százalék volt. A magyar diákok a természettudományos ismeretekben és a matematikában is az OECD-átlaga alatt teljesítettek.

Szerző: É. S.

Véghajrában az EU-s pénzekért

2014. 4. 22. 12:08|Utolsó módosítás: 2014. 4. 22. 12:40|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Magyarország számára most az egyik legfontosabb kormányzati feladat a 2014-2020 közötti uniós programidőszak fejlesztéspolitikai dokumentumainak véglegesítése és benyújtása az Európai Bizottságnak – mondta Komoróczki István tervezéskoordinációért felelős államtitkár a II. Területi Tervezési Szakmai Konferencia és Konzultációs Napok megnyitóján.