Magyar gazdaság: mocsárban, beleragadva

Az írás a Népszabadság 2014. 06. 13. számában jelent meg.

Az IMF szerint reformok nélkül vánszorgásra van ítélve a gazdaság.

A magyar gazdaság potenciális növekedése akár vissza is térhetne a 2000-es évek 3,5 százalék körüli szintjére, ha a kormány reformokra szánná el magát. A költségvetési politika minőségének javítása, a piactorzító adók kivezetése, átlátható és kiszámítható gazdaságpolitika, vagyis kedvező üzleti környezet megteremtése volna a feladat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.

Az IMF a minap hozta nyilvánosságra Washingtonban elemzését s a budapesti beszélgetésekről készült beszámolót. A vaskos tanulmány – amelynek a növekedés tényét rögzítő rövid sajtóközlemény-változatát akként értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy „az IMF is elismeri a kormány erőfeszítéseinek eredményeit” – részletesen kifejti: a visegrádi térségben alulteljesít a magyar gazdaság. Többféle – a valutaalap szerint is bizonytalanságokat tartalmazó – modellszámítás alapján arra a következtetésre jutnak a nemzetközi pénzügyi intézmény szakértői, hogy a magyar gazdaság lehetséges növekedési üteme a 2013-as nulla százalékról 0,9–1,7 százalékra kapaszkodhat fel 2019-re. Ez igen lassú ütem, s jócskán elmarad a visegrádi régió országainak potenciális növekedésétől.

– Ez a helyzet sokáig fennmaradhat – mondja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa. – Egy-két százalékos növekedéssel hosszabb ideig el lehet lenni, a külső környezet sem kényszerít ki mélyreható változásokat, de a gazdasági növekedés szerkezete romlik.

Az első negyedévben a termelékenység, valamint a bruttó felhalmozás és a beruházás rátája is csökkent. Az export az egyetlen húzóerő az uniós forrásokkal serkentett állami beruházások mellett, s az ipar javuló teljesítménye mögött is a kivitel húzódik meg, mert a belső értékesítés a kilencvenes évek szintjére esett vissza. Ennyit az újraiparosítási álmokról –tette hozzá.

– Már két éve azt mondjuk, hogy nem a válság a probléma, hanem az, hogy a gazdaság mocsárba került, s beleragadhat. Egy százalék körüli növekedéssel együtt lehet élni, de rosszul és perspektívátlanul, ezért megy el a tőke és a képzett munkaerő is. A külső környezet valóban kedvező, a brüsszeli pénzek is jönnek, de a 2014-es új uniós költségvetési keretből kevesebb jut, új rendszerben, ki tudja pontosan, mikortól és mire – jegyzi meg Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese.

A konzultációkon a magyar kormány képviselői derűlátóbban ítélték meg általában is a helyzetet, a potenciális növekedési ütemet pedig 2,5 százalékban határozták meg, s nem mutattak különösebb fogékonyságot az IMF reformprogramjának felkarolására. Sőt a gazdasági minisztérium egyik illetékese a Portfolio.hu portálon alaptalannak nevezte az IMF számításait, s azt állította, hogy a külföldi elemzők megfeledkeztek a munkaerő-piaci aktivitási ráta emelkedéséről és a bizalom erősödését tükröző csődkockázati felár (CDS) csökkenéséről. Csakhogy az IMF tanulmányai tartalmazzák ezeket az adatokat is, de további változást szorgalmaznak. Kétségkívül lejjebb ereszkedett a felár, amely 2012-ben 600 bázispont környékén is járt a 2010-es 170-hez képest, ám a jelenlegi alig 200 alatti szint is messze- messze meghaladja a cseh, szlovák, lengyel értékeket, vagyis lehetne további célokat kitűzni.

Megkérdőjeleződnek a tanulmányokban a kormányzat azon tervei is, hogy a régió egyik legversenyképesebb gazdasága, növekedési központja jöjjön létre Magyarországon. A potenciális növekedést vizsgáló elemzés rámutat: a német közép-európai értékesítési láncba ékelődött magyar gazdaság a válság óta veszített exportlendületéből, a dinamika 13-ról három százalékra lassult, bár még mindig a kivitel a fő mozgatórugó. Közben azonban romlott a tőkevonzó képesség, megcsappant a beérkező működő tőke mennyisége is.

A világexportban csökken a magyar részesedés, miközben a másik három visegrádi ország esetében nem ez a helyzet. A kiviteli veszteségnek azonban nincsenek árazási okai, az árfolyam és az egységnyi munkaköltségek megfelelően alakulnának, de a gazdaságpolitikai és az intézményi környezet gyenge. Ezért esik vissza Magyarország a versenyképességi listákon. De elmarad a magyar beruházási ráta és termelékenység is a régiós teljesítménytől, s a szakadék egyre inkább tágul. Ennek egyik oka az, hogy a piactorzító különadók és árszabályozások fékezik a versenyt, s a pluszterhekkel sújtott ágazatokban elmaradnak a szükséges beruházások is.

Az uniós pénzből finanszírozott állami beruházások és a jegybanki hitelprogram révén tavaly 18 százalékra kúszott fel a beruházási ráta. Ez jóval kisebb a válság előtti 23 százaléknál. A reformajánlásokon belül a konzultációk során az IMF szakértői felvetették: a GDP három százaléka alá leszorított költségvetési hiány eredmény, de szerkezete nem támogatja a gazdaság növekedését. A szociális juttatások rendszerétől a veszteséges állami vállalatok helyzetén át az áfacsalás megakadályozásáig sok mindent lehetne tenni. Az innováció támogatásával feljebb kellene lépni az értékláncban, kivezetni a torzító adókat, javítani az üzleti környezetet, csökkenteni az adóéket az alacsony keresetűek körében, korlátozni az állami beavatkozást, élénkíteni a magánberuházásokat, a szakképzést a gazdaság igényeihez igazítani. S akkor talán át lehetne térni a leszakadóról a felzárkózó pályár

Balog: Megtörtént a felismerés

2014. június 12., csütörtök 23:09 , forrás: MNO, MTI, szerző: NT

A gazdaság és a tudomány összekapcsolása hozzájárul egy ország sikerességéhez, ezt látjuk Ausztriában, és ezt kívánjuk elérni Magyarországon – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az osztrák kollégájával, Reinhold Mitterlehnerrel folytatott csütörtöki kétoldalú tanácskozást követően Bécsben az MTI-nek.

A miniszter kiemelte: a tudománynak, a kutatásnak és innovációnak a gazdaságot kell szolgálnia. A felismerés Ausztriában is megtörtént, ezt mutatja a duális képzési rendszer, amelyben összekapcsolódik a gyakorlati képzés az elméleti oktatással – tette hozzá. Az osztrák és a magyar diákok kölcsönös mobilitásával kapcsolatban elmondta, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemmel csereprogram elindításáról született megállapodás.

Figyelemreméltó példa

A felzárkóztatás és az esélyegyenlőség tekintetében figyelemreméltó osztrák példaként említette, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévőket Ausztriában jobban bevonják a szakképzésbe. Emiatt Ausztriában az oktatásból csak néhány százalék fejezi be végzettség nélkül a szakiskolát, míg Magyarországon ez a szám 30, a hátrányos helyzetűek között pedig 50 százalék. Kiemelte, hogy az európai ösztöndíjak is nagyban hozzájárulnak a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásához.

A kultúra is fontos

A miniszter a tudomány mellett a kultúrát nevezte meg mint gazdasági hajtóerő korábban. A visegrádi országokat képviselő cseh, lengyel és szlovák kultúrpolitikai vezetők vendéglátójaként Fertődön úgy fogalmazott: kultúra nélkül elképzelhetetlen, reménytelen a jó politika és a gazdaság. Hangsúlyozta, a jövő érdeke, hogy a 21. századi Európában újra legyen „egy sajátos közép”.

Regionális szemlélet

A felsőoktatásban is helye van a regionális szemléletnek Európában – hangsúlyozta Balog Zoltán. Az európai és a regionális szemlélet nem áll egymással ellentmondásban, és Magyarország számára nagyon fontos a felsőoktatás szempontjából is a közép-európaiság – jelentette ki a miniszter.

Balog Zoltán úgy vélekedett, a felsőoktatás nemzetközivé válása jó értelemben vett versenyt hoz magával, de biztosítani kell, hogy a felsőoktatásban részt vevők áramlása ne egyirányú legyen, ne csak keletről nyugatra irányuljon, hanem nyugat-európai hallgatók is utazzanak kelet-európai országokba tanulni. Ebben az Andrássy-egyetemnek is fontos szerepe van – jegyezte meg.

Duális szakképzés – a helyes úton

A kabinet helyes utat választott a duális szakképzési rendszerrel, de „az igazán jó hír, hogy ez az út, ez a politika, a jövő útja biztonságban van […], legalább négy évig ezen az úton mehetünk tovább” – ezt már Orbán Viktor miniszterelnök mondta Budapesten, a Szakma Kiváló Tanulója és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjének záróünnepségén áprilisban. A kormányfő közölte, megállapodást készülnek kötni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával arról, hogy a 2014–20-as fejlesztési időszakban több tízmilliárd forintot fordítsanak a szakképzési rendszer fejlesztésére.

Egyértelműen látszik, hogy a reálgazdaság egyre inkább olyan szakmai tudást igényel, amely még nem felsőoktatás, de már meghaladja a szakképzés keretében nyújtható tudásszintet. A gazdaság hiányolja a technikust, az üzemmérnököt, fontos a fejlesztőmérnökök képzése, azonban szükség van olyan szakemberre is, aki az üzemvitelt végzi –kommentálta a kormányzati döntést Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Lázár jobban üti a fővárost, mint az RTL-t

2014. 06. 12. 15:55 

Információink szerint Lázár János kancelláriaminiszter keményet húzott szinte első intézkedésként: magához vonta a rövid és középtávú fővárosi uniós projekteket, és egy erőteljes tollvonással lehúzta őket a listáról. Budapest így a következő hét évben százmilliárdos forrásoktól eshet el. Nem úgy Hódmezővárhely, ami villamost kap. Tarlós bízik benne, hogy Lázár meggondolja magát.

A 3-as metró felújítása, a villamosjármű-beszerzés folytatása, kisföldalatti-járműcsere, a 2-es metró és a HÉV összekötése, a 4-es metró kelenföldi buszterminál és P+R parkoló – információink szerint ezek a beruházások esnek áldozatul az új fejlesztési politikának. A fenti listáról a metró és a kisföldalatti kritikus állapotban van, a következő hét évben ennek ellenére sem számíthatnak pénzre. A főváros vesztesége, ha ez így marad, több százmilliárd forint lesz, uniós pénz nélkül pedig nem tud fejleszteni. A Miniszterelnökség szerint egy felelős városvezető ilyen halyzetben nem a sűlt galabra vár, hanem Brüsszelbe megy lobbizni.

A kormány nemrég fogadta el a 2014–2020 közötti közlekedési operatív programot (IkOP), amelyben egyetlen fővárosi projekt sem szerepel. Értesüléseink szerint emögött elsősorban Lázár János kancelláriaminisztert kell keresni, aki magához vonta a döntést a projektlistáról: 

többen már most Lázár–Tarlós-háborút emlegetnek a Fideszben.

Az átcsoportosításra egyetlen indokot lehet tudni: Budapest elég erős gazdaságilag, hogy önmaga fejlesszen, inkább vidékre kell a pénz. Az elsőrendű közlekedésfejlesztési prioritás így a Szeged–Hódmezővásárhely-villamosvonal lett. Szakértők szerint a vonal kiépítése jó törekvés, csakhogy Budapesten konkrét katasztrófát okozhat például a folyamatosan meghibásodó, füstölő, leálló 3-as metró felújításának elmaradása.

Forrásaink szerint a Tarlós–Lázár-konfliktusként megjelenő forrásvitában a kancelláriaminiszter természetesen nem egyedül alakította ki a fővárost hátrányosan érintő álláspontját.

Főként Orbán Viktor elégelte meg,

hogy a főpolgármester újra és újra jelentős összegeket kér az államtól. A korábbi pénzügyi vitákban a kormány már felvetette, hogy a támogatásokért cserébe fővárosi vagyontárgyakat kér, vagy esetleg állami tulajdonba veszi a fővárosi közlekedést. Ezeket a tárgyalásokat is Lázár János folytatta le Tarlós Istvánnal, aki akkor keményen elzárkózott az ilyen irányú megoldási javaslatoktól.

Tarlós is elsősorban a leamortizálódott és ezért balesetveszélyes metróval érvel a vitában. Mint azt Szűcs-Somlyó Mária, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója elmondta,

ha így van, akkor Tarlós István bízik benne, hogy Lázár belátja azt, hogy egy esetleges katasztrófáért ő viseli a felelősséget, és meggondolja magát a támogatásokkal kapcsolatban. Annál is inkább, mert Lázár korábban megígérte a támogatást, a 3-as metró ugyanis országos ügy: több utast szállít, mint a MÁV, az utasok harmada pedig vidékről érkezik.

Információink szerint a főpolgármester úgy felhúzta magát a pénzcsap elzárásán, hogy egy meglehetősen kemény hangú levelet is írt a miniszterelnöknek az ügyben.

Tarlós egy korábbi, a Vs.hu-nak adott interjújában így fogalmazott:

Ha nem történik meg ez a felújítás, akkor én bizony le fogom állítani a metrót, és nem érdekel semmilyen politikai skandalum, nem fogok egyetlen emberéletet sem kockáztatni emiatt.

Tarlós egyébként még hivatalosan nem lett a Fidesz főpolgármester-jelöltje. A fővárosi politikus az utóbbi időben megpróbálta rendezni a kapcsolatait a párt budapesti embereivel, a fő riválisának számító Rogán Antallal például sikerült is pacifikálni a korábban feszült viszonyt. Tarlós jelöltségének véglegesítését a Fidesz fővárosi, majd július 2-i országos választmánya mondhatja ki.

Lobbizni küldenék Tarlóst

A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztály az Index cikkére reagálva azt írta: " a kormány számára kiemelten fontosak a budapesti fejlesztések, ezért a kabinet élt az Európai Bizottság által felkínált lehetőséggel, hogy a fejletlen régiók rendelkezésére álló forrásokat, így példáulaHódmezővásárhelyhez hasonló vidéki városok számára elérhető uniós pénzek 3 százalékát, budapesti fejlesztésekre csoportosítsa át.

A forráselosztás tekintetében elmentünk a falig, ugyanis a brüsszeli szabályok nem teszik lehetővé több fejlesztési forrás felhasználását a fővárosban, más országokhoz hasonlóan. Szlovákia, Lengyelország és Csehország is ugyanazzal a problémával küzd, az Európai Bizottság nem tartja indokoltnak közlekedési projektek finanszírozását a fővárosokban.

A kormányzat álláspontja szerint egy felelős városvezető ebben a helyzetben egyet tehet, Brüsszelbe utazik lobbizik.

MAKROGAZDASÁG

Újabb szuper adat érkezett a magyar gazdaságból

2014. 6. 12. 09:41|Utolsó módosítás: 2014. 6. 12. 09:50|Gazdaság » Makrogazdaság

A 2014. tavaszi felmérés eredménye alapján új rekord szintre emelkedett az MFB konjunktúra mutatójának az értéke (59,9 pont a 0-100-as skálán), ami többek között a makrogazdasági környezet javuló vállalati megítélésének volt köszönhető.

Az MFB kérdőíves kutatásának eddigi történetében még soha nem ért el ilyen alacsony szintet (42,2 százalék) a működési keretrendszert kedvezőtlennek ítélő cégek aránya, ami annak is az eredménye, hogy a felmérést megelőző 12 hónap változásait a relatív többség (44,3 százalék) kedvezőnek értékelte.

A következő egy évben a vállalatok átlagosan 1,7 százalékos GDP-növekedéssel számolnak (azaz folytatódott a 2013 tavaszán mélypontra süllyedt várakozások óvatos javulása), illetve a fogyasztói árak 2,4 százalékos emelkedését várják. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egyrészt a pénzromlás ütemének négy évtizedes rekord alacsony szintre történő lassulása egyre inkább lehorgonyozza a várakozásokat, másrészt a még csak éledező belső kereslet csak korlátozott teret hagy a vállalati áremeléseknek. A visszafogott kínálati oldali inflációs nyomás hosszabb távon is támogathatja az MNB laza monetáris politikáját.

A kedvező helyzetértékeléseknek köszönhetően az MFB Makrogaz-dasági-indexe a felmérés eddigi történetében első alkalommal emelkedett 50 pont fölé (51,0 pont, +2,1 pont 2013. őszhöz képest), ami az elemzés módszertana alapján javuló gazdasági keretfeltételeket és optimista várakozásokat jelent. Az index alakulása alapján az idei év első felében akár a 4 százalékot megközelítő GDP-növekedés sem elképzelhetetlen. A vállalati válaszokból kialakított konjunktúraindex előrejelző erejét igazolta vissza a bruttó hazai termék első negyedéves alakulásáról időközben megjelent statisztika, amely (a naptárhatástól tisztított adatok alapján) a GDP 3,5 százalékos éves szintű növekedését mutatta.

A 2014. tavaszi vállalati válaszok egyértelműen alátámasztották a külső kereslet élénkülését, amelyek már a cégek terveibe is beépültek: a válaszadók 54,9 százaléka várja az exportértékesítés bővülését a felmérést követő 12 hónap során, míg mindössze 6,1 százalék számol visszaeséssel. A német reláció fontosságát (a hazai kivitel 28,7 százalékát adta az idei első negyedévben a Németországba irányuló export) és a magyar gazdaságra gyakorolt húzóerejét jelzi, hogy a németországi értékesítéssel (is) rendelkező magyarországi vállalatok kilátásai kedvezőbbek az átlagosnál: 60,2 százalék kalkulált bővüléssel a felmérést követő 12 hónapban.

A 2014. tavaszi vállalati válaszok alapján a hazai értékesítés visszaesése a felmérést megelőző 12 hónapban leállt, a kilátások biztatóak, de még törékenyek. A cégek relatív többsége (44,3 százalék) a 2014. tavasztól 2015. tavaszig tartó 12 hónap során változatlan belföldi eladási volumenekkel számol, ugyanakkor a visszaeséssel kalkuláló cégek aránya mindössze 12,1 százalék, miközben 43,6 százalék növekedést vár. Szintén a belföldi piaci feltételek normalizálódását jelzi, hogy míg a felmérést megelőző 12 hónapban még öt olyan ágazat volt, amelyben a belföldi értékesítés csökkenését elszenvedő vállalkozások hányada meghaladta a növekedést elérők részarányát, a várakozások alapján a következő egy évben már csak egy ilyen lesz: a háztartási energiaárak leszorítását, ill. egyéb szabályozói változásokat elszenvedő energetika. Az ipari, azon belül is a feldolgozóipari vállalatok a legbizakodóbbak a belföldi értékesítés várható alakulásával kapcsolatban.

Ez többek között a foglalkoztatás hazai alakulása szempontjából is kedvező, mivel várakozásaink szerint a szekunder szektor lehet a munkaerő-piaci folyamatok javulásának idei évi záloga. Ugyanis legnagyobb arányban – a felmérést megelőző 12 hónaphoz hasonlóan – az ipari szektorban terveznek létszámbővítést a vállalatok, a tercier szektoron belül pedig a turizmus és az infokommunikációs ágazatban bővülhet jelentősen a munkaerőkereslet. Ennek köszönhetően az év közepére 3 százalék körüli ütemre gyorsulhat az alkalmazottak számának növekedése a versenyszférában. Amennyiben ez kitart az év végig, úgy az alkalmazottak száma az év egészét tekintve az 1,87 millió főt is elérheti, ami 2008 óta a legmagasabb érték lenne.
2013 második negyedév óta folyamatosan növekvő ütemben bővülnek éves szinten a magyarországi beruházások, és a vállalati szándékok és tervek alapján tovább gyorsulhat a beruházások dinamikája – írja az MFB elemzése.

2013. őszén a cégek 72,7 százaléka, 2014. tavaszán pedig már 78,5 százaléka tervezett fejlesztést a felmérést követő 12 hónapban, ráadásul a növekedés széles alapokon nyugodhat a következő időszakban, ugyanis a beruházási kedv erősödése általánosnak mondható, mivel mindhárom szektorban, s a mikro-, közép- és nagyvállalati szegmensben is emelkedett a fejlesztést tervező cégek aránya 2013 ősz óta.

Az erősödő szándék mellett a külső körülmények javulása is a bővítés, korszerűsítés felé hajtja a vállalatokat, mivel a fő akadályok (így a piaci bizonytalanság, a saját forrás hiánya, a magas hitelkamatok, a szűkös hitelkínálat, ill. a kereslet hiány) két éve folyamatosan mérséklődnek a vállalkozások tapasztalatai szerint, ami utat engedhet az előző években elhalasztott beruházásoknak is. Fékezheti azonban a fejlesztéseket, hogy a beruházási cikkek ára – vélhetően a forint árfolyam gyengüléséből adódóan – ugyanolyan mértékű korlátot jelent a cégeknek, mint két évvel ezelőtt.

A beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek támaszt jelent az év hátralevő részében, hogy a külpiacok élénkülése, a beruházási kedv erősödése, valamint a finanszírozási források árának csökkenése és kínálatának bővülése három éves szintre növelte 2014 tavaszán a magyarországi vállalatok forrásbevonási kedvét, ráadásul a hitelezési klíma további kedvező irányú változását (a hitelkínálat bővülését és a kamatok csökkenését) várják a cégek.

2011. ősz és 2014. tavasz között fokozatosan nőtt a határozott forrásbevonási tervekkel rendelkező cégek hányada (21,1 százalékról 35,9 százalékra), ráadásul az arány az MFB-Indikátor ötéves történetében még nem volt ilyen magas, mint az utolsó felmérés során.

A forrásigény erősödése is viszonylag széleskörűnek nevezhető az MFB szerint: 2013. ősz óta a mikro-, közép- és nagyvállalati szegmensben, az agráriumban és az iparban is emelkedett a finanszírozási keresletet támasztó cégek részaránya.

Szerző: Világgazdaság Online

Majdnem 9 ezer milliárd forintot kaptunk az EU-tól

2014. 6. 11. 09:31|Utolsó módosítás: 2014. 6. 11. 09:40|Gazdaság » Makrogazdaság

Látványos adatokat közölt az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája. Azt számolták össze, mi mindent köszönhet Magyarország az EU-ban eltöltött tíz évének.

Az adatok óriási számokról szólnak: 28,5 milliárd eurót kaptunk fejlesztési, vidékfejlesztési, mezőgazdasági és egyéb támogatásra (ez a mostani árfolyamon 8667 milliárd forintot jelent). 80 ezer beruházási és fejlesztési projekt indult, 7,4 milliárd euró közvetlen támogatást adtak a magyar gazdáknak, 4,5 milliárd eurót pedig a vidék modernizálására.

2800 iskolát renováltak EU-pénzből, 400 km utat építettek, 1700 kilométernyit újítottak fel. 494 településen össhzesen 1,4 milliárd eurót fordítottak szennyvízkezelésre és csatornázásra. Ami pedig a fiatalokat illeti: több mint 65 ezer magyar vett részt az Erasmus programban.

Szerző: VG Online

Magyarország nyolc operatív programot benyújtott az EU-nak

2014. június 11., szerda 14:53     InfoRádió / MTI

Magyarország a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak tíz operatív programjából nyolcat benyújtott az Európai Bizottságnak - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI-nek.

Hozzátette: a hiányzó két operatív programból a vidékfejlesztési technikai okok miatt nem volt beküldhető, de néhány napon belül ez is megérkezik Brüsszelbe. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot (RSZTOP) hivatalosan novemberig kell megküldeni az Európai Bizottságnak, de Magyarország ezt is korábban nyújtja be - tette hozzá.

A helyettes államtitkár kifejtette: az Európai Bizottság új intézkedése a szegénység elleni küzdelmet szolgáló új alap. Magyarország is élni kíván az új eszközzel, és bár mindössze közel 20 milliárd forint keretösszeggel rendelkezik majd az RSZTOP, ennek ellenére kézzelfogható támogatást jelent majd a szegénységgel érintett csoportok élelmezésében és elsődleges szükségleteinek kielégítésében.

A már benyújtott operatív programokra elméletileg az Európai Bizottságnak három hónap alatt kell visszajeleznie, s bár Brüsszelben is megkezdődnek a nyári szabadságolások, ennek ellenére érdemi válaszok várhatók a következő három hónapban, így várhatóan október közepén az összes operatív programban megjelennek az első pályázati kiírások - mondta Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy az Európai Bizottság a korábban megküldött Partnerségi Megállapodásra részben már válaszolt, ezeket figyelembe vette a magyar kormány az operatív programok benyújtásakor.

Példaként említette a helyettes államtitkár, hogy a Partnerségi Megállapodásra kapott brüsszeli visszajelzés alapján a kormány jelentős forrásokat csoportosított át a közlekedési operatív programban a gerinchálózatra vezető utakra, s ugyancsak a brüsszeli észrevétel alapján a kkv-k fejlesztésénél a visszatérítendő források arányát növelték a vissza nem térítendőkkel szemben.

A benyújtott operatív programok forráselosztásánál a kormány tartani tudta a gazdaságfejlesztésre szánt 60 százalékos arányt, ez három - a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Területi Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) - operatív program fejlesztési forrásait érinti, a 40 százalékot a humán- és a reálinfrastruktúra területre fordítja az ország - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A norvég alapokról kialakult vitával kapcsolatban a helyettes államtitkár kifejtette: azt kell eldönteni, hogy a norvég alapok forrása közpénz vagy magánadomány. A magyar kormány álláspontja szerint közpénzről van szó, és vonatkoznak rá a közpénz felhasználás szabályai.

A helyettes államtitkár szerint elfogadhatatlan, hogy mintegy 13 szervezet osztozik a Norvég Civil Alap kiosztott forrásainak egyharmadán, ennek a 13 szervezetnek a képviselői tagjai az alap felhasználásáról döntő bizottságoknak, így "a saját zsebükbe teszik a pénzeket, ahelyett, hogy a civil társadalmat erősítenék".

A források kétharmadán mintegy 130-150 szervezet osztozik, és több mint 1000 civil szervezetet közelébe sem engednek a forrásoknak - mondta a helyettes államtitkár, aki szerint közpénz esetén a kormány kötelessége kideríteni, hogy történtek-e visszaélések a pénzek felhasználása során, és ha ilyet talál, akkor "minden törvényes eszközzel fel kell lépnie annak érdekében", hogy biztosítani tudja a norvég alapok szabályos forrásfelhasználását.

A magyar kormány képviselője ezt az álláspontot fogja képviselni a csütörtöki brüsszeli megbeszélésen is - jegyezte meg Csepreghy Nándor.

A világcégek folyamatban lévő beruházásai révén idén is több száz új állás létesül

Idén is folytatódnak az autóipari gyárépítések

2014. 6. 10. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 6. 10. 14:30|Vállalatok

Közel 4100 új munkahelyet teremt és több mint 320 milliárd forintot költ el Magyarországon az a 15 vállalat, mely az év legnagyobb autóipari beruházásait hajtja végre. Ez a lendület azt mutatja, hogy az iparág korántsem érte el fejlődésének határait azzal hogy tavaly 17,8 milliárd eurós termelési értéket állított elő.

Az idén átadandó legnagyobb beruházás a Hankook Tire új rácalmási üzeme, amely 97 milliárd forintba kerül és 950 új munkahelyet biztosít. Ezáltal a Hankook magyarországi beruházásainak összértéke meghaladja majd a 880 millió eurót. A Hankook Tire napjainkban már több mint 2600 munkavállalót foglalkoztat Magyarországon. Az új gyáregységben várhatóan 2014 nyarán indul meg a termelés és 2015-re érik el a teljes kapacitást. A beruházás révén éves szinten 17 millió abroncsot gyártanak majd a dél-koreai világcég magyarországi üzemeiben.

Az óriás-beruházások a magyar beszállítóknak is hatalmas lehetőséget nyújtanak: a projektmenedzsmenttel, tervezéssel és építési tanácsadással foglalkozó, több magyarországi és külföldi tagvállalatból álló Óbuda Group számos nagyberuházásban vesz részt és egyebek mellett szerepet kapott a második legnagyobb beruházó, a Bridgestone gyárbővítési munkálatainál is.

Egy új vállalat létesítésével is felér a japán Bridgestone 71,5 milliárdos tatabányai gumiabroncs-gyárának bővítése, amely révén így a jelenlegi 350 munkahely mellé még több mint 500 újat is teremt. A kivitelezés augusztusban indult, amit az állam 2,7 milliárd forinttal támogat. A beruházás révén a gyár napi termelési kapacitása fokozatosan háromszorosára, 18 ezer darabra emelkedik, ami 2017-ben már 6,5 millió magas minőségű gumiabroncs kiszállítását teszi lehetővé. Emellett az üzembővítés termelékenység- és minőségjavulást eredményez.

Az Opel tavalyi, 150 milliárd forintos, szentgotthárdi beruházása után, idén máris újabb üzembővítést tervez 18 milliárd forint értékben. Amíg 2012-ben 290 ezer motor készült az Opel Szentgotthárd Kft. gyártósorain, addig tavaly az előzetesen számítottnál is több, összesen 355 ezer hagyta el a gyárat. Az idei termelési terv szerint pedig összesen 400 ezer motort szállít a társaság a megrendelőknek. Az elmúlt év végén már több mint ezer alkalmazott dolgozott a gyárban, ugyanakkor különféle alvállalkozók további négyszáz szakembere is dolgozik a telephelyen. Az idei évben közel négyszázzal és jövőre is körülbelül ugyanennyivel bővül a saját alkalmazottak száma.

A legtöbb, mintegy 1000 munkahelyet a japán Takata 20,7 milliárd forintba kerülő miskolci légzsákgyára biztosítja, amely novemberben kezdi meg a termelést. „ATakata gyárépítés kapcsán az Óbuda Group végzi a projektmenedzsmentet, a generáltervezői és műszaki ellenőri feladatokat” – mondta Lipcsei Gábor, az Óbuda Group elnöke, kiemelve, hogy a csoport a ZF Lenksysteme és az Autoliv Kft. gyárainak bővítéseinél is nyújt szolgáltatásokat.

Az autóipar jelenleg – közvetve vagy közvetlenül – 712 különféle méretű alkatrészgyártó vállalatnál 115 717 embernek ad munkát. Ez a növekedés 2014-ben is folytatódik, idén a hazánkban készült járművek mennyisége elérheti a 400-500 ezer darabot. Tavaly 2600 új munkahelyet teremtett a négy autógyártó, az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki, amelyek együttesen 17 400 embernek adnak munkát. A négyek összesen 240 ezer gépkocsit és 2,26 millió motort gyártottak az elmúlt évben.

Szerző: VG

Varga: A magyar gazdaság előtt kitárultak a lehetőségek

Varga elárulta, hogyan lehetünk a legjobbak

2014. június 11., szerda 14:22, frissítve: szerda 17:51 , forrás: MTI, Hír TV, szerző: MNO

A Nemzetgazdasági Minisztérium olyan erős és versenyképes gazdaságot igyekszik építeni Magyarországon, amely mindenki számára sikert és lehetőséget teremt – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatta a tárca államtitkárait.

Varga Mihály hangsúlyozta: a magyar gazdaság előtt kitárultak a lehetőségek, és – a négy évvel ezelőtti állapottal ellentétben – a gazdaságpolitikának nem a válságkezelés, vagy az azonnali csődhelyzet elhárítása az alapvető célja.

Kiemelte az újraiparosítási politika kidolgozását és végrehajtását annak érdekében, hogy Magyarország legyen a régió egyik legversenyképesebb országa, és növekedési központtá váljon.

Varga Mihály elmondta: a vállalkozásokat tevékenységük bővítésére és egyre gyorsuló innovációra ösztönzik majd, miközben törekednek az európai uniós források hatékony felhasználására, és továbbra is fegyelmezett költségvetési- és pénzügypolitikát folytatnak.

„Az adók kedvező irányba módosulhatnak”

Hozzátette, hogy a következő években is 3 százalék alatti hiányt terveznek, emellett az államháztartási kiadásokat és bevételeket is úgy határozzák meg, hogy azok minél inkább támogassák a gazdaság növekedését és a foglalkoztatás bővülését. Az államadósságról szólva elmondta, hogy miután sikerült megállítani az adósság növekedését, a jövőben az adósság és a devizaadósság arányának csökkentése a cél.

Varga Mihály az adórendszerrel kapcsolatban jelezte azt is, hogy az utóbbi 4 évben végrehajtott adóváltozások fennmaradnak, sőt „költségvetési mozgástér figyelembe vételével az adók kedvező irányba módosulhatnak”, amellett továbbra is cél a munkát terhelő adók csökkentése, a gyermeknevelés kiemelt támogatása. Hozzáfűzte, hogy a Munkahelyvédelmi akciótervet folytatni kívánják, és a fogyasztási típusú adók szinten tartásával is számolnak.

A kormány elsődleges célja az ipari termelés fokozása

A miniszter az új iparstratégiával kapcsolatban elmondta: a kormány elsődleges célja az ipari termelés fokozása, hiszen ez adja Magyarország gazdasági teljesítményének 23 százalékát. A kormány a nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazatokat, valamint az ország szempontjából fontos területeket, így például a turizmust, az élelmiszeripart, a logisztikát támogatja majd.

Az újraiparosítás középpontjában a kiemelkedően teljesítő iparágak, ajárműipar, az elektronikai ipar, a logisztika támogatása áll, és célzottan segítik majd a feltörekvő iparágakat is, kiemelt figyelemmel az egészségiparra – ismertette Varga Mihály.

Mint mondta, ezekhez a célokhoz vállalkozásfejlesztési programok is társulnak majd, és a 2014–2020-as időszakban a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztési célokra fordítják majd, és kiemelt szerepet kap a gazdasági szereplők verseny- és exportképességének javítása, a foglalkoztatottság és a mikrohitelezés bővítése, valamint a gazdasági növekedést elősegítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.

Devizahitelesek: a Kúria döntése után lép a kormány

Varga Mihály elmondta: folytatni fogják az adminisztrációs terhek csökkentését is, ezzel kedvezőbb helyzetbe hozva a magyarországi kis- és közepes vállalkozásokat.

Tőkeerős, döntően hazai irányítás alatt álló, szigorúan szabályozott bankrendszert szeretnének kialakítani Magyarországon, és tartósan rendezni szeretnék a devizaadósok problémáját – fejtette ki, hozzátéve, hogy „reményeink szerint a Kúria döntése után erre hamarosan sor kerülhet”.

Hét államtitkár

Varga Mihály a sajtótájékoztatón bemutatta az NGM hét államtitkárát. A pénzügyekért felelős államtitkári poszton Orbán Gábor, a foglalkoztatáspolitikai államtitkári poszton pedig Czomba Sándor marad, és nincs változás a közigazgatási államtitkári poszton sem: Gondos Judit marad az államtitkárság vezetője.

Tállai András, a Belügyminisztérium volt önkormányzati államtitkára lesz a parlamenti államtitkár, Banai Péter Benő pedig az államháztartásért felelős államtitkárságot irányítja a jövőben. A gazdaságszabályozásért felelős államtitkárságot Glattfelder Béla vezeti, aki eddig európai parlamenti képviselő volt. A tervezéskoordinációért felelős államtitkári posztot Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági miniszter volt kabinetfőnöke tölti be.

Gondos Judit közigazgatási államtitkár kiemelte, hogy munkája során a minisztérium működéséhez és a célok megvalósításához szükséges feltételeket biztosítja majd, és összehangolja az államtitkárok munkáját. Tállai András hangsúlyozta, hogy parlamenti államtitkári teendői mellett költségvetési, illetve adózási kérdésekkel is foglalkozni szeretne.

Banai Péter Benő, aki az államháztartásért felelős államtitkár lesz, elmondta: elsődleges feladata a stabil államháztartás és a 3 százalék alatti hiánycél megtartása, és a hiánycélt csökkenő pályán kell tartani a következő években annak érekében, hogy az államadósság tovább csökkenjen. Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkárként a kialakított adórendszer finomhangolását végzi majd, az átalakulóban lévő pénzügyi szektorban egy stabil és tőkeerős, többségi magyar tulajdonú bankrendszer építését segíti majd. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárként a szakképzési ügyekért is felel majd, és célja, hogy a foglalkoztatottak száma tartósan 4 millió felett maradjon, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alá csökkenjen.

Rákossy Balázs az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárságot vezeti majd, és szeretne egy olyan átlátható, költséghatékony rendszert kialakítani, amely a pénzeket a megfelelő időben és helyre juttatja el.   Glattfelder Béla külföldi elfoglaltsága miatt nem volt jelen.

A minisztérium feladata a gazdaság megerősítése

Megtiszteltetés és nagy öröm, hogy folytathatom a megkezdett munkát – mondta el Varga a Hír TV P8 című műsorában június 7-én este, utalva arra, hogy pénteken kinevezték a harmadik Orbán-kormány minisztereit. Ezzel kapcsolatban kiemelte, a külgazdaság egy önálló tárca lesz, ez lesz a magyar gazdaság „hegye”, az NGM feladata pediga gazdaság megerősítése lesz.

A magyar gazdaságot át kell állítani stabil növekedési pályára, hogy képesek legyünk olyan területeken versenyképesek lenni, amelyekben világszínvonalat tudunk produkálni, piacot tudunk kihasítani – közölte a tárca előtt álló legfontosabb feladatokkal kapcsolatban.

Nincs infláció

Mint arról szerdán beszámoltunk, továbbra sem lesz jelentős inflációs nyomás az Erste és az ING makroelemzői szerint, akik úgy vélik, hogy bár az év végére 2,2 százalék körülire gyorsulhat az infláció, az éves átlagos index igen alacsony lesz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint április után májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Áprilishoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak.

3,5 százalékkal nőttünk

Mint arról korábban beszámoltunk, javítottak hazánk gazdaságának növekedési előrejelzésein a londoni pénzügyi elemzők a közép-európai térség második félévi kilátásairól készített prognózisukban. Kiderült: a növekedés minősége és dinamikája is javulásnak indult. Nem most korrigáltak először a szigetország szakértői.

Ismert, a KSH adatai szerint a hazai össztermék (GDP) 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ez megegyezik a múlt hónapban közölt előzetes becsléssel. Ennek hatására a nagy londoni házak az előző, részleges GDP-becslés közzététele után felfelé korrigálták a magyar gazdaságra adott növekedési prognózisaikat az erőteljes első negyedévi teljesítmény