EU-JOG Két év alatt kell az új uniós irányelv szabályait átültetni

Módosuló közbeszerzések

2014. 4. 13. 08:00|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Legkésőbb 2016 tavaszától kell majd alkalmazni Magyarországon az új uniós közbeszerzési irányelv rendelkezéseit, amely az egyes tenderekbe benyújtott ajánlatok értékelésénél véget vethet a legalacsonyabb ár elve többségi alkalmazásának. Az új jogszabály emellett a tenderek részekre bontását is ösztönzi, amely a kkv-k súlyát erősítené a közbeszerzési piacon.

Legkésőbb két év múlva jelentős változások várhatók a hazai közbeszerzési gyakorlatban. Addigra kell az egyes uniós tagállamoknak saját jogrendszerükbe átültetniük az új uniós közbeszerzési irányelv rendelkezéseit, amelyet február közepén fogadott el az EU miniszteri tanácsa.

Az irányelv egyik legfőbb változtatása, hogy bevezeti a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériumát, amely a társjogalkotó Európai Parlament új jogszabályról szóló értékelése szerint véget vethet a legalacsonyabb ár uralmának a közbeszerzési ajánlatok értékelésénél.

„Az ajánlatok értékelésének fókuszába a fenntarthatóság kerül, ennek érdekében a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál az ajánlatkérőknek figyelembe kell majd venniük a termék vagy szolgáltatás életciklus-költségét, az ár-érték arányát, illetőleg minőségi, környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat is magukban foglaló kritériumok alapján kell értékelni a benyújtott ajánlatokat” – mondta lapunknak Dagonya András európai uniós szakjogász. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó üdvözlendőnek tartja a módosítást, hisz ezzel az unió a minőséget próbálja előtérbe helyezni, azonban kétségei vannak az új szempontok hazai érvényesülését illetően az ajánlatkérői kör, vagyis a különböző állami, önkormányzati szervek anyagi nehézségei, forráshiányai miatt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi hazai szabályozás is alkalmazza az összességében legelőnyösebb ajánlat fogalmát, amelyben az ajánlatkérő meghatározza, hogy az egyes kritériumok, mint például az ár, mekkora pontszámot kapjanak az értékelésnél. „A gyakorlat az, hogy a pontozásoknál az ár kapja a legmagasabb súlypontot, azaz a legalacsonyabb ajánlatot értékeli kiemelten az ajánlatkérő” – jegyezte meg. Emellett abban is szkeptikus, hogy az ajánlatérőknek mennyiben lesz kapacitásuk arra, hogy megfelelő életciklus-értékelést dolgozzanak ki az adott termék, szolgáltatás beszerzéséhez.

Az új uniós jogszabály másik lényeges rendelkezése szerint az ajánlatkérő szerveket a tenderek részekre bontására kell ösztönözni annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások minél nagyobb eséllyel indulhassanak el a közbeszerzési eljárásokon. A részekre bontás azt jelenti, hogy ha a beszerzés tárgya jellegét, funkcióját tekintve több csoportra osztható, akkor részekre bontva hirdetik meg a beszerzést. „A közbeszerzési törvény tavaly július 1-jei módosítása a hazai szabályozást éppen az ellenkező irányba terelte, ugyanis azóta már nem kötelező a kiírások részekre bontása” – mondta Dagonya András. Szerinte ennek kötelező jelleggel történő alkalmazásának megszüntetése nyilvánvalóan hátrányos a kisebb piaci szereplők számára, illetve hátráltatja az igazi árverseny kialakulását.

Példaként említette egy nyugat-magyarországi önkormányzat 450 millió forint értékű közbeszerzését, amelyen egyik ügyfele is elindult volna. Az ajánlatkérő élve a törvénymódosítás adta lehetőséggel részekre bontás nélkül írt ki egy tendert, amelyen egy speciális színház számára színházgépészeti, - világítási, hangtechnikai és számítástechnikai eszközöket, illetve telefonközpontot, színházi bútorokat szerez be. „Ezen a több szakterületet érintő, szerteágazó eszközbeszerzés esetében az ajánlattevői ajánlat összeállítása komoly szakértelmet igényel, amellyel a kkv-k nem rendelkeznek, szakember igénybevételére pedig nincs forrásuk” – mondta. A kiírásra végül csak három ajánlat futott be. „Ha a tendert 4-5, egyenként 100-150 milliós értékű részre bontották volna, akkor akár összességében 25-30 ajánlat is beérkezhetett volna az ajánlatkérőhöz, ami már valódi árversenyt generált volna. Egy esetleges uniós ellenőrzésnél ez gondot is okozhat és akár a támogatás részleges elvonásával is sújthatják az ajánlatkérőt az esélyegyenlőség elvének megsértése miatt, mint tették azt az EU illetékes szervei alig néhány hónapja bizonyos építési beruházásoknál” – hívta fel a figyelmet.

Arra hivatkozva, hogy a közbeszerzési törvény előírja, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára, Dagonya András előbb a GVH-hoz, majd a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, hogy a tender részekre bontása érdekében kezdeményezzenek eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, azonban mindkét szervezet elutasította kérelmét.

Az uniós jogszabály amellett, hogy a részesekre bontás ösztönzését kéri, azt is előírja, hogy az ajánlatkérőket kötelezni kell annak megindokolására, ha nem részekre bontva írnak ki egy amúgy felosztható tendert. A jelenlegi hazai szabályozásban csak akkor kell „magyarázkodnia” az ajánlatkérőnek, ha az adott közbeszerzés ügye a Közbeszerzési Döntőbizottság elé kerül.

Innováció és költséghatékonyság

Az innovatív megoldások ösztönzése érdekében az uniós irányelv egy új eljárást vezet be. Eszerint az ajánlatkérők konkrét feladat megoldására írhatják majd ki a tendert anélkül, hogy a pontos megoldást leírnák, így a kiíró és az ajánlattevő közösen dolgozhat ki innovatív megoldásokat. Továbbá az új szabályok szerint csak a nyertes ajánlattevőnek kell majd bemutatnia a különböző igazolások eredeti dokumentumait, ami az Európai Bizottság számításai szerint több mint 80 százalékkal csökkenti a pályázók adminisztratív terheit.

Szerző: Tar Gábor

Változnak a növekedési hitelprogram feltételei

2014. 4. 8. 14:23|Pénzügy » Pénzügyi Hírek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) módosítja növekedési hitelprogramjának feltételeit, a változtatások a részletszabályokat tartalmazó terméktájékoztató kidolgozását követően, várhatóan 2014. május 1-jén, illetve június 1-jén lépnek életbe - közölte a jegybank.

A változtatások között szerepel például, hogy a forgóeszközhitelek maximális futamideje 1 évről 3 évre emelkedik, lehetővé válik a faktoring finanszírozása és a beruházási hitelek lehívásának végső határideje fél évvel kitolódik.

Az MNB közleménye szerint a jegybank a növekedési hitelprogram (nhp) elindítása óta törekszik a program üzleti feltételeinek finomhangolására annak érdekében, hogy a hitelpiaci zavarokkal leginkább érintett kis- és középvállalkozói (kkv) szektor minél több szereplője be tudjon kapcsolódni a programba. Az első negyedévben a jegybank a hitelintézetektől és az üzleti szféra képviselőitől több változtatási javaslatot is kapott, ezeket mérlegelve döntött a módosításokról.

Szerző: MTI

Felpörgeti a magyar gazdaságot az autóipar

2014. április 09., szerda, 09:26 • Utolsó frissítés: 2014. április 10., csütörtök, 12:01
Szerző: hvg.hu

Ismét nőtt a magyar gazdaság külkertöbblete. Az export továbbra is jobb adatokat mutat, mint az import. A hazai autóipari produktum magyaráz mindent.

Februárban az export és import euróban mért értéke 5, illetve 3,5 százalékos növekedést produkált az egy évvel korábbival összevetve, a külkereskedelmi mérleg aktívuma így 118 millió euróval bővült egy év alatt – írta a privatbankar.hu.

Az első becslés szerint a kiviteli érték 6,9 milliárd eurót, a behozatali 6,1 milliárd eurót tett ki; a külkereskedelmi mérleg aktívuma 766 millió euró volt. Az export/import zöme az EU tagállamokkal zajlott, előbbinek 80, utóbbinak 77 százaléka bonyolódott uniós tagországok valamelyikével.

A legmarkánsabb ugrást az ipari termelés produkálta, ezzel kapcsolatban a gazdasági portálnak Balatoni András, az ING szakembere azt mondta: az 1,6 százalékos emelkedés mögött néhány autógyár termelési felfutása állhat, és ha ez tovább folytatódik, tovább fűtheti az exportnövekedét.

Magyar cég építi a Dr. Oetker szerbiai gyárát

2014. április 10., csütörtök 10:59     InfoRádió / MTI

A magyar tulajdonú KÉSZ-csoport építi a Dr. Oetker új, több mint 45 ezer négyzetméter alapterületű gyárát Szerbiában - olvasható a KÉSZ MTI-nek eljuttatott csütörtöki közleményében.

A Belgrádtól 30 kilométerre fekvő Simanovciban épülő gyárban pudingport, sütőport és egyéb élelmiszeripari termékeket fognak előállítani, és innen látják majd el a szerb, az albán, a montenegrói és a macedón piacot is. A gyár kapacitása várhatóan 6000 tonna lesz évente, és 125 új munkahely jön létre.

A beruházás összértéke meghaladja a 9 millió eurót, és 100 százalékban saját forrásból finanszírozzák.

A KÉSZ-nek nem ez az első hasonló megbízása, eddig több mint 5 élelmiszeripari létesítményt építettek fel a környező országokban. Tavaly adták át az eddigi legnagyobb ukrán referenciájukat, egy 60 ezer négyzetméter alapterületű édességgyárat is - olvasható a közleményben.

Ennyi pályázati pénzt kell visszafizetni

2014. április 9., szerda 13:21     InfoRádió

Kamatokkal együtt elérheti a 15-20 milliárd forintot az a visszakövetelt európai uniós támogatási összeg, amelyet az átláthatósági vizsgálaton megbukott 276 offshore-hátterű cégnek kell befizetnie - tudta meg az InfoRádió a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától. Csepreghy Nándor szerint a kormánynak megvannak az eszközei a pénz visszatéríttetésére.

2013 szeptemberében indította el a Miniszterelnökség ezt a vizsgálatot - mondta Csepreghy Nándor. Arra utasították a korábbi Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, hogy vizsgálja át a 2007 óta támogatást nyert cégek hátterét, derítse ki, milyen szervezeti struktúrában működnek, kik a tulajdonosai, a fejlesztésként megvalósuló beruházásokból keletkező többletjövedelmük után hol adóznak - fejtette ki a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. 

Csepreghy Nándor elmondta: negyvenhatezren voltak érintettek ebben a vizsgálatban, szavai szerint "száz-egynéhány" olyan pályázó volt, aki nem is válaszolt a felhívásra, esetükben már korábban megkezdődött a szabálytalansági eljárás, amelyek pénz visszafizetési kötelezettséggel zárultak. 

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt mondta: a negyvennégyezer pályázat között több mint kétszázat találtak, amelyeknek offshore cégek vannak vagy voltak a hátterében. Hozzátette: esetükben szabálytalansági eljárást indítottak, amelynek egyik következménye a már kifizetett támogatások visszakövetelése, a másik 2014-20-as pályázati körből való kizárás lesz. 

Egyelőre húszmilliárd forintot tesz ki az az összeg, amit visszakövetelnek, de a körülbelül még másfél hónapig tartó vizsgálat során további kétezer pályázót ellenőriznek - hangsúlyozta Csepreghy Nándor. Hozzátette: az átláthatósági vizsgálatban érintett cégek neve megtekinthető a Széchenyi Terv honlapján. 

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta: a szabálytalansági eljárás egy-két hónapig tart, utána kell visszafizetniük a támogatást az arra ítélteknek. A beérkező pénz sorsáról a kormány dönt - tette hozzá. 

Egyrészt a bebizonyított átláthatatlan tulajdoni hátterű cégek által elnyert pályázatokat újra kiírhatja, másrészt a tartaléklistán szereplő pályázatokra nyújthat támogatást, vagy az úgynevezett túlvállalási keretösszegét csökkentheti a visszakerülő összegekkel - ismertette Csepreghy Nándor. Hozzátette: a kormány ugyanis 2013-ban a 8200 milliárd forintos keretösszeggel szemben kilencezer milliárdot kötött le, kalkulálva azzal, hogy lesznek olyan pályázatok, amelyek nem tudnak megvalósulni.

"A kormánynak megvannak a lehetőségei kintlévőségének kezelésére" - jelentette ki a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Hozzátette: "a fejlesztéspolitikai intézményrendszer behajthatatlan kintlévősége az a teljes kintlévőségének az 5 százaléka, tehát ez a pénz teljes egészében visszaforgatható az államkasszába."

Mellár: aknamezőn lépked a következő kormány

2014. 4. 10. 10:01|Utolsó módosítás: 2014. 4. 10. 10:06|Gazdaság » Gazdaságpolitika

Felfelé ívelő Magyarországot nem nagyon lehet összerakni ebből a programból – kezdte kritikáját Mellár Tamás a VS.hu-nak arra a kérdésére, milyen gazdaságpolitikára számít a harmadik Orbán-kormánytól.

"Miért kellene, amikor gyakorlatilag nincs is nagy történeti hagyománya Magyarországon?” – kérdőjelezte meg az újraiparosítás tervét a közgazdász. Szerinte inkább az ország versenyképességét kellene fokozni, hiszen az tizenötéves mélyponton van. Szerinte kitörési pont lehet a megújuló energiaforrások arányának növelése, valamint az élelmiszer-gazdaság bővítése. Mindkettőre van sikeres skandináv gyakorlat. Mindez megoldás az alacsonyabb energiaárak kialakítására is. Mellár szerint nem újabb gázvonalakat és orosz építésű atomerőműveket kellene erőltetni, mert azok csak az ország kiszolgáltatottságát növelik.

Dániától és Hollandiától azt lehetne ellesni, miként profitálnak a kisbirtokokból - folytatta. Merthogy a jelenlegi nagybirtokrendszer, amely jószerivel csak búza- és kukoricatermesztésre rendezkedett be, téves út. Keveseknek ad munkát, helyette inkább feldolgozott élelmiszeripari nyersanyagokat kellene eladni – magyarázta Mellár.

A kormány arról beszél, hogy 20 százalékra akarják visszaszorítani a nagybirtokok arányát - Mellár erre a felvetésre azt válaszolta, hogy a gyakorlat ennek ellentmond. Hiszen az állami földbérletek pályázatain is olyanok nyertek, akiknek a kezében koncentrálódnak a birtokok, erre Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester említette példaként.

Emellett egy sor korábbi intézkedés visszaüthet a kormányra - folytatta. A különadók elvonták a tőkét a vállalatoktól. Nincsenek beruházások. Ezek alapján a potenciális növekedés Mellár Tamás szerint mindössze a GDP 1 százaléka lehet. Ha a kormány kitart a 3 százalékos növekedési cél mellett, az a közgazdász szerint eladósodással jár, csak hitelből lehetséges. A magánnyugdíjpénztári megtakarítások elköltése ugyancsak bumerángként fog visszaütni - mondta.

Szerző: vs.hu