A német gazdaság jobban teljesít

Magyarország legfontosabb exportpiaca, Németország gazdasága a vártnál is jobban teljesíthet idén. A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete eddig 1,9 százalékos GDP-növekedéssel számolt 2014-re, míg most már kétszázalékos bővüléssel kalkulál, a jövő évre pedig a korábban jelzett 1,9 százalék helyett 2,2 százalékos gyarapodást vár.

"Az erőteljes növekedés egyre nagyobb lendületre tesz szert" - írja indoklásában Timo Wollmershauser, az ifo üzleti ciklusok elemzésével foglalkozó részlegének vezetője. "Az előrejelzés azzal a feltételezéssel készült, hogy nem eszkalálódik tovább az ukrajnai válság és az olajárak sem szabadulnak el az iraki fegyveres konfliktus miatt" - mutatott rá.

Ezekből a feltételezésekből kiindulva az intézet arra számít, hogy a német munkanélküliségi ráta a 2013-as 6,9 százalékról az idén 6,7 százalékra, jövőre pedig 6,6 százalékra csökken még a bevezetett minimálbérnek a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatása ellenére is.

Az ifo szerint az idén 1,1 százalékkal, 2015-ben pedig 1,7 százalékkal emelkednek, elsősorban az ipar növekvő kapacitáskihasználtsága és a minimálbér bevezetése miatt emelkedő élőmunka költségek következtében. Az egységnyi munkaerő költségek az idén 1,6 százalékkal, 2015-ben 2,3 százalékkal emelkednek.

A gazdaság termelési értékének növekedése elsősorban a tőkejavakba fektetett beruházásokra támaszkodik majd, ami az idén 7,4 százalékkal, jövőre pedig 10 százalékkal emelkedik majd a 2012-es és 2013-as visszaesés után. Az építőipari beruházások az idén 3,8 százalékkal, 2015-ben 3,3 százalékkal emelkednek. A német export az idén 4,6 százalékkal, 2015-ben pedig 6,2 százalékkal növekszik majd az ifo előrejelzése szerint, az import azonban még ennél is nagyobb ütemben, az idén 6,2 százalékkal, jövőre pedig 7,2 százalékkal.

KSH: 8,0 százalékra csökkent a munkanélküliség

2014. június 27., péntek 10:44     InfoRádió / MTI

Idén március-májusban 104 ezerrel kevesebb volt a munkanélküliek száma, mint egy évvel korábban és ezzel 2,5 százalékponttal, 8,0 százalékosra csökkent a munkanélküliségi ráta. A 15-74 éves korosztályban 357 ezren voltak a munkanélküliek - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében 7,3 százalékos volt a munkanélküliség, 257 ezren voltak állás nélkül, 76 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban.

A 15-64 éves korosztályban is 8,0 százalékos volt a munkanélküliségi ráta - derül ki a KSH adataiból. Ebben a korcsoportban 190 ezer férfi keresett állást, 60 ezerrel kevesebb, mint tavaly március-májusban, és ezzel 2,8 százalékponttal alacsonyabb 7,9 százalékos volt a munkanélküliség körükben. A nők között 44 ezerrel kevesebben, 167 ezren kerestek állást, ami 8,2 százalékos munkanélküliségnek felel meg.

A munkanélküliek 17,2 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 19,4 százalékos munkanélküliségi rátája 7,6 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

A munkanélküliek 52,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,6 hónap volt.

Parragh: a teljes K+F intézményrendszer átalakítására van szükség

2014. június 26., csütörtök 17:38     InfoRádió / MTI

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a teljes kutatás-fejlesztési (K+F) intézményrendszer gyökeres átalakítására van szükség, mert jelenleg nincs a megfelelő helyén a magyar gazdaságban. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke hangsúlyozta a szakemberhiány leküzdésének fontosságát is.

Parragh László erről a negyedik Információs Társadalom Parlamentje című kétnapos konferencián beszélt a fenntartható gazdasági növekedésről tartott előadásában.

Rámutatott: 1990 és 2010 között a magyar GDP 13,5-szeresére nőtt, miközben az adósságállomány 25-ször nagyobb lett, ami nyilvánvalóan fenntarthatatlan pálya volt.

Véleménye szerint a fenntarthatóság fontos elemei az elmúlt négy évben végrehajtott strukturális reformok, így a teljesítményközpontú adórendszer kialakítása, a szociális juttatások, a nyugdíjrendszer, vagy a közoktatás-szakképzés átalakítása. A közigazgatásban és az önkormányzati rendszerben is lényeges változtatásokat hajtottak végre - emlékeztetett.

A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy az infokommunikációs ágazat jelentősen hozzájárul a gazdaság növekedéshez, a termelékenységhez és a foglalkoztatás bővüléséhez. A szakemberhiány leküzdésére ugyanakkor alkalmas programot kell találni, ezek között a felnőttképzési lehetőségeket említette. Az ágazat a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez és a társadalom jó közérzetéhez is hozzájárul - fűzte hozzá.

Elfogadhatatlannak nevezte a mikro-, kis-, és középvállalkozások jelenlegi informatikai elmaradottságát, ennek megoldására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) speciális, több milliárd forint támogatást nyújtó program kidolgozását kezdeményezték. Parragh László szerint a rendelkezésre álló uniós forrásokat jobban ki kell használni.

Kiemelte: a K+F nincs a helyén a magyar gazdaságban, ami az elmúlt időszak legnagyobb hiányossága. Ezt a helyére kell tenni - húzta alá, a teljes intézményrendszer újraszabályozása, újragondolása, és a gyökeres átalakítása szükséges.

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési, és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke elmondta: a digitális szektor hozzájárulása a GDP-hez hétszer akkora lesz, mint jelenleg a hagyományos iparágaké. Egy IKT munkahely ma évi 12 millió forinttal járul hozzá a GDP-hez, ha exportra termel akkor 20 millió forint, ez a nem tudásalapú iparágak átlagos hozzáadott értékénél 4-5-ször magasabb.

Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképessége attól függ, hogy lesz-e elég jól képzett szakember Európában, mivel jelenleg Magyarországon az ágazatban 10 ezer betöltetlen álláshely van. Emiatt 150 milliárd forintnyi GDP-t veszít az ország - mutatott rá.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke arról beszélt, hogy a magyarság jövője a Kárpát-medencében és a 15 milliós magyar nemzetben van, és nem a 93 ezer négyzetkilométernyi területen és a tízmilliós országban keresendő. 

"A NATO és az európai uniós integráció után a 21. században eljött az ideje a nemzeti integrációnak is." Az európai közösségi térben nincsenek határon innen és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügy van - szögezte le.

Fontosnak nevezte az ágazati szakemberhiány leküzdését, mert jelenleg 10-15 ezer informatikus, mérnök, programozó hiányzik a szektorból. Aláhúzta: a digitális technológia a kapcsolattartás és a nemzetegyesítés fontos eszköze, ezért az e-Magyarország pontok újraszervezésének szükségességére mutatott rá.

Javasolta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal tevékenységét terjesszék ki a Kárpát-medencére. Történelmi lehetőségnek nevezte az EU 2014-2020-as fejlesztési időszakában a Strukturális Alapokon belül megnyíló transznacionális támogatási lehetőségeket, mert így tagországon kívül - magyar vonatkozásban kárpátaljai és délvidéki területeken - is lehet projekteket finanszírozni.

Százezer embert hagyott az út szélén a kormány

2014. június 25., szerda, 12:12 • Utolsó frissítés: 2014. június 25., szerda, 13:30
Szerző: hvg.hu

A kormány szerint az siker, hogy csökkent a munkaügyi központok nyilvántartásában lévők száma, látványosan emelkedett a foglalkoztatotti létszám, és kevesebben kapnak munkanélküliként támogatást. Közben négy év alatt 100 ezer emberrel több ember került az „árok szélére” – állapította meg a Policy Agenda legújabb elemzésében.

A kormány az elmúlt négy évben azt hirdette, hogy senkit sem hagy az út szélén – mint ahogyan azt Orbán Viktor egy2011-es videoüzenetében mondta. A végeredmény viszont egészen más lett.

A 2010-es kormányváltáskor 556 ezer fő volt a munkaügyi központok nyilvántartásában. Sokan közülük azért regisztráltatták magukat, hogy jogosultak legyenek a munkanélkülieknek járó támogatásokra, rendszeres szociális segélyre, vagy bekapcsolódhassanak a közmunkába. Az elmúlt négy évben jelentősen hullámzott a regisztráltak száma, és év elején általában elérte a 650-680 ezret, majd a szezonális munkák (köztük a közmunka) hatására 520 ezer főig is csökkent. A munkaügyi központok regisztrációjában lévő létszám szoros összefüggésben van a közmunkások számával. Amikor a közmunka mértéke csökkent, azonnal megugrott a nyilvántartásban lévők száma.

A Policy Agenda szerint ezt a politikai problémát ismerte fel a Fidesz, és a választások előtti visszaesést igyekezett megfordítani azzal, hogy minden eddiginél több közmunkást, a választások előtti hónapokban havi átlagban 200 ezret is foglalkoztatott. Ez pedig nem csak a foglalkoztatotti létszám növekedését vonta maga után, hanem azt is, hogy 410 ezer fő körüli létszámra csökkent a munkaügyi központok regisztrált ügyfeleinek száma.

Az ilyen mértékű közfoglalkoztatás azonban pénzügyileg nem lesz tartható a Policy Agenda szerint. A kormány ugyan határozatot hozott arról, hogy 2014-ben az évi 200 ezer fő átlagos havi létszámot tartani kell, de az előzetes adatok ezt nem támasztják alá. A májusi adatok alapján egy hónap alatt 100 ezer fővel nőtt a munkaügyi központokban regisztráltak száma, ami valószínűleg a közmunkások számának csökkenését jelzi.

Tömegek nincstelenül

A munkaügyi központokban nyilvántartásba lévők 12 százaléka munkanélküliként a korábbi munkaviszonya után álláskeresési támogatást kap. Ez az arány 2010-ben még 31 százalék volt. Jelentős csoportot alkotnak azok, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek (ők élethelyzetük, egészségi állapotuk miatt közmunkára nem kötelezhetőek), vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapnak (azok tartoznak ebbe a körbe, akik szociális helyzetük miatt kaphatják a támogatást addig, amíg nincsen kötelező közmunka számukra). Ők a regisztrációban lévők 31 százalékát teszik ki, amely arány lényegében megegyezik a négy évvel ezelőtti 29 százalékkal.

A legnagyobb szegmenset azok alkotják, akik semmilyen ellátást sem kapnak az államtól. Csak azért vannak a munkaügyi központ regisztrációjában, hogy közmunkában dolgozhassanak, vagy képzéseken, átképzéseken részt vehessenek. Az ő létszámuk idén májusban 294 ezer fő volt, és ez 40 ezer fővel több, mint négy évvel ezelőtt, valamint 65 ezerrel több, mint egy hónappal ezelőtt. Azaz mintegy 65 ezer azok száma, akiknek véget ért a választásokra időzített közmunka, és ezt követően semmit sem kapnak az államtól.

Négy év mérlege

A kormány az elmúlt négy évben az egyik legnagyobb átalakítását a munkanélküli ellátórendszerben vitte véghez. Három hónapra csökkent a munkanélkülieknek járó támogatás összege, ennek hatására jelentősen visszaesett azok száma, akik igénybe vehetik ezt az ellátást. 2010 májusában még 174 ezren kaptak az álláskeresésük ideje alatt pénzbeli segítséget, 2014 májusában azonban már csak 61 ezer fő részesülhetett eme támogatásban. Ezzel együtt, ahogy korábban is említettük nőtt azok száma, akik semmit sem kapnak a munkanélküliségük ideje alatt az államtól.

Amennyiben a közmunkások, az álláskeresési támogatáson lévők, és a segélyezettek számát együttesen nézzük, akkor négy évvel ezelőtt még 436 ezer munkakereső kapott valamilyen pénzbeli segítséget az államtól, míg most májusban az adatok alapján 100 ezerrel kevesebben. Ez pedig azt jelenti, hogy hiába lett felfuttatva a közmunka, mégis a korábbi létszám majdnem negyedének elengedte a kezét az állam.

Megvolt az Energiafüggőség Napja - hogyan tovább?

2014. június 24., kedd, 12:27 
Szerző: hvg.hu

Kötelező energiahatékonysági célok bevezetését javasolja 2030-ra Európa hét meghatározó országának minisztere, köztük Németország is. Némiképp meglepő helyről kapott támogatást a kezdeményezés: a visegrádi országok körében végzett friss kutatás szerint a lakosság 87 százaléka támogatja az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák használatának kiszélesítését. Magyarországon ez az arány különösen magas. Az európai energiaellátás biztonságáról, és a 2030-as energiahatékonysági és klímacélokról a június 25–26-i csúcstalálkozón tárgyalnak Brüsszelben, egy héttel a június 18-ra eső Európai Energiafüggőség Napja után.

 Egy 40 százalékos kötelező energiahatékonysági cél Európa gazdaságát évi 4 százalékkal erősítené, 3,15 százalékkal javítaná a foglalkoztatottsági mutatókat és a fosszilis energia importját 505 milliárd Euróval csökkentené egy bizottsági tanulmány szerint, amely az EU Energiahatékonysági Irányelvének felülvizsgálatára készült. Az Irányelv felülvizsgálatát az ukrán válság miatt határozta el az EU idén márciusban.  Azért is szükség van kötelező energiahatékonysági célokra, mert az egyes tagállamok 2020-ra tett önkéntes energia-megtakarítási vállalásai összességükben csak 17 százalékot jelentenek, azaz nem érik el az EU által megszabott 20 százalékos célt. 

Magyarország 18 százalékos célt tűzött ki a legutóbb a Nemzeti Reform Programban.

Günther Oettinger energiaügyi biztos a 2020-as célkitűzés elmulasztását elfogadhatatlannak nevezte, minden tagállamtól nagyobb elkötelezettséget kért és egyben 2030-ra tagállami szinten kötelező energia-megtakarítási cél bevezetését sürgette, Európa Oroszországtól való gáz- és olajfüggőségének csökkentése érdekében.
 
A kötelező energiahatékonysági célok bevezetése mellett állt ki Belgium, Dánia, Görögország, Írország, Luxemburg, Németország és Portugália, ezek az országok már idén októberben az Európa Tanács elé kívánják terjeszteni az új, kötelező célok megvitatását. A miniszterek hangsúlyozták azon meggyőződésüket, hogy Európa klíma- és energiapolitikájának meghatározó eleme az energiahatékonyság, és csak a 2020-as közösségi célokon túlmutató energia-megtakarítással, a megújulók részarányának további emelésével lehet az üvegház hatású gázok kibocsátási szintjét még hatékonyabban és tartósan csökkenteni.
 
A Greenpeace megbízásából júniusban, a ’visegrádi négyek’ lakossága körében az Ipsos által végzett reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyar válaszadók 90 százaléka kötelezővé tenné az Európai Unió országaiban a megújuló energiaforrások arányának növelését, az összes megkérdezett 85százaléka emellett az energiaveszteség csökkentésére is kötelezné a tagállamokat.

„Különös aktualitást ad az energiahatékonyságnak, hogy miközben Oroszország elzárta Ukrajna felé a gázcsapokat, Európa képletesen június közepére elhasználta minden idei belső energiaforrását. 2014-ben június 18-ra esett az Europai  százalékkal emelEnergiafüggőség Napja (European Energy Dependence Day).  Évről évre hamarabb következik be ez a fordulópont: 1995 és 2011 között 11kedett az EU primer energiaimportja, ami plusz 38 nap energiafüggőséget jelent. Az Energiafüggőség Napjáról a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) kezdeményezésére emlékeznek meg EU-szinten, ezzel is nyomatékosítani akartuk az energiahatékonyságban rejlő kihívásokat és lehetőségeket” – nyilatkozta Bart István, a MEHI vezetője.
 

Ki hitte volna, hogy lesz ilyen az építőiparban

2014. június 26., csütörtök, 13:47 • Utolsó frissítés: 2014. június 26., csütörtök, 15:53
Szerző: hvg.hu

Az elmúlt három hónapban átlagosan több mint 550 építőipari cég szűnt meg havonta, mégis mintha kifelé lábalna az ágazat a válságból. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint ugyanis a felszámolás nyomán megszűnő cégek száma harmadik hónapja csökken, ami azt mutatja, hogy a nagy cégfluktuáció ellenére egyre kevesebb cég búcsúzik a piactól adósságokat hátrahagyva.

Ha csak a megszűnéseket tekintjük, rossz időszakon van túl az építőipar, hiszen az év eleje óta 550 fölött stabilizálódott a havonta megszűnő cégek száma, amire korábban nem volt példa. "Egy alaposabb elemzés azonban azt mutatja, hogy az ágazat kilábalóban van a válságból, és van remény rá, hogy a magasépítésben is megindul a lassú bővülés" – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője.

Az igazgató szerint az építőipar megrendelésállományát ugyan még mindig az állami beruházások húzzák felfelé, de az alacsony ingatlanárak és az olcsó hitelek miatt egyre többen beszélnek a lakás- és az irodapiac várható élénküléséről. Ám nemcsak a piaci várakozások optimistábbak, kedvező fordulat zajlik a cégbírósági közzétételek elemzése szerint is. "Az adatok azt mutatják, hogy harmadik hónapja csökken a felszámolási eljárás eredményeként törölt cégek száma. Májusban 309 ilyet regisztráltunk, vagyis egyre kevesebb cég búcsúzik úgy a piactól, hogy adósságokat hagy hátra, és ezzel másokat is bajba sodor" – mondja az Opten igazgatója.

Májusban ismét kevés, mindössze 222 cég alakult úgy, hogy valamelyik építőipari ágazatot jelölte meg főtevékenységeként. "Ezt egyáltalán nem tartjuk kedvezőtlen fejleménynek, hiszen javarészt éppen azoknak a kormányzati intézkedéseknek az eredménye, amelyek szigorítják a tulajdonosok és cégvezetők felelősségét, erősítik az ellenőrzést, hogy ne lehessen cégek mögé bújva, felelőtlen gazdálkodással, mások kárára tenni szert jogosulatlan előnyökre a piacon" – mondja Tóth Tamás.

Az Opten Cégfluktuációs Indexe (Opten – CFI) az adott időszakban újonnan alapított és megszűnt cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az aktuális mutató alapján szintén az a következtetés vonható le, hogy 2014. II. negyedévében az építőipar kicsit jobb helyzetben van. 2013 III. negyedévéhez képest most először mutat csökkenő tendenciáját az index. Az ágazatban várhatóan az első negyedévinél kissé magasabb végrehajtási számokat láthatunk majd, de összességében nem lesz nagy eltérés az elmúlt évben megszokott értékektől.

Változnak egyes adószabályok

2014. június 23., hétfő 19:26     InfoRádió / MTI

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a jövőben új feltételek mellett igényelhetnek fejlesztési adókedvezményt beruházásaikhoz a vállalkozások, az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályok pedig idén július 1-je helyett csak 2015. január 1-jén lépnek hatályba. Elhalasztotta a parlament az üzemanyagok jelölését és ellenőrzését szolgáló rendszer bevezetését is.

Az Országgyűlés hétfőn 112 igen szavazattal, 47 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő más jogszabályok módosításáról szóló javaslatot, a fideszes Manninger Jenő és Szűcs Lajos indítványát, amely ezekről a változtatásokról rendelkezik.

Az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra új iránymutatást és általános csoportmentességi rendeletet dolgozott ki a tagállamoknak a belső piaccal összeegyeztethető támogatásokkal kapcsolatban. Mivel Magyarország továbbra is fejlesztési adókedvezményt akar nyújtani a vállalkozásoknak, meg kellett teremteni a hazai és az uniós szabályozás közötti összhangot, ami szükségessé tette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítását.

A változtatás szerint fejlesztési adókedvezmény - a Magyarország esetében jóváhagyott támogatási térképpel összhangban - az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi, a dél-dunántúli, a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régióban induló beruházás alapján vehető igénybe. Nem támogatott területen (Közép-Magyarország 0 százalékos támogatási intenzitású településein) induló beruházásnál csak kis- és középvállalkozás (kkv) vehet igénybe adókedvezményt, nagyvállalkozás nem. A közép-magyarországi régió támogatott településein nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz, míg kkv induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt.

Az elfogadott törvényjavaslat az uniós megfeleltetésen kívül megszünteti az energiahatékonyságot szolgáló beruházások támogatási jogcímét (mint önálló környezetvédelmi beruházás marad támogatható), továbbá a kkv-k esetében a felére csökkenti a létszám- és bérnövelési kritériumot.

Az áfatörvényben július 1-jétől módosul az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, ennek hatálybalépését 2015. január 1-jére halasztották. Ez a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli, valamint likviditási kérdéseket is felvet, így azonban a vállalkozások megfelelően fel tudnak készülni az átállásra.

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény hétfőn elfogadott módosítása egy évvel elhalasztja az üzemanyagok jelölését és ellenőrzését szolgáló rendszer bevezetését, amelynek határideje idén július 1-je volt. A halasztás az EU Bizottsággal folytatott notifikációs eljárás elhúzódása miatt vált szükségessé, a rendszer bevezetésére vonatkozó idén július 1-jei határidő 2015. július 1-jére módosítása kellő időt biztosít a tagállamok észrevételeinek átvezetésére a részletszabályokat tartalmazó rendeletben, valamint a cégeknek is kellő felkészülési időt nyújt az átállásra.

Módosult a takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet is, amire azért volt szükség, hogy a jogszabály változatlanul egyértelműsítse a természetes személyek részére történő lombard hitelezés lehetőségét.