Orbán pénzeszsákján ül, és kormányfőként irányít Lázár

2014. június 20., péntek, 06:30 • Utolsó frissítés: 12 órája
Szerző: M. László Ferenc

Egyetlen minisztérium van a harmadik Orbán-kormányban, melyet az újabb központosítás nem érintett: a honvédelmi. Minden más tárca veszített a súlyából, aminek Lázár János örülhet a legjobban, hiszen ő az átalakítás legnagyobb nyertese. Megkétszereződött feladatai száma, melyhez több mint 2400 milliárdnyi költségvetési pénz is társul.

„Kevesebb templomot fogunk vidékfejlesztési pénzből felújítani, ellenben szeretném, ha külterületi vagy mezőgazdasági utakra, belvízelvezető rendszerekre több jutna” – magyarázta parlamenti meghallgatásán Lázár János, hogyan akarja összeegyeztetni a vidékfejlesztést az építésüggyel és a műemlékvédelemmel. Ugyanis mindhárom terület hozzá került az új kormányzati struktúrában.

A kormány által június 6-án alkotott rendelet a Miniszterelnökséget vezető minisztert az egyik legerősebb tárcavezetővé tette, ami együtt járt a többi miniszter hatáskörének szűkítésével. Azóta újabb törvényt terjesztett a kormány az Országgyűlés elé, ami tovább növelte Lázár befolyását.

Ezek alapján összegyűjtöttük, mi minden felett regnál Lázár, és ez mekkora költségvetési támogatással jár együtt. Szerteágazó feladatkörei, kormányon belüli befolyása alapján ő a harmadik Orbán-kormány tényleges miniszterelnöke.

104 feladat

„Segíti a miniszterelnök tevékenységét, közreműködik a kormányzati politika kialakításában és ellátja a miniszterelnök által rábízott feladatokat” – ezzel a mondattal foglalta össze egy 2010-es törvény a Miniszterelnökséget vezető államtitkár teendőit. Ezen felül további 5-5 mondat tért ki a Miniszterelnökség és az azt vezető államtitkár feladatkörére. Akkor Varga Mihály töltötte be ezt a pozíciót, amit Lázár János 2012 közepén vett át tőle, a harmadik Orbán-kormányban pedig már miniszterré lépett elő.

Mi sem mutatja jobban Lázár megnövekedett hatalmát, mint a június 6-án született kormányrendelet. Ez a Miniszterelnökség vezetőjének jogköreit már 104 mondatban, 5 oldalon keresztül sorolja. A 2010 és 2014 között működött második Orbán-kormányról szóló – mára már érvényét vesztett – rendelet mindösszesen 41 tételben sorolta a miniszterelnökségi államtitkár feladatait. A 104 feladatkör felsorolása több mint 20 percébe került Lázárnak a parlamenti meghallgatásán.

A június 6-i rendelet alapján Lázárnál legalább 9 miniszternyi feladatkör halmozódott fel. Azaz 9 olyan területért felel, melyért a Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet idején – a 2010-es csúcsminisztériumi rendszer, központosítás bevezetése előtt – külön tárca kezeskedett. De a 2010-ben kialakított csúcsminisztériumi rendszert is tovább központosították Lázár hatalmának növelésével: a miniszter a második Orbán-kormány 7 tárcájától vont magához feladatokat.

Nézzük meg, kitől, milyen feladatot vett át:

1. A miniszter Navracsics Tibor korábbi tárcájából, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból (KIM) harapta ki az egyik legnagyobb feladatot, a közigazgatást. Ő felügyeli mostantól a kormányhivatalokat, több minisztériumi háttérintézményt. A KIM meg is szűnt, az igazságügy képez csak önálló tárcát az új miniszter, Trócsányi László irányítása alatt. Lázáron kívül egyedül Pintér Sándor tudott még megszerezni egy kisebb részt – a közszolgák karrierpályájának gondozását – a régi KIM-ből. (Navracsics külügyminiszter lett, ősztől talán az Európai Bizottság biztosának jelöli majd a kormány.)

Lázár figyel arra, hogy Budapesttől Iborfiáig az összes önkormányzat törvényesen működjön. Ha valamelyikük alkotmányellenes lépést tesz, kezdeményezheti az Országgyűlésnél a képviselő-testület feloszlatását. Gondoskodik a közigazgatás fejlesztéséről, működteti a statisztikai rendszert. Lázár dolgozza ki a kormány munkatervét és tervezi meg, milyen törvényeket akar elfogadtatni a parlamenttel a kabinet.

2. Fazekas Sándor is veszített a lázári központosítással. Elveszítette az uniós pénzeket osztó Vidékfejlesztési Alapot, ezért át is nevezték tárcáját Fölművelési Minisztériummá. Marad viszont Fazekasnál a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, ami furcsa helyzeteket eredményezhet: míg Lázár írja ki a pályázatokat, Fazekas hivatala bonyolítja le azokat.

3. Pintér Sándor sem járt jól az átszervezéssel. Át kellett engednie az építésügyet, a településfejlesztést, a közművek nyilvántartási rendszerét, a műemlékvédelmet, a régészet felügyeletét, a főépítészi hivatalokat. Ezeknek mind a nagy, százmilliárdos építészeti beruházások szempontjából van jelentősége (nem mindegy, hogy egy autópálya építése során mennyi ideig régészkedhetnek a szakemberek az építési területen).

4. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már tavaly rosszul járt, amikor Lázárhoz kerültek az uniós fejlesztések. Ezek között az informatikai pénzek, melyekről Lázár már korábban is tárgyalt a Magyar Telekommal (ez a cég a tulajdonosa az Origónak, melynek főszerkesztőjét állítólag a Lázár utazásairól szóló cikkek miatt váltották le – a szerk.)

Most már a Miniszterelnökség minisztere felügyeli a közbeszerzéseket is. Egy múlt csütörtökön beterjesztett törvény szerint Lázár tárcája megkapta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta tulajdonosi jogait is, a miniszterből államtitkárrá lefokozott Németh Lászlóné pedig az ő minisztériumában felügyeli majd a bankrendszer átalakítását, a takarékszövetkezetek átszabását.

5. Az MFB-vel kapcsolatban Varga Mihálynak is voltak bizonyos jogkörei, melyek egy része szintén Lázárhoz kerül. Átkerül a kutatás-fejlesztés is a Miniszterelnökségre. Pedig csak egy fél évvel ezelőtt kapta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Kutatási és technológiai Innovációs Alap (KTIA) feletti rendelkezés jogát. A Nemzeti Innovációs Hivatal már formálisan is átkerült Lázárhoz, de itt teljes átszervezés várható: a feladatot, egy egységes és új hivatal létrehozását kormánybiztosként az MTA volt elnöke, Pálinkás József kapta meg, aki a Miniszterelnökségen végzi a munkáját.

Az előző ciklusban Vargát nevezték meg a magyar kormány részéről uniós főtárgyalóként. Szerdán visszavonták ezt a határozatot és Varga helyett Lázárt nevezték meg.

6. Még Lázár államtitkári kinevezésekor, 2012-ben került át a Külügyminisztériumból a külföldi hírszerzés. Viszont eddig formálisan maga a miniszterelnök felügyelte, de azzal, hogy Lázár miniszter lett, most már hivatalosan is irányíthatja ezt a területet is.

7. Eddig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) irányítása alá tartozott a kastélyokat, régészeti emlékhelyeket, különféle gyűjteményeket kezelő Forster Gyula Központ, ami a június 6-i kormánydöntés értelmében a Miniszterelnökséghez került.

Pénz, pénz, pénz

Mivel a költségvetési törvény minden egyes kormányzati feladathoz egy meghatározott összeget is hozzárendel, megnéztük, hogy az átszervezés következtében kitől csoportosítottak át pénzt, Lázár milyen támogatások felett rendelkezhet a jövőben.

Nézzük meg, hogy milliárdokban mérve hogyan erősödött a miniszterelnökségi miniszter:

1. A Miniszterelnökség még tavaly „szívta magába” az uniós fejlesztések felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Lázár 2013. augusztus 1-től kormánybiztosként irányította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, amit viszont idén januártól megszüntettek. Az NFÜ 650 fős személyzetéből akkor 300 fő került a Miniszterelnökséghez. Bár a fejlesztési programok végrehajtása a minisztériumokhoz került, a költségvetési fejezet és a közbeszerzések felügyelete Lázár feladata lett.

Erre a kormány 2014-re 1959 milliárd forintot tervezett be, amiből 412 milliárd a magyar költségvetési önrész. Az uniós pénzeket kezelő rendszer átalakítását az EU-val vita is kísérte, időnként felfüggesztettek bizonyos kifizetéseket.

Most átkerül a posta és az MFB is. A posta árbevétele tavaly 191 milliárd, adózott eredménye egymilliárd volt. Az MFB 2012-es összvagyona 1102,91 milliárd forint volt.

2. A miniszter a korábbi miniszterelnökségi teendőinek nagy részét továbbvitte. A Miniszterelnökség247 milliárd felett rendelkezhet idén, de ebből a legnagyobb tétel, a 213 milliárdos tartalék, amit a kabinet csak kormányhatározattal szabadíthat csak fel. Mostanáig ebben is érvényesültek Lázár igényei: május közepén 3,2 milliárd forintot kapott „dologi kiadásokra”, a napi.hu szerint ez volt a második legnagyobb summa, amit májusig kifizettek egy összegben a tartalékból. A Miniszterelnökség tartalékok nélküli költségvetése az idei büdzsé szerint 33 milliárd.

3. A második legnagyobb tétel a vidékfejlesztés, ami szintén uniós pénz. A kormány 250 milliárddalszámolt a büdzsé kialakításakor, amiből 67 milliárd a tervezett magyar önrész. Ebből szoktak támogatni a gazdákat a géppark fejlesztésében, a környezetvédelmi beruházásokban, a vízelvezetők kitisztítására. Fontos kiegészítője a legfőbb uniós mezőgazdasági támogatásnak, a területalapú pénzeknek.

4. Több mint 120 milliárd van betervezve 2014-e a kormányhivatalok működésére, melyek felügyeletét szintén Lázár kapta. Ezen felül az egyik volt KIM-es háttérintézmény 4,7 milliárdból gazdálkodhat. A határon átnyúló KIM-es programokra különböző sorokon 353 milliót terveztek be.

5. Lázár János koordinálja a kutatás-fejlesztést. Az 1,4 milliárdból gazdálkodó Nemzeti Innovációs Hivatal formálisan is a Miniszterelnökséghez került. Az állam innovációs járulékot szed a cégektől, melyet egy alapba, a KTIA-ba helyez. A június 6-i kormányrendelet melléklete egyelőre nem rendelkezik arról, hogy ki felügyeli a KTIA-t, melyben 56 milliárd forint van – ebből az összegből támogatják a fejlesztést vállaló cégeket, a Magyarországra telepedő vállalatokat.

6. Az építésügyre és a településfejlesztésre a belügy költségvetésében – főleg különböző nyilvántartások működtetésére – egymilliárd volt elkülönítve, hiszen a beruházások java része uniós vagy önkormányzati pénzekből folyik. Szintén átkerültek a magyarországi világörökségi helyszínekkel kapcsolatos döntések és az örökségvédelem. Erre a BM költségvetésében 581 millió forint volt eddig elkülönítve.

7. Jelentősebb tétel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2012-ben magába olvasztó Forster Gyula Központ lehet, de az intézményt még csak nem is említi a 2014-es költségvetés, az állami intézmény honlapján – pedig erre törvény kötelezi – nincsenek feltöltve a gazdálkodási adatok.

A hvg.hu becslései szerint (hiszen, mint említettük, az átalakítás még nem ért véget) Lázár János feladatköreihez 2400 milliárd van hozzárendelve a 2014-es költségvetéshez, ami a minisztériumi összkiadások több mint harmada.

Rezsicsökkentéssel lendítenének a hazai iparon

2014. június 19., csütörtök 09:41, frissítve: csütörtök 09:41 , forrás: MTI, szerző: KG

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az infrastrukturális fejlesztésekkel, az ipari rezsicsökkentés megvalósításával, a digitális gazdaság szélesítésével, az állami tulajdonú cégek szerepének erősítésével segíti elő az ország újraiparosítását – hangsúlyozta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek adott interjúban.

Elmondta: az infrastruktúra-fejlesztések alapvető célja a gazdasági folyamatok kiszolgálása, az ország versenyképességét erősítő közlekedési rendszerek kiépítése. Ehhez az autópályáknak a lehető legrövidebb időn belül el kell érniük az országhatárig, a megyeszékhelyeket be kell kötni a fő közlekedési rendszerbe, és a beruházásoknak a forgalombiztonságot is növelniük kell – jegyezte meg a miniszter.

Seszták Miklós a kormány határozott törekvésének nevezte, hogy megvalósítsa az ipari rezsicsökkentést is. A nemzeti ipar versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a termékek és szolgáltatások árának csökkentése, és ehhez olcsó energiára van szükség – mutatott rá. A hatástanulmányok várhatóan a nyáron elkészülnek, ezt követően teremtik meg a jogi lehetőségét az ipari rezsicsökkentésnek, és a tervek szerint az ősz legvégén már konkrét lépésekről is döntenek – ismertette a részleteket.

Infokommunikáció mint kitörési pont

Seszták Miklós kitért arra, hogy a digitális gazdaság erősítéséhez az infokommunikáció területét továbbra is államtitkársági szinten működteti majd a tárca, az államtitkárt hamarosan megnevezik. Hangsúlyozta, hogy az infokommunikáció az egész világon az egyik legjobban fejlődő ágazat, ezért fontos a hazai szektor fejlesztése is, hiszen ez nemcsak önmagában ígéretes terület, hanem hozzájárul más iparágak fejlődéséhez is. Úgy vélte, a következő időszak egyik fontos kitörési pontjává válik az infokommunikáció, és megemlítette, Magyarország korábban azt vállalta, hogy 2020-ig minden magyar háztartásban elérhető lesz a széles sávú internetkapcsolat. A kormány azonban ennek teljesítését két évvel előbbre hozta, 2018-ra tervezi – tette hozzá.

A miniszter fontosnak nevezte, hogy a hazai kis- és középvállalkozások infokommunikációs ellátottsága és digitális tudása is fejlődjön. Szeretnék elérni, hogy 2020-ra a mikro-, kis- és középvállalkozások 98 százaléka internet-hozzáféréssel, legalább 80 százalékuk pedig internetes jelenléttel is rendelkezzen.

Erősítenék az állami szerepvállalást

Seszták Miklós kitért arra, hogy a tárcához tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok az ország legnagyobb foglalkoztatóiként vannak jelen a magyar gazdaságban. Hozzátette, mostanra ki lehet jelenteni, hogy az állami tulajdonú társaságok gazdálkodása stabil, például a MÁV-csoport konszolidált eredménye is pozitív. A HungaroControl a Koszovó feletti légtér irányításának átvételével bizonyítja, hogy állami cég is képes világszínvonalú szolgáltatást nyújtani – jelentette ki.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltáskor az állami vagyonnal való gazdálkodásban fontos szemléletváltás következett be, ami 2014 után is folytatódik. Seszták Miklós megemlítette, hogy a jövőben állami vagyongyarapodás a közművek, közműszolgáltatások területén várható, szeretnék erősíteni az állami szerepvállalást a kommunális társaságokban is. Példaként említette a Főgáz további részvényeinek megvásárlását, ami szavai szerint azért is szükséges, mert a rezsicsökkentés alapját képezi, az ellátás biztonságát növeli, a közszolgáltatás megfelelő színvonalú és megfizethető árú biztosítását garantálja.

Kellenek a hazai fejlesztések

Seszták Miklós elmondta: a nonprofit közműszolgáltatók nyílt versenyben jelennének meg a piacon, ahol a megrendelő döntheti el, honnan vásárolja a szolgáltatást. A szolgáltatók létrehozásában számítanak az önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemekre, ami nem jelent államosítást, a vagyonhasznosításra kötnek majd megállapodásokat, ami meg is könnyítheti a települések gazdálkodását – hangsúlyozta.

A szaktárca vezetője fontosnak tartja, hogy az uniós források mellett – a magyar költségvetés helyzetét is figyelembe véve – legyenek hazai fejlesztési források is, a gazdaságfejlesztésben pedig hathatós változások történjenek 2014-2018 között, és ezek mind a munkahelyteremtést, munkahelymegőrzést szolgálják.

Reményei szerint nyár végére az Európai Bizottság jóváhagyja a magyar operatív programokat, így az új ciklus első uniós pályázatait október környékén ki lehet majd írni a tárcához tartozó közlekedésfejlesztési és környezeti és energiahatékonysági operatív programokban is – mondta Seszták Miklós, aki szerint fontos, hogy a közlekedésfejlesztés tervszerű, integrált módon valósuljon meg, az épületenergetikai programba pedig minél több lakóépületet be lehessen vonni.

Századvég Gazdaságkutató: a növekedés 2014-ben és 2015-ben is dinamikus lesz

2014. június 19., csütörtök 20:56     InfoRádió / MTI

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a magyar gazdasági növekedés 2014-ben és 2015-ben is dinamikus lesz, melynek elsődleges forrását a belső felhasználás erősödése biztosítja - olvasható a cég MTI-nek eljuttatott elemzésében.

A Századvég elemzőinek megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 3,1 százalékot, míg jövőre a 2,7 százalékot.

Az éves infláció idén és 2015-ben is a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad, 2014-ben 0,4 százalék lesz, 2015-ben 2,6 százalékra gyorsulhat - áll az előrejelzésben.

A nyomott inflációs környezet, valamint az Európai Központi Bank júniusban bejelentett likviditásbővítő csomagjának következtében fennmaradó kedvező globális hangulat lehetőséget teremt az óvatos jegybanki kamatcsökkentés folytatására, melynek mélypontját ősszel, 2 százaléknál várják a cég elemzői.

Az államháztartás idei hiánya a Századvég Gazdaságkutató becslése szerint a kormányzati előirányzatnál is kedvezőbb lehet, amihez hozzájárul az önkormányzati szektor kedvező pozíciója. Az uniós módszertan szerint számítva a GDP-hez mérten az államháztartási deficit aránya idén 2,5 százalék, jövőre 2,9 százalék lehet.

A Századvég elemzése szerint a gazdaság szerkezete 2014 induló negyedévében is kiegyensúlyozottnak nevezhető. A termelési oldalon a mezőgazdaság kivételével - ahol a bázishatás miatt zsugorodást regisztráltak - a meghatározó nemzetgazdasági ágak növekedni tudtak.
Az elemzés alapján a legfőbb hajtóerőt az ipari termelés és a szolgáltatói szektor jelentette.

Az export és az import közel azonos ütemű bővülése mellett a külkereskedelmi aktívum nőtt, a nettó export így 0,5 százalékponttal emelte az éves GDP-növekedés ütemét.

Az egész gazdaság, és így a belső felhasználás motorja a beruházás volt, melynek növekedését az első negyedévben a versenyszféra vezérelte.

A foglalkoztatás és a reálbérek növekedésének hatására a rendelkezésre álló jövedelem bővült, ami a gyorsuló fogyasztásban csapódott le. A belföldi felhasználás együttesen 3 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez - olvasható az elemzésben.

A Századvég elemzői szerint a nyolc éve nem látott mértékű várható teljesítmény fontos jellemzője ugyanakkor, hogy sem a külső, sem a belső egyensúlyt nem veszélyezteti.

A külkereskedelmi többlet fennmaradását a lassan élénkülő nemzetközi gazdasági környezet vezérli, míg az idei évben a növekedés motorja a beruházás, jövőre a fogyasztás lesz.

Az elemzés kitér arra: a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának második szakasza beindulni látszik, ami segíti a versenyszféra beruházásainak további bővülését, így a szektor tartósan átveheti az uniós forrásokból megvalósuló állami nagyberuházások szerepét.

A fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése hajtja. A tartósan kedvező gazdasági kilátások és az alacsony kamatok következtében a háztartások fogyasztási hajlandóságának emelkedésére számítanak az elemzők: csökken az "óvatossági megtakarítások" mértéke, továbbá a bankrendszerben a mérlegalkalmazkodás folyamata is lezárul jövőre

GAZDASÁG

Elemzés Magasabb a munkanélküliség a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében

Lesújtó kép a szakképzésről

2014. 6. 19. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 6. 19. 08:00|Gazdaság

A többi középfokú képzéshez képest alacsonyabb szintű a tudásszintjük a szakképzésben résztvevőknek, az alacsonyabb követelmények ellenére magas a lemorzsolódók és a bukottak aránya.

 „A szakiskolákban koncentrálódnak a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett tanulók” – áll a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének felmérésében. Az elemzés szerint a szakiskolába jár a legtöbb hátrányos helyzetű tanuló (29 százalék) a középfokú iskolatípusok közül.

A nyolcadik évfolyamot sikeresen befejező roma származású diákok körében a szakiskolai képzés választása gyakoribb, mint a nem roma tanulók esetében, akik inkább szakközépiskolában vagy gimnáziumban tanulnak tovább. A szakiskola a magyar oktatási rendszer szelekciós mechanizmusainak kitett intézmény, így nagy arányban vannak jelen gyenge tanulmányi eredményekkel rendelkező tanulók. A középfokú oktatás során szakmát szerző diákok aránya Magyarországon elmarad az EU-s átlagtól.

A szakiskolákból a munkaerő-piaci keresletet meghaladó számban kerülnek ki potenciális szakképzett munkavállalók, a munkaadók mégis a szakképzettek hiányát tapasztalják. Az országos szinthez képest a munkanélküliségi ráta valamivel magasabb (12 százalék) a szakiskolát és szakmunkásképzőt végzettek körében. A diplomás munkavállalók a szakiskolát végzettek béreinek többszörösét keresik meg, de már érettségivel is jelentősen javulnak a fizetéssel kapcsolatos kilátások.
A szakiskolai képzéseknél a legmagasabb a pedagógiai képzettség nélküli (4 százalék) oktatók aránya.

A szakiskolai oktatás minősége az ott tanulóknak az alapfokú oktatás során elért tudásszintjének hanyatlásában mutatkozik meg. A szakiskolások azon társas viselkedéssel kapcsolatos készségei, amelyek alapvetően meghatározzák magánéleti és tanulmányi sikereiket, alacsony szintűek a többi középfokú iskolatípusban tanulókhoz képest, ahogy általános tudásuk is alacsonyabb szintű. A többi középszintű oktatási képzéshez viszonyítva magas a képzést be nem fejezők, tehát a lemorzsolódó tanulók aránya. A szakiskolai tanulmányi követelmények elmaradnak a többi középfokú intézménytípusban elvárt szinttől, mégis magasabb az évfolyamismétlésre bukottak aránya (9 százalék, több mint 13 ezer tanuló) a szakiskolákban.

„A duális képzésre való áttérés komoly áttörést hozhat a szakképzés minőségének javulásában” – mondta lapunknak az MKIK oktatási és képzési alelnöke. Bihall Tamás szerint így javulni fog a diákok elhelyezkedési arány a munkaerőpiacon. Úgy vélte, hogy duálist képzés tapasztalatait (tavaly szeptember óta már nem lehet más jellegű képzést indítani a szakiskolákban) a felsőoktatásban is érvényesíteni kellene. Bihall szerint a közeljövőben több tárgyalás, törvénymódosítás és finomhangolás is várható majd a szakiskolák ügyében.

„Változtatni kell azon, hogy gyenge, nem megfelelő képességekkel rendelkező, 2-es átlagú gyerekek bejussanak a szakképzésbe” – hangoztatta Bihall. Az MKIK alelnöke szerint a négyes-ötös képességű diákoknak is vonzóvá kellene tenni ezt az iskolatípust.

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke szerint inkább az általános iskolai képzésre kellene nagyobb hangsúlyt helyezni az alapvető képességek megtanítására. Tóth József lapunknak a skandináv példát hozta fel, ahol már alapfokú oktatásban azt figyelik, hogy mely, akár a szakiskolákban alkalmazható képességeket fejlesszék a gyereknél.

A tankötelezettség korhatárának sem a 16, sem a 18 éves korz nem tartja megfelelő megoldásnak. „A tankötelezettség elkerülését akkor kellene lehetővé tenni, ha a diák legalább egy részszakképzést elsajátít az iskolai rendszerben” – mondta Tóth. Ehhez azt is bevezetné, hogy 16-18 év közöttieket részszakképesítés nélkül ne alkalmazhassák. Megfontolandónak tartja a kaució bevezetését. Ezt a szülő (rossz anyagi helyzet esetén az állam) fizetné be, és akkor kapnák vissza a pénzt, ha a diák egy adott szakképzési cikluson belül teljesítené a követelményeket. Az adófizetők pénzének pazarlásának tartja, hogy vagy 16, vagy 18 éves korig valamilyen szakma-részszakma elsajátítása nélkül maradjanak benn az oktatási rendszerben.

Az MKSZSZ elnöke nem ért egyet az évismétlés rendszerével, a buktatás helyett olyan minősítést kapnának a már induláskor hiányosságokkal küzdő diákok, hogy vizsgára mehetnek, vagy sem. Tóth sérelmezte, hogy nem egyenlő elbírálásban részesítik az állami szakképző és a tanműhely keretei között működő intézményeket, mivel az állam az utóbbiaknak ad magasabb normatívát saját intézményeivel szemben. A diákok így inkább a különböző oktató kft-kkel kötnek szerződést.

Nem szerencsés a szakmák összevonása

Jelenleg nem mindig veszik figyelembe a szakképzésben diákok fiziológiai képességeit – mondta lapunknak Tóth József, az MKSZSZ elnöke. Az építőmesteri szakmáknál (kőműves, ács, tetőfedő, bádogos, festő, kőfaragó, épületszobrász) igen magas szintű alkalmassági vizsga van. Aki alkalmatlannak bizonyul, már nem tud az olyan egészségügyi korlátokkal ellátható szakmákra jelentkezni, mint a burkoló, vagy a parkettás, amire az építőiparnak is nagy szüksége lenne. Az érintettek így a vendéglátás, kereskedelem szakokra helyezkednek el, ahol túlképzés van. „Nem volt szerencsés több szakma összevonása sem” – mondta Tóth. Ilyen például az egyesített kőfaragó-műköves-épületszobrász szakma. Van olyan évfolyam, ahol erre mindössze öten jelentkeztek, míg korábban, amikor még külön is el lehetett sajátítani a szakmákat, akkor 30 fős évfolyamokat indítottak.

Szerző: Éber Sándor

Megvan, mit ad át Orbán a 2018-as választások előtt

2014. június 19., csütörtök, 11:20 • Utolsó frissítés: 4 órája
Szerző: MTI

Négy éven belül megépülhet Budapesten egy 4000-5000 fő befogadására alkalmas új kongresszusi központ, a beruházás előkészítését az idén már megkezdték – mondta Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek adott interjújában.

Orbán Viktor miniszterelnök 2014 tavaszán jelentette be, hogy kormánydöntés értelmében felépül egy új Budapesti Kongresszusi Központ.

Fürjes Balázs azt mondta, hogy Budapesten még nincs 21. századi igényeket kielégítő, modern, legalább 4 ezer fős konferencia-központ. Fontosnak tartja, hogy a központot nemzetközi példa alapján, de magyar tervező tervezze, és magyar cégek építsék, az magyar embereknek adjon munkát, magyar családok megélhetését segítse. 

Az egyik első lépés, hogy nyílt közbeszerzési pályázaton kiválasszanak egy tanácsadót, aki a nemzetközi példákat megvizsgálva segít megtalálni a legjobb, Budapesten megvalósítható koncepciót. A tervezőt szintén nyílt pályázaton választják majd ki – tette hozzá. A beruházás költsége a tervek ismeretében lesz meghatározható, a finanszírozásról ezt követően intézkednek, hazai és uniós források is szóba jöhetnek – mondta. 

A magyar állam 2014 elején vásárolta meg a Trigránit cégcsoporttól a Millenniumi Városrészben, a Művészetek Palotája mellett található közel 13 ezer négyzetméteres területet, ahol a konferencia-központ megépül.    

Fürjes Balázs szerint a megépülő kongresszusi központ jó telítettséggel működő, nemzetgazdasági szinten nyereséges, 10 éven belül megtérülő beruházás lesz, amely az építkezés és a működés alatt is új munkahelyeket teremt. Többletbevételt hoz a budapesti vendéglátásban, turizmusban, a rendezvényszervezésben vagy az utazásszervezésben tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak is – tette hozzá.

Meghátrált Brüsszel Orbán elől?

2014. június 17., kedd, 15:38 • Utolsó frissítés: 2014. június 18., szerda, 09:24
Szerző: hvg.hu

Nem kell kiigazítás, a közmunkaprogram mértékét nem kell csökkenteni, nem kell hosszabbítani a munkanélküli járadék meghosszabbítását, nem kell visszafordítani a rezsicsökkentést – jelentősen puhultak a hazánkra vonatkozó országspecifikus ajánlások, melyeket az EU pénzügyminiszteri tanácsa fogadhat el pénteken. Az erőtlenebb ajánlások a sikeres magyar lobbizás mellett a bizottság általában konfliktuskerülő hozzáállását is tükrözik.

A magyar kormány számára több pontban is kedvezően módosultak az elmúlt napokban azok az országspecifikus ajánlások, amelyeket az európai szemeszter keretében június 2-án tett a pénzügyminiszteri tanácsnak az Európai Bizottság – írja a Bruxinfo. A Bruxinfónak nyilatkozó források szerint a látszat ellenére Budapest már a június eleji bizottsági ajánlásokkal is meglehetősen elégedett volt, tekintettel arra, hogy azok több kritikus kérdésben is kevésbé voltak kihegyezve, mint egy évvel ezelőtt.

A mostani, jóval kevésbé konfrontatív szöveg mögött részben az húzódik meg a portál szerint, hogy a magyar kormány különböző szinteken nagy hangsúlyt fektetett álláspontjának kifejtésére és az érvelésre néhány olyan kérdésben, amelyek visszatérően részét képezik az évente aktualizált és a tagállamokat strukturális reformokra ösztönözni hivatott országspecifikus ajánlásoknak. De az Európai Bizottság is változtatott a hozzáállásán, nem próbálják erőből végigverni a reformokat, miután az előző két évben keményen összetűzött az ajánlások ügyében a tagállamokkal.

Magyarországnak a pénteki pénzügyminiszteri tanácsülést megelőző két hétben tovább sikerült tompítania az ajánlások élén a Bizottság június eleji ajánlásaihoz képest. Ennek – a portál értesülései szerint – egyik leglátványosabb jele, hogy a július 8-án a pénzügyminiszteri tanács által véglegesen elfogadandó országspecifikus ajánlásokban már nem jelenik meg közvetlenül az az igény, hogy Magyarország még idén a GDP közel 1 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtson végre. A közmunkaprogram esetében Brüsszel a portál szerint puhította az elvárásait és a program mértékének csökkentése helyett már csak arra kéri a kormányt, hogy a program aktiváló elemeit erősítse, amelyeknek köszönhetően valaki könnyebben kiléphet a rendszerből és visszatérhet a munkaerőpiacra. Az elnézőbb szöveg ellenére továbbra is fennáll a vita a kormány és Brüsszel között a közmunkaprogrammal kapcsolatos elvárásokban.

A kormány ugyancsak sikerként könyvelheti el a portál szerint, hogy az oktatás kapcsán már nem szerepel a szövegben a szegregáció szó, ami egyébként egyedül a magyar ajánlásokban kapott helyett, holott – és ez volt a magyarok érve – ilyen alapon más országok ajánlásaiban is benne lehetne, ahol nagyobb számú roma él. Az EB korábban a munkanélküli járadék 3 hónapon túl történő meghosszabbítására kérte a kormányt. Most viszont beéri azzal, hogy a kormány "vegye fontolóra" a jogosultsági időszak növelését. Ahelyett, hogy a rezsicsökkentés (és az energia árszabályozás) visszafordítását javasolná, a portál szerint Brüsszel idei ajánlásaiban az energiaár-szabályozásnak a befektetések és a verseny ösztönzésére gyakorolt hatásainak a felülvizsgálatát szorgalmazza a kormánynál. Itt értesülésünk szerint a gazdasági főigazgatóság álláspontja kerekedett felül az ebben a kérdésben dogmatikusabb energiapolitikai főigazgatóságéval szemben.

Végül a magyar üzleti környezet és a versenykorlátozó szektorális intézkedések bírálata is kevésbé nyilvánvaló az ajánlásokban, mint arra korábban számítani lehetett – írja a portál.